Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
10 PESTI HIRLAP BBSSftLJimwn iwiii11 1 "i grasss: m. 'wfwrvm 192?. szeptember 14.. vasamat*. A százéves Nyforegyhd&a* — .1 l'enti Hirlap kiküldött munkatársától. — Száz év! Száz viharos, mozgalmas év. Nyíregyháza méltán ünnepli centennáriumát, méltán helyez nagy súlyt arra, hogy megmutassa és megünnepelhesse magát a százéves fordulót. Tegnap — száz év előtt — még jobbágy, ma büszke szabad királyi város, modern, aszfaltos, villamos csilingel az utcán, autók tülkölnek, mintha ezek is mind csak azt, bizonyítgatnák, hogy mennyi idő ez a száz év. Az ecsedi uradalom a Kállayak és Dessewffyek nagy pusztájából mégis virágzó százéves város lett. Ez a város folyton csak építtkezett, még az utóbbi időkben is, amikor mindenütt csak romboltak. Pedig egykor sok viszontagságon ment keresztül. Néhai Gereiczky főbiró lelkében született meg a gondolat, hogy a városka lakói talán megvehetnék földesuraiktól az örökös just. Így érlelődött meg az örökváltság eszméje, az a törekvés, hogy a város a szabad királyi városok jogaival bíró városok sorába emelkedjék. Megszerkesztették a földesuraikhoz, a Kállayakhoz és Ecsedyekhez az esdeklő leveleket, hogy örökáron megválthassák jobbágyi kötelezettségeiket. Hosszu harc után 1824 szeptember 16-án megkötötték az örökváltságról szóló szerződést, a város szabad lett. * Ennek a százéves jubileumát üli ma Nyíregyháza. Korán reggel díszzeneszó ébreszti a százéves szabad várost és élénkülnek az utcák. Különösen nagy tömeg hullámzik a városházánál, a KossuthSzobornál, ahol a város díszruhás hajdúi vigyáznak a fogatokra, így különösen a város gyönyörű négyesére, amelynek pompás fekete paripái a délelőtt folyamán Rákosi Jenőt kocsikáztatják meg. Bent a városházán szédületes rend és tisztaság, amellett nagyon mozgalmas az élet. A polgármester dr Bencs Kálmán szobájában látogatók vannak: dr Sipőcz Jenő és a budapesti városháza urai. Dr Bencs polgármesternek, akiről"" a város minden polgára a legnagyobb elragadtatás hangján nyilatkozik, mindenre van gondja. Hű munkatársa Kardos István kulturtanácsnok és Szohor Pál főjegyző. Közben jönnek egyre-másra a sallangos cifra fogatok, a nyírségi előkelőségek, birtokosok a környékről. Jönnek a hintók Vencsellőről, Tüzérről,Bűdról, Dadáról, Ábrányból, Baktáról, Bogdányról,Acsádról, Levelekről, Létáról, Síiskállóról, Ibrányból,jönnek a környékbeli híres családok, az ősrégi nyírvidékiek, a Dessewffyek, Kállayak, Jármyak, Lipthayak, Patayak, Gencsyek, Szalánczyak, Ilosvayak, Ibrányiak, Forgácsok, Onodyak, Boryak, Pongrolezok, mintha csak a pozsonyi diéta ülésezne. És a városháza körül mozgalmas az élet .A környékbeli parasztok festői ruhában, az asszonyok ruhája színdús, túlnyomóan piros bokorugrós viganó, nagyon világos tarka selyempruszlikos és gyöngykaláris, csillogó üveggyöngy és a pruszlik és rokolya tele arany- és ezüstcsipkékkel. És a férfiak, a nyírvidékiek csinosak, tempósak, a lajbi feliben ujjas, csiperke-kalap, némelyik embernek szűr lóg a vállán, a fiatalon fehér, az öregen fekete, de csak amúgy panyókára vetve. "És a szűrön piros harasztvirág virít. De viselnek mindent, vidéke válogatja. A ráncosszáru csizma mellett még bőrbocskoros is akad. "Azt mondják, hogy ezek eszláriak. És van nézni való a vidékieknek elég. — Né,mán csak ez oszt a nagy processzió, — mondogatja az egyik atyafi a Kossuth-téren és odadök az ujjával egy sallangos fogatra. .— Lesz itt ma urinép elég, jj, ám a csirkéknek,— mondja az asszony és sopánkodnak tovább. * Délután fél 2 órakor a nyíregyházai pályaudvaron várták a város előkelőségei Rakovszky Iván belügyminisztert és a pesti gyorsvonattal érkező vendégeket. A fogadtatásnál a pályaudvaron kint voltak: dr. Kállay Miklós főispán, Mikes István alispán, Énekes János prépost-kanonok, Zalán Antal ezredesállomásparancsnok, Szabó László, Buday Aladár csendőralezredes, dr. Bencs Kálmán polgármester, Kardos István tanácsnok, ifj. Rajcsik Miklós, Vietorisz István, dr. Konti Gyula, Nagy Elek, dr. Szentpétery Endre, Juhász Mihály és Szobor Pál főjegyző Nyíregyháza város tanácsa részéről. Ott voltak még a fogadtatásnál Liptay Jenő, Kállay Zoltán, dr. Margosy Emil, Thuránszky Gyula Zemplén vármegye főispánja, Odolay Sándor, Miskolc polgármestere, Gyóni György, Borsod vármegye alispánja. A pályaudvaron dr. Bencs polgármester rövid üdvözlő beszédére Rakovszky belügyminiszter néhány keresetlen szóval válaszolt és Isten áldását kérte a százéves városra, amelynek ő a képviselője. A belügyminiszter ezután beszállt a város pompás négyes fogatára és dr. Kállay Miklós főispán lakására hajtatott, ahol ebéd volt. Délután három órakor az ág. ev. templomban a városi tanács tartott rendkívüli ünnepi közgyűlést, azért az ág. ev. templomban, mert száz évvel ezelőtt Nyíregyháza város polgárai ezen a napon itt mondották ki, hogy örökváltság formájában megváltják a jobbágyi terheket. • A templom főhajójában foglaltak helyet a vármegyék és a városok képviselői, a tisztikar, a kereskedők, iparosok, Nyíregyháza város képviselőtestületének tagjai. Itt ült az első sorban Rákosi Jenő is. A főhelyen, az oltár előtt hosszú asztal állott csinos szőnyeggel leterített nagy dobogón. Az asztal körül az elnöki székben ült dr. Bencs polgármester, tőle jobbra Rakovszky Iván belügyminiszter, balra dr. Kállay Miklós főispán és Geduly Henrik, a tiszai ág. ev egyházkerület püspöke. A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, hiszen közel négyezer vendég érkezett az utóbbi két pap alatt Nyíregyházáralt voltak a templomban vitéz Reviczky Károly tábornok, vitéz Dienes Tivadar tábornok, a városok és a vármegyék kiküldöttei és még számosan. A díszes ünneplő közönség állva hallgatta végig a magyar Hiszekegyet, amely után dr. Bencs polgármester megnyitotta az ünnepi közgyűlést. Üdvözölte Rakovszky Iván belügyminisztert, a honvédelmi és kultuszminisztérium kiküldötteit, továbbá Rákosi Jenőt, a vármegyéket, a testületeket, amelyek képviseltették magukat Nyíregyháza ünnepén. Felolvasta Vass József helyettes miniszterelnök üdvözlő táviratát, gróf Apponyi Albert és Csernoch János hercegprímás üdvözletét. Üdvözölte az összes városokat, amelyek Nyíregyházát a százéves jubileum alkalmával felkeresték. — Üdvözlöm azokat a magyar városokat is — fejezte be megnyitóbeszédét, — amelyek most nem tudták elküldeni üdvözletüket. Ezután Szohor Pál főjegyző ismertette az örökváltság történetét. — Nyíregyháza város szimbóluma a kapavas. Az örökváltság százéves évfordulóján megáll a tarlón az ősi szántást végző eke, az iparos pihenni hagyja szerszámait, a kereskedők becsukják boltjaikat, öszszegyűl a város népe, arcukon a napsütés bronzpatinájával, tenyerükön a munka ráncaival és szívükben a lángoló szeretettel jubiláló városuk iránt. Holnapután pedig újra megcsillan majd a kis fényes szerszám, a kapavas. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Rakovszky Iván belügyminiszter emelkedett szólásra. — Két momentum ragadott meg az ünnepségből. Az egyik az, hogy száz esztendő előtt a község szónoka meleg hálával emlékezett meg a volt földesúri családról és kiemelte a jó viszonyt, holott a jobbágyi kötelezettség megváltásával konfliktus, érdekellentét intéződött el akkor. Ez a békés baráti megoldás meghozta a gyümölcsét. A békés megoldásból született meg ez a város, és lett az ország legvirágzóbb városává. Ahol az érdekellentétek ily békésen intéződnek el, ott virágzó élet támad. Az elhagyott nyílt tanyák közepette a sivóhomokból virágzó kultúrváros lett azért, mert békésen oldotta meg a maga nagy problémáját. Ez az egyik. A másik momentum, ami megragadott, az, hogy a függetlenség és a szabadság sokszor veszedelmes az olyanok kezében, akik visszaélnek vele, akik morálisan oly nívón állanak, hogy a szabadságot rossz cselekedetre használják fel. A társadalmi ellentéteknek nem harcokban, hanem szeretetben kell megoldódni. A béke és a szeretet tradicionális pillérein épült ez a város és ezért fejlődni fog. A belügyminiszter után Geduly Henrik a tiszai ág. ev. egyház püspöke tartott ünnepi beszédet. — úgy érzem — mondta — a lelkem ebben az emelkedett órában visszaszáll azokra az ősökre, akiknek áldozatkészsége lehetővé tette, hogy két évtizeddel 1848 előtt, amikor az egész ország felszabadult a jobbágyság alól, felszabadítsa magát. Inkább a szájuktól vonták meg a falatot és két generáción keresztül fizették az örökváltságot a földesúrnak, csupán abban a reményben, hogy az utódok fogják élvezni annak gyümölcseit. Ilyen erkölcsi erők kellenek és csak ilyen erkölcsi erők birtokában kiálthatjuk ma is oda a határainkon túl leselkedő álgyőzők felé: tiétek a jelen, de a mienk a jövő! Ezután Somogyi Gyula és dr. Kovács Elek képviselőtestületi tagok nyújtottak be határozati javaslatot, majd dr. Sipőcz Jenő, Budapest polgármestere, üdvözölte meleg szeretettel a magyar városok országos szövetsége nevében a százéves Nyíregyházát, Mikes István, Szabolcs vármegye alispánja, pedig felolvasta a vármegye üdvözlő átiratát. Nyomban a vármegye kiküldöttei, a főispánok áldoztak néhány keresetlen üdvözlő szóval a százéves város jubileumának, amelynek ünnepi közgyűlését a Himnusz hangjai zárták be. Az ünneplő közönség innen a százéves jubiláris kiállításra vonult, a központi iskola és az evangélikus főgimnázium hatalmas épületébe. Itt Margócsy Emil üdvözölte a belügyminisztert, aki a kiállítást megnyitó beszédében összehasonlította ezt a szerény magyar kiállítást a korábban megnyílt angol Wembley-i kiállítással. A gazdag kiállítás anyagából, amely a Falu Szövetség rendezésében került Nyíregyházán bemutatásra, ki kell emelni Horthy Miklósné gödöllői kézimunkatelepének kiállítását, de van itt minden. Két terem is jut a művészeti csoportnak. Az udvarban mezőgazdasági gépek láthatók, legnagyobbrészt működésben. A főgimnázium földszintjén van a kézműipari kiállítás, az ipartestületek kiállítása. A legérdekesebb a mezőgazdasági csoport. Itt találjuk a Dessewffy-féle Nyírség, Szomjas és Királytelek uradalmak nagyszerű kiállítási anyagát. Az emeleten elhelyezett kulturális és iskolaügyi csoport is nagy érdeklődésre tarthat számot. A délutáni és esti ünnepségek: Este nyolc órakor a nyíregyházai színházban díszelőadás volt, amelynek prológusát dr. Vietorisz József, a Bessenyei-kör elnöke írta és mondotta. Dr. Székelyhídi Ferenc operarészleteket adott elő, Hettyei Aranka, a Nemzeti Színház művésznője. Vörösmarty- és Tompa-verseket szavalt, Szegheő János zongoraművész Liszt magyar rapszódiáját játszotta el, dr. Milotay István pedig nyíregyházai emlékeket olvasott fe. A közönség az előadás végén spontán üdvözölte az egyik páholyban helyet foglalt ősz Rákosi Jenőt és hallani kívánta. Rákosi Jenő eleget is tett a kérésnek, dr. Bencs polgármester kíséretében a színpadra ment és meleghangú beszédet mondott. — Először léptem Nyíregyháza földjére és ami a legjobban feltűnt nekem, az a sokféle templom. Ebből láttam, hogy itt sokféle vallás van és megállapítottam, hogy ez az egészséges vetélkedés, ez az egészséges nemes verseny eredményezte a mai magyar Nyíregyházát. A szépnek annyi szeretetét láttam itt, hogy ez a város igazán megérdemelné, hogy a közepe legyen ennek az országnak, nem pedig — mint most — periféria. Reméljük azonban, hogy nemsokára Nyíregyháza ismét Magyarország közepén fog feküdni. A viharos tetszéssel fogadott beszéd után a díszelőadás a Városi Színházban véget ért. A jubileumi ünnepségek vasárnap folytatódnak. Zenés ébresztő kelti a várost, a templomokban hálaadó istentisztelet lesz, a Gazdaszövetség délelőtt díszközgyűlést tart, a városházán a Városok Szövetsége tartja nagygyűlését, délben Rakovszky Iván belügyminiszter a polgármesteri hivatalban fogad, délben egy órakor a Korona-szállodában a város látja vendégesül az ünnepségre érkezteket, délután a huszárlaktanya mögötti újonnan átalakított páiván lóverseny, a nyíregyházi sportegyesület pályáján sportünnepély, este ingyen-mozi a kiállítás területén és utána nagy táncmulatság a gazdaotthonban. És Nyíregyháza ünnepel egy hétig, váltogatott programmal ünnepli százéves fönnállását. * Örömünnep lenne ez a régi Magyarországon is, de százszorosai, ünnep kell hogyan legyen ma, amikor oly kevés magyar város maradt. Biztosan ezt érzik itt is, ezért fogja fel a város apraja-nagyja oly igazán komolyan ezt az ünnepet. Nincs lámpion, görögtűz, de azért Nyíregyházán ma estén mégis mindenki örvend. Mulatnak az úriházaknál, ahol mindenütt akad egy-két vendég és mulatnak a kis kocsmákban is. Amint a sok ünneplésből fáradtan baktatok hazafelé, valahol a Bessenyei tér körül egy kis kocsmában borízű hangon dalolnak, jó nyírségi nótát: Fekete fodros fátyolos Lassan seperj, ne porozz, Uti cifra, házi rossz, Otthon nem jó, másutt rossz . . . László Aladár. A kormány köszönti Xifkregtházát. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Nyíregyháza város önállóságának 100-ik évfordulója alkalmából Vass József helyettes miniszterelnök a magyar királyi kormány nevében a következő üdvözlő táviratot intézte a város közönségéhez: Méltóságos dr. Bencs Kálmán kormányfőtanácsos, polgármester urnak Nyíregyháza. — Nyíregyháza város hazafias közönségét a város önállóságának 100-ik évfordulója alkalmából a magyar királyi minisztérium nevében szívem teljes melegével köszöntöm. Száz év alatt az ősök szerény alkotása az ország első városai sorába küzdötte fel magát és népének szellemi kiválóságával, nagy kultúrérzékével, lankadatlan, célirányos munkásságánal hazánk szellemi és gazdasági életének egyik igen fontos tényezőjévé vált. Isten áldása kisérje a város további fejlődését! Fass József s. k. helyettes miniszterelnök. A kimai harcok. Pekingben kihirdették az ostromállapotot. • Sanghai, szept. 13. A nyugati harcvonalon tegnap a Ziangsu-haderők a Csang-Csan melletti főállásokba vonultak vissza. A Csekiang-haderők, amelyek Csang-Csantól huszonöt mérföldnyire délre elfoglalták Kihinget, ezt a főállást veszélyeztetik. A déli és nyugati harcvonalon nincs változás. A Csekiang-csaparok azt jelentik, hogy két zászlóaljat foglyul ejtettek. London, szept. 13. A Reuter-iroda Mandzsúria egyes kínai tartományainak állásfoglalásáról a következőket jelenti: Csangcsolin főparancsnokot támogatja Kirim, Fengtien és Kolungkiang. Wu-veifu hadügyminiszter oldalán van Csili, Szecsuan, Kansu, Sensu, Santung, Hunan, Kiangsu, Hupe, Kiangsi, Tukien és Sanszi. Sunjatszent támogatja Kwangtun, Kwangsi, Junnan és Kweicsau. Csekiana Luvunghsiang vezérlete mellett független. Newyork, szept. 13. A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Pekingben kihirdették az ostromállapotot. A kormány egyidejűleg elrendelte, hatvanezer főnyi seregnek mozgósítását. Georgia holorusa a szovjet ellen. Párizs, szept. 13. A georgiai követség közli, hogy egy Konstantinápolyból elindult hajó nem tudott bejutni Batumba. A város minden összeköttetéstől el van vágva. A szovjet csapatok és a felkelők között elkeseredett harcok folynak. A megszűnt területek kiürítése. Düsseldorf, szept. 13. A Frankfurter Zeitung jelenti, hogy a francia csapatok a dortmundi, bochumi és gelsenkircheni zónában serényen dolgozónak a kiürítés előkészítésén. Több iskolát már ki is ürítettek és a német hatóságok rendelkezésére bocsátottak A vidéken elhelyezett csapatok már bevonultak a nagyobb városokba.