Pesti Hírlap, 1925. február (47. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-24 / 44. szám
1925 február 24. *kedd. PESTI HIRLAP V fekujvár, Léva, Rimaszombat és a többi felvidéki városok magyarsága. A legtávolabbi vidékről is. Az emberek ismerősként, melegen rázzák egymás kezét. Boldogság az arcokon. Megy mindenki: nem Jókaiünnepélyre, hanem: Jókaihoz, a református templomba.Ha nem templomba sietnénk, azt mondanók: Isteni házigazda vár ott. * Borongós ünnep az ősi templomban. Belépünk a reformátusok hatalmas egyházába. Nincs egy talpalatnyi üres hely. A presbiterek helyén a meghívott előkelőségek az ország minden részéből. Felvonulnak a csehek is teljes számban, Bella pozsonyi nagyzsupánnal élükön. A szószék alatt, a papok helyén, szőnyeggel borított emelvényen az elnöki asztal. Középütt diszmagyarban, piros , atillában dr. Szijj Ferenc elnök. Mellette dr. Erdélyi Pál az ünnepi szónok, dr. Alapi Gyula a főtitkár, dr. Gaal Gyula a ref. egyházközség elnöke. Övék a napok gondja. Körülöttük a Jókai-család képviselői: Feszty Mosa, Jókai Ihász Miklós, pompás fehér diszmagyarban. Sorban Budapest, Szeged, Debreen irodlmi, tudományos társulatainak, egyetemeinek, kulturintézeteinek képviselői. Aztán Pozsony, Kassa, s a már felsorolt városok kiküldöttei. Ittvan özvegy Jókai Gézáné is. Balogh Elemér református püspök. Együtt egész Nagy-Magyarország. A budapesti Pázmány-egyetemet, a M. T. Akadémiát , Kisfaludy- és Petőfi-Társaságot. Császár Elemér, a Magyar Nemzeti Múzeumot Sikabonyi Antal, a Szegedre menekült kolozsvári egyetemet Csengery János rektor, a debreceni Tisza István-egyetemet Papp Károly rektor, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét Szegedi Masszák Elemérné Tormay Vera, Geöcze Sarolta, Szendrődy Béláné, a pozsonyi Toldy-kört dr. Jankovics Marcell, dr. Rajcsányi Gyula, dr. Dobay János, a kassai Kazinczy-Társaságot dr. Sziklai Ferenc, a lévai Reviczky-Társaságot Schubert Tódor, Érsekújvár városát dr. Holota János képviseli. A prágai nemzetgyűlés tagjai közül Ficza József szenátor, Füssi Kálmán, dr. Leilei Jenő, Jablonitzky János, Palkovics Viktor képviselők jöttek el. A szlovák írók Egyesületét Bujnák Pál, a magyar egyetemi ifjúságot Ölvedy László, a református egyházközséget dr. Gaal Gyula képviseli. Itt a templomban a boldogság az arcokról, ami ragyogott a városban, eltűnőben. Borongás, melankólia a lelkeken. Mint amikor az első pillanatban egymásra talál a szülő és az elveszettnek hitt gyermek. Az öröm: könyekbe csuklik. S a könnyek tiszteletet parancsolnak. A beszédek is többek, mint tinerpi beszédek. Mindből egyformán kicsendül a magyarság fájdalma. De félzug mindből a törhetetlen hit ereje is a jobb jövőben. Ezek a beszédek manifesztálók. A széttépet magyarság öleli egymást a beszédekben. Mint 49. uitán p!kerfilmek a hasonlatok, metaforák, mint mikor Tompa Mihály a költöző gólyával üzent. S a közönség megért mindent. S a szemek ujról kigyúlnak. A taps tilos. Templomban vagyunk. De a taps mégis minden alkalommal felharsan. A történelem sorsfordító napot fog látni Komárom ünnepében. A széttépett magyarság itt, most lélekzett fel először. Az egész világ szeme ide fog tekinteni. Megható, felemelő pillanatok. Az irodalom, mint annyiszor, veszendő időkben, történelmet csinál. Mi hírt visz magával e kormány képviselője Prágába? Melléé?. Nyugodtak lehetünk. Jókai köztük. . ,••,'•, • init ius csendben emelkedik fel díszmagyar ruhájában dr. Szijj Ferenc, s megnyitja az ünnepi ülést Nem hirdették próféták az eljövetelét, — szólt — nem jelezte tüneményes csillaga születését, nem keresték föl napkeleti királyok a bölcsőjét, mégis az eljövendő mester vált belőle". Szijj Ferenc ünnepi megnyitó beszéde után Borka Géza pályanyertes szép versét szavalta el Gergelyi József. A nagy hatást keltett vers után dr. Erdélyi Pál tartotta meg emlékbeszédét. Ezután következtek az irodalmi, művészeti, tudományos egyesületek küldötteinek felszólalásai Elsőnek Bujnák Pál, a Szlovenszkói Tanítók Egyesületének nevében ünnepelte meleg szavakkal Jókai emlékét. -A szabad Magyarország üzenete. Utána dr. Császár Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy-társaság, Petőfitársaság és a Pázmány-tudományegyetem nevében szólott. Az 1825. évet szent évnek nevezi. Majd e szavakkal végzi beszédét: Jókai születése mély szimbólum, a magyarság újjászületésének szimbóluma, és ez a szimbólum még szorosabban szivünkhöz kapcsolja a lánglelkű költőt. Jókai születése az uj, elkövetkezendő nagy idők hirdetője volt. A nagy idők elkövetkeztek, el is multak, s most a magyarság, ismeretlen célja felé, szomoru sötét, sivár uton halad ... Császár Elemér után Sikabonyi Antal tolmácsolta. » Magyar Nemzeti Muzeum kegyeletes érzelmeit. A Nemzeti Múzeumnak Jókaival való kapcsolatait vázolja, majd a következőkép fejezi be beszédét: „ Te nagy szellem, ott fenn, bocsáss meg nekünk és bocsásd meg nekünk a nagy tüzeket, amelyeket a Te hódolatodra gyújtunk. Nekünk kell ez a tény, hogy elhomályosult egyik kárpitját bontogassa. Nekünk kell a hangos szó, hogy ne halljuk egy pillanatra, amit a sírok üzennek egymásnak. Nekünk kell az öröm tüze a szemekben, hogy egy pillanatra ne váljék szemünk könnyek kútfejévé. De ha e nagy tüzek kihunynak, az a szerény mécses, amelyet a szülőváros gyújtott és gyújtottak itt azok, akik itt születtek és ide szeretettel jöttek, az a szerény mécses még mindig lobogni, világolni fog nekünk és az egész világnak. Te pedig tovább virrasztasz velünk álmatlan éjszakáinkon, tovább vigasztalsz gondterhes hétköznapjainkon, gyámolítasz lépéseinkben és mesélsz tovább, mert mesédre még soha oly szükségünk nem volt, mint ép ma. És végigkísérted e város életét Istencsapásokon, földindulásokon keresztül, s megírtad egyik legszebb regényedben, hogy e város elsülyedni nem fog, ki olvasol a szívek rejtekében, ki előtted nincs némaság, ki láttad egyszer már a Hazát újjászületni s fömunkása voltál az újjászületésnek: vezess bennünket tovább, beszélj helyettünk, szólj érettünk. Mi követünk, s megszakgatott lelkünknek ez a fogadalma legyen koszorúnk a Te dicső emléked elött, mi földünknek büszkesége. A Szegedre menekült s ott vendégszerető hajlékot talált kolozsvári Ferenc József Tudomány Egyetem nevében Csengery János rektor hódolt Jókai emlékének. Utána Pap Károly rektor a debreceni Tisza István-egyetem és a Csokonai Kör nevében beszél Jókainak és Debrecennek kapcsolatairól. A MANSz nevében Szegedy Masszák Elemérné, a pozsonyi Toldy Kör nevében dr. Jankovics Marcell rója le hódolatát Jókai emléke előtt. Utána dr. Rósa Dezső az Országos Jókai Nagybizottság és külön is Rákosi Jenő nevében köszönti az ünneplő közönséget. Sziklay Ferenc a kassai Kazinczy-Társaság, dr. Kovács Alajos a Szlovenszkói Magyar Tanító Egyesület, Schubert Tódor Léva városa, Ölvedy László a MEFHOSz nevében adóztak lelkes, meleg szavakkal Jókai emlékének. Végül a komáromi ref. egyházközség nevében dr. Csái Gijula szólott. Az emlékünnepet Szijj Ferenc, lendületes zárószavai után a dalegyesület éneke fejezte be Szekeresgazdák, ősi buzogánnyal Az emlékünnep után a közönség a Jókai-emlékkiállítást tekintette meg a Kultúrpalotában. Jókai életének mindmegannyi dokumentma vonul el itt előttünk. Jókai-kéziratok. A teljes Aranyember. Isj:paubiztonyi,tványai. Levelek, Saját festésű képei. Saját művészi faragású sétabotja. "Aranyórája, íróasztala, széke. A Jókai-család porcellánjai. A Domonkos-család birtokából falióra, selyemkendő, porcellánok . . . Beszédes dokumentumok mind A kiállítást nagy érdeklődéssel szemlélte végig a komáromi kis Dumágban telelő francia hadihajó parancsnokának, Vicomte Gaston Maupeau-nak, felesége is. (A monitor a mienk volt.) * Az emlékkiállítást társasebéd követte, amely után Jókai szülői és családi házának emléktábláit koszorúzta meg az ünneplő közönség. A menetet Sebestyén Károllyá az élükön, kezükben buzogánynyal, a szekeresgazdák vezették. Este kilenckor a fényesen kivilágított Kultúrpalotában Jókai-bál. A díszteremben piros kárpit előtt Jókai fehér márványszobra Középütt vagy harminc pár, diszbeöltözött szekeres-gazdák s magyar ,díszbe öltözött leányok palotást táncolnak. Köröskörül magyar díszruhákba s .Tokaj regényalakjainak öltözött közönség, köztük, itt már rég nem látott, magyar nemzeti szinü díszruhákba öltözött lányok gyönyörködnek a látványban, .majd mind elvegyülnek a táncba. Felejhetetlen kép. S felejthetetlen emléket hagynak mindenkinek a lelkében a komáromi napok. Sikabonyi Antal Az Otthon-kör Jókai ünnepe. Vasárnap délelőtt ünnepi matiné keretében hódolt az Otthon Írók és Hírlapírók Köre Jókai emlékének. A kör pompásan feldíszített nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség díszbeöltözött, fővárosi hajdúk sorfala között vonult fel a terembe, melynek emelvényén, Jókai szobrának talapzatánál Rákosi Jenő és Hoilsis Pál, az Otthon-kör elnöke foglaltak helyet. A család képvisetében ott volt özv. Jókai Mórné, Napi Bella és özv. Feszty Árpádné. Az ünnepséget Kákosi Jenő nyitotta meg és költői szépségű beszédében Jókai géniuszát ünnepelte, mely a magyar fajnak a halhatatlanságot van hivatva biztosítani. A nagy lelkesültséggel fogadott beszéd után Márkus Emília, a Nemzeti Színház művésznője elszavalta Babits Mihálynak erre az alkalomra írt költeményét, majd Hubay Jenő játszotta el Raff Cavatináját és saját szerzeményű Csárda jelenetét. A nagy mester művészi játékát zúgó taps köszönte meg, amelynek elcsendesültével Sziklay János mondott tartalmas ünnepi beszédet. Ezután Sándor Erzsi, az Operaház művésznője, három dalt énekelt, köztük Jókainak „Miliora" című dalát, Tarnay Alajos ímom zenéjével A művésznőt Márkus Dezső kísérte zongorán. Bartos Gyula, a Nemzeti Színház művésze, szavalta el ezután Falu Tamás és Boross Sándor alkalmi költeményeit, majd Balassa Imre ,Somlyó Zoltán ünnepi verseit mutatta be, nagy hatást keltve. Ifj Hegedűs Sándornak Jókai Stáció utcai házában eltöltött napjairól szóló visszaemlékezései után Kürti József, a Vígszínház tagja, felolvasta Jókainak egy eddig ismeretlen humoreszkjét, melyet a közönség jóleső derültséggel hallgatott. A szép és előkelő ünnepséget Hoitsy Pál lelkesült zárószavai és a Budai Dalárda pompásan előadott énekszámai zárták be. * Jókai ünnepek Finnországban. Az északi testvérnemzet körében a Jókai-ünnepek sorozatát, a Finn Irodalmi Társaság kezdte meg Jókai születése napján, február 18-án. Az ünnepet magasszárnyalású beszéddel Krehn Károly egy tanár, a Társaság elnlöke, nyitotta meg. Utána Faragó József, a hosszabb ideje Finnországban élő fiatal magyar író tartott előadást Jókai költészetéről és életéről, finn nyelven. Ilmari Räsänen tanár magyar költőkből szavalt finn műfordításokban és végül Holga Saile énekművésznő, aki magyarországi szereplése alkalmával sokfelé aratott méltán megérdemelt sikert, magyar dalokat énekelt, Boros Olga magyar egyetemi hallgatónő kíséretében. A Jókai-útine-epek sorozata azonban ezzel még nem zárult le Finn- országban. A magyar-komáromi ünnep. Jókai Mór 100 éves születési évfordulóját vasárnap ünnepelte meg nagy lelkesedéssel szülővárosa, Komárom, díszközgyűlés keretében, melyen a nemzetgyűlés képviseletében Huszár Károly v. miniszterelnök, a nemzetgyűlés alelnöke, a kormány képviseletében gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelentek meg. Az ünnepélyes díszközgyűlés a polgári és vasúti társaskör nagytermében kezdődött. A Hymnusz eléneklése után Aapy Gáspár kormányfőtanácsos polgármester szép beszéddel megnyitotta a díszközgyűlést. Utána gróf Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra s beszéde során a többi között ezt mondta: — Jókai szülőföldjét, Komáromot, a trianoni béke elszállította tőlünk, de még Trianon sem tudta elvenni egészen. Ez a talpalatnyi föld, ez a kis maradék Komárom, magyar kézen van és közöttünk maradtak azok a halhatatlanok, akiket Komárom adott a magyar nemzetnek. Komáromban és szabad magyar földön valljuk mi büszkéb a magunkénak őt, a város szülöttét, a mai centennárium ünnepén. Hódolva azoknak az eseményeknek, amelyeket a lángész erejével a síron túl is harsány hangjával hirdet, dolgozunk bizakodva olyan feltámadáson, aminőt Jókai, j ~i kiegyezéskor négert és amelyet, hogy mi is megérhessünk,' bizakodó lélekkel kérjük a népeknek ijrazságos Istenét. ' A kultuszminiszter emlékbeszédét percekig tartó éljenzésselr fogrrdtuk:•'-‹-- ^ »‹»... ••·'‹ •(--@.~@ Ezután elfogadták a város határozati- javaslatát, mely, geeriht a díszközgyűlés Jókai Mór emlékezetét szütat~nek..százailik évfordulója alkalmával jegyző, könyven örökíti'' 'meg ívhatárzát't hogy Jókai 'Mór arcképét a tanácskozási terem részére megfesteti, Jókai Mórnak a város területén szobrot állít. A díszközgyűlés a Szózat hangjaival ért véget. A város díszközgyűlését nyomon követte a Petőfi-Társaságnak a Komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum-Egyesülettel együttesen megtartott nagygyűlése . Szabó Géza, a Komáromi Jókai-Egyesület elnöke, üdvözölte a megjelenteket Az ünnepi beszédet Maány Gyula nemzetgyűlési képviselő tartotta. Szávay Gyula, a Petőfi Társaság főtitkára, felolvasta ez alkalomra irt Jókai-ódáját, majd dr. Ferenczy Zoltán alelnök méltatta Jókai irodalmi működését. Dr Lányi Andor elszavalta dr Toóth Zsigmond Komárom c. költeményét. Lőrinczy György, a kiváló író, Jókai bölcsője címen értekezett, majd Lampérth Géza versben emlékezett meg a nagy mesemondóról. A nagygyűlést Asztalos Bélának, a Komáromi Jókai Egyesület ügyvezető elnökének zárószavai fejezték be. Az ünnepélyek után a vasúti állomás éttermében 100 terítékes díszebéd volt Az ünnepségeket este hangverseny fejezte be, melyen Lőrinczy György, a Petőfi-Társaság tagja, Záborszky Hana operaénekesnő, Holóssy Sándor hegedűművész s még többen nagy hatással áldoztak a költőkirály emlékének. • * A Budai Polgári Kaszinó vasárnap sikerült Jókai-emlékünnepélyt rendezett. Az emlékbeszédet Korpás Ferenc mondotta. Gyula dirik, Iján Béláné, J Simenszky Babits szerepl .'-se mellett az Egyetemi Énekkarok énekeltek. A Lévai Kaszinó és a Lévai Dalárda február 28-án Jókai-ünnenélyt rendez, amelynek keretében műkedvelők előadják az „Aranyember" néhány jelenetét. Dr. Jankovics Mareki mond emlékbeszédet. Jókai könyvei angolul új kiadásban jelennek meg Londonból jelentik. A Daily Herald hosszabb cikkben emlékezik meg a Jókai-centennárium alkalmából Jókai Mór irodalmi nagyságáról. A nagy szeretettel megírt cikk Jókait gazdag mesemondó vénájában Dumashoz, humorában Dickenshez hasonlítja. A magyar életnek és a magyar jellemnek élettel teljes képét tükrözik nagyszámban megjelent regényei. Történetei gyakran bonyolultak, de mindig szellemesek. Könyveit lélegzetvisszafojtva olvassuk. Mindegy, hogy történelmi tárgyat választ, vagy pedig modern környezetet. Személyei mind elevenen élnek. Még azok az alakjai is, amelyeket a képzelet legszélsőségesebb játéka szült, elhihetővé válnak, a költő olyan elevenen rajzolja meg őket Regényei és novellái ezelőtt, mintegy 30 évvel jelentk meg először angolnyelven. A közönséget egyszerre meghódították. Most, Jókai, születésének 100. évfordulója alkalmából, az érdeklődés ismét feléje fordul és könyvei most új kiadásban látnak angolul napvilágot. Legutóbb a „Fekete, gyémántozc" című regénye jelent meg, amelyet valósággal kapkod a közönség.