Pesti Hírlap, 1923. március (45. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-23 / 67. szám
Az ellenzék a réyajgai©m és a rend helyreállítására kéri a miniszterelnököt. Sári Olbsen teszi szóvá az eseményeket, vagy pártközi bizottság útján lép érintkezésbe a miniszterelnökkel. — A korona romlása, a drágaság és a kosztpénz. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésének megnyitása előtt Rassay Károly felkereste Szcitovszky Bélát, a Ház elnökét és engedélyt kért tőle arra, hogy sürgős interpellációban tehesse szóvá a legutóbbi napokban az egyetemeken lefolyt rendzavarásokat. Szcitovszky azonban, arra való utalással, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök jelenleg nem tartózkodik Budapesten, ahová csak csütörtökön este érkezik vissza, arra kérte Rassayt, hogy pénteken mondja interpellációját A Ház folyosóján ekkor már elterjedt a híre a Főherceg Sándor utcai tragikus végű igazoltatásnak is, ami pártkülönbség nélkül nagy izgalmat okozott a képviselők között Stassay, aki sürgős interpellációjában már erre a sajnálatos esetre ki akart terjeszkedni, teljesítette az elnök kívánságát, egyben azonban bejelentette azt is, hogy pénteken esetleg élni fog azzal a jogával, hogy napirend előtt felszólaljon, vagy pedig sürgős interpellációra engedélyt kérjen. Az ellenzéki pártszövetséghez tartozó képviselők a déli órákban rögtönzött értekezletet tartottak a fogosón. A bizalmas jellegű tanácskozásnak a nyilvánossággal közölhető részleteiről a következőket .került megtudnunk: — A tanácskozáson az utóbbi napok eseményei kerültek szóba. Az ellenzéknek ezekre vonatkozólag az az álláspontja, hogy pártközi bizottság útján érintkezésbe lép a miniszterelnökkel, akit arra fog kérni, hogy a legnagyobb eréllyel állítsa helyre minden tekintetben a nyugalmat és a rendet. A pártközi bizottság rá fog mutatni a miniszterelnök előtt a korona romlásával kapcsolatban bekövetkezett katsztrofális gazdasági helyzetre, az ijesztő mértékben növekvő sárgaságra és felhívja a miniszterelnök figyelmét a koszipénzzel űzött üzelmekre, valamint a Devizaközpont működése által gazdasági szempontokból bekövetkezett hátrányos helyzetre is. Az ellenzék gazdasági szakértői ugyanis a korona romlását sok tekintetben a Devizaközpont rovására írják. Ausztriában ugyanis mondják — a kereskedelem és az ipar korlátlan mennyiségben szerezhetett külföldi devizát és ezáltal hatalmas összegű külföldi pénzek birtokába jutott. Nálunk, ez lehetetlen. Aminthogy Ausztria kapui a külföldi áruk részére is sokkal jobban nyitva állanak, mint a magyar határok. Nálunk megcsinálták a deflációs politikát, holott Ausztriában az inflációs politika teljesen bevált. A kosztpénzzel űzött visszaélések ismertetése kapcsán a bizottság utalni kíván arra is, hogy a kereskedők egy része ma nem szívesen vásárol árut, mert többet keres a tőkéjével, ha kosziba adja. Ez pedig szociális szempontokból a mindenképen f elítélendő munkanélküli jövedelem legalizálását jelenti Értesülésünk szerint nem lehetetlen, hogy a pártközi bizottság, amelynek Rassay Károly, Peidl Gyula, Farkas István és Giesswein Sándor volnának a tagjai, nem keresi fel a miniszterelnököt, hanem a szóbanforgó kérdéseket zárt ülésen teszi szóvá. A zárt ülést kérő ív már el is van látva a megfelelő számú aláírással. Az ellenzék pénteken reggel, az ülés megkezdése előtt megtartandó értekezleten dönti el, hogy melyik módot,tartja célravezetőbbnek. Az ellenzéki pártkörök ma esti hangulata után ítélve, valószínű, hogy ellenzék zárt ülést fog kérni, mert az a szándéka, hogy a nemzetgyűlés összes pártjai együttesen vitathassák meg a szóbanforgó igen nagy fontosságú kérdéseket. A gazdasági munkásviszonyok szabályozása. — ,,"Me is adjuk a tüzet, hanem oltsuk !" — mondja nagyatádi Szitka. — Tisztelatdi temetés helyett jelenléti díj. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén folytatták a gsazdasági munkásviszonyokból felmerülő ügyekben .A közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó eljárászabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Szcitovszky elnök, miután több hozzászóló nem akadt, a vitát, bezárta. Nagyatádi Szabó István miniszter, a vita során elhangzott kifogásokra válaszolt. Az edigi főszolgabírói ítélkezésnél sok esetben szakértőt mellett meghallgatni, a most rendszeresített ülnökök bevonása után ez felesleges lesz. A harmadfokú fóum eddig is a földművelésügyi minisztérium volt ,, ezután is az marad Sajátságosnak tartja, hogy spen Dénes István bírákra akarja bízni a dolgot, .,ki a földreformnál a bíróság eljárását kifogásolta. A földmivelésügyi miniszter nem lehet egy osztálypárt minisztere. (Zaj.) Peili Gyula: Mi van a szervezkedési szabadsággal? Berki Gyula: A kormányzati politika nem lehet osztálypolitika! (Zaj a szocialistáknál: Pedig az a baj, hogy az! Horváth Zoltán: Gömbös szerint középúton sem lehet haladni! Nagyatádi Szabó: A szolgabírói karra nem lehet azt mondani, hogy nem felel meg hivatásának. A választásoknál is ilyen általános vádakat emeltek a szolgabírák ellen, pedig ő kerületében sem most, sem régebben nem tapasztalt ilyet. Hassay Károly: Megérezték, hogy miniszter lesz! Horváth Zoltán: Ezen az oldalon egyikünknek sem vett ilyen serencséje! Nagyatádi Szafeó: Negyvennégy községben sehol sem avatkoztak be (Zaj a szocialistáknál: Ajándékokat is elfogadnak!) Berki Gyula: Nem lehet általánosítani. Van olyan főszolgabíró is, aki nem fogad el! (Rassay: Szomorú is volna, ha nem lenne!) Horváth Zoltán: Nem minden kormányfőtanácsos zsidó! Nem kell általánosítani! Rassay: Akad keresztény főtanácsos is! Nagyatádi Szabó: Dénest figyelmezteti, hogy amikor úgyis annyi a jogos elégedetlenség és panasz, ne rakjuk a tüzet, hanem inkább oltsuk azt, mert a nemzetnek csak így teszünk szolgálatot. (Taps a kormánypárton.) Azt hiszi, hogy a javaslat orvosolni fogja az eddig felmerült panaszokat és megfelel a célnak, hogy mindenki megtalálja a maga igazságát, mégpedig gyorsan. Kéri a javaslat elfogadását. (Helyeslés és taps a kormánypárton.) Dénes István visszautasította a vádat, mintha ő a munkásságot izgatná. Jöjjön el a miniszter Szegvárra, Derékegyházára és a nép sírva fogja elmondani azokat, amiket ő a kérvényben leírt. .Nagyatádi Szabó ismétli, hogy valótlanok, amiket Dénes a mezőhegyes munkabér-szerződésekről mondott. (A Ház a javaslatot általánosságban elfogadta.) A részletes tárgyalás során , büntetés összegét 8000 koronáról 12.000 koronára emelték fel arra a munkaadóra nézve, aki a munkáját megakadályozza abban, hogy azüléseken megjelenjék. Rupertnek azt az indítványát, hogy az ügyvédi költséget a vesztes fél fizesse, elvetették. Kartos Andor visszautasította Rupert támadását, aki azt mondta, hogy nála kisebb tudású embereknek is ügyvédre van szükségük. Amit ő nem tud, de Rupert igen, az a népszerűség ízléstelen hajszolása. Zsilinszky Endre: Az ő közbeszólására, hogy követeljen inkább ingyenes jogvédelmet. Kimeri, azt felelte, uyyán még több pénzt kap a rombolásokért, it.t, az ügyvédek." (Rupert: Úgy van, olvassa össze a cikkeit, amit irt!) Miután azt mondja, hogy úgy van, nem kérdi, hogy mit ért ezalatt. (Rupert: A Szózatnál való fizetését!) Ha pedig ezt és úgy értette, akkor ez alávaló gyanúsítás és hazugságnak nyilvánítom! (Rupert: Ne dicsérje magát!) (A Ház a javaslatot részleteiben is elfogadta és harmadszori olvasása pénteken lesz.) A képviselők jelenléti díja: Uschty Ferenc, a gazdasági bizottság előadója, a megállapított hitelekkel szemben mutatkozó túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és a költségvetési év végéig előreláthatólag bekövetkező szükségletekről tett jelentést. Kéri a s házat, hogy a következő túlkiadásokat engedélyezze: A főrendiház személyi járandóságainál ruhailletményekre 375 ezer Kt, a nemzetgyűlésnél rendkívüli óradíjakra 1 millió K-t, utazási költségekre és kiküldetési napidíjakra 50 ezer K-t, egyéb járandóságok fejében 749.220 K-t, jutalmakra és segélyekre 50 ezer K-t, dologi kiadásokra 1 millió 300 ezer K-t, nyomdai költségekre 5.350.000 K-t, világítás 2.200.000 K-t, az épületek fenntartására 1 millió K-t, a fűtésre 7 millió K-t, a folyóiratok és lapok beszerzésére 410.000 K-t, az egyéb kiadásokra pedig 40.000 K-t. Az interparlamentáris unió költségeihez való hozzájárulás címén 257.000 K túlkiadás merült fel. A képviselők részére jelenléti költségek fedezése céljából 9 millió korona előirányzat nélküli kiadás engedélyezését hozza a bizottság javaslatba. Az ország mai súlyos pénzügyi helyzetében a bizottság nem tartotta indokoltnak a képviselők tiszteletdíjának felemelését azonban mégis mindazon képviselőknek, akik az üléseken jelen vannak és jelenlétüket a Ház által megállapítandó módon igazolják, a legutóbb megállapított illetményeken felül még minden egyes ülésnapra napi 1000 korona jelenléti díj engedélyezését kéri. Így az előirányzat nélküli kiadások teljes összege 10.001.260 koronát tesz ki. (A Ház a jelentést elfogadta.) Elnök: A Ház hozott határozatának megfelelően javasolja, hogy a jelenlét igazolása így történjék. Április hótól a Ház plenáris ülésén résztvevő képviselők a Ház elnöki hivatalában kötelesek jelenlétüket igazolni olyképen, hogy az ott kitett névjegyzékbe nevüket az elnöki hivatal valamelyik tisztviselőjének jelenlétében sajátkezűleg aláírják. Az elnökség tagjainak, a háznagynak és a minisztereknek úgy a plenáris, mint a bizottsági üléseken való jelenléte a Ház elnöki hivatala által hivatalból állapíttatik meg. Névsorolvasás esetén azok, akik a jegyzéket aláírták ugyan, de az olvasáskor nem voltak jelen, még az esetben sem kaphatnak arra a napra jelenléti díjat, ha távollétüket igazolták. Ez nem vonatkozik a Ház elnökségének tagjaira, a háznagyra, a miniszterekre és a politikai államtitkárokra. (Helyeslés.) Az ülés 2 óra után ért véget. Nincsics „fenyegetése." A Journal des Débats levelezője jelenti Belgrádból. Nincsics külügyminiszter a jugoszláv sajtó képviselői előtt többek között a következő nyilatkozatot tette: „Ami pedig a titkos magyar szervezetek és főképen az i'bredő Magyarok szervezetének működését illeti, val.-rtik információs szerveink, s ezek lehetővé teszik számunkra, hogy a veszedelmessé fajulhaó vállalkozásoknak innen Belgrádból elejét vegyük. Ezek inkább kellemetlenek, mint ijesztők, és főképen azzal a bajjal járnak, hogy megakadályozzák a két ország között a normális viszonyok helyreállítását." c ) 1923. márcus 23., péntek". • Ráhiőtámadás a Teréz-körúton ? NrJL amerikai asszony panaszt tett, hogy csütörtökön este, nyolc órakor kiraboltak egy körúti kapu alatt.Csütörtökön este fél kilenc órakor megjelent a főkapitányságon unokaöccse és egy ügyvéd kíséretében Treuhart Emánuelné hatvankétéves magánzónő, amerikai állampolgár. Miután magyarul nem tud, ügyvédje tette a panaszt, amely szerint az idős hölgy, aki önmagával úgyszólván tehetetlen, vakmerő rablótámadásnak áldozata lett, és pedig esti fél nyolc óra tájban a mindig forgalmas Teréz-körúton. A panasz szerint Treuhart Emánuelné, aki nemrégen érkezett Amerikából s rokonainál a Damjanich utca 46. számú házban lakott, csütörtökön délután látogatást tett a Teréz-körút 31. számú házban, ahol szintén laknak konat. Amikor innen hét óra után eltávozott, haza'..', igyekezett. A Teréz-körút 43-as számú ház előtt elhaladva, a kapu mögül hirtelen kiugrott két alak,megragadták az öregasszonyt s bevonszolták a kapu mögé. Ott egyikük zsebkendőt tömött a megrémült nő szájába, a másik pedig teljesen kirabolta. A támadás a feljelentés szerint úgy történt, hogy a két ismeretlen kinyúlt a fal mellett és közvetlenül a kapu előtt elhaladó asszony után, karjaikkal megragadták s pillanat alatt berántották. Néhány perc alatt letépték brilliáns melltüjét, lehúzták ujjairól négy gyűrűjét, amelyek közül kettő brilliáns volt, kettő nagy rubint köves gyűrű, letépték fülbevalóit, kézitáskájából pedig kivették selyemerszényét, amelyben 5300 magyar korona volt. Azután elmenekültek. Amikor az asszony magához tért s a zsebkendőtől megszabadult, a támadóknak már nyomuk sem vett. Treuhart Emánuelné visszament a harmincegyes számú házba rokonaihoz, ahol még mindig remegve rémületében, elpanaszolta az esetet. Két rokonával azután a főkapitányságon feljelentést tettek. A rendőrség egy detektívet küldött ki a Terézkörút 43-as számú házba. A detektív itt megállapította, hogy esti fél nyolc és nyolc óra között a kapu alja szinte ragyogóan volt kivilágítva, erős fényű villamoslámpa ég a kapu alatt és közvetlen a kapubejárat mellett nyílik a házmesterlakás, szemközt pedig csupa kivilágított ablaksor. A ház mellett mozi van s fél nyolc óra tájban a legélénkebb a forgalom. A házbeliek az esetről nem tudtak semmit, csak a házmester fia, Madulák Pál, hallotta, amikor nyolckor este hazatért, hogy épen eloszlott a ház előtt, egy kisebb csődület s egy hölgy mesélte, hogy egy idősebb nő idegen nyelven a ház falához támaszkodva panaszkodott. A helyszínen a rendőrség a rablótámadásról egyebet nem tudott megállapítani. A panaszos Treuhart Emánuelné, személyleírást sem tudott adni egyik támadójáról sem. Az állítólag elrablott ékszerek értéke mintegy tizenöt millió korona. A rendőrség a nyomozást folytatja s pénteken ki fogja hallgatni az amerikai asszony pesti rokonságát. Meghiúsult az ujabb vasipari tárgyalás. A szocialisták JUSIB: hajlandók együtt tárgyalni a ke resztény-simetalistákkal. Valkó Lajos kereskedelmi miniszter csütörtökön délutánra értekezletet hívott össze a vasmunkások kizárása ügyében. A miniszternek az volt az intenciója, hogy a hétfőn félbeszakadt tárgyalások újból felvétessenek és az egymással szemben álló felek igyekezzenek megállapodásra jutni, nehogy a helyzet még jobban elmérgesedjék. A miniszter meghívásaihoz képest délután öt órára megjelentek a kereskedelemügyi minisztériumban a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete képviselői, Kende Tódor és Mihályffy Dezső igazgató. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége megbízottaiként Kabók Lajos szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselő, valamint Bernáth és Matykó szakszervezeti titkárok mentek el az értekezletre, amelyen a miniszter meghívásához képest a keresztényszocialista párt megbízottai is jelen voltak. A miniszter megbízottjaként Tory Gergely miniszteri tanácsos jelent meg. A tárgyalások ténylegesen meg sem kezdődhettek. Mielőtt ugyanis Tory miniszteri tanácsos megnyitotta volna az értekezletet, a szakszervezetek megbízottai kifogást emeltek az ellen, hogy a keresztényszocialisták is részt vegyenek a tárgyaláson. Kijelentették, hogy nem hajlandók leülni a tárgyalóasztalhoz mással, mint a miniszter megbízottjával, valamint a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete kiküldötteivel. Azt az ajánlatot tették a szociáldemokraták, hogy ha a miniszter meghívta a keresztényszocialistákat is, akkor ám tárgyaljanak először a keresztényszocialisták a munkaadók megbízottaival és majd ők megvárják ennek a befejezését, hogy azután a szociáldemokraták külön tárgyaljanak. Tory miniszteri tanácsos kijelentette, hogy az ilyen külön tárgyalások megindítására neki nincs felhatalmazása a minisztertől, mindenesetre a helyzetről referálni fog, a mai tárgyalásra való kísérletet tehát meghiúsultnak látja és ha a miniszter úgy kívánja, hónapra újra meg fogja hívni a feleket. A Vas- és Fémmunkások Szövetsége állásfoglalást a Pesti Hírlap munkatársa előtt a vezetőség a következőképen okolta meg: — Nem ülhettünk le a keresztényszocialista párt megbizottaival együtt tárgyalni, mert mögöttük nincs munkástábor és nem képviselnek senkit sem. Mint 45—50.000 kizárt vasmunkás nevében és megbízásából tárgyalunk, ők pedig esetleg néhány embert tudhatnak csak maguk mögött. A tárgyalások során előadódnak olyan kérdések, amelyhez nekik semmi közük és amelyhez ők, akik nem szak- szervezeti emberek, hanem pártmegbízottak, nem is