Pesti Hírlap, 1925. február (47. évfolyam, 26-48. szám)
1925-02-17 / 38. szám
fi Szerdán lesz a százéves Jókai-évforduló. Szerdán, február 18-án lesz Jókai Mór születésének százéves fordulója és az egymást követő Jókai-ünnepek sorában az évforduló napjára a fővárosban és az ország külnböző részein fényes ünneplésekre készülnek. A Petőfi-Társaság ünnepe a nagy mesemondó születése századik évfordulójának küszöbén, vasárnap délelőtt folyt le felolvasó ülésén. Pekár Gyula elnök rámutatott az ünnepi ülés jelentőségére. Szávay Gyula főtitkár jelentése után, amelyben utalt arra, hogy országszerte milyen nagyszabásúan megünneplik a nagy költő centerináriumát, a beteg Vértessy Gyula helyett ugyancsak a főtitkár mutatta be Nógrády Papp Gyula hangulatos költeményét, amire Erődi Harach Ntola ült a felolvasó asztalhoz és érdekelt és kedves visszaemlékezést olvasott fel Jókai Mórról, mint "A hon főszerkesztőjéről. Erődi Béla annak idején maga is munkatársa volt A Honnak, Tors Kálmánnal, Visi Imrével, Helits Sándorral, Bartók Lajossal, György Endrével és az irodalom több más kitűnőségével egyetemben, akik közül már csak egyedül ő van életben. Elmondta, hogy Jókait csak reggel látták a szerkesztőségben, amikor készen hozta be gyönyörű betűkkel, lilaszini tintával írt kéziratát, de egyebekben az egész szerkesztőségi munkát dolgozótársaira bizta és a lapot csak készen látta. Munkatársait őszintén szerette, akik szintén nagy szeretettel vettek körül és az egész szerkesztőségnek valóságos gyásznapja volt, amikor a költő a józsefvárosi híres választáson megbukott. Az érdemes ős-z felolvasót a közönség meleg ovációkban részesítette. Cobel Minka költeményei után Farkas Imre aratott zajos sikert Vissza Napkeletre! című új vígjátéka első felvonásának bemutatásával, mely a következő őszi szezon egyik újdonsága lesz, s amely a közönséget állandó viharos derültségben tartotta és élénk várakozást ébresztett az egész darab iránt. A felolvasó ülést zárt ülés követte, amelyen az elnök jelentést tett, hogy a centennáriumot a költő szülővárosában, Komáromban, jövő vasárnap. hó 22-én ülik meg, mégpedig külön a magyar és külön a cseh Komáromban, mert a trianoni kegyetlen béke nem engedi meg, hogy Magyarország legnagyobb költőjének ünnepét szülőföldjén is együttesen megünnepelhessék, ebbe az ünneplésbe is a velünk történt igazságtalanság keserűsége vegyül. A Petőfi Társaságot, az ünnepen Pekár Gyula, Ferenczy Zoltán, Szávay Gyula és Lantperth Géza képviselik, ugyanezek mennek át aznap este Pápa város ünnepére, azután pedig Szombathelyre, míg Kecskemét, a költő élete e szintén fontos állomáshelyének, ünnepe később kerül sorra. Foglalkozott a társaság a főváros ama tervével is, hogy a Dob utcát fogja Jókai nevéről elnevezni. A társaság ebben a költő emlékének sérelmét látja és egyhangúlag elhatározta, hogy állt a Közmunkatanácshoz, hogyJókai nevéről méltóbb utcát, elsősorban a Váci-utcát nevezzék el. Elhatározták még, hogy március 15-én ünnepiesen megnyitják a Petőfi-házat s az ünnepi nagygyűlés után, amelyet teljesen Jókai emlékezetének szentelnek, díszlakomát tartanak, amelyen a Petőfi-serleggel Bársony István mond ünnepi beszédet. Elkészült a Jókai-emlékérem. A Jókai-centennárium alkalmával az állami pénzverde, a pénzügyminisztérium hozzájárulásával elhatározta, hogy Jókai születésének századik évfordulójára emlékérmeket veret Jókai Mór arcképével. A Jókai-centennátiumi bizottság kezdeményezésére Lukács György nemzetgyűlési képviselő elnöklésével külön emlékérem-bizottság alakult, melyben a kultuszminisztérium, a pénzügyminisztérium, az állami pénzverde és a képzőművészeti főiskola delegáltjai foglaltak helyet. Az érem művészi részének elkészítésével a bizottság Berán Lajos szobrászművészt bízta meg. Az állami pénzverde a pénzügyminisztérium hozzájárulásával elhatározta, hogy az emlékérmek eladásából befolyó jövedelmet Jókai Mór sírjának felépítésére fogja fordítani. A pénzverde a műemlékérmeket elkészítette és azok már a közönség rendelkezésére állanak. Apénzverde felkéri a vidéki közönséget, hogy legalább húszas csoportokban postán rendeljék meg az emlékérmet a pénz egyidejű beküldésével, a Budapesti Állami Pénzverő Hivatalban (V., Akadémiau. 3.) Az emlékérem ára 25.000 korona. Budapesten a Grill-féle könvkereskedés (Dorottya utca 2.), Pfeiiffer (Zeidler Testvérek) könyvkereskedés (Kossuth Lajos u. 7.) és a Lampel—Wodianer-féle könyvkereskedés (Andrássy út, 21.) az emlékérmek árusibi. A szívességből vállalták, és délben 12 órakor a Kerepesi-úti köztemetőben levő Jókai-sírnál emlékünnepélyt rendez, melynek részletes műsora a következő: A Jókai-téren levő szobor előtt: Himnusz: előadja a fővárosi énekkar. A polgármester beszéde. Rákosi Jenő beszéde. Kacsóh: Honfidal. Előadja a fővárosi énekkar. A temetőben Jókai sírjánál: „Hiszekegy" előadja a Budai Dalárda. A polgármester beszéde. Rákosi Jenő beszéde. Szózat: előadja a Budai Dalárda. Az Otthonírók és Hírlapírók Köre február 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor rendezi Jókaiünnepét, amelynek műsora a következő: A megnyitó beszédet mondja Rákosi Jenő. Babits Mihály versét Márkus Emilia adja elő: „Csárdajelenetet. Cserebogár." Előadja Zsubay Jenő. ...Jókai emlékezete" címmel beszédet mond Sziklay János, Jókai koszorújába. Somlyó Zoltán, Falu Tamás és Boros Sándor verseit elszavalja Bartos Gyula. Felolvas ifj. Hegedűs Sándor. Dalokat énekel Sándor Erzsi, a lett Márkus Dezső kísér zongorán. Jókai: „Szüret Alcsúton", előadja Kürti József. A záróbeszédet Hoitsy Pál mondja. Két karéneket a Budai Dalárda Szeghő Sándor vezetésével ad elő. A Kálvin-téri templomban a szerdai ünnepi istentiszteletet Ravasz László református püspök betegsége miatt Murakősy Gyula kecskeméti lelkész, a református egyház egyik kiváló szónoka tartja meg. — A Magyar Történelmi Társulat Jókai emlékét február 18-án délután 5 órakor az Akadémia heti üléstermében ünnepi ülést tart. Tárgysorozat: gróf Klebelsberg Kuno elnöki megnyitóbeszéde, Rédey Tivadar: Jókai és a történelem. — Kedden délután öt órakor az Akadémia heti üléstermében a Magyar Nyelvtudományi Társaság Jókai Mór emlékének szentelt felolvasó ülést tart. Tárgya: Tolnay Vilmos „Jókai és a magyar nyelv." — A Pesti Izraelita Hitközség józsefvárosi polgári iskolája február 18-án déleőtt 10 órakor rendezi Jókai ünnepét. — Az Országos Nőképző Egyesület Jókaiünnepét február 1-án délelőtt 11 órakor tartja. — A budapesti tanárképző intézet gyakorló főgimnázium február I6-án délelőtt 10 órakor Jókai-ünnepséget tart. Székesfehérvár város, továbbá a Vörösmartykör és a Vörösmarty-színház Jókai-ünnepet rendez és díszelőadásban szinre kerül az „Egy magyar nábob." Komáromból jelentik: Jókai szülővárosa nagy lelkesedéssel készül a költő eriikének megünneplésére. A családi feljegyzések szerint Jókai Mór 1825. február 1 án délután 4 órakor született. Ebben az órában a város minden templomában megszólalnak a harangok. A református templomban, ahol Jókait 1825 február 20-án megkeresztelték, február 18-án délután 4 órakor inneni hálaadó istentiszteletet tartanak, amelyen felekezeti különbség nélkül a város egész lakossága részt vesz. A születésnap évfordulóján este a város lakossága kivilágítást rendez. A centennáriumi országos ünnepségeket február 21-én és 22-én tartják. Február 21-én, szombaton, ünnepélyesen fogadják a vendégeket és a küldöttségeket. Este a kultúrpalota színpadán a Jókai Egyesület műkedvelői Az aranyembert játsszák. Február 22-én vasárnap délelőtt fél 11 órakor lesz az emlékünnep a kultúrpalotában. Az emlékbeszédet dr. Erdélyi Pál, az Országos Jókai-centenárium Bizottság elnöke mondja. Délben megtekintik az emlékkiállítást, délután pedig megkoszorúzzák Jókai emléktábláit. Este a kultúrpalota termeiben Jókai-bált rendeznek. Készülődések a Jókai-ünnepekre. Budapest székesfőváros közönsége Jókai Mór születésének századik. évfordulója alkalmából kedden délelőtt 11 órakor a Jókai-téren levő szobornál IV ' . Önműködő váltóval kísérletezett hétfőn a villamostársaság. Jól sikerült a főpróba. Az Egyesített Városi Vasutak igazgatósága már hosszabb ideje foglalkozik azzal a tervvel, hogy külföldi mintára önműködő váltóval szerelteti föl a síneket. Az első próbát az önműködő váltóállítóval hétfőn reggel végezték. A kora reggeli órákban a Lipót körút és Visegrádi utca sarkán, ott, ahol a Vilmos császár út felé haladó villamosok és a Sólyom-utcába menő villamosok útiránya eltér egymástól, a felsővezetékre négyszögletű táblát szereltek föl. A táblán egy jobbra és egy balra mutató nyíl volt látható. Ez a két nyil jelezte az érkező kocsinak azt, hogy az előbbi villamos merre ment: jobbra a Sólyom utcába-e, vagy egyenesen a Vilmos császár út felé. Ha az érkező kocsinak az útiránya megegyezett az előbbi villamos útirányával, akkor a villamosvezető rendes sebességgel ment át 3 nyíltábla alatt. Na azonban a két kocsi útiránya eltérő volt, akkor a villamosvezető a legnagyobb sebességre állította be a villamos áramot. Az erősebb áram pótolja a váltóállító gyereket. Ugyanis, ha a villamos rendes menetsebességgel megy, a váltó a helyén marad, ha azonban erősebb áram éri, akkor a másik irányra állítódik önmagától, illetőleg az áram érintésétől. Az önműködő váltóállító munkáját egész napon át kiküldött szakértői bizottság figyelte. A ritka látványt nagy tömeg figyelte. Állandóan feketéllett a kíváncsiaktól a Lipót körút és a Bonyolódik az orvosszövetség válsága. A nemzetgyűlés keddi ülésén szóba kerül az orvoskonfliktus ügye. A Pesti Hírlap jelentette, hogy miután az orvoskongresszuson az igazgatótanács és a többség leszavazta dr. Dollinger Gyula egyetemi tanár, a szövetség elnökének, illetve az elnökségnek javaslatát, Dollinger tanár és Flesch Nándor másodelnök a szövetségben viselt tisztükről lemondottak. Az ellentétek még mindig nem simultak el és bár kísérleteznek az ügy békés elintézéséért- eddig még kivezető útra nem találtak. A békés megoldás helyett egyelőre még egyre bonyolódik a helyzet az Orvosszövetségben, ahol a már ismertetett események folytán szinte, teljessé lett a válság. A lemondott elnökség ragaszkodik álláspontjához, mely szerint a népjóléti kormány intézkedése, illetve postás-betegsegélyző intézet javaslata lét érdekében támadja meg azz orvosi kar önállóságát és tulajdonképen egyet jelent az orvosi kar szocializálódásával. Az orvosszövetség annak idején a proletárdiktatúra szocializálási kísérlete ellen is felszólalt, épen úgy szembeszáll most ezzel a szerinte szintén szocializálási törekvéssel. Az ellentétek már évekkel ezelőtt megnyilatkoztak az Orvosszövetség kebelében akkor, amidőn felvetették az orvosi kamara eszméjét. Az orvostársadalom egy része az orvoskamara felállítása mellett foglalt állást, a másik része azt ellenezte A mostani súlyos elvi jelentőségű eset megszaporította az orvosi kamara híveinek számát. Az Orvosszövetség válságárak ügye különben a parlament elé kerül, amennyiben Daria Szabó József nemzetgyűlési képviselő, főorvos, a budapesti orvosszövetség választmányi tagja, kijelentette, hogy a nemzetgyűlés keddi ülésén a népjóléti minisztérium költségvetésének tárgyalásakor szóvá teszi azt az ellentétet, amely a népjóléti, miniszter intézkedései és az Orvosszövetség elnöksége között felmerült. Az Orvosszövetség tagjainak egy része azon fáradozik, hogy tervet dolgozzon ki, ami áthidalja a népjóléti kormány intézkedése és a Dollinger tanár álláspontja közti ellentétet. Az Orvosszövetség vidéki tagjai — akik az orvoskongresszuson sem vehettek részt, sőt az igazgatótanács vidéki tagjai is hiányzottak a kongresszusról — az elnökség lemondása óta még nem léptek ki a küzdőtérre, holott a vidéki orvostársadalom tagjainak elhatározása, nagy számuknál fogva, bizonyára, döntő súllyal befolyásolja majd az orvosszövetség sorsát. PESTI HÍRLAP 192." február 17.,Ifaedi, Visegrádi utca kereszteződése. Este nyolc órakor kapcsolták ki az áramot az önműködő váltóból és a fölötte levő nyilakból, de a járókelők még este kilenc órakor is ott állottak a Lipót körúton, kíváncsian nézegetve a ritka látványosságot. Az önműködő váltóállítót hamarosan fölszerelik a villamosvasutak összes vonalain. A mai főpróba a szakértők véleménye szerint kitűnően sikerült. Két nagy előnye van ennek az újításnak. Az egyik az, hogy a vezetőknek nem kell megvárni, amíg a1 váltóállító gyerek a váltóvassal beállítja a váltót, a másik előny az, hogy a villamostársaság csökkentheti az alkalmazottak anélkül is túl nagy lészámát. Herrot bevallja, hogy Fransiaország veszteti® pénzügyi önségét. Párizs, febr. 16. A kamara ma a pénzügyi tövénnyel foglalkozott. Több képviselő felszólalása után Herriot miniszterelnök szólalt fel és kifejte 10, hogy a világháború kitöréséig Franciaország hitelezőe volt a világ pénzpiacának, de a világháború folytán, amelynek ideje alatt kölcsönöket voltkénytelen felvenni, a pénzügyi függetlenségét javarészben elvesz,tette. A francia pénzügyi politika feladata most az, hogy Franciaország ezt az elvesztett függetlenségét visszaszerezze. 1920 óta a kölcsönök csökkentek és el kell jönni annak a pillanatnak, mikor ez lesz a jelszó: Lehetőleg sokat fizetni és minél kevesebb kölcsönt venni. Ez a politika azonban a lakosság minden rétege részéről áldozatokat kíván. A miniszterelnök ezután jelentést tett, az államkincstárról. /1 bankjegyforgalom 11 milliárdra emelkedett, azonkívül a francia bank által kibocsátott bankjegyek 21 milliárdot, tesznek ki. A numiztor ezután a pénzügyi politikával foglalkozott és Anglia példájára hivatkozott ahol az ipari politika nehézségeinél az árfolyam stabilizálására irányuló redszeres törekvéseket hangsúlyozzák. Franciaországnak sem marad más politika hátra, mint a szanálási politika és a revalorizáló. Az igazságos adómegterhelés politikája mindenekfölött való. Ez azonban nem jelenti a takarékos emberek üldözését, akik a világháború alatt annyi megértést tanúsítottak az álanym szükségletei iránt. A jövedelmiadót, minden túlzástól meg kell óvni. A miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány felhagy az úgynevezett Couponbordereau-va, vagyis a szelvények kifizetésénél a beváltó adatainak kötelező felvételét elejti, miután a tőke menekülésének ez kedvez-