Pesti Hírlap, 1922. december (44. évfolyam, 274-297. szám)

1922-12-29 / 295. szám

1922.­­december 29., péntek. PESTI HIRLAP — (Száz dollár jótékonysági célokra.) Két Kínában lakó honfitársunk: Schaffer Ferenc és Sándor Hugó, a következő levelet­ küldte lapunk szerkesztőségének: Ezerkilencszázhuszonkettő. Október harmincegy. Chungking, Szecs­wan, China. A­­Pesti Hirlap" tek. Szerkesztőséginek. Budapest. Mellékelten 100 dollár newyorki esek formájá­ban. Kérjük Önöket, szíveskedjenek ebből egyenként 20 dollárt az alant­a felsoroltaknak karácsonyi aján­dékképen átnyújtani. Vak katonák. Ingyentej. Magyar talentumok megmentése. Hadifoglyokat segíti egyesület. Elesettek nyomorgó árvái. Boldog karácsonyt kívánunk honfitársainknak és szívesen üdvözöljük Önöket. Schaffer Ferenc, Sándor Hugó. Meleg köszönetet mondunk ennek a két derék honfitársunknak, akik messze, idegen világrészbe szakadva hazájuktól, nem feledkeztek meg az itthon­levőkről és ajándékukkal most már másodízben sok szegény szenvedőnek nem várt örömet szereztek. Hogy ők távol Kínában milyen sorban élnek, nem kutatjuk. Tettük azért is szép és nemes cselekedet, mert szülőföldjükkel kapcsolatot éreznek akkor, ami­kor az bajban van, amikor az nem szórhatja áldását az itthoni erőkre. Adományukkal, amely magyar pénzben jelentékeny összeget tesz ki, épen a leg­szerencsétlenebb szenvedőknek, a vak katonáknak, az elesettek nyomorgó árváinak, a hadifogságból hazakerült szerencsétleneknek szereztek boldog órákat. Az összeget, amikor az utalványt a hivata­los formaságok lebonyolítása után értékesítettük, rendeltetési helyére juttattuk.­­ (A budapesti egyetem tandíjának fölemelése) tár­gyában a Pázmány Péter egyetem tanácsa javaslatot ter­jeszt a kultuszminiszter elé,­ amelyben azt fogja indítvá­nyozni, hogy a tandíj félévenkint egy métermázsa luxa le­gyen és a búza árát az augusztus, meg a december 10— 12-diki tőzsdeárfolyam szerint állapítanák meg. A debre­ceni egyetemem is­ hasonló értelmű javaslatot fogadott el 1­ tanács. — (A bankbetevők ujjlenyomatai.) Felice Fer­rero, a Corriere della Sera­­newyorki tudósítója fur­csa újításról számol be, melyet most léptettek élet­be az Egyesült­ Államokban. „Az amerikai postai minisztérium, nemrégiben bocsátott­ ki egy rendele­tet — írja, a­mely nagyon szigorú és példa nélkül való. A takarékpénztárak összes betevői kötelesek m­egadni ujjlenyomatukat, amely személyazonossá­guk igazolásul szolgál majd a postai hatóságok számára. Ez ellen nagyon sok betevő tiltakozott, annyira, hogy inkább kivette az összeget, semhogy alávesse magát a váratlan intézkedésnek. Főkép a nők ellenkeztek, minthogy az ő rózsás, jól ápolt ke­zecskéjüket nagyon sokra tartják, a férfiak ellen­ben, akik az asztalok porával, töltőtollak tintájával, k­ónok ónjával, másolópapírok festékével piszkítják ujjaikat, hamarabb beletörődtek. A postai miniszté­rium az engedékenységben elment addig, hogy a nőknek megígért egy ujjlenyomatot, mely se nem kormos, se nem zsiros, se nem benzines. De tovább nem ment el, ragaszkodott a reformhoz és igy most mindenki, aki amerikai takarékpénztárban helyezi pénzét, köteles­­ujjlenyomatot készíttetni, mint vala­mi gonosztevő. Az amerikai postai minisztérium nem szeszélyből cselekedett, sem pedig újdonság­hajhászásból, miikor erre a szokatlan lépésre hatá­rozta el magát. Hatalmas tábor Amerikában a bete­vők tömege, mely milliókra rúg. Ebben pedig a be­vándorlók, az idegenek játsszák a főszerepet. Ezek­nek személyazonosságát vajmi nehéz igazolni, fő­kép, ha nem beszélik a hivatalnokok nyelvét. Csak Nagy Károly engedhette meg magának, hogy ke­reszttel jelezze nevét birodalmi rendeletein, de attól, alá tiz dollárt akar kivenni a takarékpénztárból, már többet követelnek. Egy ujjal és egy kis nyom­dafestékkel mindent elintézhet és az állam még szappant is ad, ingyen, hogy lemossa kezét. Ki szól­hat ezután valamit egy uj rendelet ellen? ..." — (Halálozás.) Kohn Arminné, szül. Mezei Margit f. hó 27-én rövid szenvedés után meghalt. Folyó hó 29-én i. e. 11 órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben helyenik­ülték nyugalomra. Dr Szentkirályi Béla címzetes főkapitányt pénteken É. u. 1­4-kor temetik a farkasréti temető halottasházából.­­ (Az Ébredők sajtópere.) Bárdosi Gyula két évvel ezelőtt nyilt levelet tett közzé, amelyben súlyos bírálatot mondott az Ébredő Magyarok Egyesületé­nek dolgairól. Szerinte a vezetők véd,- és dacszövetsé­get kötöttek, hogy az Egyesület révén maguknak politikai és anyagi előnyöket biztosítsanak. Szóvá­tette az Ébredő Magyarok Egyesületének egy másik igazgatójának ügyét, aki részvénytársaságot létesí­tett saját hasznára. Elmondta, hogy olyan embe­rek is jutottak ott vezetőszerepre, akik a kommu­nizmus idején súlyosan kompromittálták magukat. Az Ébredő Magyarok Egyesülete sajtópert indított Bárdosi ellen, akinek ügyét dr Nagy Béla táblabíró tanácsa csütörtökön tárgyalta. Bárdosi kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és állításainak való­diságát kívánja bizonyítani. A bíróság elrendelte a Valódiság bizonyítását és a főtárgyal­ás­t elnapolta.­­­ (A szilveszteri záróra) főkapitányi rendelet sze­rint a budapesti rendőrség működési területén levő min­iden nyilvános étkező, szórakozó mulató és kávéhíszhelyi­ségükben reggel négy óráig terjed. A zene csak három óráig szó­lhat. Kivételek úgy a záróra, mint a zene tekin­tetében csak azok a helyiségek, amelyek külön rendőri­­engedély alapján zárórameghosszabbitlást kaptak. i—. (A kedvezményes ellátás készpénzváltsága) Január hónapra a pénzügyminiszter megállapítása szerint kétezerkilencszáz korona minden egyes igény­jogosult személy után. — (A lépcsőházak világítása) tárgyában a Festi Hir­értesülése szerint a rendőrség szigorú utasítást készül — (Házasság.) Báró Szurmay Blanka és vitéz Szentkeresztesy Henrik m. kir. vezérkari őrnagy jegyesek. Budapest, 1922 karácsony. Kopeczky Juliska (Újpest) és Kozáky Pál (Bu­dapest) jegyesek. Szőke Kovács Bözsit (Kecskemét) eljegyezte tiszaföldvári dr Eszláry István (Budapest).­­ (Az újesztendő divatja.) A párizsi Excelsior egy munkatársa a napokban felkereste Fraga asz­szonyt, a híres madame Thébe utódát és eredeti mó­don nem politikai eseményekről kérdezősködött nála, hanem azt a kérdést intézte a jósnőhöz, hogy milyen lesz a divat 1923-ban. Fraga asszony, akinek a lát­nak­­ pillantása nemcsak a nagy eseményekre terjed ki, készségesen vállalkozott, hogy az új esztendő di­vatjáról is megjósoljon egyet-mást, nem anélkül azon­ban, hogy ezzel kapcsolatban más, fontosabb kérdé­sekbe is ki ne tért volna. Jövő tavasszal — mondotta — egészen újfajta ruhákat fognak, hordani. A divat teljesen megújul. Világos, élénk színek fognak a nők­nek viruló külszínt kölcsönözni. A toilettek egyálta­lán nem lesznek tipikusak, hanem inkább, ameny­nyire csak lehet, fantasztikusak. Minden nő kénye­kedvére fejtheti ki majd egyéni ízlését és az persze a divatnak nagy változatosságot fog kölcsönözni. De mert drágák lesznek a ruhák, a középosztálynak ke­vés jut majd ki az eleganciától és egy bizonyos „hierarchia" fog az öltözködésben tért hódítani. A nappali ruhák egyszerűek lesznek, de az estélyi ruhák csodálatraméltó arany- és gyöngyhímzések pompájá­ban fognak tündökölni. A derék egyelőre még hosszú marad és nem serge vagy gabsardineből, hanem simu­lékonyabb szövetekből fogják az új toiletteket dol­gozni. De akármilyen lesz is a ruha, a kalapnak egé­szen modernnek kell lennie. Nem nagy formák, ha­nem olyan diadémféle, mely a fejet csaknem egészen befoglalja. A frizura egyelőre lehetőleg magas lesz, de előkerül nemsokára ismét a rövid haj viselete. A színek közül háttérbe szorul a fekete és a teknősbéka kékeszöld és a gyengén világoszöld lesznek a legked­veltebbek. A színpad hatása a divatra ezúttal sem maradhat el. Nagysikerű darab új életre kelt majd egy ódon, idegenszerű stílust és egy politikai ese­mény, amely egy sokat emlegetett országra vonat­kozik, a divat terén új tájékozódásnak az előidézője lesz. Sok nyakéket és egyéb ékszert, drágaköveket, mindenféle apróságokat, parányi kertyüket és óriási legyezőket fognak viselni. És a nyár elején könnyű szövetek emlékeztetnek majd XIV. Lajos korára és a francia forradalomra. A jósnő véleménye szerint ez a politikában is erőszakos változásokat és viha­rokat fog jelenteni. Új ember fog feltűnni — talán katonaruhában. De nem lesz benne semmi diktátori vonás és nem mindennapi lesz az intelligenciája. De a viharok csakhamar elsimulnak, nem lesz pénzügyi krach Franciaországban­, az üzleti élet lassan meg­indul, de nem a nagy áruházak, hanem a kis cégek fognak virágozni A kisebb, de művészi ízlésű, drága szalonok: az uj divat elragadóan szép, de lesujtóan drága lesz. Ennyit az uj divatról Párizs új Thébe asz­szonya — vederemet — (Éjféli riport a Vigadóban) január 11-én a far­sang egyetlen elite fu­arcosbálja lesz a Vigadó összes ter­mjeiben. Jegyek csak meghívó ellenében kaphatók a báli irodában (Újságírók Egyesülete, VII., Rákóczi-út 10).­­ (A fascisták báloznak.) Olaszországból ér­kező hirek szerint dr Ramindo Sala, az alessandriai tartomány közigazgatási főnökhelyettese, maga elé vezettette a kerület zsiványait s azokhoz beszédet in­tézett. Azt adta tudtukra, hogy most már a fascisták veszik át az igazságszolgáltatást s ezt úgy gyakorol­ják, hogy a bűnösöket előbb megbotozzák, azután kórházba szállítják. Ha ez a mód nem jár kellő ered­ménnyel, akkor erősebb botozást alkalmaznak, úgy­hogy ennek megtörténte után a gazembereket nem a kórházba, hanem a temetőbe kell szállítani. Mikor a helyettes főnök mindezt elmondta a sok lombrosp­arcu taliánnak s mikor azok kissé meghökkentek, azt kérdezte tőlük, hogy dolgoznak-e, avagy munkanél­küliek? Azok, akiknek nem volt munkájuk, nyomban fogadalmat tettek, hogy körmük szakadtáig fognak dolgozni és pedig azért se, mert a botbüntetésre nem akarnak okot szolgáltatni. Nean érdektelen megemlí­teni, hogy amíg az összegyűjtött zsivány hallgatóság előtt a szónok beszédet tartott, azok közül kettő zseb­tolvajlást követett el. A tetten ért tolvajokat persze nyomban deresre húzták és miután elverték rajtuk a port, kórházba vitték.­­ (Vandervelde Kossuth sírjánál.) Az itt időző belga vendégek Vandervelde vezetésével kimentek a Kerepesi­úti temetőbe, ahol megkoszorúzták Somogyi Béla és Bacsó Béla sírját, majd fölkeresték a Kossuth-mauzóleumot is.­­ (Fantasztikus örökség.) A Matin legújabb szá­mában olvassuk: Egy Leotardy nevű újságíró fele­sége nemrégiben másfél milliárd franknyi vágyót­t örökölt egészen váratlanul egy amerikai ismerősétől. A francia újságíró évekkel ezelőtt Amerikában lakott feleségével, ahol megismerkedtek egy dúsgazdag ame­rikai nővel, aki több amerikai nagy­vállalatnak volt a tulajdonosa. A milliárdosnő szenvedélyes állatbarát volt és Leotardyné hasonló szeretetet mutatott az álla­tai iránt Ettől fogva szoros barátságba kerültek — s amint a Matin írja — tisztán ez indította őt arra, hogy a szerény viszonyok között élő francia ujságiró­nőt örökösévé tegye. — (A Népszövetség új főtitkára.) Géniből jelen­tik, hogy a népszövetség a távozó Jean Monnet hü­lyébe Avenol-t választotta meg főtitkárává. Avenolt kiváló pénzügyi szakembernek mondják, aki azelőtt a francia kormány pénzügyi meghatalmazottja volt Londonban. A jóvátételi kérdéselmek ő a legnagyobb szakértője és legújabban ő tanulmányozta a Népszö­vetség megbízásából Ausztria pénzügyi helyzetét s nagy része van a hatalmak által Ausztriának aján­lott kölcsön megszerzésében. A főtitkár a Népszövet­ségnek legfontosabb és legfőbb funkcionáriusa. A Népszövetség egész adminisztrációja a mindenkori fő­titkár kezében összpontosul. — (Albrecht főherceg Asta Nilson szeretetlako­­máján.) A svéd vöröskereszt misszió vezetője, Asta Nilson a Katholikus Patronázs Egyesület Markó-ut­cai fiúotthonában szeretetlakomát rendezett, amelyen díszes közönség jelent meg. Ott volt Albrecht főher­ceg és Raffay Sándor evangélikus püspök is. Az ifjú főherceg néhány meleg szót intézett az otthon nö­vendékeihez, akiket aztán terített asztalokhoz ültet­tek és megvendégeltek Asta Nilson ajándékaiból.­­ (Az amerikai bevándorlás.) Az Egyesült­ Ál­lamoknak az a törvénye, amely a bevándorlást igen szűk­ körre szorította, mindinkább nagyobb elégedet­lenséget vált ki a lakosság egy részéből s egymást érik azok a gyűlések, amelyeknek határozatai a bevándor­lási törvény újabb szabályozását követelik. Különö­sen a munkaadók szállnak síkra, akik megfelelő szá­mú munkáshoz nem képesek jutni. Legutóbb a mér­nökök egyesülete tartott értekezletet, amelyen szin­tén követelőleg hangoztatták a mai állapotok megvál­toztatásának szükségességét. Ezen a gyűlésen a mér­nökök előadója kimutatta, hogy Amerikában száz ember közül ötvennyolc bevándorlott és hogy a­ lakos­ságnak csak huszonöt százaléka mondhatja ki, hogy már az apja is ott született. Így tehát csakis minden ötödik polgár tekinthető régi amerikainak. Semmi oka sem lehet tehát annak, hogy ez a kisszámú régi amerikai az ujabb és újabb bevándorlást megakadá­lyozza s a gyárak nagyobb munkáját zavarja. Igen természetes, hogy azok, akik az európaiakat beenged­ni szeretnék és pedig minél nagyobb számban, arról sem feledkeznek meg, hogy az amerikai munkások­nak fölötte sokat kell fizetni, vagyis jóval többet, mint, amennyivel a bevándorlók megelégednének, ha Ame­rika földjére juthatnának. — (Iskolás gyermekeknél) az Ovomastine tápszer elősegíti a növekedést és fejlődést. •— (Ékszerfémház) közli, hogy eladó ékszereit ingyen becsüli meg! Arany, brilliáns, ezüstért óriási árat fizet. Alsóerdősor 3. (Rákóczi-út sarok.) — (Sl és szánkó) Skabánál, VI. Vilmos császár-ut 33. — (Újévi szerencsemalacok) Kertész Tódornál, Kris­tóf-tér. — (Arany-, ezüst-, platinabeváltás) IV. Vármegye, utca 7. Pénztári órák 9—5-ig. — (Báli cipők) és egyéb különlegességek Wery Well cipőház, Rákóci-út 1. sz. „Szocialista szovjetfinxtáirsolások szövetség­e." Berlin, dec. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Moszkvából jelentik: Az ukrán szovjet­kongresszus határozatával már előkészített és félév óta tervezett szerves összekapcsolása a különböző szovjet­ köztársaságoknak, Stalinnak a tizedik orosz szovjet­ kongresszuson tegnap tartott beszéde után most már közvetlenül küszöbön áll. Az egyes köztár­saságok kereskedelmi, külügyi, szállítási és postaügyi népbiztosságai beleolvadnak az orosz szovjet­ tanács­ba, amelyet szövetséges tanáccsá alakítanak át. A pénzügyi, népgazdasági, élelmezési és munkaügyi helyi népbiztosságok a szövetséges tanács alá kerül­nek. Az igazságügyi, belügyi, népoktatási és mező­gazdasági helyi né­pbiztosságok pedig továbbra is megtartják önállóságukat. A szövetséges államok lesznek: Szovjet-Oroszország, Ukrajna, Fehér-Orosz­ország és a Georgia, Asserheidsan és Örményország­ból alakított Kaukázuson­ túli köztársaság. A képvi­seltetés módozatairól még a szövetségtanácsnak tár­gyalnia kell. A csatlakozásnak a gazdasági és a kül­politikai szükségszerűség az oka, az egyesített köz­társaságoknak neve pedig „a szocialista -szovjet­ köz­társaságok szövetsége" lesz. SZÍNHÁZ ÉS ZENE, Harc­a ,5BoSound Istók" kerül. Petőfi születésének centennáriumához közele­dünk és talán nem is volna stílszerű a nagy orszá­gos, sőt világra szóló ünnepség, ha valamilyen vál­tozatában nem foglalkozna vele a bíróság is. A bu­dapesti törvényszéken a szerzői jogok szakértő ta­nácsa, dr Fődy táblabíró elnöklésével ma a Petőfi­filmvállalat beadványát tárgyalta, amely dr Király Ferenc ügyvéddel keresetet nyújtott be a tör­vényszékhez Sas Ede író és Deésy Alfréd filmren­dező ellen. A keresetben kéri a „Bolond Istók" című film bírói lefoglalását és zár alá való vételét. Kere­setében előadja, hogy a Petőfi-társasá­g Hevesi­­Sán­dorral és Sas Edével megíratta a Petőfi-filmet, amely­nek elkészítéséhez Deésy Alfréd filmrendezőt szer­ződtették. A Petőfi-film­ most készült el, csak néhány napja mutatták be és most — mint a kereset mondja, — meglepetéssel értesülnek arról, h­ogy Sas Ede és Deésy Alfréd egy másik Petőfi-filmet készítettek, és pedig Bolond Istók címen. A kereset arra való hivatkozással, hogy az ugyanazon tárgykörből vett film sérti az ő kiadói jogukat, kérik a Bolond Istók című készülő film bírói lefoglalását. A ma megtartott tárgyaláson Deésy Alfrédot dr Szalay József, Sas Edét pedig dr Granb­ Jenő ügyvéd képviselte. Dr Szalay előadta, hogy a Váro­si színházban most bemutatott Bolond Istók cinál daljáték szerzője, Sas Ede, filmre is feldolgozta ezt a témát, amelyet annak idején felajánlott a Petőfi­filmvállalatnak és ők akkor nem emeltek semmi ki­fogást. Deésy Alfréd azután megvette Sas Edétől az öt felvonásos film szcenáriumát. Elmondotta dr Sza­lay, h­ogy a Bolond Istókban Petőfi tulajdonképen önmagát írja meg és a filmnek csak az első harminc méterje foglalkozik Petőfi Sándorral, amint a ván­dor Petőfi a házasság révébe ér, megismerkedve Jú­liával és akkor kezdi megírni a Bolond Istókot, amely a filmdarab tulajdonképeni cselekménye. Ezt

Next