Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-23 / 198. szám
MAPI HÍREK. Kövess tábornagy meghalt Báró Kövess Hermann tábornagy, az osztrákmagyar hadsereg egyik legkiválóbb stratégája, a világháború veretlen hőse, hétfőn hajnalban bécsi lakásán meghalt Kövess a katonai tehetségekben nem nagyon bővelkedő osztrák-magyar hadseregnek azok közé a tábornokai közé tartozott, akikről még a külföldiek is elismerték, hogy kiváló katonai tehetség. Fényes katonai pályáját igazolták azok a sikerek, amelyeket személyes tulajdonai által vívott ki. Nagy koncepciójú katona volt, elsőrendű haditervkészítő, a tervek végrehajtásában pedig okos, ügyes, és erélyes vezér. Kövessházi Kövess Hermann régi magyar származású katona-családból született, 1854-ben, Temesváron. A hadiiskola elvégzése után mint vezérkari százados, a krakkói hadtestparancsnoksághoz került. Később a gyalogsághoz osztották be és a 26-os, 72-es, 52-es és 23-as magyar közös gyalogezredeknél szolgált, mint őrnagy, alezredes és mint ezredes. Tábornokká 1902-ben nevezték ki. Mint vezérőrnagy a 15-ik gyalogsági dandár parancsnoka volt Insbruckban. Itt lépett közelebb összeköttetésbe Conraddal, a későbbi vezérkari főnökkel, akinek később munkatársa lett a déltiroli védelmi vonal kiépítésénél. 1907-ben mint Conrad utóda és altábornagy, ő vette át az innsbrucki (8-ik) gyalogsági hadosztály parancsnokságit. Ettől az állásától csakhamar megvált, s ő lett a felügyelője a Lét-Tirolban végrehajtott erődítési munkálatoknak. 1911-ben a nagyszebeni 12-ik hadtest parancsnokává nevezték ki, s ebben az állásában érte a világháború kitörése. Hadtestével az orosz harctérre vonult és nagy harcokat vívott Kelet-Galíciában az előrenyomuló orosz túlerővel. Diadalainak sora a gorlicei áttörés után kezdődött és Ivangorod bevételével végződött. Az 1916-ik szerbiai offenzívában már mint hadseregparancsnok szerepelt Mackensen tábornok hadcsoportjában és végrehajtotta kiváló sikerrel a Montenegró elleni hadjáratot. Ezzel a hadjárattal szerezte meg hírnevét és csaknem páratlan népszerűségét. Az első olasz offenzívában az ő hadserege foglalta el Asiago és Arsireo erődítményét. Amikor a Bruszlov-féle offenzíva megkezdődött, az ő hadserege vette át az erdélyi Kárpátok védelmét. 1917-ben, amikor csapataink a meghiúsul orosz offenzívaután támadásba mentek át, ő foglalta el Csernovitzot. Ekkor nevezte ki a király tábornokká. Közvetlen az összeomlás előtt a Balkánfélszigeten harcoló déli hadsereg parancsnoka volt. Kövess II.Armann tábornokról elragadtatással beszélnek volt tisztjei, tisztelték és bálványozták katonái. Rendkívül jóindulatú és humánus feljebbvaló volt. Azok közül a kevésszámú hadvezérek közül való, akiknek emléke az alatta szolgáló százezrek lelkébe vésődött. Elhunytát özvegye, Haye Eugénia bárónő és két fia gyászolja. Három fia volt, de a legidősebb elesett a világháborúban, a középső bankhivatalnok Bécsben és egy fia Budapesten él. A tábornagyot Budapesten a hősök temetőjében fogják eltemetni. A tárgyalások már megindultak a bécsi magyar követség és a honvédelmi minisztérium között! A koporsót valószínűleg szerdán szállítják a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság hajóján Budapestre. * — (Beethovenről.) Beethovent, a lángeszű zeneszerzőt már régóta ismerik, de az ember a maga megható földi gyarlóságában, jóságában igazán csak most áll szemünk előtt, hogy új, kitűnő életrajza megjelent. Amikor megsüketedett, még inkább kerülte az embereket, mint annak előtte. Bosszús, epés lett. Egy napon Auschutz nevű színész a mezőn találta őt, amint leheveredett a fűre és egy hangjegypapírra kottákat irt, a földön kopogva ki a ritmust. A színész üdvözölte, de ő kurtán válaszolt, mire Auschutz bocsánatot kért, hogy zavarja. — Az út mindenkié — válaszolt Beethoven. — Szabad tudnom, mit irt? — Valami ostobaságot, hogy szórakoztassam a legyeket és hangyákat. Aztán rámeredt a hangjegypapírra és nem fezelt többé. Egy napon Holzot, jóbarátját, megkérte Ilahn, a zeneszerző, hogy szerezzen a felesége számára Beethoventől egy hajfürtöt. Beethoven nem volt hajlandó hajfürtöt küldeni. Ezra Holz Beethoven tudtával egy csomó kecskeszőrt juttatott el tisztelőjéhez, amin Beethoven nagyon mulatott. Különben is szerette a tréfákat. Testvérének, Jánosnak, volt egy névjegye, melyen ez állt: — Beethoven János, nagybirtokos. Beethoven egyszer kicserélte ezt a saját névjegyével, mely alá ezt irta: — Beethoven Lajos n agybirtokos. Jó kedélyét akkor is megőrizte, mikor a halált várta. Mig a sebész lecsapolta a hasából avízkóros folyadékot, igy szólt hozzá: — Doktor úr, ön most olyan, mint Mózes.Vizet fakaszt ebből az öreg sziklából... — (A debreceni huszárezred emlékünnepélye.) Debrecenből jelentik: ünnepélyes keretek között zajlott le vasárnap a debreceni volt kettős honvédhuszárezred emlékünnepélye, melyet Tisza István és az ezred hősi halottjai emlékének szenteltek. Az ünnepségre a fővárosból lejöttek: vitéz Horthy István tábornok a kormányzó képviseletében, József Ferenc királyi herceg, vitéz Nagy Pál tábornok, a honvédség főparancsnoka, báró Hazai Samu, volt honvédelmi miniszter, Rakovszky Iván belügyminiszter. Jelen voltak még: Ferjencsik Ottó tábornok, körletparancsnok, Hegedűs Pál, Flohr János, Dádoki-Sós Károly tábornokok és a tisztikar majdnem teljes számban. Hadházy Zsigmond, Debrecen város és Hajduvármegye főispánja, Magos György polgármester, valamint a város és a vármegye tisztikara. Az ünnepségen a szomszéd vármegyék küldöttséggel képviseltették magukat. Az emlékünnepély a honvédhuszárlaktanyában berendezett Tisza-szoba felavatásával kezdődött, ahol gróf Tisza Istvánnak Czigler festőművész által festett életnagyságú képét helyezték el. Flohr János tábornok vázolta a Tisza István-emlékbizottság munkáját. Utána tóthváradi Asboth István tábornok tartotta meg emlékbeszédét gróf Tisza Istvánról. Majd báró Hazai Samu nyugalmazott honvédelmi miniszter mondott hosszabb beszédet. Vitéz Huszár Endre református tábori lelkész megáldotta a képet és a szobát. Innen a kaszárnya udvarába vonultak, ahol Horthy István tábornok díszszemlét tartott a katonai és cserkészcsapatok felett, majd kezdetét vette a zenés tábori mise. Ujfalussy Gábor huszárezredes a hősök kultuszának szükségességéről szólt. Beszéde alatt hullott le a lepel az emlékműről, melyre az ezred hősi tisztjeinek és legénységének nevét vésték be. Dr. Magos György polgármester a város közönsége nevében átvette az emlékművet. Vitéz Nagy Pál tábornok a honvédség, Ferjencsik tábornok a honvédelmi miniszter, József Ferenc királyi herceg édesatyja nevében, Horánszky Lajos a Tisza-emlékbizottság, Magos György polgármester Debrecen város nevében helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. Az ünnepség után a katonai díszmenet vonult el Horthy István tábornok előtt. Vasárnap délben 150 terítékes bankett zárta be az ünnepséget. (Magyar képviselők Olaszországban.) Az olaszországi tanulmányúton levő magyar képviselőket Milanóban is ünnepélyesen fogadták A városházán Magnielli egyetemi tanár és főpolgármester üdvözölte a városi tanács élén a magyar törvényhozás tagjait, mire a magyarok részéről Puky Endre válaszolt olasz nyelven. Délután meglátogatták a mozdony- és repülőgyárat s a város többi ipartelepeit és Crespi szenátor meghívta őket textilgyárának megtekintésére. — Rómából jelentik: A magyar képviselők a budapesti olasz-magyar kereskedelmi kamara vezérigazgatójának kíséretében Rómába érkeztek. A pályaudvaron a magyar ügyvivő és a magyar követség tisztviselői, továbbá az olasz külügy- és belügyminisztérium képviselői, valamint több előkelőség fogadta őket. — (Nyíregyháza ünnepe.) Nyíregyháza ünnepeivel kapcsolatban vasárnap délelőtt 1 órakor az ipartestület negyvenéves fennállása alkalmából jubileumi díszközgyűlés volt a városháza nagytermében, melyen az ünnepi beszédet dr Andor Endre helyettes államtitkár tartotta. Délután három órakor a Falu Szövetség a legnépesebb magyarországi család jutalmazására ünnepélyt rendezett a kiállítás területén. Ignácz János, nyiradonyi kondás, aki tizenhat gyermeket nevelt és közülök tizenöt él, kapta míg az egymillió koronás jutalmat. Délután négy órakor volt Magyarország válogatott B. csapata és Kelet-Magyarország válogatott csapatának mérkőzése, melynek eredménye 4:3 (2:1) volt. (Egy pénztáros, aki lóversenyen veszíti el a rábízott pénzt.) A Magyar Jutaipar R. T. még augusztusban feljelentést tett pénztárosa, Kozma Béla ellen sikkasztás miatt. Ugyanis Kozma minden előzetes bejelentés nélkül egyszer csak nem jelent meg a hivatalában s többé nem is látták. Elmaradása gyanús volt és ezért pénztárvizsgálatot tartottak, melynek során kiderült, hogy Kozma a kezelésére bizott pénzből 83 millió koronát elsikkasztott. A részvénytársaság feljelentésére a nyomozás megindult, de Kozmát nem sikerült kézrekeríteni. Szombaton délután egy detektív Kozmát az Andrássyáton felismerte és előállította a főkapitányságra. Itt. Kozma beismerte a sikkasztást s elmondotta, hogy a pénz egy részét az afaai és megyeri lóversenyeken eljátszotta, majd Siófokra utazott és megmaradt pénzét pedig ottan vesztette el kártyajátékon. A sikkasztó pénztárost beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték. Szőnyeg. Az emberi életet szebbé (hogy ne mondjuk: elviselhetőbbé) tevő fényűzés évezredes művészete az, mely a Kelet lángoló színekben tarkálló szőnyegeivel ajándékozta meg az emberiséget." Talán ez a művészet az, mely az összes többi ősművészeteket túlélte, ami annyit jelent, hogy nálánál tán csak a görög szobrászat és az egyiptomi építészet régibb, de ez a kettő már csak a múzeumok és romok halál utáni életét éli, míg a szőnyeg, ősi alakjában és hagyományaiban, ma is élő része a művészetnek. A szép kép és a szép könyv mellett a szép szőnyeg a harmadik, mely valósággal kísérője az ember életének, ha a kegyes istenek a szépség iránt való fogékonysága mellé a gazdagság ajándékát is megadták neki. Vagy megfordítva: ha a gazdagsággal a szép élet iránt való érzékenység is együttjár egy-egy boldogabb halandó földi vándorlása során. Kép, könyv és szőnyeg, a művészi és bensőséges bájt lehelló lakás három nélkülözhetetlen kelléke, három kedves és hallgatag útitárs az életen és az élet változásain át. A három közt általában a szőnyeg képviseli a legnagyobb fényűzést és ennek legmagasabb aranyértékét, így hát a szőnyeg az, mely a legutóbbi évtized változatos és viharzó táncában az aranyborjú körül, a legjellemzőbb, mondhatnók: legemberibb pályafutást járta meg. Hány békés, boldog és előkelő otthont dúlt fel ennek az évtizednek szeszélyes hullámverése és ahol az otthon meghitt csendjébe váratlanul beledörömbölt az ajtót verdeső gondok csapata, ott mindig a szőnyeg került először idegen kézre. És a szőnyeg vándorolni kezdett. A szőnyeg állandó értékké vált a változó értékek helyett. A szőnyegnek elérkezett a konjunktúrája és — mint mindenben — a konjunktúra itt is megölte azt az áhítatot, mely a művészetnek és szépségnek boldogabb időkben kijárt. A szőnyeg, hogy evvel a ma oly divatos szóval éljünk, s tar lett az újkeletű, mindent felhabzsoló gazdagság életszükségleteinek asztalán. A szép és nemes otthonokból, rajongó szerelmeseinek simogató szemei elől a szőnyeg az értetlen vagyon, vagy ami még ennél is rosszabb, a rideg spekuláció karmai közé került. De ezek a vagyonok, spekulációk, konjunktúrák is elfogytak, eltűntek a vagyonok, spekulációk és konjunktúrák más, újabb és megváltozott hullámverésében és a szőnyeg kézről-kézre, otthonról-otthonra, környezetről-környezetre vándorolt. Hol vani ma, minő otthonokban, minő lábak gyengéd vagy kegyetlen taposásának, minő szemek simogatásának vagy közönyös pillantásának kitéve? — Az Iparművészeti Múzeumban tegnap megnyílt kiállításon azonban még fejedelmi voltában, egész fenségében és ettől a szeszélyes és csúf áradattól be nem szennyezetten, mint áhítatos bámulat tárgyát látod a szőnyeget, szép dolgok barátja te, kinek tán soha nem volt, soha nem lesz süppedő keleti szőnyeged, de kiben még áhítatos rajongás él az életnek ama szép és nemes ajándékai iránt, melyek mindig másoknak jutnak osztályrészül. (—) — (Reklámtábla és homlokzat.) Egy építész olvasónk fölhívja a figyelmünket arra az esztétikailag igen szomorú körülményre, hogy Budapest bérpalotáinak homlokzatát és ezzel a város külső képét mind jobban eléktelenítik a rájuk aggatott címtáblák és reklámok. Kétségtelenül igaz, hogy a budapesti házakon elhelyezett cégtáblák és reklámtáblák nem a leginvenciózusabb művészi érzékkel vannak elhelyezve és hogy ezek a többnyire igen tekintélyes nagyságú táblák a legtöbb esetben teljességgel ellentétben állanak a ház egész stílusával, sőt előfordul, hogy az egész homlokzatot elfedik. Ugyanez a helyzet az újabban mindinkább hatalmas méretekben készülő díszes üzleti portáloknál is, melyek pláne nem veszik tekintetbe az illető ház építészeti stílusát és ennek követelményeit, hanem teljesen önkényes ízléssel fedik el vagy kiáltják túl ízléstelen stílusbeli ellenmondással a ház építményeit. A legvigasztalanabb látványt azonban azok a házak nyújtják, melyeknek homlokzata vagy teteje gigantikus betűkkel hirdet egy-egy illatszert, likőrt, szappant vagy más forgalomban levő gyári terméket. Itt valóban elmondható, hogy maga a ház és ennek architektúrája valósággal másodrendű szerepet töltenek be és szinte csak arra valók, hogy alapul szolgáljanak a reklámnak Ezen az állapoton tényleg itt volna már az ideje, hogy egy külön erre a célra megszervezendő szépészeti bizottság segítsen. Nemsokára ugyanis a reklámtáblákkal, föliratokkal és rosszul, helyesebben ízléstelenül elhelyezett cégtáblákkal burkolt pesti házak még azt a kevés építészeti szépségüket is el fogják veszíteni, amellyel még rendelkeznek és a budapesti utcák vigasztalan reklámerdők hatását fogják kelteni. Talán a most, oly lendülettel folyó tatarozás egyelőre segít majd a baj, és nyomán eltűnik a túlságba vitt feliratok és reklámok egy része, viszont ha nem történnek ellenintézkedések, bizonyos, hogy egy idő múlva minden tatarozással járó megtisztulási folyamat ellenére is ott tartanak majd a budapesti házak, ahol ma tartanak. — (Borzalmas tűz a szmirnai mo-'írószinházban.'» A Mafin jelenti Konstantinápolyból: Egyik szmirnai mozróképedaházban tűz ütött ki és száz néző tűzhalált halt. U.jabb jelentés szerint a mozitűzben 20 ember elégett, 20 megsérült, és 25 ember eltűnt. Attól tartanak, hogy Ismétl pasa sógornője a halottak közt van. (Dr. Büschinn előadásai a Telela Egyesületben.) A Teleia egyesület és a Magyarországi Alkoholellenes Liga meghívására dr. flasching, német tanár, péntektől vasárnapig több nyilvános előadást tart Budapesten. Az előadások látogatása díjtalan. Az előadások programmját, idejét és helyét a szervező egyesületek közölni fogják. PESTI HIRLAP 1924". szeptember "356.. szerda. Halljuk a Szolnokott .* (Gáspir rajza.) A csongrádiak pedig szolnokolnak, szolnokolnak . . . ^GSTSZSCiiT. Legkellemesebb Üdülés és gyógyulás a ragyogó szeptember pompájában. Kénes gyógyfürdők, szénfava* fürdők, vizgyógyintuxot reumán, kfiszvényes, i'Ifgcs, vagy női betrank s zamára. Misékért utó-Idény-árak a Nagy szállodában, KM£n3 r.zpxur.» a strandfürdőn.