Pesti Hírlap, 1923. október (45. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-02 / 221. szám

s automobilokkal jelentek meg, a rendőrséget körül­fogták és lefegyverezték. A szeparatisták a lefegyver­zett rendőrtisztviselőket megtámadták, bántalmazták és egy rendőrtisztviselőt lelőttek. Essen, okt. 1. Düsseldorfból jelentik, hogy a teg­napi nap áldozatainak száma tíz halott és hetven­négy sebesült. A kék rendőrségnek egy, a zöldnek két tisztviselője vesztette életét. Négy kék és nyolc zöld trendőr megsebesült A rendőrség valamennyi tisztjét letartóztatták. Düsseldorf, okt. 1. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) A francia megszálló csapatok a tegnapi események során feloszlatták a kék­rendőr­­séget. A megszálló hatóságok most a régi kékrend­őrség­­igénybevételével új rendőri szervezetet akar­nak alakítani. Rakovszky Iván belügyminiszter a helyzetről. A kormány az összes mellékalakulatokat feloszlatta. — Friedrich és Gömbös kézfogása. Friedrich leleplezéssel fenyegeti a kormányfőtanácsosokat. Gróf Bethlen István miniszterelnök vasárnap délelőtt fogadta a sajtó képviselőit, akiket bizalma­san informált genfi tárgyalásairól. A miniszterelnök később Kállay Tibor pénzügyminiszterrel tanácsko­zott, majd este, körülbelül egy heti tartózkodásra, Radványba utazott, ahol gróf Károlyi László ven­dége lesz. Távolléte alatt természetesen az Egységes­párt életében komolyabb esemény alig várható. Vasárnap ismét több beszámoló hangzott el. Ezek közül a beszámolók közül jelentőségében ki­magaslik Pesthy Pálnak, a nemzetgyűlés alelnöké­nek Simontornyán megtartott beszámolója. Pesthy Pált elkísérte ugyanis Simontornyára az Egységes­párt számos tagjával együtt Rubovszky Iván belügyminiszter is, aki mindenekelőtt a szélső­jobboldali csoport ját­szópolitikáját ostorozta éles szavakkal, összehason­lította az 1918-iki állapotokat a mai állapotokkal és megállapította, hogy sok tekintetben ma ugyanazok a jelenségek észlelhetők, mint akkor. Emberek je­lennek meg a porondon, akiknek neveit eddig nem hallottuk és­­jelszavakat kínálgatnak az országnak, mondván, hogy ők a mindent megváltó antiszemi­tizmust hozzák. A külföldi kölcsönnel, a miniszter szerint, megteremthetjük a gazdasági újjáépítés elő­feltételeit és orvosolhatjuk az összes gazdasági bajo­kat. A fajvédőknek az fáj, hogy ezt a kölcsönt a Bethlen-kormány szerzi meg. Azok, akik a kor­mánynak a legtöbb kellemetlenséget okozzák, mon­dotta a miniszter, most cirkusz-engedélyt kérnek, azzal a nevetséges ürüggyel, hogy a cirkuszt is keresztény nemzeti alapra akarják helyezni. Ezen lehet nevetni is, de ő a maga részéről megbotránko­zik rajta, mert ő komolyan veszi a keresztény nem­zeti törekvéseket. — Azt híresztelik a fajvédők, — mondotta be­széde további során a miniszter, — hogy rövid idő múlva úgyis ők veszik át a kormányt, ők, akik ma hetedmagukkal ülnek a parlamentben. A kormány megbukhatik, mint minden kormány, de a fajvédők 1 # " "" csalódni fognak abban a számításukban, hogy kor­mányra kerülhetnek. A miniszter végül kijelentette, hogy a kor­mány többé semmiféle mellékalakulatokat nem tűr meg, é,sokat fokozatosan megszünteti és biztosít­hatja az országot, hogy ezen a téren a teljes kon­szolidáció beállott. Azokat a tendenciózus híreszte­léseket, mintha Bethlen a külföldi kölcsön kedvéért az ország önállóságából bármit is engedne, a bel­ügyminiszter rágalomnak minősítette Lukács György egységespárti nemzetgyűlési képviselő ia vasárnap tartotta beszámolóját Békésgyulán. Az utódállamok­kal való megértés szükségességét hangoztatta. Éles kritikát gyakorolt a fajvédő­ csoport szervezkedésé­ről és kijelentette, hogy a hazafiasan érző és cse­lekvő zsidóságot testvéreinknek kell tekintenünk. A szélső­jobboldali csoport vezérei Friedrich Istvánnak a régi képviselőház­ban megtartott beszámolóján fejtették ki vasárnap újból ismert program­jukat. Friedrich István sze­mére vetette a kormánynak, hogy puoceistáknak­­bélyegzi az ébredőket, akiknek nemrég még igény­be vette a segítségét. Bejelentette, hogy a jövőben együtt kíván harcolni Gömbös Gyulával és társai­val. Együtt akarnak résztvenni a fővárosi ügyek vezetésében is. Kilátásba helyezte, hogy le fogja leplezni azokat a főtanácsosokat, akik kinevezésük­ért nagy anyagi áldozatot hoztak. Gömbös Gyula tartott ezután valóságos pro­gramra beszédet pártja terveiről. Hangoztatta, hogy a jövőben két szélsőséges irány fog egymással szembenállani, a zsidóság és a kereszténység. Kom­promisszumról soha semmi körülmények között szó sem lehet. A kölcsönben nem bízik. Hangsúlyozta végül a fajvédelem szükségességét és kijelentette, hogy a numerus clausus­t minden vonalon, az ipari és gazdasági életben is ki kell építeni. Végül Lend­vai István beszélt a zsidókérdésről. A zsidó-fekélyt — mondotta többek között — operálókéssel kell el­távolítani a nemzet testéről, vonatok járatásához külföldi szenet igénybe venni, részben pedig spekulatív momentum­okkal függ össze. — Minket a ruhrvidéki eseményeiknél köz­vetlenebbül érdekel az osztraui sztrájk kérdése, amely úgy látszik, a legközelebbi időben véget fog érni. A sztrájknak előreláthatóan az az eredménye, hogy az osztraui szén, — mely földrajzilag inkább gravitál Magyarországba — versenyképes lesz a lengyel-fi­­léziai szénnel szemben és így Magyaror­szág külföldi szénben való ellátása teljesen aka­dálytalanul fog lebonyolítatni. A magyar szénter­melés álandó emelkedése­i a külföldi behozatal esar­vartalansága — téli szénellátásunk­at teljesen biz­tosítják. Budapest szénellátása• A főváros szé­nszüksé­glete nem nagyobb, mint ta­valy volt, de a szén beszerzése napról-napra több gondot okoz Az árak folyton emelkednek, a fuvar drágább se a legtöbb budapesti család keserves tét­elébe néz. Újabban a Ruhr-vidéken várható politikai változások remélni en­gedték, hogy a szénhelyzet javulni fog, de ezek a bizako­dások délibáboknak bizonyultak. A polgárság e súlyos szén válságában felkerestük ifjabb dr. Chorin Ferencet, a Salgótarjáni r­­t. vezérigazgatóját, aki őszintén feltárta elő Atkzik a helyzetet s a következő nyilatkozatot tette a Pesti Hírlap számsra. — A ruhr-vidéki passzív ellenállás meg­szüntetése természetesen kihatással lesz a világ szénhelyzetének kialakulására. Németország a ruhrvidéki megszállás, illetve a passzív ellenállás­­óta legerősebb szénforrásától meg volt fosztva és miután a német széntermelés a Ruhr-vidék nélkül távolról sem fedezte még a német gazdasági helyzet folytán megcsökkent szükségletet sem, kénytelen volt ezt a hiányt külföldi szénnel pótolni. Elsősor­ban angol szén jött be nagy mennyiségben Német­országba, másodsorban a lengyel kézre jutott szi­léziai szénbányák, pótolták az előállott hiányt. A ruhrvid­éki bányák, üzembehelyezése hosszabb időt fog igénybe venni, a normális termelést csak hosz­szabb idő múlva fogják a bányák elérhetni. A hét hónapig üzemen kívül állott bányákban a rekon­strukció természetesen rendkívül nagy munkát igé­nyel, a munkások hónapok óta hozzászoktak ahhoz, hogy bért kapjanak anélkül, hogy dolgozzanak, el fog telni egy bizonyos idő, míg ennek pszichológiai hatása megszűnik és a termelés a régi kéregvágásba tér vissza. Ha ez megtörténik , Németország kény­telen lesz ugyan a Ruhr-vidékről Franciaországnak a múlttal szemben emelkedett szénmennyiséget szál­lítani — mégis a külföldi szénbehozatal egy jelen­tékeny része feleslegessé válik. — Magyarország szénhelyzetére ez csak na­gyon csekély befolyással van. Csak úgy érezzük ezt, mint egy nagyon messzi viharnak már elsimuló hullámát. . . — A mi viszonyaink olyképen alakultak, hogy a széntermelés nálunk örvendetesen emelkedik és kétségtelen, hogy az idei évben a tavalyit lényege­sen meghaladó szénmennyiséget, ca. 7,5 millió ton­nát fognak bányáink előállítani. Ennek ellenére a behozatal is növekedett a múlt évvel szemben, ami kereskedelmi mérlegünk szempontjából nagyon saj­nálatos, miután ez most már passzivitásunknak leg­fontosabb tételét­ képezi. A behozatal részben arra ívegethető vissza, hogy a jobb minőségű szenekben j£Éfcqg a tf! fem* & az Altamvaaut fe­leényteten xspu* 71 blsurfttmt baftttsögos m­^fflyariszcí­ft érése. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Románia, az SHS állam és Csehszlovákia budapesti követei szep­tember 28-án­ eljártak a m. kir. kormánynál és kifeje­zést adván annak, hogy meg vannak győződve a kor­mányzó úr őfőméltóságának, valamint a magyar kor­mánynak szomszédaival szemben táplált békés szán­dékairól, barátságos módon felhívták a magyar ki­rályi kormány figyelmét arra, hogy a kormányzó úr őfőméltósága karcagi beszédének tartalmáról forga­lomba hozott híreket a külföldön, nevezetesen a szom­ Szédállamokban igen kedvezőtlenül kommentálták. A magyar királyi kormány utalva Vass József minisz­terelnökhelyettesnek a nemzetgyűlésen szeptember hó 6-án a kormány nevében tett kijelentéseire, megadta a kért felvilágosítást és újólag megállapította, hogy annak a híresztelésnek, mintha az említ­ett beszéd a kisantant állami ellen bármiyen fenyegetést tartal­mazott volna, semmiféle alapja nincs. A­ követek ezt a kijelentést tudomásul vették. Megyei képviselőtestületek választása a Felvidéken. Pozsony, okt. 1. (A Pesti Hirlap tudósítójának távirata.) Vasárnap tartották meg az egész felvidé­ken a vármegyei képviselőtestületi választásokat. Po­zsonyban a válaszás nyugodtan folyt le. A szavaza­tok a következőképpen oszlottak meg: Keresztény­szocialista­ pár:1­14.292, kommunisták 6849, zsidó nemzetiek 3805, a tót Hlinka párt 3275. A vidéki ered­ményeknek még csak egy része ismeretes. A pozso­nyi nagy kerületben 340.000 szavazatot adtak le, eb­ből 50.000.et kapott a köztársasági agrár­pá­rt, 23 ezret a szociáldemokrata­ párt, 85 ezret a tót néppárt és 15 ezret a zsidópárt Ezek szerint a köztársasági néppárt 7, a szociáldemokrata párt 3, a tót néppárt IQ? «Q »asidópást 1 vag£ 2 msadStranai PESTI HÍRLAP 1923. október 2.: Megkezdték a brit birodalmi konferenciát. Saldwin miniszterelnök beszámolója a külpolitikai helyzetrő­l. — „A türelem Franciaországgal szemben gyöngeségre és határozatlanságra vezetett.*' London, okt. 1. A brit birodalmi konfrencia ma tartotta első ülését.. Az ülésen Baldwin angol minisz­terelnök üdvözölte a dominionok és I­ndia képviselőit és felhívta a figyelmet arra a gyarapodásra, mely a konferenciát az ír szabadállam megalakulásával érte, melynek elnökét, Cosgravet, szívélyesen üdvözölte. Ezután a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Miután rö­viden vázolta a német jóvátételi kérdés fejleményeit, a következőket mondta többek közt: " Minden erőnket latba vetettük, hogy megőriz­zük a szövetségesek szolidaritását, főleg a Franciaor­szággal való egyetértést. Meg vagyok róla győződve, hogy az a türelem, mellyel arra törekedtünk, hogy Franciaországgal fenntartsuk a jó viszonyt, sok te­kintetben határozatlanságra és gyöngeségre vezetett. A jelen pillanatban úgy látszik, új szakarához értünk a német passzív ellenállás összeomlásával. Csak a leg­szorosabb együttműködéssel és a szövetségesek legtel­jesebb kölcsönös bizalmával remélhetjük az európai nehézségek megoldását. Kifejezte megelégedését afelett, hogy az olasz­görög viszály, mely már-már avval fenyegetett, hogy komoly arányokat fog ölteni, megoldódott. A Törökországgal kötött békeszerződésre vonat­kozólag kijelentette, hogy véleménye szerint n­emcsak teljesen megvédi a legfőbb brit érdekeket, hanem ahhoz is lényegesen hozzájárul, hogy némileg kiegyenlítse azokat a nemzeti és valási érdekeket, amelyek már annyiszor zavarták meg a Kelet békéjét. A legfontosabb teendők egyikének jelölte meg a nemzetközi forgalom helyreállításának kérdését Be­széde végén sajnálatának adott kifejezést afelett,­­ hogy a hadseregek létszáma, valamint a fegyverkezésre fordított összegek ma sokkal nagyobbak, mint 1914-ben voltak, és hogy a gazdasági szolidaritás megla­zult. Csupán a népszövetség munkája nyújt bizo­nyos vigaszt, a brit birodalom egységes és am­ely ugyancsak egy népszövetségnek mondható. Végül megemlítette, hogy egy későbbi időpontban Corzon lord külügyminiszter még behatóbban fog foglal­kozni a külpolitikai kérdésekkel. NAPI HÍREK. — (Októbernek elsején . . . ) Októbernek el­sején be kell rukkolni. Akkor már írás szelek muzsi­kálnak, hull a fákról a dér-piros levél, az emberek meleg kályhához bújnak s az utcasarkon föltűnik, parazsas tűzhelyével, a igesíszenyesütőasszony Ma délben azonban még ragyog az októberi nyár. A hőmérő a természet áldott báját mutatja. Hajadonfőtt, nyári, fehér ruhában íjárnak az em­berek, kik kacérkodnak ezzel a kései meleggel a kávéházak bádogkertjében, hová a verőfény aranya tócsákat loccsant. — Pincér, egy fagylaltot, — mondja egy­ vendég. A másik mozdulatlanul ül, arcát odatartva a sugarak felé. — Napkurét kezdek, f­i szól, a­kar Seavoyn, le akarok barnulni. A harmadik kiveszi zsebéből a fekete sosem l­övegét s orra nyergére biggyeszti. — Megvakulok ebben a fényben, — sóhajt, így tréfálnak — hálátlanul — az ingyen tűz­zel. Egyszerre azonban végigdöcög a körúton, ko­­moran és feketén, egy szeneskocsi. Utána néznek. Eszükbe jut a szén ára. Száju­kon elczápul a tréfa, összehúzzák kabát­juk Fáznak. — (Apponyi megérkezni* Amerikába.) Gróf Ap­ponyi Albert leányával, Mária grófnővel, — mint már hirül adtuk — megérkezett Ne­wyorkiwi. Az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara száztagú költöttsége különhajón ment Apponyi elé, aki meghatottan mon­dott köszönetet az amerikai magyarok impozáns fo­gadtatásáért. Gróf Apponyi Albert a Ritz-szállóban szállott meg és kedden megkezdi előadásait, a Colum­­biai egyetemen.­­ (A nagykanizsai katholius nagygyűlés) vasár­nap fejeződött be. Az új plébániai templom felszentelését Rott Nándor veszprémi püspök végezte. Az egyházi szertartás után a templom előtti terem nyitvános nép­gyűlés volt, délután pedig iparosgyű­lést tartottak. ame­lye® Reisehl Richárd, Bartoe JácoS és Hegedűs György nemzetgyűlési, képviselők is beszéltek. Befejezésül eucharisztikus körmenet volt, amelyen a szentséget Rott Nándor megyéspüspök vitte.­­ (Korányi Frigyes visszatért Párizsba.) Báró Korányi Frigyes párizsi követ Genfből visszatért Párizsba.­­ (Országos gazdagyűlés) volt vasárnap Kaposvá­rott, amelyen nagyatádi Szabó István földmivelésügyi m­inisster javaslatára kimondották a Falu Szövetség és az Országos Földmives Szövetség fúzióját. Az új szövet­ség elnökének Mayer Jánost, az Egységes Párt elnökét, választották meg, aki székfoglalójában azt mondotta, hogy nem akarnak politizálni, hanem a szervezetekkel biztosítékot sikerezni a­ziránt hogy a rendbontó elemek e hasában többet nem jutnak diadalra.­­ (Bizalom Bethlen Istvánnak.) Csanád várme­gye törvényhatósági bizottsága október első napján Makón rendes közgyűlést tartott, amelyen Mátyás Béla törvényhatósági tag indítványára bizalmat sza­vazott gróf Bethlen István minisztereinknek. A vár­megye közönsége a miniszterelnöknek az ország ér­dekében tett heroikus erőfeszítéséért köszönetét nyil­vánította és újból biztosította őt arról, hogy a meg­kezdett úton tovább haladva, mindenkor lelkesen és odaadóan támogatni fogja. — (Kétszázhúsz koronába kerül egy doboz gyufa) október elsejétől. Ebből nyolcban korona a kincstári im-üzesedés és adó, nyolcvan korona pedig a gyur­gyárci tea.

Next