Pesti Hírlap, 1925. március (47. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

hogy az integer Magyarország testét érintem. Mert hogy a serleg még abból az időből ered, ami­kor Magyarország még integer volt s érte is meg ezt a jobb korszakot. — Láttam — folytatta — Petőfi szobáját, ami ugy hatott rám, mint a betlehemi jászol és istálló az Ígéret földjén, melyből a megváltó gondolat szállott világgá. Így szálljon országszerte Petőfi honszerelme a mi javunkra. Négyszáz évig nem tudott szóhoz jutni a magyar nemzet lelke, míg végre kitört egy hatalmas kiáltásban. Ez a kiáltás volt Petőfi költészete. Petőfi mindig a fiatalságot képviselte. Azt üzeni Petőfi: Szeressétek az ifjú­ságot. Ennek az ifjúságnak álmait elmosta a sok könny. Ápoljátok, hogy megvalósíthassa majdan Jókai és Petőfi nagy álmait. Hegedűs Sándor a Jókai-család nevében mon­dott köszönetet a főhercegi családnak, hogy baráti körébe fogadta a magyar írót. Tomori Jenő lendüle­tes versét olvasta föl, amellyel annak idején kecske­méti­­látogatása alkalmával József Ferenc főherceg édesanyját, Auguszta főhercegasszonyt üdvözölte. Csajthay Ferenc meleg szavakkal mondott köszöne­tet a megválasztott tiszteletbeli tagok nevében a meg­tiszteltetésért, amelyben a­­zsurnalisztika megbecsü­lését látja. Császár Ferenc a vendégekre, Gyökössy Endre pedig a díszgyűlésen szereplő költőkre mon­dott szép felköszöntőt. * Jókai-ünnepek a fővárosban. A Lipótvárosi Tár­saskör vasárnap este tartotta meg Jókai­ ünnepét. Dr. Tausz Iván megnyitó beszéde után Rákosi Jenő tartotta meg ünnepi szónoklatát. A magas szárnya­lású tartalmas kö­t'"i beszédet, az ünneplő közönség lelkes tapssal fogadta és percekig ünnepelte Rá­kosi Jenőt. L. Hoffer Ágnes éneke, Hegyi Rózsi sza­valata és Kuruc János dalai után a közönség so­káig együtt maradt . A Pátria Klub vasárnapi Jó-Teái-ünnepén az emlékbeszédet Tormay Cecil írónő­­tartotta meg és Jókai mesevilágát ismertette. Mi­o­tay István beszédén kívül Simonffy Margit szava­lása, Pusztai Sándor éneke és Hodula István zon­gorajátéka emelte az ünnep hangulatát A hangver­senyt társasvarsora követte.­­ A MÁV­ gépgyári munkások önmű­velődési köre március 15-én Jókai ünnepet rendezett Pekár Gyula mondott emlékbe­szédet, továbbá Hettyey Aranka, Szőke Lajos, Ilajdy Ilona, Pusztay Sándor és Sajó Sándor szerepelt a sikert"'* Vinnen műsorán Pál Peitsik Gézánéval Gombos Béla Pirckner Fe­­rencnével dr. Hirsch Ernő Vitás Rózsikával, Gutt­mann Albert Pfeiffer Mancivil nyitották meg és a mulatság r. reggeli órákig tartott a legjobb hangulat­ban. A megjelent hölgyeket a rendezőség minia­ür csészékkel ellátott táncrenddel lepte meg, m­a az éj folyamán a v-g hangulat fokozására Vasas-Újság cí­mű aktuális tréfás szaklap jelent meg. Az OMIKE főiskolai hallgatók csoporja 1925. március hó 21 én, szombaton este 9 órai kezdettel jótékonycélú műsoros táncestélyt rendez a Gellért­szál­ó márványtermében Közren­d'­zettnek: Forgács An­­na, Albert Erzsi, Erdős Ica, Krausz Ilonka, Szász I­a, Szász Ella, dr Bánóczy Dezső Sándor Ervin. Tánc. reggelig. Fischer Sándor jazz-band-je Meghívókat és jegyeket VIII Rákóczi út 17 sz. alatt napot.ta 11—1 óráig ad ki a rendezős Még Táncesték és mulatságok. A Hadimúzeum Egyesület teadélutánja A megszokott fényes keretek között, nagy és elő­kelő társaság részvéte­lvel rendezte a Hadimúzeum Egyesület vasárnap délután a Royal-nagyszálloda fehér termében negyedik teadélutánját. A teán meg­jelelt Auguszta királyi hercegasszony is Seefried grófnővel, Lényi Anna udvarhölgy kiséretében. A fő-Hercegasszonyt érkezésekor lovas Metz Rudolfné, Gerbert Károlyné, Révy Kálmánné, Dunay Lászlóné, K­enessey Istvánné Mestitz Jánosné és Seregélyi De­zsőné háziasszon­yok, az Egyesület részéről pedig lo­vag Metz Rudolf altábornagy, Horváth Károly alel­nök és Resofszky Béla fogadták. A közönség soraiban láttuk: szentkereszthegyi Kratochwil Károly altábornagyot, Gerbert Károly Tattay István Mráz Kálmán tábornokokat, báró Thierrel ellen­tengernagyot, dr Pogány Frigyes ál­lamtitkárt és még igen sok magasr­angú katona­tisztet és a polgári társadalom előkelőségeit. A megjelent hölgyek közül a következők 1.éveit jegyeztük fel-Háziasszonyok: iglói Bi­har Viktorna, hámori Bíró Pálná, Bodnár Dezsőné, Gzermik Győzel­mi, báró Dániel Tiborná Cseballa Gyö­rgyná,­ Dunay Lászlóná, dr. Geöcze Bertalanná, Gerbert Ká­rolyná, Hajós Oszkárná, dr. Hegyi Zoltánná, dr. Hetényi Imréné, Hoffmann Béláné, kenesei Kenes­eey Istvánná, Kalmár Berthold­ Ilé, báró Lipthay Béláné, Mostitz Jánosná, lovag Metz Rudolfné, Nagy Béláné, Papp-Ragány End­ráné, Rávy Kálmánná, Seregályi Dezsőné, Stieber Adolfná, ifr. Szukováthy Imréná, Vass-Wichl­n­ffer Józsefné, báró Wasmer Gusz­­távsjá és báró Radvánszky Ist­vánná. Asszonyok: Abáthy Károly­ná, Adonyi Lajosná Agghizy Ka­milná, Aglár Ignitzné, Baiszár Jánosná, Bergmann Ágostonná, Károlyná, Hübner Gáziné, dr. Kelen Lajosná, dr. Kiroliknopf Ferencná, Kratochwil Károlyná, Kun Lászlóné, lőcsei Lenczer Mik­sáná, Malcsiner Krailná, Martos Lajosná, dr Makray Lászlóná, Marik Ernőné, Mende Emilná, Molnár Károlyná, dr. Müller Vil­mosná, Nagy Izsóná, Nagyiv­nyiné Kunos Ibolya, Palmer Kálmánné, Pogány Frigyesná, Szakmáry Ti­tiamárná, Szávoszt Zoltánná­, To­wer Zoltánná, Tower Hugóné, Walkó Gyuláná, Werderber Jó­zsefná és Wiegand Istvánná. Leányok: hidegkúti Bitter­ Gizella, Bodnár Angéla, Bokor Livia, Botzenhardt. Baby, Dukesz Alice, Dunay Lilly, Fekete Ilus. Fiala Lilly, Gerbert Berty, György­prrl Karola, Kelety Annus, Korody Iván. Magasházy­ Ilus, Malcsiner Ws. Bodnár Dezsívia, dr." Bötzen­­i Lacv, Marik Brigitta és­­Klárika," bár"U Jinosné, Dóczi Mórné. Du- I Mariieszky Baba, csecsei Tragy, kesz Arnoldné Faragó Pálná. Fe- I Baby Palmer Rózsika, Pogály kete Imráná, Fiala Jinosné.. tó-­­ Livia. Seregányi Ethy ás Irmi, ezegi Freund Bélné, Groidl Ok- ; Tisztaváry Ica, Verderber Ily­és Jávna, Hajnos Sándorná, Halmos Elei, Vutkovics Zeno, Bolberitz Gyuláné, Holllay Béláné, Horváth I Edith és Böhm-Kronovich­­a Vasas-bál. Szép sikerrel rendezte meg a Magyar Vaskeres­kedők és Vasiparosok Országos Egyesülete a ,,Vas­kereskedelmi Táncestély"-t a Royal-szálló külön ter­metén. A rendezőség élén Gombos Béla, dr­ . Hirsch Ernő, vasvári Frankl Géza fogadták a megjelent ven-dégeket. A táncot a vasas-csárdás hangjaira: Zach NAPI HÍREK. — (Carmen — ötven éves.) Carmen, a szilaj, szerelmes, feketeszemű cigánylány, ötven éves. Bizet félszázaddal ezelőtt írta meg operáját, mely azóta állandóan műsoron van, a világ minden szín­padán szerepel, hire-neve pedig egyre nő, ugyany­nyira, hogy a bolseviki­ színházak, melyek nem szí­vesen hódolnak a „burzsoá-h­agyományoknak", szin­tén játékrendjükbe iktatták. Annál különösebb, hogy a Cannem­ a bemuta­tója idején vegyes bírálatok, sőt füttyök is fogad­ták. Bizet annyira szívére vet­te az elítélsi kritikákat, hogy a bemutató után pár hónappal meghalt. Ezek a bírálatok ócsárolták a „közönséges" tárgyat, ledorongolták a cselekményt, erősen bírál­ták a darab szenvedélyességét, mely ellentétben áll a „francia hagyományokka­". Galli-Marie, ki először játszotta a Carment s miután a spanyol cigánylány ruháját kétezerszer vette föl, visszavonult és énekiskolát nyitott, emlék­irataiban meséli, hogy az Opera-Comique-ban az akkori néző megkövetelte, hogy­ a tenorista okvetlen vegye feleségül is szíve hölgyét. Enne fogva a kö­zönség valósággal fölháborodott, mikor ebben az operában először szerepelt a tőr, a kard és a méreg Egy alkalommal a nézőtérről fölugrott egy szenve­délyes fiatalember, a színpadra rohant és felhábo­rodásában arcára sújtott sebet ejtett rajta, melynek emlékét holla napjáig viselte. Ma nem hangzik el a Carmen ellen semmi kriti­ka. Nietzsche a legkülönb operának t­artotta, vele har­colt a wagneri zene ellen. Carmen ötven éves — és egyre hódít. — (Hó és vihar.) Berni jelentés szerint Svájc­ban mindenütt már napok óta erősen havazik. A sen­tisi obszervatórium husz­onkét fokos hideget jelent. A Földközi-tengeren nagy vihar dühöng. Több kikötői­ben a gátak sok kárt szenvedtek. Különösen Malaga­ban és Melillában volt jelentékeny a pusztulás. A vi­har sok hajót a sziklákhoz csapott, ahol szétzúzódtak — (httlfW k8t«n»)*H-.› v |- -rr.fi' v...\ rr.-.sz­»­gedte, hogy nagyapásonyi Barcza Károly a szuverén máltai lovagrendbe tiszteletbeli és fogadalmi lovag gyanánt való felvétele alkalmából neki adományo­­zott lovagkeresztet elfogadja és viselhesse.­­ (Egy nyugatmagyarországi hősi halott em­léke.) Szentgotthárdról jelentik: A Nyugat-Magyar­ország védelmében hősi halált halt Gubitza Ákos emlékére a szentgotthárdi temetőben díszes síremlé­ket emeltek. Az emlékművet vasárnap leplezték le ünnepség keretében, melyen Ztelbert Gyula főgim­náziumi tanár mondott ünnepi beszédet.­­ (Nagy tüz Tabon.) Kaposvárról jelentik: Szom­baton nagy tűz volt­, amely körülbelül négy milliárd értéket hamvasztott el. A tűz délután negyed­ 2 óra­kor kezdődött a dunántúli tégla- és cserépgyár rész­vénytársaság épületében. Ez az épületcsoport egy, három, egy két- és egy egyemeletes épületből áll, szo­rosan egymás mellett. A három- és kétemeletes épü­let, valamint a szárítók porrá égtek Tüzet fogott még hét-nyolc épület, közöttük a katasztrófa színhe­lyétől 200 lépésnyire fekvő vasúti motorház is, eze­ket azonban még idejekorán sikerült eloltani A tég­lagyári tüzet emberfölötti munka árán vasárnap reg­gel 3 órára a tabi tűzoltóság eloltotta. . A csendőr­ség vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy kit terhel a felelősség. • — (Gróf Kuno­v Györő­g^ súlyos balesete.) A budai Császárfürdő iszapfürdőjében súlyos baleset érte gróf Károlyi György nejét Frank Boriskát. El­csúszott és­ jobb lábán nyilt bokatörést szenvedett, s­ ez fertőzésbe ment át. Az új Szent János-kórház sebé­szeti osztályán Manninger Vilmos tanár teljes si­kerrel megoperálta Négy hón­api önfeláldozó kezelés és ápolás után annyira javult a beteg ál­apota, hogy Abbáziába utazhatott el.­­ (Újra kommunista csereszállítmány indul Oroszországba.) A magyar kormány az orosz szovjet­kormánnyal Varsóban újabb kommunista-, illetve ha­difogoly-szállítmány kölcsönös kicserélésére nézve állapodott meg. A kicserélésre kerülő kommunistá­kat, valamint ezeknek hozzátartozóit előreláthatólag ipar,dus 21-én Szobon átadják a szovjet kormány meg­hatalmazottjának. A kommunista­ szállítmányhoz — a szovjetkorm­ánnyal Berlinben­­ létrejött megállapodá­sok értelmében — csatlakozhatnak a már megelőző c­sere-kommunista szállítmányokkal kiadott kommu­nistáknak még itt visszamaradt és Oroszországba ki­vándorolni kibánó családtagjai (feleség és gyermekek), akik "kiszállittatásukra n­aponként, délel­őtt ,10—12 .óra között jelentkezhetnek dr. Győrffy Aladár rendőrta­­nácsosnál (Főkapitányság, II. 129.).­­ (Mire érnek­­ a hivatalokban?) Zilahi al­polgármester aláírásával — a jó Isten tudja hány példányban — polgármesteri határozatot küldtek szét­ az illetékes hatóságokhoz „a n­övényf­ertőző ” be­tegjelentő lapok bennentett posta­­szárításáról." A köriratból kiböngésztük hogy amíg eddig az ilyen bejelentésekre, hogy azokat a posta ingyen szál'­t­sa, ezt­ irták: . hatósági közegészségügyben bélyegmen­tes'' a jövőben a nyomtatott borítékokról ezt a zára­dékot ki kell töröli ,s a helyébe ezt kell irni. ..az 1876 évi XIV t.-c. alapján." A józan elméjű álampol­gár a fejéhez kap, milyen célt szolgál ez a korszakal­kotó reform, amikor tulajdonképen ez a felírás is, m­eg az is ugyanaz, jelenti, legfeljebb az új felírásnak az az előnye hogy sokkal értelmetlenebb? És hiában törjük rajta a fejünket, nem tudunk más­ megoldásra lejönni: ez a korszaka­kotó reform csak arra lehet jó, hogy a mai B-listás szomorú időben a­­közi­gazga­tás egyszerűsítésének a jegyében dolgot adjon azok­nak a hivatalnokoknak, akik­­ azt kieszelték, most pe­dig alkalmazzák . (Az arabok bojkottálják Balfour lordot.) Lon­donból jelentik: Balfour lord, aki annak idején tudva-­­levőleg kezdeményezője volt a zsidók és az arabok közt P­alesztinában megállapított új rendnek, ame­lyet az arabok magukra nézve elejétől fogva sérel­mesnek tartanak, most Palesztinába készül. Az ara­bok nagyban szervezkednek arra, hogy a zsidók pa­lesztinai terjeszkedésével szemben Balfour sz­emt­je elleni tüntetés formájában hangulatot keltsenek Balfour lord április elsejére tervezi a megérkezését az új zsidó egyetem megnyitásával kapcsolatban Az arab kongresszus kimondta, hogy ez a nap gyásznap lesz, amikor az igazhivőknek templomba kell menni. Ilyen alkalmi egyházi gyűlések a Keleten mindig veszélyesek, mert ezekből szoktak a véres összeütkö­zések kipattanni. A mohamedán „szent helyek" gondozóit az arab kongresszus utasította, hogy Bal­four lordot nem szabad beengedni azokba a templo­mokba sem, amelyek különben — mint például az Omar moaé- - pénzek kivételével hitetlenek szá­mára is hozzá­férhetők. Ilyen sértés az arabok részéről még nem ért európai embert. Az arabok azt hangsúlyoz­zák, hogy a bojkott nem Balfour tisztelet reméltő egyéniségének szól, hanem annak a politikának, amely az arabokat meggátolja abban, hogy saját or­szágimat, akár angol fenhatóság alatt is, maguk kor­mányozzák . (Százezer lombardiai fémmunkás sztrájkol tovább.) Rómából jelentik: Felső-Olaszországban a fémmunkások sztrájkja következtében több mint száz­ezer munkás hagyta abba a munkát. Olaszország leg­virágzóbb gyárai zárta állanak. A sztrájkot tudva­levően a fascista szervezetek mondották ki, amelyek vezetője — Rossoni — kijelentette, hogy a fascisták támogatták ugyan a bolsevista veszede­l­mmel szem­ben a gyárosokat, de ez nem jelenti azt, hogy a mun­kások a gyárosok kényére lennének kiszolgáltatva. A szocialista szervezetek felszólították a szocialista mun­kásokat, hogy ők is csatlakozzanak a sztrájkhoz. En­nek eredménye az, hogy a sztrájk olyan méreteket öltött, amire még nem­ volt példa, amióta a fascisták vannak ára­mon A sztrájk a fascista térről szocia­lista térre csapott át A fascista szervezetek ugyanis megelégedtek a drágasági pótlék felemelésével és újra munkába állottak, amire a régebbi szocialista szerve­zetek teljesen új tarifaszerződést megállapított mini­mális bérrel kívántak, egyúttal ragaszkodtak az egész bérkérdésnek az indexszámok szerint való foko­zatos revíziójához és elhatározták, hogy a sztrájkot a fascista munkások nélkül is tovább folytatják.­­ (Bécs város új címere: vörös mezőben­­fehér kereszt.) Bécs, a híres császárváros, amelynek déde­l­getésében az egymást követő Habsburgok szinte túl­licitálták egymást, nem volt érdemes erre a nagy sze­retetre Érzelmeiben, úgy látszik, már régen idegen­kedett a Burg uraitól, mert alighogy a forradalmi át­alakulás során Ausztria új államformát öltött. Bécs is igyekezett minél előbb szabadulni mindentől, ami a régi, császári uralomra emlékeztetett. Schönbrunnból színházat, a Burgból áruházat, éttermet, kávéházat csináltak, most pedig Bécsnek császári címerét és pe­csétjét változtatják meg. Az erre vonatkozó javaslat már a bécsi községtanács — mint tartománygyal­s — előtt fekszik és indokolásának történeti fejtegetései szerint a tervezett heraldikai újítás nem is oly lénye­g­telen, mint első pillanatban látszott. Bécs város c­íme­rére vonatkozólag a legrégibb feljegyzés az arlbergi test­vériségi­ könyvben van és rajzban fehér keresztet mutat vörös mezőben. Bécs város pecsétjében kimutathatóan legelőször a város urának címerrajza szerepelt. Ez volt az állapot egészen 1­ 64-ig. Köbén III. Frigyes 1461-ben új címert ajándékozott Bécsnek: a német római szent birodalom arany kettős sasát, fekete mezőben, í­gy látszik azonban, hogy az eredetileg egyfejű sas csak később alakult át kétfejű­vé a város pecsétjén. A való­ságban Bécsnek azóta kettős címere van, mert a kétfejű sas is hozzátartozik már a címerhez, amely így szoro­san véve négy színből áll: fehér — vörös — arany — feketéből. Ez a négyféle szín nem nagyon felel meg a "címertan szabályainak. Ezért a régi épületeken és fest­ményeken mindenütt még a régi, egyszeri­ címert al­kalmazták és ezek a modern időkben tértek át a kettős címer használatára főként azért, mert a birodalom bu­kása után a kétfejű sas és a fekete-sárga szín a Habs­burg-ház szimbóluma lett. Az új kor a régi rajzot bar­bár módon elstilizálta. A címer megváltoztatására tehát két ok is van: jogi,­­ amiért a kétfejű sas 1506 óta a régi monarchiának és dinasztiájána­­ kife­jezője volt — és heraldikai, — mert a rajza ma­­ljesen el van torzítva. Ez volt az oka annak, hogy az osztrák szövet­ségi állam új címert választott magának és hasonló­­módon meg kell változtatni Bécs város címerét is. Az új címer-javaslat szerint mindenben számoltak a város történeti múltjával. A címer mai túltömött rajza megint egyszerű és áttekinthető lesz, amiként egykor volt és ,a címeren tulajdonképen semmit sem változtatnak, hi­szen eredetileg sem volt más, mint­ vörös mezőben fehér kereszt. PESTI HIRLAP 1925 március 17 kedd.

Next