Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-14 / 191. szám

1924. szeptembier 14., vasárnap. PESTI HÍRLAP szabad; ezt a jelenetet a lelkekbe látó költő isteni­­ sugallata teremtette meg. Innentől kezdve a darab egészen addig, mig a régi urak elhurcolkodnak s a bezárt lakásban az öreg azolga csöndes haldoklásra " hajtja le fejét, mig odakünn a cseresznyefákat irn­ják, — egy dramatizált remek elégia. Ninoa terem a költői mű szépségeit s hibáit részletezni; csak egy pár részlet-szépségre hivom föl a figyelmet, a­­minő például a folyton kölcsön kérő Szimjonov birtokos figurája, aki az első váratlan pénzből rög­tön fizet mindenkinek, az örök diák alakja, aki a jövőről álmodik s a többi eredeti karakter­ rajz; végül pedig a színpad­­technikával a darab elején mit sem törődő szerzőnek színpadi érzékre valló finomsága, mellyel a családi drámának kiengesztelő megoldását, hogy a paraszt­­i birtokos végül el­fogja venni a tönkrement úri família egy tagját, csak sejteti, mert érzi, hogy az elégikus hangula­tot egy sablonos vígjátéki befejezés rontaná. Csehov „Cserasznyéskertje" örökbecsű irodalmi érték. Jó valuta a Vígszínházban is. Az előadás művészi esemény. Jób Dániel ren­dezése fölötte áll a sablonos dicséreteknek, európai színvonalán álló produkció. Ugyanezt lehet mondani , m­ajdnem az összes szereplők alakításáról. Csak a darab elején hatott rosszul a stilizált, vontatott, oroszos hangulat affektált hangja, de a későbbi felvonásokban minden szereplő megtalálta a maga természetes hangját. Némelyik a szívét is. Kezdjük a meglepetésen: Kabos Gyula a gazdag paraszt ka­rakter­rajzában mesterit produkált, csupa szín, za­mat, izlés, mérséklet. Amit ő és Varsányi Irén a kulcs­jelenetben bemutattak, a művészet tökéletessége­­"" volt. Varsányi az érzés hárfáján pompásan játszotta a mélabús melódiát. Hegedűs Gyula szobrászmű­vész volt, remekbe faragta a könnyelmű urat. Lu­kács Pál melegsé­ge átfűtötte a nézőket. A Szerémy­féle kabinetalakítások sorozata szaporodott megint eggyel. Föltűnést, keltett Dózsa Istvánnak és Mály Gerőnek jellemzőképessége. Gaál Franciska kedves és bájos bakfis volt. Tőkés Anna, a Renaissance­színháztól kölcsönkért vendég, jó színésznő. Va­szary Piroska mulattató kabaré-betét volt­ a buk­fencet­ elhagyhatja. Jól játszottak Orsolya Erzsébet, Kész Hózsi, Béla Miklós, Percei, Szalay, Perzsolt Kálmán. Mozaik. Minden gyerek tudja, hogy primadonnáink és férfi­ starjaink hol nyaraltak ez idén. Már a nép­ről ezért szöknek, nyerásáról levesebb az adat. M ismeretes, hogy a legkedveltebb operetté­írók Zsehlben nyaralnak; hogy az ottani nyári ope­rette-börzén, egyre változó árfolyamok mellett, kap­hatók egész­ szövegek, vagy csak egyes, külön finálék, vagy bármilyen­ librettóba beilleszthető „komikus figurák"; de még, darabonként, kevésbbé használt szóviccek is . . . Jía Lehárnak, Kálmán Imrének, Strauss Oszkárnak, vagy Falinak komponálás köz­ben kifogy a cigarettája vagy a verse, illetve más méretű­­ énekszöveget akar, csak lemegy vásárolni . az esplanadera — ott a trafikban akad mindig egy­',­„ két szövegíró is, kitör cigaretta,vásárlás közben do­hányért verset is kap. Ugyanott azonnal szerződni is lehet egy­­ délutáni tarokkra: Jadlovkerrel, Pic­­­caverrel, Fritz Wernerrel, Jenbych-al, Preger­ rel. De a nagy, a „komoly" zeneszerzők nyaralásáról már kevesebb a híradás. Csak annyit tudunk, hogy Puccini valósággal flörtölt Kareggioban — Lábas­i Jucival; hogy Strauss Richárd viszont Dömötör Vo­l­n­ával korrepetálta Sillom­ot, Rózsalovagot, Elektrát , Kan­sbadban; hogy Schrecker a Salzburg közelében levő St. Gilgenben üdült, Schillings a badeni tó me 1­. .letti Lindauban dolgozott új operáján, és Zerkovitz­­ a balatoni fürdők cigánybandájt tanítgatta az Ár­vácska zenéjére. « Amióta fogsz a tőzsde, azóta megcsappant a­­ tőzsdések humora és nagy a bessz most börzevic­­­cekben is. De azért, mint a hazajáró kisértet, néha­néha csak feltűnik egy kis móka a szomorú, érték­nélküli értéktőzsdén. Jobbak hiányában ilyenekkel is beérik. — Még nincs tizenegy óra. —­ mondja egyik ügynök — és már vagy ötven kötést láttam. — Hitelben, vagy Salgóban? — Nem. Vászonban. Bachnál, a könyvkötőnél Egy idősebb tőzsdés nyár elején ismét meg­nősült. Ugratják, hogy miért vett el fiatal, szép leányt. Az majd nem törődik öreg férjével, hanem inkább a fiatalok társaságát keresi. Okosabb lett volna hozzáillő idősebb nőt választania. Mire az öreg mosolyogva: -- Inkább igyok érdekelte öt százalékkal egy jó üzletben, mint százzal egy rosszban! Béldi. Színházi rigmusok. 1. Cseresznyéskert. Paradgyáros úr a Csehov nevet Kénytelen félő tisztelettel nézni : — Ezzel a muszkával nem lehet Egy tálból cseresznyézni! II. 4. átültetett Árvácska Király­ Szinház kapuja kitárva. Három, kislány árva szegény, árva. Három kislány mibe lohna másba? Majd segít az árván az Árvácska. Hi-Bel és ki­l. A Belvárosban bánattal jön át a Zokogtató, meleg, Kreutzer*szonáta, Zsebedben választiépen szól reád a Külvárosi Ohne Kmetzer-szonáta. IV. ,1 megnyitt Operaház. A zenekar ha szuperül, 4j opera jól operál. Hegyer­-völgyön s hegyoldalon Áll Farsangi lakodalom. Wlassics báró csak azon bánkód, Miért nem talált egy árva Bánkot. V. Nemzetiségi sérelem. Drátostót ? Ez így nem mehet! Gondolj a prágai pofákra És változtasd a Drótostót nevet Á la Trianon.• — Drótoscsehszlovákra. VI. Örvendj, Kostarit.' Darvas hatalmas sikerére, Mit Sasfiók képében ére„ Megnyúl­t néhány rivális orra . S­ ezért — a sárgaságtól tépve.'— ...a Ők is roláns-nadrágszerepre készülődnek. — a Cyranóra. (Dalamér ) Gombostűfejek. Két kabaré és egy szinház 9, illetve 9 óra­kor kezdi előadásait. Emlékeznek-e, hogy nem i® olyan igen régen a legtöbb színielőadás 0 órakor már véget is ért? a Fedák Zsűk­ bucsúzásakor dr. Bárdos Artúr némi akasztófahumorral a következőket írhatta volna naplójába: — Az Antónia eredetileg a Renaissanceé volt. Ha Lengyel és Fedák át nem viszi be a Vígbe, most nem járnám a­­ Haláltáncot. Dr. Hevesi, mikor még nem volt a Nemzeti Színháznak direktora, irt egy Elzevir című vígjáté­kot, amelynek szerepét egész sor nemzeti syipháili tag testére szabta. Hogy azonban direktor lett, mint szerző összeférhetetlenségbe került, átadta hát az Elzevirt a Vígszínháznak. De, bizonyos okok m miatt, innét is vissza kellett, vennie. — Most már legfeljebb a Magyar Színház jöhetne számításba, de ott meg nincs meg rá a kellő személyzet — mondta Hevesi elégikusan, mire va­laki megjegyezte: — Szólj csak Faludinak, visz ő innét el még néhány tagot szívesen. t­­i Kl­ár Zoltán, a mostani párbajok hőse, jeles nőorvos is. Az elmúlt napokban már harmadszor kereste egy kitűnő nevű szavalóművésznőnk. — De hát hol van, mit csinál mindig a doktor úr? — kérdezte. — Ő most nem gyógyít, ő most csak vág­y hangzott a felvilágosítás. A Belvárosi Színház első direktora, dr. Bár­dos Artúr, a premiereken a bal első páholyban sz­­­kott ülni. Hogy a színház az Unióé lett, a bal máso­dik lett a direktori páholy. Az első számúban pedig nem ült senki. A mostani ui rezsimben Beöthy, mint elnök, megtartotta páholyát, ellenben az uj vezér, dr. Faludi Jenő, a harmadik számú páholyból figyeli az előadást. De azért dr. Bárdos Arthur pá­holya — még mindig ntttes betöltve. R. I­. * (Árvácska.) Budáról a Királyba vonult át a Bús-Fekete—Zerkovitz-operett. Az utazás nem ártott meg neki; a darab romantikája teljes súlyban édes­kedik itt is, a zene is ugyanavval a hatással van: fülbemászó. Füle válogatja aztán, hogy meddig ma­rad bent; átlagos, népi fülekre lévén számítva, álta­lában­ sokáig. Az előadásról több mondanivaló essék, mert az előadás jó. Első fellépése Kiss Ferencnek, mint Unió-tagnak s van is bőven része tapsban. Jó­ izmos, magyaros. Szép magyar nótákat szépen énekel. Partnere Vaály Ilona, aki kedvességgel pótolja azo­kat a vonásokat, miket esetleg egy primadonnától megkivánhatnánk. Kellemesn énekel és üdén ját­szik. Somogyi Nusi ritka becsű jókedvével és ügyes­ségével hat jól. Az előadás hőse kétségtelenül Boross Géza, aki olyan pazarul ontja humorát és olyan tö­méntelen mókát eszel ki, hogy nemcsak­ a publiku­mot, de még színjátszó kollégáit is megnevetteti. El­őrangu színész ezen az estén is. Meg kell dicsérnünk Katabárt, Szirmayt és Rozsnyay Ilonát. Tihanyi ren­dezése jó és ügyes, Donáth szépen vezényel. Az ,,Ár­vácska" Budán meleghez volt szokva, pesti fogadtatá­sának elsőő estéjén az „Árvácska" eléggé Budán érez­hette magát. (b. n.)­­ (Ráskai Ferenc uj regénye.) Az őszi könyv­piacnak egyik legelső újdonsága Práskai Ferencnek, a Férfisírás injának, uj regénye lesz. Címe: Kanáry Zoltán. A mai Budapest regénye ez, mely siker dol­gában messze túl fogja szárnyalni Ráskainak vala­mennyi eddigi regényét. * (Szerződtetés.) Tamás Anna, a jeles drá­mai művésznő a Renaissance­ Színházhoz szerződött. * (A szegedi színház) a jövő héten nyitja meg kapuit Valószínűleg az Ini­ HÉW-val, Andor Zsig­mond igazgató több új taggal frissítette fel társula­tát Szeptember hó végén vendégszerepel nála szer­­ződtetési céllal Barcsi Blanka. " * (?OAVay Artúr) kedden lép fel először a Re­n­aiVran­ce-Sziphá­zban." * (A buta ember), Szenes Béla vígjátéka kerül vasárnap délután ismét a Belvárosi Szinház műsorára. Ez már A buta embernek­­ ötödik ne­zánja. A fő női szerepet ezúttal is Titkos Ilona játssza. * (Schule Hellerau (hclleraul Dalcroze-iskoia) teljes együttesének táncestélye Krajina vezetésével szeptember 13-án és 24-én este fél 11 órakor a Re­naissance­ Szính­ázban. Jegyek rendes színházi hely­árakkal, elővételi díj nélkül már válthatók a pénz­tárnál és a szinlapo­ton jelzett összes jegyirodákban. * (A moszkvai mű­vész-színház primadonnája a Blaha Lujza­ Színházban.) Maria Alexandrovna Do­brzsovics, a moszkvai Stanislavsky Művész Színhá­zának hazátlanná vált énekesnője, ma estétől kezdve a Blaha Zsusza­ Színházbali orosz tészviseletben orosz dalokat ad elő gitárkísértettel. * (A Magyar Királyi Operaház) ezidei évadját csütörtökön, e hó 18-án a Farsangi lakodalom elő­adá­sával nyitják meg, melyben Sebők Sári, Tihanyi, Basilitkaz, J­ericthy Ella, Halász, dr Székelyhidy, Szende, Szemere a főbb szereplők. Pénteken, 19-én, a Laliméban Goda Giza, Matschalkó,­­Nagy Margit, Ha­vas, Bársony, Farkas, Palotai működnek közre. Szombaton, 20-án, l,ohengrint adják (Unkel, Haseb­beck, Belle Gabriella). Vasárnap, 21-én, a Rigoletto kerül színre (Marsalka, Pogány, dr. Székelyhidy és Venczeli, ezután pedig az Ámor című ballet kerül színr­e. Kedden, szeptember 23-án, a Marton van mű­soron, Nagy Margit, dr. Nasta Mihály, Palotai, Sif­rosy és Dalnoki közreműködésével. Ezekre az előadá­sokra vasárnaptól, e. hó 14-étől, kezdődően lehet je­gyet vásárolni tíz Operaház elővételi pénztáránál. EjTJIST Itt levagaudo : E tabellát cssk vasilin­apon­kini közöliUk, tollai iucffArxQuaó itt levayauido . A­­ Pesti Hirlap nyolcnapos kalauza 1924 szeptember* 14-től szeptember 21-ig, Vig ( h8) |Magyar (3'yi8) Király (3 Vi8)|Jain Umncz(8) M.kir.Opera(7) Nemzeti (7) Sír Péter eserey János vitéz Színházait Fővárosi (S) Vírosi (-) Bfjlvár.O Vv8­ Blaha (V14'.'^)|Builai Sz. -S'/iSjB pesti (y,*, 7 Cigánybáró 3 A buta ember Székel­yfon A »1 b­upipöke A szökött katona Caeruznyágkert Sasfiók Árvácska Süt a nap Hamlet Cseresznyéskert ~~KITtÜf Sasfiák Árvácska Vén gazember Cseresznyéskert Froufrou Sasfiók Árvácska Árvácska B­ars.lakodalom L­ikmó SÜt a nap Az ördög Sastiák Árvácska Hedda Vabler Cseresznyéskert Tüzek Árvácska Lobangric A szökött katona aunbury Sasfiúk Arvác­k­a Rigoletto Vitu gazember Süt Cserasznecskert Sz.:Péter cserk­y Három a kislány Sasfiók VváC5M Vera Mirceva leftdra»i» .1. rt. ' eate Főpróba Haláltánc Haláltánc Hétr« A párizsi lány Pillangókig. "/28 Kreutzer szonán A párizsi lány Carmen Kreutzer szonáta Székelyfonó slb Kedd. A párizsi lány Álarcosbál Székelylohó stb Pintyőke Pintyőke Kreutzer szonáta Szerda A párizsi lány Haláltánc CHUtürtü­fe Pifi­tek .... A párizsi ány A drótostól Szevillai Borbélyi Faust Charly Székelyfonó stb. Talan.Krivánon Kreutzer szonáta Székelyfonó stb. Székelyfonó stb. Pintyére Tatárjárás Falu rossza 7 Kreutzer szonáta Székelyfonó stb. Csokoljon meg .Szombat.... A drótostót­ Csokoljon meg Vasárnap d. u .*( A párizsi lány h­r. A drótostót Cár és ács •Chri»- Székelyfonó stb. Leányvásár Trubadúr 3 Kékszakáll 8. fel Sm'Si Székelyfonó stb. Karenin Anna I'intyeke Kreutser^szonáta Székdlyfonó^stb. ^révWtn^sz^ ^Tul^ijiatáros^ Piros bqgyeláris Tul a határon Pacal Misi kalad Muzeumok. Akadémia Goethe-szoba h., ize., p. 10—12; Sque|iéiyi-vimeum­ k., ts., szp. 10—II; telsz. képcsarnok: v., sze., p. 10—1. — Hopp Ferenc, v., k., sze., cs. szp. 10—1. — Iparművészeti: v. k., sze., cs., szp. 0—VI­2. — Mezőgazdasági: v., k., sze., cs., szp. 10—1. — Nemzeti ál­lattár: v., k., cs. 9—148. ásvány­tár v., sze., esp. 9—5­2. répillés­tár v., k., p. 0—13. _ Petőfi-ház: v. 10-2. - Ráth György v., k., sz­., cs., SZO. 1l—Vs2. rr Szépmű­vészeti, ipodern:­y., sze., p. 10— '12. Régiségtár: vasárnap, cs. 10—Vsa. Grakikel kiállítás: vasár­nan, szo. 10—Vsá. Plasztikai ki­állítás k., i*. k­H'-iä.­­ Népegész­ségügyi kiállítás: Zárva. Kiállítások Nemzeti Szalon: Dinnyés Ferenc, Erdős Lajos, Jóban Hugi, Lak­os Alfréd és h. Vaczkó Ödön festők 9—Váf­­ri Ernst-rauz.: pr csoport 9-1 Könyvtárak: Akadémia, Erzsébet népak.: zár­v. - Egyistemi: y. ?-1­, Uli 9—7. — Fővárosi: 10—1, Skn. 9-7. — Iparművészeti: T. 10—12, h. 8-8, k.­sze., cs.. p. 10-12, 3—8, szp. 10—S. — Nemzeti: hkn. 9—1. — Paedagogiai: v. 9-12, hkn. 9-2, 4-6. · Statisztikai: htk. 9-2. | Törekvés-Zugló,­­ J­TK Sportnaptár.. Labdarúgás M.: MTJvfi. 12 NgC—Ií1.pert,­­ p. 4­1.TSE ETC, Tü­rek-v.-ji KTE-Postás. — Jövő vasárnap: Ma­gyarorság-Né­metország, Atlétika. Ma: FTC-p. V8 Springer vándor­díj. - Jfivfi vasárnap: MAC p. Ma­gyarország staféta-bajnokságai. VI»lp.U. Ma: FTC—MA­FC. NSC-MUE és MTK-BEAC, Csiszárfürdő, «, Hick«»*«. " Ha: Újpest-bajnokságok Büatu­l, UTE-stafilon, 8,­­ Box. Jövő vasárnap: MTK-p, fél 10 magy­ar-német ?ia­tal, ' ,'* 191

Next