Pesti Hírlap, 1924. március (46. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
BUDAPEST, 1924. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egy hóra... 30.000 korona frigyedévre. 90.000 korona Egyes szám ára helyben, vifséken és a pályaudvarokon 1SOO korona, vasárnap 20 O0 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. PÉNTEK, MÁRCIUS 28. Kiadótulajdonosok • LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL ÉLNYOMODAI Bpest, Vilmos császár-ut 7& FIÓKKIADÓHIVATAL BudaDSat Erzsébet-kerté Pénz és politika. Kevesebb politika és több pénz kellene, mindjárt könnyebben rendbe jönne Magyarország dolga. De most, hogy részleteiben is ismerjük a szanálás feltételeit és módszerét, látjuk, hogy aránylag nagyon kevés pénzért nagyon sok politikai jogot követelnek tőlünk. Tulajdonképen nem is a külföld követeli s nem is a külföldi főmegbízott javára, hanem inkább a kormány a maga számára. Mi hangoztattuk legelőször, hogy a pénzügyi és gazdasági kérdésekbe nem szabad minduntalan a politikát belekeverni. De ezt a szempontot a kormánynak is jobban kellett volna érvényesíteni a fölhatalmazási javaslatban. S ezért mielőtt a mentési akció részleteiről szakszerű részleteskritikát mondhatnánk, kénytelenek vagyunk a nagy gazdasági probléma politikai részével foglalkozni. Politikai szempontból a titkos pénzügyminiszterek alkalmazásának tervével szemben megnyugvással fogadjuk, hogy báró Korányi Frigyesre bízták a pénzügyi tárcát. Gyakorlattal bíró szakember, ki egykor mint az OKH vezetője, megtanulhatta a kisemberek sok baját s ezért elvárhatjuk tőle, hogy ezeknek érdekeit fogja védeni a minisztériumban is. Előnye az is, hogy részt vett a külföldi kölcsön tárgyalásaiban s van összeköttetése a külföldi pénzcsoportokkal. Sőt tán azt is érdeméül lehet tekinteni, hogy eddig még nem hangsúlyozta, hogy ő is a kisgazda, amint például az új igazságügy-miniszter ezt szükségesnek tartotta kijelenteni. Mi ugyanis azt tartjuk szükségesnek, hogy a miniszterek az egész országnak és az egész nemzetnek legyenek szolgái s amely percben elfoglalják hivatalukat, vessék le a pártoknak, vagy osztályoknak egyenruháját és a nemzet egyetemes érdekeit szolgálják. Az egész gyógyítási tervre az a politikai megjegyzésünk, hogy nem érvényesíti azt a fő elvet, hogy a közteherviselés arányait politikamentes igazsággal kell megszabni. Csakis politikamentes adókivetés lehet igazságos. Mi pedig azt látjuk, például a hátbéradó aranyparitásra emelésénél is, hogy is imét a túlterhelt városi lakosságot akarják megnyomorítani a protezsált falusival szemben. Ez igazságtalan és kultúra-ellenes pénzügyi politika . . . Második megjegyzésünk az, hogy csak annyi fölhatalmazást kell adni a kormánynak, amennyi a külföldi kölcsön megkapásához szükséges. A külföldi segítés ne legyen ürügy arra, hogy növelje a kormány diktátori hatalmát. A kölcsönadókat csak az érdekli, hogy a kölcsönt arra fordítsuk, amire adják s a pénzügyi egyensúly helyreálljon. De a parlamentnek ellenőriznie kell a módot, hogyan akarja ezt a kormány elérni. Mert nézetünk szerint elsősorban a kiadások megszorításával kell dolgozni és nem a bevételeik fokozásával, azadószóffal. Téves a külföldnek az a fölfogása, hogy mi gazdag ország vagyunk s hogy a lakosság megbíz még több adóterhet. Mi tudjuk, hogy ez nem így van. Tehát megköveteljük, hogy a pénzügyi egyensúlyt a kiadások csökkentésével igyekezzenek megközelíteni s a bevételeket mérsékeljék. Mert csak akkor gyógyít az a szanálási programm, ha kibírja a nemzet az orvosságot. Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az összes javaslatokat azonnal szakértő-altkéi eléterjesszék. Ha meghallgattak külföldi szakértőket, kötelesség most a hazaiakat is szóhoz juttatni. S mivel ilyen a nemzetgyűlésen igen kevés akad, tessék szakértekezletet tartani, amely a parlamenttel parallel tárgyalja a javaslatokat. Politikai hiúság ne vezesse a kormányt s szívlelje meg a hazai szakértők jó tanácsát Főként a kiadások csökkentésére óhajtunk tárgyilagos szakvéleményt. Mert nekünk nem adódiktátorra hanem takarékosságidiktátorra van szükségünk. "S korlátlan fölhatalmazást csak a kiadások apasztására lehet adni! Harding Párizsból való elutazása előtt kijelentette, hogy nem magyarországi megbízatását. Követíteni fogja America bekapcsolódását Magyarország közgazdasági életébe Párius. március (A Pesti Hírlap tudós it új út el.) Mint már jelentettem, W. P. G. Hardinggal a magyarországi megbízatására vonatkozó tárgyalások csak március huszadika után kezdődtek meg. Harding az utóbbi napokban többizben hosszabb megbeszéléseket folytatott Barthouval, a Népszövetség elnökével és a Népszövetség egyes tagjaival és fölkereste a magyar követségen Hevessy Iván követségi tanácsost, aki báró Korányi távolléte óta a követségi ügyeket vezeti és vele is hosszasan tanácskozott. A napok óta tartó megbeszélések és tárgyalások eredménye az lett, hogy Harding ma, kedden délután két órakor az Orient-expresszel elutazott Budapestre. Elutazása előtt így nyilatkozott tudósítónknál: — A magyarországi megbízatást, orvosaim tanácsára, bármilyen nagy megtiszteltetés is az részemre, nem fogadhatom el. Budapestre való utazásom egyedüli célja az, hogy fölkeressem gróf Bethlen István miniszterelnököt és a néhány napi budapesti tartózkodásom alatt megbeszéljem vele azokat a részleteket, amelyek a Magyarországnak nyújtandó külföldi kölcsönnél Amerikára vonatkoznak. Meggyőződésem az, hogy Amerika részt fog venni Magyarország gazdasági rekonstrukciójában és hogy ez minél intenzívebb legyen, az én saját összeköttetéseimet is fel fogom ajánlani. Harding Budapestre való utazása, — mint illetékes helyről értesülök, — egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyarországi pénzügyi főbiztosi tisztséget elvállalja. Utazása egyedül az utóbbi napokban történt beható tárgyalások eredménye, amelyeken sikerült Harding érdeklődését Magyarország felé terelni. Ezeken a tárgyalásokon Harding intenzíven érdeklődött úgy a külföldi kölcsön felhasználása, mint a magyarországi pénzügyi és gazdasági viszonyok iránt és több ízben kijelentette, hogy rendkívül szükségesnek és fontosnak tartja, ha Amerika is belekapcsolódik a magyar közgazdasági életbe. Francia politikusok véleménye szerint nagyon jelentős Harding budapesti útja, mert ha a magyarországi megbízatása tekintetében nem is fogja továbbra sem megváltoztatni elhatározását, ami több mint valószínű, — a magyarországi utazása mégis rendkívül fontos, mert ismerve Hardingnak Amerika pénzügyi és gazdasági életében elfoglalt pozícióját és hatalmas összeköttetéseit, — ez lesz az első komoly lépés, amely Amerikának Magyarország felé való közeledését jelenti. Harding különben ma, kedden délelőtt újra fölkereste a követségen Hevessy Iván követségi tanácsost és közel másfél óráig tartó beszélgetést folytatott vele. A pályaudvarra leánya, veje, a Népszövetség néhány kiküldöttje és a magyar követség részéről Hevessy Iván kísérték ki. Szentgyürgyi Ferenc á gában jött a magyar fővárosba. Vele vannak S. Bertron, amerikai, Phillips belga bankár, továbbá Lucien Jantel amerikai mérnök. Megérkezésük után rögtön a Dunapalota-szállóba hajtattak, ahol Harding kijelentette, hogy csupán mint magánember jött Budapestre, hogy itt a magyar pénzügyi viszonyok felől közvetlen tájékozást szerezzen. A Pesti Hírlap munkatársa ellátogatott a Dunapalotába, ahol Harding és kísérete az első emeleten, a 14, 19., 20., 21. és 23. számú szobákat foglalta le. A pazar lakosztály ablakai az Eötvös térre nyilnak és a legcsöndesebb szobába, a 51-es számúba, maga Harding költözött be. Ez a lakosztály a Dunapalota egyik legpazarabb része, közepén egy bordótónusú szalon van és ebből jobbra és balra nyilnak a lakószobák. A külföldi előkelőségek közül már sokan laktak a Dunapalotának ebben az első emeleti lakosztályában, így többek között, Pouche francia admirális is. Ha Krausz Simon Pesten tartózkodik, akkor ő bérli az Eötvös-térre nyíló öt szobát. Mr. Harding, aki nem a legjobb egészségben érkezett meg Budapestre, nagyon fáradt. A családjában előfordult sorozatos tragédiák és mostani hosszú utazása, teljesen kimerítették. Csak a legkötelezőbb látogatások kedvéért mozdul ki a szállodából. Délben a miniszterelnöknél volt löncsön, a délután folyamán pedig Korányi pénzügyminiszterrel és a gazdasági élet több vezető emberével tárgyalt. Azután ismét bezárkózott szobájába. A lakosztály ajtajai előtt több kíváncsi áll, de a világhírű pénzügyi szakértő, aki Magyarországnak majdnem főmegbízottja lett, egy pillantra sem hagyja el szobáját. A szobapincér épen kijön, kezében a most" kitöltött bejelentőlappal, amelyen ezt olvasónk: flltv: William P. G. Harding. Foglalkozás: Governor of The Federal Diesere Board. Születési év és hely: 1862, Washington. Állandó lakhely: Washington. Nyílik az ajtó, kilép rajta egy úr, mosolygós arcú, elegáns, igazi jenki, olyan, ahogy a könyvekben áll. Mr. Berlion, az amerikai bankár, Harding barátja. Szívélyesen nyújtja a kezét. — Két napig maradunk mindössze. Sajnos, Ilardinggal nem lehet beszélni, mert nagyon kimerük. Higgyék el, nem is csoda. Harding különben délben nyilatkozott a Magyar Hírlapnak, amelynek munkatársa előtt a következőket mondotta: — A magyar kérdés engem mindig érdekelt. Amerikában több kiváló magyar pénzügyi szakférfiúval volt alkalmam beszélni, akik érdeklődést keltettek bennem a magyar ügy iránt. Mondhatom, nagy szeretettel kezeltem volna a magyar ügyet és nagy szeretettel láttam, volna el a pénzügyi ellenőri tisztet, ha orvosaim egészségi állapotomra való tekintettel ettől a megerőltető munkától egyenes paranccsal el nem tiltottak volna. Harding Budapesten. William P. G. Harding csütörtökön reggel az Orient-expresszel Budapestre érkezett. W. P. G. Harding, aki egy ideig a magyar pénzügyek ellenőrzésére kiküldendő főmegbízott tisztségére a legkomolyabb jelöltként szerepelt, három barátja társasá A forgalmi adó harminc százalékos visszafejlesztését tervezi a kormány. A földadókatasztert verzió alá veszik. — Miért fizet újabb vagyonváltságot az ipar és kereskedelem ? — Nyilatkozatok. A pénzügyi javaslatok nemzetgyűlési előadója, dr. Őrffy Imre, a törvényjavaslatok jelentőségéről és ezzel kapcsolatban adórendszerünkben várható változásokról a következő nagyérdekű nyilatkozatot tette a Pesti Hírlap munkatársa előtt: „ A földadónak a kataszteri tiszta jövedelem huszonöt százalékára való felemelése súlyos megterhelést jelent a mezőgazdaságnak. De ugyanakkor, amikor az agrárparlament nem riad vissza attól, hogy az agrárterheket huszonöt százalékkal felemelje, nem kétlem, hogy a földadó-kataszter revíziójának gondolata valóra is fog válni, miután most már — úgy látszik — a kataszter a földnél a hozadéki adók rendszerében végleges alapja lesz az adózásnak. A földadó kataszter revíziójára eddig nem volt fizikai ideje a pénzügyi kormányzatnak, bár kétségtelen, hogy hosszú idő óta nagy aránytalanságok vannak a kataszterekben, mert terméketlen területek mint termékenyek szerepelnek, sok helyen nem veszik figyelembe a lecsapólatlan vizeket és általában hátrányos a kataszter a kisemberre, úgyhogy ebben a tekintetben a magyar parlament remélhetőleg nem fogja elmulasztani kötelességét. Hisszük, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, aki a régi kisgazdapártból került a miniszteri székbe, nem fogja szem elől téveszteni ezeket az igazságtalanságokat. Régi szociális problémája volt a törvényhozásnak az őrlési adó kérdése, amelyet legutóbb a hatósági ellátás miatt nem lehetett eltörölni. Mindnyájan érezzük, hogy a tizenkettedik órában szüntetjük meg ezt az intézkedést, amely a legalacsonyabb néprétegeket sújtja. A törvényhozás ezzel azt a mentalitását árulja el, hogy a forgalmi adórendszer továbbfejlesztésére nem hajlandó, sőt úgy tekinti az egész forgalmi adórendszert, mint átmeneti szükséges roszszat, amelyet állandóan fenntartani nem lehet. N Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a forgalmiadót máról-holnapra beszüntetik, de pozitív értesüléseim vannak, hogy: