Pesti Hírlap, 1924. március (46. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-28 / 73. szám

BUDAPEST, 1924. ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egy hóra... 30.000 korona frigyedévre. 90.000 korona Egyes szám ára helyben, vifséken és a pályaudvaro­kon 1SOO korona, vasárnap 20 O0 korona. Külföldön kétszeres az előfizetési ár. PÉNTEK, MÁRCIUS 28. Kiadótulajdonosok • LÉGRÁDY TESTVÉREK SZERKESZTŐSÉG, KIADÓ­HIVATAL ÉLNYOMODAI Bpest, Vilmos császár-ut 7& FIÓKKIADÓH­IV­ATAL­­ BudaDSat Erzsébet-ker­t­­é Pénz és politika. Kevesebb politika és több pénz kellene, mindjárt könnyebben rendbe jönne Magyaror­szág dolga. De most, hogy részleteiben is is­merjük a szanálás feltételeit és módszerét, lát­juk, hogy aránylag nagyon kevés pénzért na­gyon sok politikai jogot követelnek tőlünk. Tu­lajdonképen nem is a külföld követeli s nem is a külföldi főmegbízott javára, hanem inkább a kormány a maga számára. Mi hangoztattuk legelőször, hogy a­ pénzügyi és gazdasági kér­désekbe nem szabad minduntalan a­ politikát belekeverni. D­e ezt a szempontot a kormány­nak is jobban kellett volna érvényesíteni a föl­hatalmazási javaslatban. S ezért mielőtt a mentési akció részleteiről szakszerű részletes­­kritikát mondhatnánk, kénytelenek vagyunk a nagy gazdasági probléma politikai részével foglalkozni. Politikai szempontból a titkos pénzügy­miniszterek alkalmazásának tervével szemben megnyugvással fogadjuk, hogy báró Korányi Frigyesre bízták a pénzügyi tárcát. Gyakor­lattal bíró szakember, ki egykor mint az OKH vezetője, megtanulhatta a kisemberek sok ba­ját s ezért elvárhatjuk tőle, hogy ezeknek ér­dekeit fogja védeni a minisztériumban is. Előnye az is, hogy részt vett a külföldi köl­csön tárgyalásaiban s van összeköttetése a kül­földi pénzcsoportokkal. Sőt tán azt is érdeméül lehet tekinteni, hogy eddig még nem hangsú­lyozta, hogy ő is a kisgazda, amint például az új igazságügy-miniszter ezt szükségesnek tartotta kijelenteni. Mi ugyanis azt tartjuk szükségesnek, hogy a miniszterek az egész or­szágnak és­ az egész nemzetnek legyenek szol­gái s amely percben elfoglalják hivatalukat, vessék le a pártoknak, vagy osztály­oknak egyenruháját és a nemzet egyetemes érdekeit szolgálják. Az egész gyógyítási tervre az a politikai megjegyzésünk, hogy nem érvényesíti azt a fő elvet, hogy a közteherviselés arányait politika­mentes igazsággal kell megszabni. Csakis po­litikamentes adókivetés lehet igazságos. Mi pe­dig azt látjuk, például a hátbéradó aranypari­tásra emelésénél is, hogy is imét a túlterhelt vá­rosi lakosságot akarják megnyomorítani a pro­tezsált falusival szemben. Ez igazságtalan és kultúra-ellenes pénzügyi politika . . . Második megjegyzésünk az, hogy csak annyi fölhatalmazást kell adni a kormánynak, amennyi a külföldi kölcsön megkapásához szükséges. A külföldi segítés ne legyen ürügy arra, hogy növelje a kormány diktátori hatal­mát. A kölcsönadókat csak az érdekli, hogy a kölcsönt arra fordítsuk, amire adják s a pénz­ügyi egyensúly helyreálljon. De a parlament­nek ellenőriznie kell a módot, hogyan akarja ezt a kormány elérni. Mert nézetünk szerint első­sorban a kiadások megszorításával kell dolgozni és nem a bevételeik fokozásával, az­­adószóffal. Téves a külföldnek az a fölfogása, hogy mi gazdag ország vagyunk s hogy a la­kosság megbíz még több adóterhet. Mi tudjuk, hogy ez nem így van. Tehát megköveteljük, hogy a pénzügyi egyensúlyt a kiadások csök­kentésével igyekezzenek megközelíteni s a be­vételeket mérsékeljék. Mert csak akkor gyó­gyít az a szanálási programm, ha kibírja a nemzet az orvosságot. Föltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy az összes javaslatokat azonnal szakértő-altkéi elé­­terjesszék. Ha meghallgattak külföldi szakér­tőket, kötelesség most a hazaiakat is szóhoz jut­tatni. S mivel ilyen a nemzetgyűlésen igen ke­vés akad, tessék szakértekezletet tartani, amely a parlamenttel parallel tárgyalja a javaslato­kat. Politikai hiúság ne vezesse a kormányt s szívlelje meg a hazai szakértők jó tanácsát Főként a kiadások csökkentésére óhajtunk tár­gyilagos szakvéleményt. Mert nekünk nem adó­diktátorra hanem takarékossági­­diktá­torra van szükségünk. "S korlátlan fölhatalma­zást csak a kiadások apasztására lehet adni! Harding Párizsból való elutazása előtt kijelentette, hogy nem magyarországi megbízatását. Követíteni fogja Ameri­ca bekapcsolódását Magyarország közgazdasági életébe Pá­r­i­u­s. március (A Pesti Hírlap t­u­dós it új út el.) Mint már jelentettem, W. P. G. Hardinggal a magyarországi megbízatására vonatkozó tárgyalások csak március huszadika után kezdődtek meg. Har­ding az utóbbi napokban többizben hosszabb megbe­széléseket folytatott Barthouval, a Népszövetség el­nökével és a Népszövetség egyes tagjaival és fölke­reste a magyar követségen Hevessy Iván követségi tanácsost, aki báró Korányi távolléte óta a követségi ügyeket vezeti és vele is hosszasan tanácskozott. A napok óta tartó megbeszélések és tárgyalások ered­ménye az lett, hogy Harding ma, kedden délután két órakor az Orient-expresszel elutazott Budapestre. Elutazása előtt így nyilatkozott tudósítónknál­: — A magyarországi megbízatást, orvosaim ta­nácsára, bármilyen nagy megtiszteltetés is az ré­szemre, nem fogadhatom el. Budapestre való utazá­som egyedüli célja az, hogy fölkeressem gróf Beth­len István miniszterelnököt és a néhány napi bu­dapesti tartózkodásom alatt megbeszéljem vele azo­kat a részleteket, amelyek a Magyarországnak nyúj­tandó külföldi kölcsönnél Amerikára vonatkoznak. Meggyőződésem az, hogy Amerika részt fog venni Magyarország gazdasági rekonstrukciójában és hogy ez minél intenzívebb legyen,­­ az én saját összeköttetéseimet is fel fogom ajánlani. Harding Budapestre való utazása, — mint ille­tékes helyről értesülök, — egyáltalán nem jelenti azt, hogy a magyarországi pénzügyi főbiztosi tisztséget el­vállalja. Utazása egyedül az utóbbi napokban tör­tént beható tárgyalások eredménye, amelyeken sike­rült Harding érdeklődését Magyarország felé terelni. Ezeken a tárgyalásokon Harding intenzíven érdeklő­dött úgy a külföldi kölcsön felhasználása, mint a ma­gyarországi pénzügyi és gazdasági viszonyok iránt és több ízben kijelentette, hogy rendkívül szükséges­nek és fontosnak tartja, ha Amerika is belekapcsoló­dik a magyar közgazdasági életbe. Francia politiku­sok véleménye szerint nagyon jelentős Harding buda­pesti útja, mert ha a magyarországi megbízatása te­kintetében nem is fogja továbbra sem megváltoz­tatni elhatározását,­­ ami több mint valószínű, — a magyarországi utazása mégis rendkívül fontos, mert ismerve Hardingnak Amerika pénzügyi és gaz­dasági életében elfoglalt pozícióját és hatalmas össze­köttetéseit, — ez lesz az első komoly lépés, amely Amerikának Magyarország felé való közeledését je­lenti. Harding különben ma, kedden délelőtt újra föl­kereste a követségen H­evessy Iván követségi taná­csost és közel másfél óráig tartó beszélgetést folyta­tott vele. A pályaudvarra leánya, veje, a Népszövet­ség néhány kiküldöttje és a magyar követség részéről Hevessy Iván kísérték ki. Szentgyürgyi Ferenc á­ gában jött a magyar fővárosba. Vele vannak S. Bertron, amerikai, Phillips belga bankár, továbbá Lucien Jantel amerikai mérnök. Megérkezésük után rögtön a Dunapalota-szállóba hajtattak, ahol Har­ding kijelentette, hogy csupán mint magánember jött Budapestre, hogy itt a magyar pénzügyi viszo­nyok felől közvetlen tájékozást szerezzen. A Pesti Hírlap munkatársa ellátogatott a Du­napalotába, ahol Harding és kísérete az első eme­leten, a 14, 19., 20., 21. és 23. számú szobákat fog­lalta le. A pazar lakosztály ablakai az Eötvös­ térre nyilnak és a legcsöndesebb szobába­, a 51-es szá­múba, maga Harding költözött be. Ez a lakosztály a Dunapalota egyik legpazarabb része, közepén egy bordótónusú szalon van és ebből jobbra és balra nyilnak a lakószobák. A külföldi előkelőségek kö­zül már sokan laktak a Dunapalotának ebben az első emeleti lakosztályában, így többek között, Pouche francia admirális is. Ha Krausz Simon Pes­ten tartózkodik, akkor ő bérli az Eötvös-térre nyíló öt szobát. Mr. Harding, aki nem a legjobb egészségben érkezett meg Budapestre, nagyon fáradt. A család­jában előfordult sorozatos tragédiák és mostani hosszú utazása, teljesen kimerítették. Csak a legkö­telezőbb látogatások kedvéért mozdul ki a szállodá­ból. Délben a miniszterelnöknél volt löncsön, a dél­után folyamán pedig Korányi pénzügyminiszterrel és a gazdasági élet több vezető emberével tárgyalt. Azután ismét bezárkózott szobájába. A lakosztály ajtajai előtt több kíváncsi áll, de a világhírű pénz­ügyi szakértő, aki Magyarországnak majdnem fő­megbízottja lett, egy pillantra sem hagyja el szo­báját. A szobapincér épen kijön, kezében a most" ki­töltött­ bejelentőlappal, amelyen ezt olvasónk: flltv: William P. G. Harding. Foglalkozás: Governor of Th­e Federal Dieser­e Board. Születési év és hely: 1862, Washington. Állandó lakhely: Washington. Nyílik az ajtó, kilép rajta egy úr, mosolygós arcú, elegáns, igazi jenki, olyan, ah­ogy a könyvek­ben áll. Mr. Berlion, az amerikai bankár, Harding barátja. Szívélyesen nyújtja a kezét. — Két napig maradunk mindössze. Sajnos, Ilardinggal nem lehet beszélni, mert nagyon kime­rü­k­. Higgyék el, nem is csoda. Harding különben délben nyilatkozott a Ma­gyar Hírlapnak, amelynek munkatársa előtt a kö­vetkezőket mondotta: — A magyar kérdés engem mindig érdekelt. Amerikában több kiváló magyar pénzügyi szakfér­fiúval volt alkalmam beszélni, akik érdeklődést kel­tettek bennem a magyar ügy iránt. Mondhatom, nagy szeretettel kezeltem volna a magyar ügyet és nagy szeretettel láttam, volna el a pénzügyi ellen­őri tisztet, ha orvosaim egészségi állapotomra való tekintettel ettől a megerőltető munkától egyenes paranccsal el nem tiltottak volna. Harding Budapesten. William P. G. Harding csütörtökön reggel az Orient-expresszel Budapestre érkezett. W. P. G. Harding, aki egy ideig a magyar pénzügyek ellenőr­zésére kikü­ldendő főmegbízott tisztségére a legkomo­lyabb jelöltként szerepelt, három barátja társasá­ A forgalmi adó harminc százalékos visszafejlesztését tervezi a kormány. A földadókatasztert verzió alá veszik. — Miért fizet újabb vagyonváltságot az ipar és kereskedelem ? — Nyilatkozatok. A pénzügyi javaslatok nemzetgyűlési elő­adója, dr­. Őrffy Imre, a törvényjavaslatok jelentő­ségéről és ezzel kapcsolatban adórendszerünkben várható változásokról a következő nagyérdekű nyilatkozatot tette a Pesti Hírlap munkatársa előtt: „ A földadónak a kataszteri tiszta jövedelem huszonöt százalékára való felemelése súlyos megter­helést jelent a mezőgazdaságnak. De ugyanakkor, amikor az agrár­parlament nem riad vissza attól, hogy az agrár­terheket huszonöt százalékkal fel­emelje, nem kétlem, hogy a földadó-kataszter revíziójának gondolata valóra is fog válni, miután most már — úgy látszik — a kataszter a földnél a hozadéki adók rendszerében végleges alapja lesz az adózásnak. A földadó kataszter reví­ziójára eddig nem volt fizikai ideje a pénzügyi kor­mányzatnak, bár kétségtelen, hogy hosszú idő óta nagy aránytalanságok vannak a kataszterekben, mert terméketlen területek mint termékenyek szere­pelnek, sok helyen nem veszik figyelembe a lecsapó­latlan vizeket és általában hátrányos a kataszter a kisemberre, úgyhogy ebben a tekintetben a magyar parlament remélhetőleg nem fogja elmulasztani kö­telességét. Hisszük, hogy báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, aki a régi kisgazdapártból került a miniszteri székbe, nem fogja szem elől téveszteni ezeket az igazságtalanságokat.­­ Régi szociális problémája volt a törvényho­zásnak az őrlési adó kérdése, amelyet legutóbb a hatósági ellátás miatt nem­ lehe­tett eltörölni. Mindnyájan érezzük, hogy a tizenket­tedik órában szüntetjük meg ezt az intézkedést, amely a­ legalacsonyabb néprétegeket sújtja.­­ A törvényhozás ezzel azt a mentalitását árulja el, hogy a forgalmi adórendszer tovább­fej­lesztésére nem hajlandó, sőt úgy tekinti az egész forgalmi adórendszert, mint átmeneti szükséges rosz­szat, amelyet állandóan fenntartani nem lehet. N Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a forgalmi­adót máról-holnapra beszüntetik, de pozitív értes­ülé­seim vannak, hogy:

Next