Pesti Hírlap, 1924. szeptember (46. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-30 / 204. szám

1924. szentemEer 30., líedd. PESTI HIRLAP 4 (Boross Géza, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Kör­kény Ilona, Vendrey Ferenc). Arkad­ij Avercsenko, Emud Tamás, Ilazsányi Zsolt, Pásztor Árpád, Kosz­tolányi Dezső, Nádor Mihály, Moris Klosenfeld, Zágon István neve szerepel a Jll­ula Lujza­ Színház új mű­sorában, amelyet a jövő héten vasárnap, október h­ó 5-én, mutatnak be. Magyar népszínmű, amerikai dal­ciklus, orosz vígjáté­­ c, pesti tréfa, scenírozott dalok és szólók minden a legjavából. 4 (A fi­ikáció utolérhetetlen zenéje) diadalma­san szárnyal a Városi Színházban és meghódította egész Budapestet. Ma, kedden, pénteken és szomba­ton van műsoron a pompás operette. * (Minden műveit embernek meg kell néznie) Strindberg főművét, a Haláltánc­ot a Renaissance­ Szính­ázban. (Somlay, Forgács Bözsi, Gellért.) * (Rátkai Márton, Biller Irén, Bajdu Eta, Uj­váry, Halmos és Komnáthy) játsszák minden este a Fővárosi Operettszínházban Lehár operettjének, a Drótostótnak, hálásnál­ hálásabb főszerepeit. Renaissance Színház fi MARIA ORSKA vendégjátéka új darabok- -H «-"»»"»»-» ban csütörtöktől kezdődik, a H ® S­­I­ AAEAAMHHMHEEAESBAAAABBBBBAAAAAABAAAAL Magyar előadások: Hétfőn, szerdán, szombaton és vasárnap­­,38 órakor, meg kedden­­,8 órakor. Igazgató: TarTifán Vilmos. Kezdete 1­9 órakor Az októberi műsor Tikebonos Japán-csoport 2. Jillerscigi tornászok. Eltolt a kéznélküli csoda. Th­e Sedars olimpiai m­utatványo­­ c. Christa & de üinos He[eíi Juiiska Corti & Heil Julussij a legügyetlenebb bűvész. Burleszk excentrikusok Dénes Oszkár Zaff­er Tilagda Gérard-Bartel karmester : JVTárfitis Tu­fféd, Elővételi díj nincs. • Szőke Szakáll 2 doh­oz­­ban lép fel az APOLLÓBAN. TI Békeffi-ka­bare szeptember*i remett mttsovcina.fi utolsó hete. Radó Sándor a népszerű komikus az APOLLÓBAN, BÉKEFFI KABARÉJA a Vidám Színpad, Nagymező­ u. 17. Telefon: 17­ 97. Sólyom Janka a kiváló dizőz az APOLLÓBAN. Vaszary Piroska Karinthy tréfájában az APOLLÓBAN. Dajbukát Ilona és Bársony István az APOLLÓBAN. Fritz Ödön a kitűnő előadóművész az APOLLÓBAN. Izővári Gyula konferál az APOLLÓBAN. MOZI. Amikor a közönség még egy előadást követel. Az Urániában történt, szombaton este, 10 óra körül. A pénztári helyiség zsúfolásig tömve. A pénz­táros kisasszonyok már rekedtre kiabálták magukat a sok ostromra, hogy nincs jegy. De az emberek nem mozdultak. Már bent folyt a Notre Dames toronyőr előadása, de azért a jegyostrom folyt tovább. Kijött dr. Hodászy Béla, az Uránia igazgatója is, hogy tá­vozásra kérje a várakozókat. Közülök azonban, ekkor kilépett valaki, egy jól öltözött úriember és úgy szólt: —" Kérem, igazgató úr, ha már összeharangoz­­tak bennünket (célzás arra az ötletes reklámra, hogy a Notre Dames toronyőr premierje előtt harangszóval járták be a várost) engedjenek is be. Tessék nekünk­­így külön előadást rendezni­­ f ! . — Kérem, ha vannak ötszázan, szívesen. — Vagyunk! — hangzott innen is, onnan is. És tényleg nyolc ember híján meg is volt a kellő létszám. Ekkor azonban újabb bökkenő következett. Ki­derült, hogy egy ilyen pótelőadáshoz rendőri enge­dély is kell, mit az éjjeli órákban megszerezni már nem lehetett. Mire, mit volt mit tenni, mégis csak szétoszlottak ez emberek. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOWÓOOOOO Scaramouche Scaramouche Scaramooche Scaramouche Scaramouche Éljen Scaramouche Scaramouche ^rarMiirha! Scaramouche Scaramouche MÉMlI ! Scaramouche Scaramouche Scaramouche Scaramouche Scaramouche OOÖOßOOOOQOOGOOO A Pál­ utcai fiúk új filmváltozatának bemutatója. Felejthetetlen, gyönyörű szép emlékek: a kis szenvedő hős Nemecsek, Boka, a kapitány, Geréb, az áruló, a Pásztor-fiuk, a vörösingesek... és a többi élesen megrajzolt alakjai Molnár Ferenc ragyogó if­júsági regényének, a Pál-utcai fiuk­nak... na és a drága „grund"... a „gitt-egylet", az „einstand" mind megannyi kedves motívumai a világhírű író remek lélekismerett­ei megírt irodalmi alkotásának c­íme, újra megelevenedtek előttünk, vasárnap délelőtt a Royal-Apolló-ban, a Pál-utcai fiúk új filmváltozatá­nak ünnepélyes bemutatóján. Balogh Béla, a kiváló magyar filmrendező vitte ezúttal is filmre, mint jó pár esztendővel ezelőtt, a Pál­ utcai fiúk szívünkhöz nőtt történetét, teljesen újszerű és elsőrendű feldol­gozásban. Az újszerűség tulajdonképen a rendezésre és a filntechnika azóta megváltozott stílusára vonat­kozik, mert a téma tekintetében Balogh Béla ezúttal is a nagy író intencióit igyekezett szem előtt tartani. Viszont, ami a rendezést és a filmtechniikát illeti, Balogh Béla dicséretreméltó becsvággyal, kifinomo­dott, stilizált eszközökkel végezte el azokat a stílus­változtatásokat, amelyeket a­ filmművészet újabb irá­nya ma már megkíván. Nagy lélekművészet, sok szív és úgy a rendezésben, mint a kifejező, stílusos fel­iratokban megnyilvánuló, irodalmi hatásokat kiváltó aláfestések jellemzik Balogh Béla művészi munká­ját, amelyért minden dicséretet megérdemel. A kis Nemecseket egy új gyermektehetség, Faragó Gyuri megható módon ábrázolta a filmen, mellette még Ve­rebes Ernő, Szécsi Ferkó tűntek ki. A fotografálás kristálytisztasága Eiben és Nagy operatőrök érdeme. A zsúfolásig megtelt nézőtér könnyekig való, állandó megh­atódottsága legszebb bizonyítéka a Pál­ utcai fiúk-film nagy sikerének. A kitűnő új magyar filmet, amelyet a Pásztory filmvállalat készíttetett el nagy áldozatkészséggel, hír szerint Amerikába is kiviszik. Meg vagyunk győződve, hogy a művészi filmalkotás úgy idehaza, mint külföldön, igen nagy sikert fog aratni. (—bor.) H/» „CSALJ MEG ÉDES!" pénteken. — „CSALJ MEG ÉDES!" pénteken.— „CSALJ MEG ÉDES!" pénteken. - „CSALJ MEG ÉDES!" pénteken. — „CSALJ MEG ÉDES!" pén­teken. - „CSALJ MEG ÉDES!" pénteken. a Mozgókép-Otthonban. (A Kamara kezdése kedden) fél 5, negyed 7, M­ozgókép-Otthon PÁRATLAN SIKER! ORGIA II TIGRISVER 7 felvonásban. || 8 felvonásban. Előadások: 4, 1i, 8, 10. * (A Tivoli kezdése kedden) 4, 6, 8 és 10 órakor. 8 és 10 órakor. Síi'il!mÍ«M*IM*»*»*MI*M*mHWWHÍlÍMÍW|lilélK Naponta tomboló siker jj KflLBHD ORION attrakció | a Corvin­ Színházban.­­ Korunk hőse­­ KÖZGAZDASÁG. A Castign­oni elleni bűnvádi eljárás. A háborús konjunktúrának talán legnagyobb hőse is, ime, elvesztette vagyona jelentős részét, sőt, ha a vád igaz, hogy a harácsolások sorozata akta­lopással fejeződött be, elvesztette becsületét is ... A bécsi bíróság dolga világosságot deríteni az aktalopás ügyére, a közvélemény azonban már megalkotta vé­leményét arról a harácsolási módszerről, amellyel Castign­oni­nak sikerült pár száz millió aranykoronát bizonyára meghaladó vagyonra szert tenni. Tisztes­séges eszközökkel ekkora vagyonra szert tenni rövid pár év alatt senkinek sem sikerül; a nagy vagyonok, ha egy-egy háború vetette is meg alapjaikat, rende­sen generációk munkája. Akár Stinnes, akár Ca­stign­oni, akár Bösel vagyonszerzését nézzük, a rend­kívüli eszközök alkalmazását mindegyiknél megálla­píthatjuk, ha legtöbbször a szabálytalanság elköveté­sét bizonyítani nem is lehet. Castign­oni esetében, úgy látszik, tanuk vannak, sőt a vizsgálóbíró nyo­mozása során írásbeli bizonyítékok is kerültek elő. A szabály minden harácsolásnál adva van, nagy geriantás nem kell hozzá. 1. A romló pénz idején, minél nagyobb adósságra szert tenni, hogy leromlott pénzben, tized vagy szá­zad értékkel lehessen visszafizetni. A teljes hatalmú bankdirektor jogosulatlanul igény­be veszi a bank hitelét és néha napok alatt, sőt órák alatt is aranykoronában százezreket, milliókat kereshet. 2. A második módszer, hogy a teljes hatal­mú direktor órákig, esetleg napokig függőben tart ilyen koronaromlás idején egy-egy ha­talmas üzletet és ha jónak bizonyult, megtar­totta magának, ha veszteség mutatkozott, ter­mészetesen a banké volt. A 3-dik módszerrel sűrűn találkoztunk: a bankdirektorok szindikátust alakítottak, hogy a bankot megillető nyereséget elvonják és szétosszák maguk között. Különösen tőkeemelések alkalmával éltek vissza ev­vel a módszerrel: a részvényestől elvonták az új da­rabokat olcsón, majdnem ingyen és saját hasznukra drágán adták el. Mind a három módszernek Buda­pesten és Bécsben volt és van talaja, a nyugati pénz­világban, az inflációs konjunktúrát kihasználták ugyan, de az utóbbi két harácsolási mód nem alkal­mazható. A bécsi és budapesti tőzsde hihetetlen gyöngeségét nem kis részben ezek a különféle visz­szaélések okozták. Ki tudja ma is, hogy a bécsi tőzs­dét egy ilyen Castign­oni vagyonlikvidálása meny­nyire irritálja. Beavatottak becslése szerint a jó kon­junktúra idején kereken egy billió osztrák koronát vett fel Castign­oni hatalmas értékpapír vagyonára, ami körül­belül 70 millió svájci frankra rúg. Most már képzeljük el a 40—45 százalékos esést a papírokban és evvel szemben a kamatot. Ez a nagy­szabású spekuláns épen úgy járt, mint a sok apró értékpapírtulajdonos járt nálunk és Bécsben is: nem volt képes tartani angazsmánját. Mint nagy hatalom, nem akarta ezt tűrni egyszerű halandó módjára, egy csomó új tranzakcióval vagy machinációval akarta elhárítani a rá leselkedő veszedelmet s az utolsó pil­lanatban mentette, amit menteni lehet. Valószínű, hogy vagyona roncsai még mindig számottevő érté­ket képviselnek, hiszen az Olasz-Magyar Banknál ma is jelentős pozíciót tölt be részvénybirtoka révén. Nincs kizárva, hogy magyarországi vagyona sem sze­repel többé saját nevén. Azonban akárkire írja is it­teni vagyonát, nem hisszük, hogy ezután folytat­hassa és képviselhesse azt az üzleti felfogást, amely miatt a bécsi igazságszolgáltatással összeütközésbe került. Éber Antal ehhez segítő kezet nyújtani nem fog. Castign­oni a budapesti piacon, mint az Olasz Bank vezére, két papírral vonta magára a figyelmet: a Lichtiggel és Klotilddal. A Lichtig pár esztendeje egy árfolyamon állott a Ganz-villamossal. Ma amaz alig 3000, emez egy millió. A Klotild-részvénytöbbsé­get előbb megszerezte, majd legértékesebb telepeit külön eladta és a részvényes elvesztette pénzét. A Foresta kurzusa 1920-ban nagyobb volt, mint a Fegy­veré. Ma amaz 15—20.000, emez egy millió körül. A borcsempészés. A megkísérelt borcsempészés ügyében feltűnést keltett, hogy ez a tisztára adminisztrációs kérdés a minisztertanács elé került és hogy e legfelsőbb fó­rum — annak utána, hogy megállapítja mikép a visszatelepítendő áru identitása nem bizonyítható — arra utasítja a feleket, hogy beviteli engedély miatt a pénzügyminisztériumhoz forduljanak. E helyen sem lehet majd igazolni, hogy a bor azonos a kivitt magyar borral, sőt egy kis jóakarattal azt lehetne bizonyítani, hogy határozottan külföldi bort akarnak becsempészni. Ezt az árut még vám ellen sem lehet beengedni, nem szólva arról, hogy a vám többet tesz a bor értékénél (60 aranykoronát métermázsánként). A bortermelői újabb akcióra készülnek e gazdasági merénylet ellen! * A vagyonváltságról szóló törvény értelmében a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza árát a pénzügyminiszter október hó­napra métermázsánként 413.000 koronában állapí­totta meg. * A külföldi pénzek koronaértéke adó- és ille­tékfizetésnél. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki az idegen államok pénznemeiben megállapított ér­tékeknek az illetékek, továbbá a fényűzési és általá­nos forgalmi adók megállapítása szem­pontjából ko­ronaértékre történő átszámításáról. A rendelet ki­mondja, hogy az örökösödési illeték kiszabásánál, amennyiben a hagyatéknak illeték kiszabásra való bejelentése 1924. évi szeptember havában történt, to­vábbá az 1921. évi október havában esedékes általár 11

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék