Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-16 / 192. szám
6 PESTI HIRLAP 1921. szeptember KestL Városok kongresszusa Nyíregyházán. A centennáriumi ünnepségek második napja. A százéves Nyíregyháza vasárnap is bő programmal ünnepelte centennáriumát. Reggel ép ugy, mint az első napon, zenés ébresztő volt. Délelőtt tlz órakor pedig a Nyíregyházai Gazdaszövetség negyedszázados fennállása alkalmából díszközgyűlést tartott, amelyen dr Simkó Endre ismertette a gazdaszövetség történetét. Az ünnepi beszédet Paulusz Márton díszelnök mondotta. A díszközgyűléssel kapcsolatosan tartották meg a nyíregyházai gazdálkodó ifjak szövetségének zászlószentelését, amelynél dr Rakovszky Iván belügyminiszter felesége töltötte be a zászlóanyai tisztet. Tizenegy órakor a városházán gyülekeztek a centennáriumra érkezett polgármesterek és a városháza dísztermében dr Sipőcz Jenő budapesti polgármester elnöklete alatt megtartották a városok nagygyűlését. Az ülésen mintegy ötven polgármester és egyéb városi tisztviselő vett részt. Sipőcz Jenő elnöki megnyitójában rámutatott a vidéken tartott kongresszusok eredményeire, üdvözölte a közben megjelent Rakovszky Iván belügyminisztert, Kószó István államtitkárt, Lukács Ödön miniszteri tanácsost és Nyíregyháza város közönségét. Rakovszky Iván belügyminiszter napirend előtt szólalt fel. — Egy agrárállamban — mondotta — sokkal nagyobb szerepe van a városoknak, min az ipari és kereskedelmi államoknak. Az agrárállamokban jóformán csak a városok a kultúra gócpontjai. Így vagyunk Magyarországon is, nekünk, akik az ország kormányrúdja mellett állunk, arra kell törekednünk, hogy a városok cselekedeteit minél könynyebbé és eredményesebbé tegyük. A mai kormányzatra vár az a feladat, hogy törvényes úton és a jelenlegi szabályok megváltoztatásával teremtsen olyan keretet, amelyben a nagyobb város a gyámkodás alól fölszabadulva könnyebben és szabadabban működhetik s amelyben a községek városias fejlődése is biztosíttatik. A belügyminiszter tetszéssel fogadott beszéde után Várhidy Lajos, a kongresszus igazgatója, a magyar városok hitelügyeinek céljairól tartott előadást. Ujváry Ede előterjesztést tett a törvényhatóságokká alakulni kívánó rendezett tanácsú városok mozgalma ügyében. Ábrahám Sándor a telekértékesítés, telekadóztatás s lakáspolitikáról tartott érdekes előadást. A kongresszus után a belügyminiszter a polgármester szobájában kihallgatást tartott, mint a város képviselője, negyvenhat jelentkező polgár ügyesbajos dolgát hallgatta meg. Ezután a Korona-szálló nagytermében a város hatszáz terítékes ebédet adott, amelyen dr Benes Kálmán, Nyíregyháza polgármestere, mondotta az első felköszöntőt a kormányzóra. Sassy Szabó László, a nyíregyházai egységes párt elnöke, a kormány tagjaira és a belügyminiszterre, Szohor Pál főjegyző Kállay Tibor volt pénzügyminiszterre ürítette poharát. Rakovszky Iván belügyminiszter hoszszabb beszédben válaszolt a felköszöntőre, majd Geduly Henrik evangélikus püspök Rákosi Jenőt köszöntötte föl, amire Rákosi Jenő mély tartalmú beszédben válaszolt Délután lóverseny volt, amelyen megjelent Szabolcs vármegye minden előkelősége. Nyíregyháza város nagydíját a kettes fogatú árkocsis versenyt ifj. Kossuth Lajosné nyerte meg bravúros hajtásával. Az evangélikus templomban vallásos estélyt tartottak, majd a Gazdakörben kezdett meg a „tirpák-bál, amely a legjobb hangulatban reggelig tartott. * Nyíregyháza, szept. 15. A centennáriumi ünnepségek harmadik napján Kelet-Magyarország kilenc felsőkereskedelmi iskolájának tanulói gyűltek össze szellemi tornára. A versenyt Trautlmann Henrik királyi főigazgató nyitotta meg. Részt vett kilenc iskolának kilenc igazgatója 40 tanára és 120 növendéke. Magyarból, kereskedelmi számtanból és gyorsírásból kellett egy-egy tételt kidolgozni. Délután a versenyzők tiszteletére cserkészünnepély volt a kiállítás területén tánccal és tábortűzzel. Ugyancsak délelőtt kezdődött meg a háromnapos tennisz-verseny, amelyet a nyíregyházai tennisz-társaság rendezett az Erzsébet-ligetben. Este a városi színházban a református nőegylet rendezésében jótékony célú műkedvelő előadás volt, amelyen Herczeg Ferencc Fekete lovas című drámáját adták elő. Milliárdos összeget sikkasztott egy favállalat titkárnője. Mint teljhatalmú megbízott követte el a sikkasztást. A vezérigazgatót és családtagjait is kifosztotta. A Faértékesítő Részvénytársaság vezérigazgatója, Németh Ferenc, szombaton délután feljelentést tett a rendőrségen sikkasztásért Tornay Rózsi titkárnője ellen, aki kétszázmillió korona készpénzzel nem számolt el. A feljelentés előadta, hogy a titkárnő, mint a veérigazgató teljhatalmú megbízottja, nagyarányú üzleteket bonyolított le a faszakmában. Teljes bizalmat élvezett és páratlan ügyességgel intézte az ügyeket. A titkárnő neve valóságos fogalom lett, az üzletfelek tömegesen keresték föl elegánsan berendezett irodahelyiségében, ahol egyedül dolgozott. A vezérigazgatónak ugyan tudomása volt a titkárnője egyéni üzletkötéseiről is, de hálás akart lenni és ezért nem avatkozott azokba bele. Egy elszegényedett tőzsdebizományos pazarul berendezett lakását is megkapta érdemesül Tornay Rózsi, aki két fivérével lakott együtt. Mindjobban megnyilvánult a bizalom a titkárnő iránt, annyira, hogy néhány hónappal ezelőtt a vezérigazgató saját és közvetlen hozzátartozói vagyonát is rábízta. Hatalmas pénzszekrényben rejtőztek a sokmilliós értékek. A pénzszekrényhez a vezérigazgatónak és a titkárnőnek külön-külön kulcsa volt. A vezérigazgató és családtagjai gyakran érdeklődtek vagyonuk állapotáról és ilyenkor a titkárnő pontosan beszámolt az értékekről. Senki sem gondolt arra, hogy Tornay Rózsi, a nagytekintélyű és hozzáférhetetlennek hitt titkárnő, aki egyébként is a részvénytársaságnál fizetése és egyéb járandóságai címén havi húszmillió koronát keresett, bűnös útra téved és visszaél a bizalommal. A feljelentésben jelzett sikkasztás véletlenül derült ki. Pénteken délelőtt Németh Ferenc vezéigazgató a Schossberger-féle tőzsdebizományos cégtől levelet kapott, amelyben nagyobb összeg kifizetését kérték. A vezérigazgató meglepetten hívta be titkárnőjét, de az felháborodással utasította vissza a szemrehányásokat. Kijelentette, hogy azonnal elmegy a tőzsdecéghez és tisztázza a levélügyet, mert szerinte csak téves számlakövetelésről lehet szó. A vezérigazgató ideig várt, hogy a titkárnője visszatérjen, azután személyesen látogatott el. Megütközéssel vette azután azt tudomásul, hogy egyrészt a számlakövetelés nem téves, másrészt a titkárnő nem jelent meg. A vezérigazgató rosszatsejtve, rögtön visszatért és felnyitotta a pénztárszekrényt. Csakhamar megállapította, hogy a pénzszekrényben elhelyezett nagyértékű részvényeket a titkárnő jóval alacsonyabb értékű részvénykötegre cserélte ki, azonkívül a kézipénztárból is hiányzik mintegy 70 millió korona. A feljelentés után detektívek mentek ki azonnal Tornay Rózsi Lipót körút 7. szám alatt lakására, de itt már nem találták meg a titkárnőt. Megállapították, hogy egész Európára érvényes útlevelet és vízumokat szerzett. Hétfőn a főkapitányság táviratban értesítette az összes európai rendőrhatóságokat a titkárnő szökéséről, aki milliárdnyi sikkasztott pénzt vitt magával. A rendőrség különben is nagyarányú nyomozást indított meg. Harcok Kínában. London, szept. 15. A lapok jelentik Sanghai-iból. Csang-Cso-Lin, Mandzsúria főkormányzója, aki Sanghaj miatt Pekingnek hadat üzent, megkezdte az ellenségeskedéseket. Csilitől húsz mérföldnyire nyomult előre és elfoglalta Csau-Yan-Fut.Vu-Fei-Fu ugyancsak előrenyomul. Pekingi Reuter-jelentés szerint Yang-Csi-Ping, Csili polgári kormányzója, tegnap Pekingbe érkezett. Vu-Pei-Fut mára vártak. Pekingben hír szerint konferencia lesz, amelyen Csao-kun elnök, Vu-Pei-Fu, Yang-Csi-Ping, Feng-Yu-Tiang hadügyminiszter és más katonai vezetők vesznek részt. London, szept. 15. Ráró Ishii japán nagykövet a Sunday Times képviselőjének a kínai helyzetről kijelentette, hogy a harc ezidő szerint a különböző pártok közt a hegemóniáért folyik és valószinűleg még soká eltart. A nagyhatalmak ennek következtében e pillanatban nem tehetnek egyebet, minthogy megvédjék alattvalóik életét és vagyonát. Senki sem kíván beavatkozni. A hatalmak célszerű intervenciójának pillanata akkor érkezik el, ha a kínai hatalmi birtokosok valamelyike végleg hatalomra jutott, vagy ha a harcoló felek teljesen kimerültek. London, szept. 15. (A Festi Hírlap tudósítójárnak távirata.) Hughes amerikai államtitkár nyomatékosan megcáfolta az Egyesült Államok intervenciójáról elterjedt hírt. A Sanghaiba küldött amerikai hadihajók utasítást kaptak a semlegesség szigorú betartására. Sanghaiból érkezett jelentések szerint. Lu-Jung-Gsang előőrsei összeütköztek Wu-Pei-Fu tábornok csapataival. A közeli napokban nagy harcokat várnak. Pekingben hatvanezer főnyi katonaságot vontak össze a mandzsúriai sereg támadásának visszautasítására. Sun-Jat-Sen ezer emberrel Kantonból Csao-Kingbe ment a hadsereg mozgósításának végrehajtására. Magyarország de jure elismeri Oroszországot. Moszkva, szept. 15. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A diplomáciai viszonynak Magyarország és Szovjetoroszország között való felvétele küszöbön áll. A tárgyalások, amelyeket erre vonatkozólag a két állam megbízottai Berlinben folytatnak, befejezésükhöz közelednek. Magyarország a legrövidebb időn belül de jure el fogja ismerni Szovjetoroszországot. NAPI HÍREK. Ferenc József iratai közlésének első napi hatása. Amikor vasárnapi számunkban meg- kezdtük Ferenc József levelezésének közlését, bevalljuk, nagy várakozást fűztünk hozzá. De a hatás, amelyet ennek a rendkívüli közleménysorozatnak megjelenése keltett, fölülmúlt, minden várakozást. Az olvasóközönség megértette, hogy itt olyan olvasmányt kap a kezeihez, amely egy nemzedék életében csak egyszer adódik. A közönség megértette és méltányolta, hogy itt az újságírás bravúrjáról van szó, és hogy az a munka, amelyet a Pesti Hírlap a maga erején ből és hatalmas segédlettel a kincskeresők módjára végzett, valóban kincshez juttatja az olvasót. A Pesti Hírlap vasárnapi példányait valósággal szétkapkodták. Budapesten ép úgy, mint a vidéken. Az újságárusok polcain hamarosan üresen tátongott az a hely, amelyen a Pesti Hírlap vaskos vasárnapi számai szokottak a közönség rendelkezésére készen állani. A hétfői napon érdeklődők özöne fordult hozzánk, szóban és telefonon, Pestről és vidékről és mindannyiuk érdeklődése a hála és elismerés hangjában végződött, jutalomképpen hatalmas és meglepő újságíró teljesítményünkkért. Ugyanakkor, amikor a Pesti Hírlap megkezdte Ferenc József bizalmas és titkos levelezésének közlését, a Pesti Hírlappal való megegyezés folytán és a Pesti Hírlap beleegyezésével kezdte meg a levelezés közlését Budapesten a Pesten Lloyd, Bécsben a Neue Freie Presse. Egyszerre tehát ily nagy sajtóorgánumok kezdtek hozzá annak a memoárszerű anyagnak publikálásához, amely már e jelekből ítélve is egyedülálló érdekességű minden idők zsurnalisztikájában. A Neue Freie Presse és a Pester Lloyd révén a világsajtóba került hát a levelezés, a világ nagy nyilvánossága elé, a külföld színe elé; Íme, a dokumentum arra, hogy Ferenc József levelezése, a Pesti Hírlap olvasóinak vasárnaptól kezdve rendes napi olvasmánya, minden nagyképűség nélkül mondva: világszenzáció. Egész külön kis szerkesztőség dolgozik a Pesti Hírlap kebelén belül azon, hogy azt az egyedülállóan gazdag és kimerítő anyagot, amelyet a maga nagy, egyéni munkájával teljes egészében csak a Pesti Hírlap szerzett meg, minél tökéletesebben feldolgozva hozzuk olvasóink elé. Lázasan folyik a munka, hogy az olvasó napról-napra minél színesebb és világosabb kommentárokkal ellátva, rövid és találó magyarázatokkal összefűzve, illusztrációkkal díszítve kapja kézhez ezt a páratlanul érdekes olvasmányt. Amikor ehelyütt máris köszönjük olvasóinknak rendkívüli és szeretetreméltó érdeklődését e közleményeink iránt, leszögezhetjük ígéretképpen, hogy a Ferenc József levelezéseit magában foglaló cikksorozat — tekintettel az egyedül csak a mi birtokunkban levő teljes és részleteiben megdöbbentően változatos anyagra — érdekességben és meglepetésekben napról-napra csak gyarapodni fog. — (Könyv a japán földrengésről). Szeptelsején volt egy esztendeje, hogy Japán fővárosát és környékét elpusztította a földrengés. Ennek a páratlan szerencsétlenségnek külsőségeiről annak idején értesítettek bennünket különböző tudósítások. Most, az évfordulón könyv jelenik meg róla, melynek szerzője a legnagyobb francia költő, Paul Claudel, Franciaország tokiói nagykövete, ő vall ékes szavakban katasztrófáról. Könyve annyival inkább is érdekes mivel a szerző kívánsága szerint csak kétszáz példányben nyomták. íme egy-két részlete: — Szeptember elsején délbenlehetetlen vel nem megjegyezni az órát, mert abban a másodpercben a nagykövetséggel szemben levő császári kastély bástyáján a tüzér, mint máskor is megadta a dél ágyúlövést, oly kevéssé zavartatva magát az elemei háborgásától, mint ahogy bizonyára az utolsó széle harsonája sem hozta volna ki sodrából) a föld mozogni kezdett lábaink alatt. A földrengés veszedelme az, hogy mind a nagyok, mint a kicsinyek egyformán kezdődnek és aki megszokta, föl sem vesz, mivelhogy első pillanatban lehetetlen megkülönböztetni a végzetes szerencsétlenséget a játékos földlökésektől. De a rázkódás egyszerre irtózatos hevess vált s egy üvegajtón át kirohantam. Minden mozgót kimondhatatlan borzalmas valami látni magunk kö