Pesti Hírlap, 1923. augusztus (45. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
TäOÜAPKSl, 1923. 1 1 1 előfizetési Arak : ' Egy hóra .... 4000 korona Negyedévre . 12000 korona Egyes szám ára helyben, vidéken és a pályaudvarokon 120 korona, vasárnap 150 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. XLV, . EVT0 LYAM, 171. (15,182.) SgAlVr. ... ' ' U " . 'A , U / SZERDA, AUGUSZTUS KiaaíftJajdonoaefc t 1£GRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉS NYOMDA Bpest, Vilmos esáa*áint 78. nő K KIADÓHIVATALj BatUpest, Ersaubei kSent Xl Hanyatló korona, kisebb kenyér. Hányadik esztendeje tapasztaljuk már azt, hogy a korona hanyatlása és állandó értékcsökkenése a munkájukból élő emberek szempontjából egyre kisebb és kisebb kenyeret jelent! A jó Isten tudja, hiszen a sanyarú évek sokasága immár végtelennek tetszik és mint valószínűtlenül messzi, talán igaz nem volt időkre emlékezünk vissza a békenapokra, amikor boldog országban boldog emberek tisztességes iparkodással meg tudták maguknak szerezni nemcsak a legszükségesebbet, hanem a szerény igények számára feleségeset is. Minden esztendő elvitt valamit a jó békekorona értékéből. És a hanyatló korona ivett valamit az emberek kenyeréből. Lassanassan beletörődtünk ebbe is, mint az elemi csapásba. A munkabérért, fix fizetésért dolgozók sorsüldözött csoportja elismerésre méltó tesiességgel tűrte életnívója következetes csökkenését. Úgy látszik azonban, most már is érkezünk oda, ahonnan nincs tovább. Az a tenyér, amelyet a csökkenő értékű korona ezeknek a kategóriáknak a szájában meghagyott, olyan kicsi, hogy abból immár nem ehet letördelni a legkisebb darabot sem. Minden koronaromlás, minden árdrágulás között ezért lett következményeiben különösen fájó katasztrófává a mostani válság, amikor a napok alatt fele értékét vesztő korona olyan drágulást indított meg a piacokon, amelyhez hasonló tempójú árfelszökkenésre még mi megedződött tapasztalatunk sem emlékeik. Egyszerre az ország egyik legégetőbb problémája lett a fix keresetűek kenyere. Az őrülten ugrándozó árak nyomában dagad azoknak tévésérülstéje, akik nem tudnak lépést tartani az árak szédítő iramával és akik már eddig is a létminimum nívóján álló szerény és önmegtaróztató tengődésre voltak utalva. Állam és tisztviselő, munkás és munkaadó a fogyó hedyér és az elégtelen fizetés jegyében szembe kerültek egymással. Az ország nyugalma, a magyar termelés jövője múlik azon, hogy erre a problémára milyen megoldást sikerül találni? Az állam ezúttal a bürokratikus formaságokat megszégyenítő gyorsasággal intézte el a tisztviselői fizetések kérdését. Az a gyökeres és az emelkedő árak tempójához igazodó fizetésemelés, amelyet a múlt éjtszaka határozott el a minisztertanács, alkalmas arra, hogy a tisztviselőket megnyugtassa, hogy őket eddigi szerény és önmegtagadó életmódjuk folytatására képesítse. Más kérdés, hogy a pénzügyminiszter honnan teremti majd elő a megállapított sok százezres fizetések folyósítására a fedezetet. Bevalljuk, ebben a tekintetben vannak bizonyos aggodalmaink. Mégis hirdetjük az államnak azt az erkölcsi kötelességét, hogy a tisztviselőit ne kárhoztassa krónikus éhezésre. S ezért, helyeseljük, hogy a kormány a legnagyobb áldozatok, sőt kockázatok árán is igyekszik biztosítani alkalmazottainak a létminimumot. A tisztviselők ügye azonban csak egyik része a hanyatló korona és a fogyó kenyér problémájának. Itt vannak még a magántisztviselők, a gyári munkások, a mezőn dolgozó napszámosok és mindazok, akik fix bérért nélkülözhetetlen tényezői a nemzeti termelésnek. A Szakszervezeti Tanács ma megdöbbentő statisztikai adatokkal fűszerezett memorandumban hívta föl a miniszterelnök figyelmét a munkásság helyzetére és kérte a kormány közbenjárását a bérek méltányos rendezése érdekében, örvendünk, hogy a munkások képviselői részéről mérséklet, a kormány részéről megértés jellemezte a mai tárgyalást. A miniszterelnök és a kereskedelmi miniszter megígérték, hogy támogatni fogják a munkásság jogos töhetségeit. Ezt az ígéretet sürgősen be iskell váltani. , A kormánynak meg kell találnia az utat és a módot annak a megkönnyítésére, hogy munkások és munkaadók megértsékegymást. Tőke és munka, a nemzeti, termelés két fő tényezője kölcsönösen legyen méltányos tekintettel egymás súlyos helyzetére. A munkások ne tűrjék azt, hogy akármilyen szinű és akármilyen irányzatú szélsőséges agitációval politikai célokra használják ki nyomorúságát. Hiszen minden túlzó és kétségbeesett lépés nem javítana, hanem rontana a helyzetükön. A munkaadók pedig tanuljanak a magyar állam példájából. Magyarországon ma senki sem olyan szegény, senki sem olyan koldus, mint maga az állam. A koldus állam áldozatkészségét kövessék a magáncégek is és akkor talán nagyobb rázkódtatás nélkül sikerül megoldást találni a hanyatló korona és fogyó kenyér problémájára. A magyar korona esti árfolyama 0.03. Határozott javulást jeleznek a prágai és bécsi partií€Ísoh. — Mz. irányzat a stabilitás felé tartral. — Belgrádban és Zágrábban továbbra is rossz a tendencia. — A búza ára Seczal van a világszaritáshoz. — Az ujabb drágulás a szorona rovására mehet. A magyarkorona esti kurzusa Zürichben 0.03. A berlin—zürichi paritás 2.1, a bécs—zürichi paritás 2.5, a prága—zürichi paritás 2.5. A bécsi és prágai paritások tehát ma is határozottjavulást mutatnak. Bécsben 2.75-ről 3.05-re, Prágában 0.15-ről 0.17-re javult a korona. Ez a javuló tendencia nem mond egyelőre többet, minthogy a korona a 0.03 felé emelkedik, de hogy ezt is elérje, még jó út van hátra. A tendencia azonban a javulás felé, vagy mondjuk a stabilitás felé megvan, félre nem ismerhetően, aminthogy napok előtt félre nem ismerhetően rossz volt a tendencia. A rossz irányzat továbbra is csak Belgrádban és Zágrábban maradt meg, amott 0.45-ről 0.30-ra, emitt 0.38-ról 0.35-re gyengült. Ezek a piacok azonban kisebb jelentőségűek. Nagyobb jelentőségű ennél, hogy a gabona ára állandó emelkedést mutat. A tiszavidéki 79 kilogrammos búza 82.000 koronára emelkedett, ami fölötte van tíz hollandi forintnak, holott Berlinben a búza ára átszámítva hollandi forintra 9,6. Párizsban a búza ára 95 frank, ami 1160-at (a Devizaközpont frankárfolyama) megszorozva 110.000 koronás huzat eredményez. Ha a szállítási és egyéb költségeket, vesszük, akkor a búza ára már nagyon közel van a világ paritáshoz és további drágulása csak a korona rovására folyhat tovább. Elégedetlenség a gazdák kossi a kivitel késése miatt. Hadik János cáfolja a földreform kompromisszum hirét — Elejtették a járadékbirtokok tervét. — Az adóvalorizáció a kormánypárton sem népszerű. — Az ellesszék már a bizottságban nagy harcot indít ellene. Az adóvalorizációról szóló indítványt, amely az 1921-ki jövedelem- és vagyonadó ötszörösét, illetve huszonötszörösét veti ki az 1922. és 1923. évre a pénzügyi bizottság előadója, ma beterjesztette a Házban az imblujinitási jvzás tárgyalása során. • Az ellenzék viharos tiltakozással fogadta az egy szakaszba elbújtatott súlyos adóemelést, puccsnak bélyegezte a javaslat meglepetésszerű benyújtását, aminek hatása alatt Kállay Tibor pénzügyminiszter azt indítványozta, hogy az előterjesztést — amelyet az indentitási javaslat új ötödik szakaszaként akarnak beleilleszteni a törvénybe — adják ki előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottságnak. Az adóvalorizáció kérdése tehát a pénzügyi bizottság elé került, amely alkalmasint már holnap megkezdi az adózó közönségre súlyos terheket jelentő szakasz tárgyalását. Előreláthatólag nagyobb vita fog kifejlődni a kérdés körül s azért nem lehetetlen, hogy a nemzetgyűlés előbb véges majd a javaslat részletes tárgyalásával, mint a bizottság az adóvalorizációs szakasszal. Ebben az esetben félbeszakítják az indemnitás tárgyalását és vagy szünetel egy ideig a Ház plénumának ülésezése, vagy pedig napirendre tűzik közben a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló javaslatot. A kormánypárti képviselők, akik az ülésteremben hozzászólás nélkül vették tudomásul az adóvalorizáció beterjesztését, az ülés végeztével a folyosón élesen kikeltek ellene. Többen egészen nyíltan hibáztatták evvel kapcsolatban a „kapkodó pénzügyi politikát”" s azt hangoztatták, hogy a jövedelem-és vagyonadó újabb szabályozására külön törvényt kell csinálni. A gazdaképviselők élénk figyelemmel kisérik a gabonaexport körül történő eseményeket. Általártsan helytelenítik, hogy a kormány ebben a rendkívül fontos kérdésben még mindig nem adta ki rendelkezéseit s a késedelem miatt félni lehet attól, hogy a középeurópai piacot elveszítjük a magyar liszt számára. Gazdaképviselők azt mondják, hogy hiba volt a kivitelt tisztán valutáris átérdéssé csökkenteni, mert ezzel teljesen a pénzügyi vezetés kezébe csúszott át a nagyfontosságú kérdés lebonyolítása, másfelől pedig helytelen volt a gabonakivitelt teljjesen elejteni. A fogyasztók'támponjHI.» ' a megoldás — fejtegették a gazdaképviselők a Ház folyosóján — mert azt fogja eredményezni, hogy a búza ára aránylag alacsony marad, a lisztárak pedig fel fognak szökni. A malmok ugyanis nem dolgoznak föl annyi gabonát lisztté, hogy lisztben is nagy fölöslegünk legyen. A kivitel megindulásának bizonytalansága pedig kétségessé teszi, hogy kitűnő termésünket értékesíteni tudjuk-e? Augusztus közepére már kint kellene lenni a magyar lisztnek, hogy fel tudja venni a versenyt az amerikai és orosz búzával. Máris jönnek hírek Bécsből, hogy ellátják őket orosz búzával. Kormánypárti képviselők hangsúlyozták, hogy a kivitel kérdésében a miniszterelnök szándéka is merőben ellentétbenáll azzal a késlekedő, bizonytalan politikával, amely ebben a kérdésben a gyakorlatban érvényesül. A kivitel ügye egyébként valószínűleg megvitatásra kerül a szerdai rendkívüli minisztertanácson is. A földbirtokpolitika ellentétei még nem simultak el teljesen s az OMGE köréből hangsúlyozzák, hogy a novella kérdésében nem jött létre megegyezés a a kormány és a nagybirok érdekképviselete között. A kompromisszum hírét gróf Hadik János meg is cáfolja. — A megbeszélések nem vezettek megegyezésre — mondja gróf Hadik —, több elvi jelentőségű kérdésben fennállanak az ellentétek. Mindezekkel azonban csak a javaslat hiteles szövegének megjelenése után lehet a nyilvánosság előtt foglalkozni. A javaslat a legközelebbi napokban nyilvánosságra jut, a főbb, elvi jelentőségű intézkedései közül kiemeljük azt, hogy a járadékbirtok tervezetét — az eredeti elgondolásban — elejtették. Csak a háborúban szerzett birtokok és a vagyonváltságból befolyó földek sajátíthatók ki járadékbirtokok céljaira. 7S hamburgsmncheni vonat katasztrófája. Cassel, jul. 31. (Wolff.) Ma reggel 4 órakor Kreiensen község állomásán a hamburg—müncheni D-vonat valószínűleg a jelzés elnézése miatt belefutott az állomáson álló vonatba. Eddig a halottak száma 29, a sebesülteké 43, ezek közül 15 súlyosan sebesült. Mind a két fővonalat elzárták. Berlin, júl. 31. A kreienseni vasúti katasztrófa alkalmával délután 4 óráig 44 halottat hoztak ki a romok alól. A göttingai klinikán 34 sebesültet helyeztek el, akik közül háromnak élete veszedelemben van. Eddig 24 halott nevét állapították meg. XendörSh harca a hommunistáfchal. Hamburg, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Hamburg szórakozónegyede, St. Pauli, nagy kommunista gyűlés színtere volt, amelyet a rendőrség tilalma ellenére több ezer ember részvételével megtartottak. A lovasrendőrség a tömeget több ízben szétszórta és eközben ismételten kézitusára kerül a sor a rendőrök és a kommunisták között. Egy lovasrendőrt lehúztak a lováról és súlyosan bántalmazták. A környéken minden vendéglet és üzlethelyiséget kénytelenek voltak bezárni a fenyegető helyzet miatt.