Pesti Hírlap, 1922. november (44. évfolyam, 249-273. szám)

1922-11-16 / 261. szám

fiildi költők által írt, francia, angol, német, török, spanyol verseket, melyek a költő emlékének hódol­nak. Ez a gyűjtemény több ívnyire zug. Nincs a vi­lágirodalomnak olyan költője, Dantét kivéve, aki ennyit szerepel mások költeményében is. A fekete bőrládának van még egy érdekessé­ge, a költő fiának, Petőfi Zoltánnak vörösbőrbe köt­tetett kis naplója. Nem rendszeres napló ez. Ahhoz az a szegény, ideges, tüdőbeteg fiú nagyon is nyug­talan volt Egy-egy futó ötletét jegyzi fel benne a boldogtalan magyar Sasfiók, a kis Zoltánka, meg a kiadásait, hogy 28 krajcárért 4 trabucot vett, (akkor még 7 krajcár volt egy darab), meg hogy hány fu­szeklit vásárolt és mit fizetett a virágcsokorért, me­lyet egy-egy kedvesének küldött Egy rajz is Van itt, mely nyilván Petőfi Sándort, az apját, ábrázolja, az­tán egy apoteozis: „1848", a végzetes évszám sugarak­tól övezve áll a középen és rajongva néz rá egy férfi­fej. Egy megkezdett versike: „Szerelmes vagyok fia egy özvegy«ussManylm El is még érette tudom a pokolba. Ha látom a lelkem . . ." Tovább nincs. Utána azután ez a név, sokszor egymásután: „Saatfeld Helén". Majd ez a sóhaj, há­rom nyelven: „Édes angyalom! Mein lieber Engel! Mon d­er ange!" Utána még egyszer: ,,Saalfeld He­lén." Megindító, hányszor fordul elő ebben a piros könyvben Petőfi Sándor neve. A kisfiú, akárcsak a költő bátyja, csalhatatlanul tudta utánozni atyja ke­xeirását. Csak a költészetben neki tudott nyomdokai­ba lépni . . . A forrongó Erdély. „Rosszabb most, mint a magyarok alatt volt" — mondja Maniu. — Bratianu újabb erőszakra készül. (Saját tudósítónktól.) Az erdélyi román nemzeti párt november 5-én tartotta második nagygyűlését Nagyváradon. A hangulat itt még a brassói gyűlés­nél is izzóbb volt Maniu különösen heves támadást intézett a mostani uralom ellen. Beszédében részletesen felsorolta mindazokat a,­iályos sérelmeket, amelyek Erdélyt azóta érték, hogy Nagyrománia alkotó része lett Felpanaszolta, hogy minden tettüket, minden alkotásukat, a nagy­szebeni kormányzótanács összes törvényeit, egy egy­szerű miniszteri rendelettel megsemmisítették. A de­mokratikus szellemhez hozzászokott Erdélybe be­vezették a regátbeli oligarchák középkorba illő ural­mát és Erdély a liberális párti bankok nyersanyag­termelő helyévé tett Sok komédiát, és parádét csi­nálnak a liberálisok úgynevezett földreformjukkal, melynek eredménye az, hogy itt-ott tényleg adnak két maximálisan három holdat a parasztoknak, a többit pedig az államnak foglalják le és bankjaik veszik aztán bárbe néhány bániért. Erdélyben az adó több mint 800 százalékkal magasabb, mint a regát­ban, a tisztviselők nyomorognak és egyenesen reá­kényszerítik őket, hogy ők is a regátbeli közismert korrupt „erkölcsöket" tegyék magukévá. A kormány jelenlegi bel- és külpolitikája, a tiszta őrültség poli­tikája. A román nemzeti pártnak most az a tra­gikus szerep jutott osztályrészül, hogy Nagyromá­niában román érdekekért sokkal súlyosabb és elke­seredettebb küzdelmet kell trivnia, mint annak idejéit a magyar uralom, alatt. Maniu beszédét frenetikus tapsviharral fogadták. Utána Vajda Sándor szólalt f­el, aki azzal kezdte, hogy a jelenlegi kormány sokkal több szerencsétlen­séget okoz az erdélyieknek, mint az összes Tisza Ist­vánok uralma együttvéve. Bratianu tengerentúli gyarmattá tette Erdélyt. A liberális pártok szemre­hányására válaszolva, kijelenti, hogy az erdélyi ro­mán nemzeti párt 75 éves fennállása óta egyetlen egy magyar koronázáson sem képviseltette magát, csak a Ferenc­­József temetésén jelent meg, de en­nek szimbolikus jelentősége volt. A gyulafehérvári koronázásról való távolmaradásuk nem a királynak szólt mert a király iránt, mélységes hódolattal és bizalommal viseltetnek, amint már többször be is bizonyították. Távolmaradásuk kizárólag Bratianu­nak és a hozzája hasonló oligarcháknak szóló fele­let volt. Vlad Aurél a, kormány gazdasági politikájáról beszélt és kifejtette, hogy ez a politika rosszabb, mint. A bolsevizmus. Trotzkij legalább törvényes alapon ,szocializál", míg Bratianu az ő bankjaival minden­féle törvényes alát­ét­­eztetés nélkül rabolja, ki Er­délyt. A gyűlés végül határozat,­ javaslatot fogadott. *], melyben nem ismerik el a jelenlegi törvényhozó testület autoritását, mert azt nem a nemzet, hanem szuronyok választották meg, nem ismerik el a je­lenlegi kormányt törvényes kormánynak, mert egész léte alkotmányellenes­en követelik azonnali eltávolí­tását. A királyhoz sürgönyt menesztettek, amelyben kérik, hogy oszlassa szét a parlamentet, rendeljen el új választásokat és neveszen ki új kormányt­, mely­ben a nemzet bizalma, összpontosul. Bratianu az ellenzék és különösen az erdélyi politikusok erős akciójával szemben újabb erőszakos és törvénytelen tettre készül Kijelentette, hogy ha az ellenzék továbbra sem vesz rész­t a parlamenti gyűléseken, akkor minden távollevő képviselőt meg­fosztat mandátumától, hogy ezt megtehesse, szerinte nincs szükség házszabálymódosításra, mert a jelen­legi házszabályok 47. §-a értelmében is keresztül tudja vinni ezt a mandátumfosztást. Az Adeverul azt vitatja, hogy a házszabályok ilyenfajta jogot nem adnak a miniszterelnöknek, de Bratianu, aki eddig sem törődött sokat joggal és törvényekkel, valószínű­leg ezen újabb erőszaknál sem fog súlyt helyezni a törvényes alapra. PESTI HÍRLAP 1922. november 1­3., csatolták. A közüzemi pótlék szabályrendelete. Ma délelőtt a városházán a jogügyi bizottság tárgyalta a közüzemi pótlékról szóló szabályrende­let tervezetét Az új terv szerint azt a százalékot, amely szerint a lakónak a közszolgáltatási kiadás­ban részesülnie kell, úgy kell kiszámítani, hogy a lakás, üzlet vagy raktár 1920 évi május 1-én ér­vényesen kikötve volt bérét meg kell szorozni száz­zal és el kell osztani az illető ház évi összbérjöve­del­ével. Ha például valamely lakás bére 1920 május 1-én 5000 korona volt és a ház összbérjövedelme ugyanakkor 200.000 korona volt, úgy az 5000 koro­nát meg kell szorozni százzal és el kell osztani két­százezerrel, az eredmény 2,5 lesz. Tehát a szóban forgó lakás bérlője a vízszolgáltatás és kémény­seprődíj 2,5 százalékát köteles megtéríteni. Ha olyan üzlet vagy egyéb helyiség van a házban, amelynek külön vízmérőórája van, úgy az illető bérlő csak a kéményseprődíjakat tartozik u­gyanilyen módon fizetni. Szemétfuvarozási illeték­eimen az 1920 május 1-én kikötve volt évi tiszta kér 60 százalékát kell megtéríteni. A háziúr köteles a szabályrendelet, életbelépé­sét követő 15 napon belül az ingatlan minden bérlő­jével írásban közölni ezeket az­ adatokat. A bérlő az írásbeli közléstől számított 8 napon belül jogosult a kerületi városbíróhoz előterjesztéssel élni. A városbíróságnál tanácsokat, fognak alakíta­ni a házi urak és a lakók között fölmerült ügyek el­intézésére. A tanács elnöke a városbíró, tagja pedig egy ingatlantulajdonos és egy bérlő. Az ingatlantu­lajdonosokat és bérlőket, kerületeinkint a főváros ta­nácsa jelöli ki. Ennek a hármas tanácsnak határo­zata mindkét félre nézve kötelező és megfelebbez­hetetlen. A közüzemi pótlék új szabályozása úgy a lakó­kat, mint a háztulajdonosokat súlyosan érinti. A La­kók szövetsége hallani sem akar a tervezett módosí­tásokról, a háztulajdonosok pedig minden közösséget megtagadnak a­ tervezettel. A Háztulajdonosok szö­vetségének elnöksége részéről arról értesülünk, hogy a szövetség éles ezentállást fog kifejteni a tervezettel szemben. Súlyos sérelem az is, hogy ily fon­te a kér­désben a jogügyi bizottság nem kérte előzetesen a háztulajdonosok véleményét, amely a tervezetre nézva lesújtó lett volna Jogi szempontból nem áll meg a tervezet, mert­ házbérmegállapítási joga a városnak nincs. A ház­bér és ennek minden néven nevezendő pótlékát a ki­vétel­­es törvények alapján meghozott lakásrendelet állapítja meg, se rendelet megváltoztatására, pedig a város nem hivatott és nem is illetékes. Gyakorlatilag a rendelettervezet keresztülvihetetlen, mert örökös viszályt jelentene az egyes lakók között és újra fel­támasztaná a házbizalmi rendszert. Kétségessé tenné a házbér állandóságát, mert megadja a lehetőséget arra, hogy a majdan megválasztandó házbizalmi megállapítsa például a vízfogyasztás csökkenését egyik, vagy másik lakásban. Megismétlődnének a kommün házbérviszonyai, amikor a házbizalminak m­eg volt adva a joga kémkedni mások lakásában. Ha végre is a tető és csatornajavítás és a házak egyéb tatarozása van olyan fontos, mint a kéményseprési díj, meg a szemétfuvarozási illeték. S ha a főváros nem törődik a házak javításával, sem háztulajdonos­nak, sem lakónak nem fontos gondja a közüzemi díj fedezése. Ott a pótadó, tessék abból a város kiadásai­ról gondoskodni, akik az ezeríves Magyarországot földre tiporták s akik a megújhodás ellen vannak. .. Mar­s legfontosabb feladatául a testi nevelést tűzte ki. Ha­ sikerül Megvalósító**** a mmn gyár Ezokol gondolatot, olyan helyet teremtünk, ahov­t mindenki szívein eljön, ahol mindenki tűzben, létekben felfrissül. A nagy éljenzéssel fogadott hintés után az­ osztályok jelentéseire került a sor. Tom­anáczy Gusztáv a Move test­nevelő munkájáról tette i­eg terjedelmes jelentését. Zinn Kálmán titkár évi jelentése következett ezután, m­ajd Le­sipezky János tett előterjesztést a Move ügyforgalmáról. Szsonkayról Iv­ád­y Antónia a budapesti főosztályok nevében a Move vidéki csoportjait fldv­iselte, ma­jd 'formai fredil, a MANSz elnöke, üdvösölte a Művet. Gömbös Garaki MI­K szavakkal köszönte meg az üdvözlést. Szünet után Tomm­ócz­y Gisetá­ tartotta m­eg elfiadá­sát a testnevelésről. Az előadás után a Turul Szövetség üd­vözlését tolmácsolták. Gömbös Gyula az ifjúsághoz intézett buzdu­lt szavak kíséretében köszönte meg az üdvözlést. Délután fél négy órakor a Move női csoportja kezdte muff ülését, amelyen Krause Gyula iparművész beszámol­ a Movenak „Turán'' nevezetű női kézműipari vállalkozásá­nak működéséről. Pkweket tartottak déluffin az *ew» fl­rv­. osztályok is. 87 A nagygyűlést csütörtökön délelőtt órakor foly­tatjá­k. A Move országos nagygyűlése, Gömbös Gyula a zsidókérdésről és a magyar Szokol megvalósításáról.­t Szerdán délelőtt kezdte meg a Move nagygyűlését Podmsniczky­ utcai székházában Gömbös Gyula elnokleta alatt. Képviselve voltak az összes vidéki szakosztályok s megjelent, ott József főherceg, továbbá Zadravecz tábori püspök, Raffay Sándor evangélikus püspök, Wolff Károly­, Zilahi-Kint Jenő stb. Az elnök felhívására a jelenlevő egy­házi férfiak: Zadravecz, Raffay és Kontra Aladár megál­dották a gyűlést, illetve fohászt mondtak, arra kérvén az egek urát, hogy irtsa ki a magyar telkekből a testvérét a*­íiéa és azéth*z ás szellemeit. Majd­­ Gömbös Gyula tartotta meg elnöki megnyitóját. — Ma nem beszédet kell mondanunk — kezdette­­ , mert ma itt egy nagy akaratnak kell megnyilvánulnia: az együvétartozás szent értésének kell kifejezésre jutia a lelkekben. Most, én is csak imádkozni tudok, hogy egy irigy egység legyen a magyar nemzet, hogy külső és belső ellert­ségeivel meg tudjon birkózni. Az a nemzet, amely meg tud alkudni sorsjával, megérdemli, hogy elpusztuljon. A magyar társadalom már elfelejtette 1918-at és 1019-et. Pedig ma is ugyanazok a veszélyek fenyegetnek bennünket, mint, akkor: a vörös veszedelem­ és a zsidókérdés — mert van még ősidó­kérdés amig a nemzet önállóságát vissza nem szerezzük. Ma amikor Kemet­ pasa Törökországban és a fascuták Olaszországban győzelemre viszik a nemzeti irányzatot, amikor azt kell látnom, hogy a német kormány elbukik, mert nincs benne elég nemzeti érzés, akkor azt kérdezem, hogy letegyük-e a zászlót? Most következik az az­igarzi nemzeti megújhodás, amelynek­­nem csatokban, hanem­ tet­tekben kell megnyilvánulnia. Minden téren, kulturálisan és gazdaságia­n egyaránt, elhanyagolt állapotok vannak, mert helytelen irányba nevelték­ a nemzetet. Minden erőnkkel azon kell tehát lennünk, hogy gyakorlatiassá tegyük újra­­ a magyar társadalmat. Ma minden a zsidók kezén van folytatja ,— és adatokat sorolt föl arra, hogy a kereskedel­met és az ipart mennyire ők uralják, a zsidóság ve­zetőit okolja, ezért, mert azok csak kötelességüket teljesí­tették fajukkal szemben, hamm felelőssé teszi azokat a gyászmagyarokat, akik évtizedeken keresztül érvényesülni hagyták m ezt a politikát. Nekünk — úgymond — nem a­ zsidóság ellen kell harcolni, hanem elsősorban ottok ellen a magyarok ellen, akik megakadályoznak bennünket abban, hogy ezt a szégyenfoltot letöröljük. A Move vezéreszméi: hu­re & boteevinsítius, az internacionalizmust és azok ellen. NAPI HÍREK. — (Az olcsóság­­hullám különös nyomai.) Igen, azt beszélik, hogy valami készülődik a le­vegőben: erélyes intézkedések, termelői belátás stb. és ezek végeredményeképen jelentkeznie kell nemsokára az olcsóságnak. Hát bevalljuk, mi már az utcán jártunkban-keltünkben fel is fe­deztük az olcsóság csendes és meglepő hullá­mait Hangsúlyozzuk, hogy meglepő , mert olyan helyen találtunk rá, ami szokatlanul és szinte hihetetlenül hangzik. A házak falán, pla­kátokon. Nem közönséges plakátokon, hanem, azokon a plakátokon, amiken a kicsi, vásári, piaci árdrágítók vannak kipellengérezve. Egye­dül ezeken az árdrágító plakátokon olvashat a­z a pesti polgár ma az olcsóságról, bármily gúnyo­san, hihetetlenül hangzik is a dolog. Például azt mondja az egyik plakát, hogy mondjuk Hólya­gos Vince árust elítélték két havi fogházra, mert tiz deka töpörtöt tizennégy koronáért adott el. Teremtő Isten: hol kapni ma tizennégy koronád­ért tiz deka töpörtöt? És ilyen csodálatos olcsósá­gokat olvasni a másik, meg a harmadik plaká­ton is. Ne méltóztassék félreérteni, ez a pár sor nem hatósági tekintély rombolása; a furcsaság és a titok egyetlen mondattal nyomban megvilá­gítható: ezek az árdrágító plakátok régiek. Fe­héren világítanak a falakon ezek a nyomorúsá­gos kis plakátok, ezek a kiabáló, hangos anakro­nizmusok. Az ember szomorúan áll meg előt­tük. Nem is oly régen még börtönt kapott a nyakába az a boltos, aki annyit kért a holmijá­ért amenyiért ma, pár hét múlva sehol se kapom meg én, pesti fogyasztó. Az idő nem tud olyan sebesen múlni, hogy a drágaság ne lovagoljon t­zsner olyan sebesen. Vigyorogva, mulatva és ilyen anakronizmusokkal viccelődve rohan rohan a drágaság és mi, valamennyien, szomorú lovasok oda vagyunk nőve a nyergéhez és nem tudunk leugrani, szabadulni. Szomorú lovasok, illik ránk a klassziks sor: post equitem sedel atra cura. Mögöttük ül a fekete gond. S néha arcunkba hajol és grimassit vág, mint most az utcasarkon a sok egyforma kis plakát betűiből. — (Hauptmann­ Gerhard hatvanadik születésnapja) alkalmából a Vosnisch­e Zeitung értesü­lése szerint Ebert birodalmi elnök diszajándék­ul bronzérmet nyújt át a köl­tőnek a következő felírással: (Jerhardt Haupt­mannak, a költőnek és jósnak, akinek itttiv*itten a német néplélek jut napvilágra. ) (Magyar kávésok kongresszusa.) Szerdán tartotta a Magyar Kávésok Szövetsége első országot­kongresszusát Debrecenben. Az kongresszust Gár­donyi József elnök nyitotta meg. Mészáros Győző a kávésipar általános, gazdasági helyzetéről tartott előadást. Határozati javaslatot nyújtott be, amelyben az országos kongresszus a népjóléti miniszterhez fár­dul, hogy a Munkásbiztosíító Pénztárba négy havi előlegképen fizetendő átmagot­ engedje el, vagy csök­kentse. A kérdéssel kapcsolatosan a Főpincérek Or­szágos Egyesületének memorandumát nyújtotta bi­ Hajdi Vilmos elnök. Ezt jóakaratúlag az érdekes­egyesülethez fogják áttenni. Több, szakmába vágy előadás után a kongresszus még számos főasároslat­i javaslatot fogadott el. — (Kirándulás Ausztriába.) Svét tanu­lgottsárdi vám­őr egy szép napon arra haszaata el magát, hogy átrándul Ausztriába és ott az­étnéz. Kirándulásukra nemcsak saját fegyvereiket és töltényeiket vitték magukkal, de néhány társukét is. Ausztriában a két vámőr egy egész hornapot töltött és miközben tapasztalatokat, igyekezett szerezni, egymásután eladta a fegyvereket, a tölténytáskákat ,s töltényeket is. Az ily módon szeri­ett útiköltség elfogyta után a 0-i kiránduló nem tudott mást tenni, mint hogy visszatért Szentgotthárdra és ott önként jelentkezett. A katonai biró­ság a napokban ítélkezett fölöttük és egy két évi börtönbüntetéssel sújtotta őket.­­ (A személyforgalom korlátozása az állam­vasutakon.) A Máv­ igazgatóságának értesítése sze­rint a személyforgalomban a téli időszakban koh­é­tolás fog életbe lépni, mely azonban kisebb mértékű­ lesz, mint volt november 5-ike és 12-ike között. A korlátozást a nehéz szénhelyzet, a téli időjárás, a több szénfogyasztással járó és növekedő áruforga­lom teszi szükségessé, mely­ utóbbi egyelőre nem szenved korlátozást. A személyforgalom korlátozása november 20-án lép életbe és általában azokra a vo­natokra terjed ki, amelyek kellően kihasználva ed­dig sem voltak. A korlátozás időtartama a szentéely­zet alakulásától függ. A tisztviselői és egyéb ked­vezményes utazásokban korlátosan aia esett.

Next