Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-14 / 191. szám
1924. szeptember 14., vasárnap. PESTI HIRLAP WOLFF KÁROLY (a pincérhez): Főúr, egy szivart! PINCÉR: Tessék. Parancsol egy tripkát is ? It NAPI HÍREK. A Pesti Hirlap olvasóihoz. Mai számunkban indítjuk meg ama közleményeink sorozatát, Ferenc József sajátkezű, bizalmas levelezését és titkos rendelkezéseit, amelyek a legizgatóbb érdekességgel, a történeti leleplezések és meglepetések megkapó erejével fogják foglalkoztatni nemcsak a magyar közvéleményt, de bizonyára az egész világsajtót, mert ezek a féltve őrzött, napfényre most kerülő titkos írások messze túlnőnek a napvijság keretein, valósággal világtörténeti fontosságú okiratok. Amikor erre külön is felhívjuk a Pesti Hírlap t. közönségének figyelmét, tagadhatóan büszke örömmel tesszük ezt, mert hiszen joggal hivatkozhatunk arra, hogy ezzel olvasóinknak a sajtó történetében mindeddig páratlan teljesítménnyel szolgálunk. Fáradságot nem ismerő munkával, kincskereső bányász szorgalmával kutattuk át a bécsi Cs. és kir. udvari és állami levéltár egész rengeteg anyagát, a könyvtárak eldugott rejtekeit, az iratok megszámlálhatlan tömegét, hogy évtizedek államtitkainak rengetegéből kiválasszuk mindazt, ami a legérdekesebb, legmeglepőbb, legértékesebb dokumentum: koronás fők intim életének, népmilliók sorsának eredeti és hiteles dokumentumai, amelyek közül többet facsimilébek is bemutatunk. Oly óriási anyagot dolgoztunk föl, amelynek kiválogatása is a legnagyobb nehézségeket okozta: mit hagyjunk ki belőle a közönség vesztesége nélkül! S bár ezek az írások maguk is beszélnek, mi mégsem egyszerűen, minden magyarázat nélkül tárjuk azokat a nyilvánosság elé, hanem valamennyit a történetíró alaposságával készült magyarázattal látjuk el, megvilágítva az eseményeket, a szereplő személyeket, amelyekről e táviratok és levelek szólanak; a maga egész élő elevenségével varázsoljuk a jelen szeme elé az egész múltat, hogy az olvasó számára a szenzációs írások minden sora érthetővé váljék és a História rejtelmeibe világos betekintést nyújtsunk. Hisszük, hogyezt a világsajtóban fölssámálhatatlan történelmi szenzációt oly szívesen és oly érdeklődéssel fogadják. olvasóink, aminő kedvvel és lelkesedéssel mi e rendkivüli munkán dolgoztunk és azt közönségünk elé bocsátjuk. Ferenc József sajátkezű bizalmas levelezéseinek és titkos rendelkezéseinek közlését keddi számunkban folytatjuk. (A tiszta választás.) Rothschild bankárt képviselőnek választották meg. Kárvallott ellenfele most nyilatkozik a lapokban, kijelentvén, hogy a bankár megválasztását nemcsak szeretetreméltóságának köszönheti, hanem azoknak az eszközöknek is, melyeknek vajmi nehéz ellentállni. A bankár már másodszorlép fel. Három hónappal ezelőtt a Pireneusokban Foult-tal szemben megbukott. Foult atyja még ma is hires egy esetéről, mely a francia választási küzdelmek történetében egyedüláll. Évekkel ezelőtt ő is fellépett képviselőnek s ő is megbukott. Másnap beállított hozzá a vendéglős s az alábbi számlát nyújtotta át: — 832 pohár fehér bor, 1845 pohár vörös bor, 810 korsó sör, 935 pohár pálinka, 1 csésze tea és 1 pohár ásványvíz. Foult nem fizetett, hanem a törvényszékre ment. A bíróság pedig különös ítéletet hozott. Megállapította ugyan, hogy Foult csakugyan mondta a vendéglősnek, hogy adjon inni választóinak és azt is megígérte, hogy később kifizeti számláját, ellenben a vendéglős — így állapította meg az ítélet — „ismerte az itatás célját és eszköze volt ha nem is egy bünetőtőtörvényileg kifogásolt, de a választási erkölcsöt mélyen sértő ténykedésnek" minélfogva a vendéglős és képviselő közt létrejött szerződés semmisnek tekintendő. A vendéglős az ítélet értelmében egyetlen centimest sem kapott. (Új kormányfőtanácsosok.) A kormányzó Stramer Kamilla vasúti igazgatóhelyettesnek, dr. Rittinger Imre és dr. Iharos István igazgatónak, Bittner János iparkamarai alelnöknek közhasznú, érdemes tevékenysége, végül Fejérváry Ervinnnek, biztosítási vezérigazgatónak közhasznú, érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet adományozta, és Csudnay Emil lett tiszteletteli konzulnak a magyar királyi kormányfőtanácssogi címet adományozta. (Németh Béla kormányfőtanácsos.) A hivatalos lap holnapi száma közli, hogy a kormányzó dr .Németh Bélának, a Magyar Konzervgyárosok Országos Szövetsége elnökének, a közgazdasági élet terén kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormány főtanácsosi címet adományozta. Németh Béla kitüntetése valóban kiváló és érdemes közéleti tevékenység elismerését jelenti. Hosszú ideig az ügyvédi pályán működött és nagy jogi tudásával, Eötvös Károly Oldalán szerzett gyakorlati készségével általános becsülést vivett ki magának a jogászvilágban. Az utóbbi években jogászi tevékenységét megosztotta a közgazdasági életben való közreműködésével, s különösen élénk munkásságot fejtett ki a magyar konzervipar felvirágoztatása körül. Jogászi és közgazdasági tevékenysége mellett nagy része van a Háztulajdonosok Országos Szövetsége megalakulásában, amely elnökéül választotta meg, s e minőségében ő képvselte a háztulajdonosokat a kormánnyal folytatott tárgyalásokban. Kitüntetése bizonyára osztatlan örömet fog kelteni azokban a körökben, ahol érdemes közhasznú munkásságát ismerik. (A villamos életmentődeszkája alól a tűzoltók mentették ki.) Szombaton délután hat óra tájban a Nemzeti Színház előtt villamoselgázolás történt. A 686. számú villamoskocsi, amelyet Maczák József vezetett, a Kossuth Lajos utca felé haladt, amikor melléje ért a vásárpénztár egyfogatú személykocsijával Szabó Károly kocsis és megelőzni akarta a villamost. Ugyanakkor haladt az úttest közepén a villamos előtt kézikocsijával Bogdán János negyvenhárom éves napszámos. Szabó Károly egyenesen ennek hajtott és a villamos alá sodorta. A kocsivezető már nem tudott fékezni, a szerencsétlen ember az életmentő deszka alá került. Rendőrök és villamosalkalmazottak ki akarták menteni a kocsi alól a napszámost, de ez sehogysem sikerült, úgy hogy a tűzoltókat kellett segítségül hívni. Csak igy tudták felemelni a villamoskocsit és alóla kiszabadítani Bogdán Jánost, aki fején, karján és lábán súlyos sérüléseket szenvedett. A mentők a Rókus-kórházba vitték. A rendőrség megállapította, hogy a szerencsétlenségért Szabó Károly kocsist terheli a felelősség, akit egyébként őrizetbe helyeztek. A szerencsétlenség színhelyén összegyűlt tömegben zsebtolvajt is értek tetten, aki Ungvári Imre bőrdiszmóárus zsebéből ki akarta lopni a pénztárcáját. A tolvajt a rendőrség letartóztatta. (A Magyar Sebészek Társasága) szombaton délelőtt tartott ötödik tudományos gyűlésén a főtárgy a harmadik vitakérdés: a nyelőcső sebészete volt. Referáló előadásokat tartottak Fischer Aladár, Bókay János és Bakay Lajos (Pécs). A főkérdéssel kapcsolatban Pollák Lajos, Király Jenő (Sopron) Bársony Tivadar és Bakay Lajos tartottak előadásokat és betegbemutatásokat. A vitában Mutschenbacher Tivadar, Mácsánszky László (Szeged), Bogdán Aladár (Balassagyarmat) és a zárszó jogán Fischer Aladár vett részt A végtagok sebészetéről Kopits Jenő, Dollinger Béla és Zinner Nándor tartott előadást és betegbemutatást. A nagygyűlés hatodik tudományos ülését szombaton délután tartották meg. Előadást tartottak: Lukács Ernő, Schmidt Lajos, Novák Miklós, Pehán, Elischer Ernő, Hedri Endre (Szeged), Matolay György, Temesvári Ernő (Szeged), Hedry Miklós. A nagygyűlés ezután áttért a kilencedik vitakérdés tárgyalására, az urológiára, amelyről Sirovicza Mihály, Boross Ernő, Kenessey Albert (Szeged) tartottak magas színvonalú tudományos előadást. Evvel az üléssel befejezést nyert a Magyar Sebésztársaság tizenegyedik közgyűlése. A hat ülésen összesen 73 előadást tartottak 37 hozzászólással. A jövő évi nagygyűlésre három vitatárgyat tűztek ki. Az első az állkapocs sebészete; ennek előadói Szabó József és Ertl János lesznek. A második a vastagbél sebészete, amit Genersich Antal (Hódmezővásárhely) és Ángyán János (Pécs) ad elő. A harmadik a csontvelő fertőzéses bajai, amelynek előadójául Orsós Józsefet (Debrecen) kérték fel. (Hiába hívtak ki hat kocsi tűzoltót.) Szombaton este a Főherceg Sándor tér 4. szám alatti hatalmas házban, — amely a nyomdászok Gutenbergpalotája — nagy tüzilárma támadt. Hat kocsi tűzoltó vonult ki a megrémült lakók hívására, holott csúks vaklárma volt az egész. Az egyik lakás fürdőszobájának kályháját hulladékkal fűtötték be és a lakók a kicsapó nagy lángot vélték padlástűznek. A tűzoltók felvonulása rengeteg embert csődített a Gutenberg-Otthon épülete köré, amelyben mozi is van. (A bécsi sztrájk.) Bécsből jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A fémmunkások sztrájkjában szombaton semmi változás sem történt. A tárgyalásokat folytatták ugyan, de eredménye egyelőre nincs. A Nemzeti Bank a gazdasági élet enyhítése érdekében könynyítéseket engedett, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e arra hogy a gyárosokat a munkások által kívánt béremelés megadására, serkentse Ha a legközelebbi tárgyalások eredménytelenek maradnának, számolni kell a sztrájk továbbterjedésével. A százesztendős város- Milyen öröm ezekben az örömtelen években, hogy Magyarországon még ünnepelni tudnak és hogy az ünneplésre ok és alkalom, kinálkozik. Ez az ok és alkalom pedig még akkor, sem volna mindennapi, ha a magyarnak bármennyi oka és alkalma volna is ezekben az években az ünneplő kedvre. Százesztendős születésenapját üli ma egy magyar város és ez az évforduló úgyszólván családi ünnepe ennek az egész várostalan országnak. Még akkor is, ha ezt a szót: Trianon soha nem ismertük volna meg máshonnan, mint Párizs környékének útirajzaiból, ha Magyarország ma is olyan virágzó és hatalmas ország volna, aminő tiz esztendeig volt és ha Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Arad, Brassó, Pozsony és Fiume még ma is az anyaország ölelésében virulnak, — Nyíregyháza százesztendős születésenapja még akkor is örömteli ünnep volna az egész magyarságnak. Milyen ünnepe kell hát, hogy ez a századforduló a mai maradék magyarságnak legyen, mely így, kifosztottan, minden elfojtott és ki nem árasztható gyengédségét, ahogy elszakított városaira gondol, mostama nemes és szabad százesztendős magyar város felé onthatja ki. Hiszen — ha meggondoljuk — mi magyarok még akkor is szegények voltunk, mikor a leggazdagabbaknak hittük magunkat. Hol voltunk mi Németországtól, melynek sok fővárosán és világvárosán kivül száz és száz ősi, híres, nagymultú és gazdag városa van, hol voltunk a városokban oly gazdag Angliától, Frankhontól, Itáliától és hol vagyunk pláne ma?! Mi voltunk és vagyunk a „várostalan ország", melynek egyetlen városául Budapestet tekintik. Pedig Budapest csak a szív, mely vér nélkül nem dobban és nem él. A vért pedig, a tiszta, egészséges, józan és erős vért, a vidék, a vidék városai szállítják a szívnek. Budapestnek. Vidéki iskolákban esiráznak és bomlanak azok a magyar tehetségek, melyeknek virágát és gyümölcsét már Budapest látja, hogy azután az egész ország gyönyörködjék benne. Vidéki városokban erjed, forr és gyarapodik az a magyar élet, mely Budapestet, ezt a minden szélirányból összeszaladt sokadalmat tulajdonképen magyarrá teszi. És ha ma egyike, ezeknek a színmagyar és — mondhatjuk — ősmagyar városoknak százéves születésnapjával dicsekedhetik, akkor az egész ország és Budapest is tudatára ébred annak a nagy kincsnek, melyet egy-egy ilyen város az egész magyarságnak jelent. Üdvözlet Nyíregyházának! A nyírségi ősz tán száz esztendeje nem volt ilyen aranysugaras és derült, mint ebben az ünnepi esztendőben és ez az őszi pompa, mint királyi baldachínok gazdag kárpitja,boruljon a százesztendős nemes város ünnepe fölé... (—) — (Ítélet a budaörsi rablógyilkosok bűnpörében.) A pestvidéki törvényszéken dr. Leitner Emil táblabíró tanácsa szombaton délben hirdette ki a budaörsi rablógyilkosok ügyében az ítéletet. A törvényszék Molnár László és Por Nándor vádlottakat szándékos emberölés és rablás bűntettében mondta ki bűnösöknek és ezért Molnár Lászlót életfogytiglan tartó fegyházra Por Nándort pedig 12. évi fegyházbüntetésre ítélte el. A vádlottak az ítéletben megnyugodtak. A védők ellenben a meghozott ítélet súlyossága miatt felebbeztek. Felebbezést jelentett be mindkét vádlott terhére az ügyész is, mert a bíróság nem gyilkosságnak minősítette a bűncselekményt, amelyre halálos ítéletet kellett volna kiszabni. (Magyar képviselők Olaszországban.) A keresztény kisgazda- földmives és polgári párt vezetőségének kezdeményezésére az olasz-magyar kereskedelmi kamara rendezésében a politikusok nagyobb csoportja olaszországi tanulmányútra indul. A tanulmányút résztvevői a következők: Almássy László, Erdélyi Aladár, Rubinek István, Nánássy Andor, Puky Endre, Barla-Szabó József, Héjj Imre, Szabóky Jenő, Endre Zsigmond, Szakács József, F. Szabó Géza, Hajós Kálmán, Szabó Sándor, Dinich Ödön, Csizmadia András, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly nemzetgyűlési képviselők. Az olasz kolónia részéről Pignatelli herceg, titkára Binét György kíséretében és Scaramelli Nelli. Az indulás szeptember 14-én, vasárnap, délután 17 óra 10 perckor. — (Lovagias ügy) Dr. Feleky Géza megbízásából dr. Hajdú Marcell és Pakots József lovagias elégtételt kértek Geher Gyula és Preszly Lóránd őrnagyoktól, akik annak idején Budaházy László volt százados megbízottaiként szerepeltek Felekyvel szemben és egyoldalú, a másik félnek meg nem küldött jegyzőkönyvben sértőn nyilatkoztak Feleky Gézáról, amint az a Szózat pénteki számának egyik közleményéből kiderült. Feleky és megbízottai csak e közlésből értesültek az egyoldalú jegyzőkönyvről. (Révai Jenő vezérigazgatót a rendőrség őrizetbe vette.) A főkapitányságra három hónappal ezelőtt feljelentés érkezett a Cseh Agrárbanktól, amely az Impex suta- és áruforgalmi részvénytársaság vezérigazgatóját, Révay Jenőt, négy és félmillió cseh korona elsikkasztásával vádolta meg. Dr. Papp Géza rendőrtanácsos megindította a vizsgálatot, de ez abbamaradt, mert közben a bűnügy iratait az ügyészség átkérte. Az iratai most visszakerültek és a vizsgálóbíró is csalást és sikkasztást állapított meg. Megkeresésére a rendőrség tíz milliárd korona összegre bűnügyi zárlatot foganatosított Révai Nyul utca 5. szám alatti lakásán, azonkívül összes ingó- és ingatlan vagyonára. A vezérigazgatót pedig a rendőr&S/* N őrizetbe vette. * . 11