Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-16 / 192. szám

6 PESTI HIRLAP 1921. szep­tember KestL Városok kongresszusa Nyíregyházán. A centennáriumi ünnepségek második napja. A százéves Nyíregyháza vasárnap is bő pro­grammal ünnepelte centennáriumát. Reggel ép ugy, mint az első napon, zenés ébresztő volt. Délelőtt t­lz órakor pedig a Nyíregyházai Gazdaszövetség ne­gyedszázados fennállása alkalmából díszközgyűlést tartott, amelyen dr Simkó Endre ismertette a gazda­szövetség történetét. Az ünnepi beszédet Paulusz Márton díszelnök mondotta. A díszközgyűléssel kapcsolatosan tartották meg a nyíregyházai gazdálkodó ifjak szövetségének zászlószentelését, amelynél dr Rakovszky Iván bel­ügyminiszter felesége töltötte be a zászlóanyai tisztet. Tizenegy órakor a városházán gyülekeztek a centennáriumra érkezett polgármesterek és a város­háza dísztermében dr Sipőcz Jenő budapesti polgár­mester elnöklete alatt megtartották a városok nagy­gyűlését. Az ülésen mintegy ötven polgármester és egyéb városi tisztviselő vett részt. Sipőcz Jenő elnöki megnyitójában rámutatott a vidéken tartott kongresszusok eredményeire, üdvözöl­te a közben megjelent Rakovszky Iván belügymi­nisztert, Kószó István államtitkárt, Lukács Ödön miniszteri tanácsost és Nyíregyháza város közön­ségét. Rakovszky Iván belügyminiszter napirend előtt szólalt fel. — Egy agrárállamban — mondotta — sokkal nagyobb szerepe van a városoknak, min az ipari és kereskedelmi államoknak. Az agrárállamokban jóformán csak a városok a kultúra gócpontjai. Így vagyunk Magyarországon is, nekünk, akik az or­szág kormányrúdja mellett állunk, arra kell töre­kednünk, hogy a városok cselekedeteit minél köny­nyebbé és eredményesebbé tegyük. A mai kormány­zatra vár az a feladat, hogy törvényes úton és a je­lenlegi szabályok megváltoztatásával teremtsen olyan keretet, amelyben a nagyobb város a gyámko­dás alól fölszabadulva könnyebben és szabadabban működhetik s amelyben a községek városias fejlődé­se is biztosíttatik. A belügyminiszter tetszéssel fogadott beszéde után Várhidy Lajos, a kongresszus igazgatója, a magyar városok hitelügyeinek céljairól tartott elő­adást. Ujváry Ede előterjesztést tett a törvényható­ságokká alakulni kívánó rendezett tanácsú városok­ mozgalma ügyében. Ábrahám Sándor a telekértéke­sítés, telekadóztatás s lakáspolitikáról tartott érde­kes előadást. A kongresszus után a belügyminiszter a polgár­mester szobájában kihallgatást tartott, mint a város képviselője, negyvenhat jelentkező polgár ügyes­bajos dolgát hallgatta meg. Ezután a Korona-szálló nagytermében a város hatszáz terítékes ebédet adott, amelyen dr Benes Kálmán, Nyíregyháza polgármestere, mondotta az első felköszöntőt a kormányzóra. Sassy Szabó László, a nyíregyházai egységes párt elnöke, a kor­mány tagjaira és a belügyminiszterre, Szohor Pál főjegyző Kállay Tibor volt pénzügyminiszterre ürí­tette poharát. Rakovszky Iván belügyminiszter hosz­szabb beszédben válaszolt a felköszöntőre, majd Geduly Henrik evangélikus püspök Rákosi Jenőt köszöntötte föl, amire Rákosi Jenő mély tartalmú beszédben válaszolt Délután lóverseny volt, amelyen megjelent Sza­bolcs vármegye minden előkelősége. Nyíregyháza város nagydíját a kettes fogatú árkocsis versenyt ifj. Kossuth Lajosné nyerte meg bravúros hajtásá­val. Az evangélikus templomban vallásos estélyt tartottak, majd a Gazdakörben kezdett meg a „tir­pák-bál, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. * Nyíregyháza, szept. 15. A centennáriumi ün­nepségek harmadik napján Kelet-Magyarország ki­lenc felsőkereskedelmi iskolájának tanulói gyűltek össze szellemi tornára. A versenyt Trautlmann Hen­rik királyi főigazgató nyitotta meg. Részt vett kilenc iskolának kilenc igazgatója 40 tanára és 120 növen­déke. Magyarból, kereskedelmi számtanból és gyors­írásból kellett egy-egy tételt kidolgozni. Délután a versenyzők tiszteletére cserkészünnepély volt a kiál­lítás területén tánccal és tábortűzzel. Ugyancsak délelőtt kezdődött meg a háromnapos tennisz-verseny, amelyet a nyíregyházai tennisz-társaság rendezett az Erzsébet-ligetben. Este a városi színházban a refor­mátus nőegylet rendezésében jótékony célú műkedvelő előadás volt, amelyen Herczeg Ferencc Fekete lovas című drámáját adták elő. Milliárdos összeget sikkasztott egy favállalat titkárnője. Mint teljhatalmú megbízott követte el a sikkasztást.­­ A vezérigazgatót és családtagjait is kifosztotta. A Faértékesítő Részvénytársaság vezérigazga­tója, Németh Ferenc, szombaton délután feljelentést tett a rendőrségen sikkasztásért Tornay Rózsi titkár­nője ellen, aki kétszázmillió korona készpénzzel nem számolt el. A feljelentés előadta, hogy a titkárnő, mint a veérigazgató teljhatalmú megbízottja, nagy­arányú üzleteket bonyolított le a faszakmában. Tel­jes bizalmat élvezett és páratlan ügyességgel in­tézte az ügyeket. A titkárnő neve valóságos fogalom lett, az üzletfelek tömegesen keresték föl elegánsan berendezett irodahelyiségében, ahol egyedül dolgo­zott. A vezérigazgatónak ugyan tudomása volt a tit­kárnője egyéni üzletkötéseiről is, de hálás akart lenni és ezért nem avatkozott azokba bele. Egy el­szegényedett tőzsdebizományos pazarul berendezett lakását is megkapta érdemesül Tornay Rózsi, aki két fivérével lakott együtt. Mindjobban megnyilvánult a bizalom a titkárnő iránt, annyira, hogy néhány hónappal ezelőtt a vezérigazgató saját és közvetlen hozzátar­tozói vagyonát is rábízta. Hatalmas pénzszekrényben rejtőztek a sokmil­liós értékek. A pénzszekrényhez a vezérigazgatónak és a titkárnőnek külön-külön kulcsa volt. A vezér­igazgató és családtagjai gyakran érdeklődtek va­gyonuk állapotáról és ilyenkor a titkárnő pontosan beszámolt az értékekről. Senki sem gondolt arra, hogy Tornay Rózsi, a nagytekintélyű és hozzáférhetetlennek hitt titkárnő, aki egyébként is a részvénytársaságnál fizetése és egyéb járandóságai címén havi húszmillió koronát keresett, bűnös útra téved és visszaél a bizalommal. A feljelentésben jelzett sikkasztás véletlenül derült ki. Pénteken délelőtt­ Németh Ferenc vezéigazgató a Schossberger-féle tőzsdebizományos cégtől levelet kapott, amelyben nagyobb összeg kifizetését kérték. A vezérigazgató meglepetten hívta be titkárnőjét, de az felháborodással utasította vissza a szemre­hányásokat. Kijelentette, hogy azonnal elmegy a tőzsdecég­hez és tisztázza a levélügyet, mert szerinte csak té­ves számlakövetelésről lehet szó. A vezérigazgató ideig várt, hogy a titkárnője visszatérjen, azután személyesen látogatott el. Megütközéssel vette az­után azt tudomásul, hogy egyrészt a számlakövetelés nem téves, más­részt a titkárnő nem jelent meg. A vezérigazgató rosszat­­sejtve, rögtön visszatért és felnyitotta a pénztárszekrényt. Csakhamar meg­állapította, hogy a pénzszekrényben elhelyezett nagy­értékű részvényeket a titkárnő jóval alacsonyabb értékű részvénykötegre cserélte ki, azonkívül a kézi­pénztárból is hiányzik mintegy 70 millió korona. A feljelentés után detektívek mentek ki azon­nal Tornay Rózsi Lipót­ körút 7. szám alatt lakására, de itt már nem találták meg a titkárnőt. Megállapí­tották, hogy egész Európára érvényes útlevelet és ví­zumokat szerzett. Hétfőn a főkapitányság táviratban értesítette az összes európai rendőrhatóságokat a tit­kárnő szökéséről, aki milliárdnyi sikkasztott pénzt vitt magával. A rendőrség különben is nagyarányú nyomozást indított meg. Harcok Kínában. London, szept. 15. A lapok jelentik Sanghai-iból. Csang-­Cso-Lin, Mandzsúria főkormányzója, aki Sanghaj­ miatt Pekingnek hadat üzent, meg­kezdte az ellenségeskedéseket. Csilitől húsz mér­földnyire nyomult előre és elfoglalta Csau-­Yan-Fut.­­Vu-Fei-Fu ugyancsak előrenyomul. Pekingi Reuter-jelentés szerint Yang-Csi-Ping, Csili polgári kormányzója, tegnap Pekingbe érke­zett. Vu-Pei-Fut mára vártak. Pekingben hír szerint konferencia lesz, amelyen Csao-kun elnök, Vu-Pei-Fu, Yang-Csi-Ping, Feng-Y­u-Tiang hadügyminisz­ter és más katonai vezetők vesznek részt. London, szept. 15. Ráró Ishii japán nagykövet a Sunday Times képviselőjének a kínai helyzetről kijelentette, hogy a harc ezidő szerint a különböző pártok közt a hegemóniáért folyik és valósz­inűleg még soká eltart. A nagyhatalmak ennek következté­ben­ e pillanatban nem tehetnek egyebet, minthogy megvédjék alattvalóik életét és vagyonát. Senki sem kíván beavatkozni. A hatalmak célszerű interven­ciójának pillanata akkor érke­zik el, ha a kínai ha­talmi birtokosok valamelyike végleg hatalomra ju­tott, vagy ha a harcoló felek teljesen kimerültek. London, szept. 15. (A Festi Hírlap tudósítójár­nak távirata.) Hughes amerikai államtitkár nyoma­tékosan megcáfolta az Egyesült­ Államok interven­ciójáról elterjedt h­írt. A Sanghaiba küldött amerikai hadihajók utasítást kaptak a semlegesség szigorú betartására. Sanghaiból érkezett jelentések szerint. Lu-Jung-Gsang előőrsei összeütköztek Wu-Pei-Fu tá­bornok csapataival. A közeli napokban nagy har­cokat várnak. Pekingben hatvanezer főnyi katona­ságot vontak össze a mandzsúriai sereg támadásá­nak visszautasítására. Sun-Jat-Sen ezer emberrel Kantonból Csao-Kingbe ment a hadsereg mozgósí­tásának végrehajtására.­ ­Magyar­ország de jure elismeri Oroszországot. Moszkva, szept. 15. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A diplomáciai viszonynak Magyarország és Szovjetoroszország között való felvétele küszöbön áll. A tárgyalások, amelyeket erre vonatkozólag a két állam megbízottai Berlinben folytatnak, befejezésük­höz közelednek. Magyarország a legrövidebb időn belül de jure el fogja ismerni Szovjetoroszországot. NAPI HÍREK. Ferenc József iratai közlésének első napi hatása. Amikor vasárnapi számunkban meg-­ kezdtük Ferenc József levelezésének közlését, bevalljuk, nagy várakozást fűztünk hozzá. De­ a hatás, amelyet ennek a rendkívüli közle­ménysorozatnak megjelenése keltett, fölülmúlt,­ minden várakozást. Az olvasóközönség megértette, hogy itt olyan olvasmányt kap a kezeihez, amely egy­ nemzedék életében csak egyszer adódik. A kö­­zönség megértette és méltányolta, hogy itt az újságírás bravúrjáról van szó, és hogy az a munka, amelyet a Pesti Hírlap a maga erején ből és hatalmas segédlettel a kincskeresők­ módjára végzett, valóban kincshez juttatja az olvasót. A Pesti Hírlap vasárnapi példányait va­­lósággal szétkapkodták. Budapesten ép úgy, mint a vidéken. Az újságárusok polcain ha­­­marosan üresen tátongott az a hely, amelyen a Pesti Hírlap vaskos vasárnapi számai szokot­tak a közönség rendelkezésére készen állani.­ A hétfői napon érdeklődők özöne fordult hoz­zánk, szóban és telefonon, Pestről és vidékről és mindannyiuk érdeklődése a hála és elisme­rés hangjában végződött, jutalomképpen ha­talmas és meglepő újságíró teljesítményünk­­kért. Ugyanakkor, amikor a Pesti Hírlap meg­kezdte Ferenc József bizalmas és titkos leve­lezésének közlését, a Pesti Hírlappal való meg­egyezés folytán és a Pesti Hírlap beleegyezé­sével kezdte meg a levelezés közlését Buda­pesten a Pesten Lloyd, Bécsben a Neue Freie Presse. Egyszerre tehát ily nagy sajtóorgánu­mok kezdtek hozzá annak a memoárszerű­ anyagnak publikálásához, amely már e jelek­ből ítélve is egyedülálló érdekességű minden idők zsurnalisztikájában. A Neue Freie Presse és a Pester Lloyd révén a világsajtóba került hát a levelezés, a világ nagy nyilvánossága elé, a külföld színe elé; Íme, a dokumentum arra, hogy Ferenc József levelezése, a Pesti Hírlap olvasóinak vasárnaptól kezdve rendes napi olvasmánya, minden nagyképűség nél­kül mondva: világszenzáció. Egész külön kis szerkesztőség dolgozik a Pesti Hírlap kebelén belül azon, hogy azt az egyedülállóan gazdag és kimerítő anyagot, amelyet a maga nagy, egyéni munkájával tel­jes egészében csak a Pesti Hírlap szerzett meg, minél tökéletesebben feldolgozva hozzuk olva­sóink elé. Lázasan folyik a munka, hogy az olvasó napról-napra minél színesebb és vilá­gosabb kommentárokkal ellátva, rövid és ta­láló magyarázatokkal összefűzve, illusztrá­ciókkal díszítve kapja kézhez ezt a páratlanul érdekes olvasmányt. Amikor ehelyütt máris köszönjük olva­sóinknak rendkívüli és szeretetreméltó érdek­lődését e közleményeink iránt, leszögezhetjük ígéretképpen, hogy a Ferenc József levelezé­seit magában foglaló cikksorozat — tekintet­tel az egyedül csak a mi birtokunkban levő teljes és részleteiben megdöbbentően változa­tos anyagra — érdekességben és meglepetések­­ben napról-napra csak gyarapodni fog. — (Könyv a japán földrengésről). Szept­­else­jén volt egy esztendeje, hogy Japán fővárosát és kör­nyékét elpusztította a földrengés. Ennek a páratlan szerencsétlenségnek külsőségeiről annak idején érte­sítettek bennünket különböző tudósítások. Most, az évfordulón könyv jelenik meg róla, melynek szerzője a legnagyobb francia költő, Paul Claudel, Francia­ország tokiói nagykövete, ő vall ékes szavakban­­ katasztrófáról. Könyve annyival inkább is érdekes mivel a­ szerző kívánsága szerint csak kétszáz pél­dányben nyomták. íme egy-két részlete: — Szeptember elsején délben­­lehetetlen vel nem megjegyezni az órát, mert abban a másodperc­ben a nagykövetséggel szemben levő császári kastély bástyáján a tüzér, mint máskor is megadta a dél ágyúlövést, oly kevéssé zavartatva magát az elemei háborgásától, mint ahogy bizonyára az utolsó széle harsonája sem hozta volna ki sodrából) a föld mo­zogni kezdett lábaink alatt. A földrengés veszedel­me az, hogy mind a nagyok, mint a kicsinyek egy­formán kezdődnek és aki megszokta, föl sem vesz, mivelhogy első pillanatban lehetetlen megkülönböz­tetni a végzetes szerencsétlenséget a játékos földlö­késektől. De a rázkódás egyszerre irtózatos hevess vált s egy üvegajtón át kirohantam. Minden mozgót kimondhatatlan borzalmas valami látni magunk kö

Next