Pesti Hírlap, 1925. október (47. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-08 / 226. szám

1925. október 8., csütörtök, pesti hírlap Vogeléktól kifejezetten a bírósági személyzet részére kértem a cipőkrémet, bírákról soha említést nem tettem. Vogel József vegyészeti gyárost hallgatta ki az­után tanuként a bíróság. Elmondotta, hogy a Pa­lermo-kávéházban szoktak összejönni Kassovicz ügy­véddel, akit egy alkalommal bizonyos összegek át­adására szólított fel. Az ügyvéd kijelentette, hogy a pénzt addig nem adja ki, míg bizonyos mennyiségű cipőkrémet nem kap. Megkérdezte tőle, hogy minek kell neki az a sok cipőkrém, mire az ügyvéd azt fe­lelte, hogy „a méltóságos bíró urnak poros a cipője, neki kell a cipőkrém, különben nem tudok tőle rövid terminust kapni." Vogel Jenő utazó hasonló értelemben tesz val­lomást. A védő figyelmezteti a tanút, hogy időközben aláírt egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a Kassoviczra vonatkozó állításait visszavonja. A tab­u nem emlékszik, hogy ilyen nyilatkozatot aláírt volna. Weisz Miklós, a Record-gyár könyvelője, a kö­­vetkező tanú, aki elmondta, hogy Kassovicz több al­kalommal kért tőlük cipőkrémet, mikor megkérdez­ték tőle, mire kell neki a sok cipőkrém, azt felelte, hogy a bíróság részére, hogy rövid terminust kap­hasson. A bizonyítási eljárás befejezése után dr. Fel­földi­ Elemér királyi ügyész vádbeszédet tartott. Szomorú körülmény — mondotta az ügyész —, hogy akadt egy magyar ügyvéd, aki cipőkrémmel meg­veszt­egethetőnen­ mondja a magyar bíróságot. Kassovicz Artúr ügyvéd a végszó jogán arra kérte a bíróságot, hogy igyekezzék megszabadítani magát attól az atmoszférától, amelyben ez az ügy tárgyalásra került. Elnök: Itt nincs semmiféle atmoszféra, a bíró­ság Pártatlanul bírálja el az ügyeket, ne tessék már ítélőtanácsot is meggyanúsítani. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdette ítéletét, amellyel bűnösnek mondotta ki dr. Kasso­vicz Artúrt felhatalmazásra hivatalból üldözendő rá­galmazás vétségében és ezért három hónapi fogházra és hárommillió korona pénzbüntetésre ítélte el. Az ítélet ellen úgy az ügyész, mint a védő fellebbezést jelentett be.­­ Lévai Tibort csütörtökön hallgatja ki a vizs­gálóbíró. Dr. Lévai Tibor megvesztegetési bűnperé­ben Nussbeck Sándor kir. ügyészségi alelnök olyan indítványt terjesztett a vizsgálóbíró elé, hogy az elő­zetes letartóztatást Lévai Tiborral szemben tartsa fenn. Molnár Ferenc Vizsgálóbíró Lévai Tibort csü­törtök reggelre állíttatja maga elé, hogy kihallgassa és döntsön abban a kérdésben, hogy az előzetes le­tartóztatás föntartassék e, vagy a vádlott szabadlábra kerüljön. — A Tab!?. szerint a románok nem raboltak, ha­nem rekviráltak. Váradi Soma kereskedősegéd a román megszállás idején nyilt vásáron különböző árukat vásárolt romák­ katonáktól. Emiatt orgazda­ság büntette címén bűnügyi eljárás indult ellene és a büntetőtörvényszék azon az alapon, hogy a meg­szálló román katonaság az ország területén köztudo­más szerint lopott, rabolt és fosztogatott és akik tőlük vásároltak, nem tehették jóhiszeműen, orgazdaság címén hat hónapi börtönbüntetésre ítélve Várad­t. f­elebbezés folytán szerdán tárgyalta az ügyet az ítélőtábla Simó-tanácsa, amely az elsőfokú bíróság ítéletét, dr. Lénárt b­éla védelme után megsemmisí­tette és a vádlottat az ellene emelt vád alól felmen­tette. Az ítélet, indokolása szerint a románok annak­idején a hadisok alapján nem loptak és nem rabol­tak, hanem rekviráltak. A főügyészség a felmentő ítélet ellen semmiségi panasszal élt.­­ Nyolc napi fogház tűrődrágításért. Eigner Jó­zsef táblabíró elnöklésével az uzsorabíróság szerdán vonta felelősségre Stern Gizella piaci árust, aki május havában a tejfel literjéért 26.000 korona helyett 30.000 koronát, a tehéntúró kilójáért 16.000 korona helyett 20.000 koronát követelt. Az uzsorabíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás után a vádlottat nyolc napi fogházra és egy millió korona pénzboltságra ítélte el és mert ezen ítélet ellen felebbezésnek helye nincs, azt rögtön jog­erősnek nyilvánította, elrendelte a vádlott azonnali le­tartóztatását és a büntetés kitöltése végett a Markó­utcai fogházba beutalta.­­ A tiszavárkonyi főjegyzőt Szabadlábra helyez­ték. Szabó Béla volt főhadnagy, tiszavárkonyi főjegyző, jelenleg vasgyári napszámos, különböző vádakat emelt több közéleti szereplő ellen, akiket szeszpanamával gya­núsított meg. Ezek a panaszok alaptalanoknak bizonyul­tak és Szabó Béla ellen a hatóság előtti rágalmazás miatt eljárás indult meg. Az eljárás során Szabó Béla beadványt intézett a bírósághoz, amelyben a szolnoki törvényszék és ügyészség egyes tagjai ellen is becsmérlő kifejezéseket használt. E beadvány miatt újabb bűnügyi eljárás indult meg, amelyet a büntetőtörvényszék Tö­reky-tanácsa tárgyalt. Itt a vádlott elmondta, hogy a háborút mint főhadnagy szolgálta végig, most pedig mint napszámos tengődik. Mikor a a bíróság ítélethozatal­ra vonult vissza, a vádlott a szünet alatt a hallgatóság felé fordult és szónokolni kezdett. Az ügyben eljáró Mészner Tivadar kir. ügyészségi alelnök bejelentette az ítéletet kihirdető tanácsnak, amely a vádlottat hat hó­napi fogházra ítélte el és az ügyész indítványára elren­delte előzetes letartóztatását, mert a szünet alatt nem­zetgyalázás vétségét követte el. A kir. Ítélőtábla szerdán dr. Pongrácz Jenő védő indítványára elrendelte a vád­lott elmeállapotának megvizsgálását és elrendelte egy­úttal a vádlott azonnali szabadlábra helyezését is.­­ Márffyék táblai tárgyalása november 5-én kez­dődik. Dr. Nyirő Géza kúriai bíró, táblai tanácselnök szerdán tűzte ki Márffy József és társai ügyének feleb­bezési tárgyalását. A bombamerénylet ügyét november 5-én és az utána következő napokon kezdi tárgyalni a Nyírő-tanács és az ügy referense dr. Zachár István táblabíró. KÖZGAZDASÁG. A városi kölcsön szétosztása. Csonka-Magyarország ötvennégy városa és nagyközsége az amerikai Speyer-féle kölcsönt, 10 millió dollárt a belügyminiszter beleegyezése és jó­váhagyása után megkapta. A belügyminiszter meg­küldötte az illető városnak vagy nagyközségnek a kiállítandó főkötvényt a törlesztési tervvel együtt, valamint a pénzügyminiszternek a hitelező megbí­zottjával kötött egyezmény angol és magyar eredeti­jét. Értesülésünk szerint a belügyminiszter meg­hagyta a városoknak, hogy a kölcsönkötvényt fog­laltassák közjegyzői okiratba amihez mellékletként csatolandó a kölcsön felvételéről szóló közgyűlési határozat, a miniszteri jóváhagyó rendelet és a tör­lesztési terv. A terhelési tilalmat, mint nekünk be­avatott helyen mondották, úgy kell érteni, hogy az a város, amelyik a kölcsönben részesült, vagyonát csak abban az esetben terhelheti meg, ha az egyesí­tett vár­osi­, kölcsön rangsorozati elsőbbsége a város ingatlan vagyonára vonatkozó telekkönyvi feljegy­zéssel külön biztosítva lesz. Ezeket az okiratokat a kötvénykibocsájtó bi­zottság felülvizsgálja és amennyiben azokat rend­ben találja, megtörténik a kölcsön első felének a ki­utalása. A város képviselője átveszi a kötvénykibo­csájtó bizottság elnökétől a Magyar Nemzeti Bank­hoz szóló csekket, a város képviselője pedig bemu­tatja azt a Banknál és kéri a kölcsönösszegnek azokhoz a pénzintézetekhez való juttatását, amelye­ket a város közgyűlése a pénz gyümölcsöztetése vé­gett, kijelölt. A kölcsönt a város csak a megállapított, célokra fordíthatja, a felhasználásáról leszámolást kell készíteni és ezt jóváhagyás végett a belügymi­niszterhez felterjeszteni. A kölcsön összegéből levon­ják az első félévi kamatot és a törlesztési részletet, a végleges kötvények nyomatási és hitelesítési költ­ségeit és a magyar jogtanácsos díját. Pécs városának például a kölcsön első részlete­ként 312 200 dollárt kellett volna kapnia, a sok levo­nással azonban c­sak 263.131 dollárt utaltak ki ré­szére. Levontak 79 069 dollárt, ami az augusztus 22-én jegyzett 70.940 koronás árfolyam mellett 5.600.1­0.060 korona levonásnak felel meg. Az ilyen horribilis költségek miatt a vidéki városokban, amelyek köl­csönt vettek fel, igen nagy az elégedetlenség. A városok és nagyközségek kölcsöneit az elábbi kimutatásban tüntetjük fel, azokat az összegeket­, a­melyeket a pénzügyminiszter az adójövedelmeik alapján a külföldi kölcsönből az egyes városoknak szánt. Ezeket az összegeket mutatja az első rovat, mis a második azokat, az összegeket tünteti fel, a­melyeket az egyes városoknak a kötvénykibesájtó bizottság már engedélyezett, illetve kiutalt. Ez az összeg az egész 10 millió dollárból jár és így egyelő­re ezeknek az összegeknek a felét kapták meg a vá­rosok a már említett levonásokkal A többi városok kölcsöneinek kiutalására ezután kerül a sor. Azok­nak a városoknak kölcsöneit, amelyek a kölcsönöket visszautasították, azokat a többi városok között fojt­ják szétosztani. A kölcsönöket az alább felsorolt vá­rosok és nagyközségek a következő összegekben kapták: Törvényhatósági városok. Rendezett tanácsú városok. Balassagyarmat Békéscsaba , Cegléd . .­­A fentebbi hivatalos kimutatásból kitűnik, hogy a legtöbb kölcsönt Debrecen, majd Szeged, Győr, Pécs és Miskolc, valamint Székesfehérvár vett igény­be, míg a rendezett tanácsú városok részéről Szol­nok, Kaposvár, Nagykanizsa, Pápa és Sátoraljaúj­hely vezet az adósságcsinálásban. 43.000 285.000 183.000 A város neve Mennyi dollár esett reá Tényleg a szétosztási terv szerint mennyit kapott 200.000 320.000 Debrecen .... 528.000 900.000 Győr 730.000 700.000 Hódmezővásárhely . 490.000 —.— Kecskemét . . . 264.000 •.• Miskolc • • • . 438.000 500.000 P­­OS . I . • . 498.000 684.400 Sopron • • • . 169000 169.000 Szeged . .­­ . 807.000 725.000 Székesfehérvár • . 337­000 400.000 Csongrád . . • Eger . . . . Esztergom . • Gyöngyös . • Gyula . . . . Hajdúböszörmény Hajduhadház Hajdúnánás . . Hajdúszoboszló . Jászberény , , Kalocsa . . • Kaposvár . , Karcag . . , Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kispest . . . Kisújszállás Komárom . • Kőszeg . . i Magyaróvár . Makó .­­ . Mezsitur . . i Mohács . . , Nagykanizsa , Nagykörös • • Nyíregyháza­­ Pápa . . . , Pesterzsébet , Rákospalota . , Salgótarján , , Sátoraljaújhely , Szekszárd . , Szentendre . , Szentes. . .­­ Szolnok . , Szombathely , Turkeve . . ( Újpest . . . Vác . . . , Veszprém . , Zalaegerszeg 77­ 000 159.000 89 000 112.000 117.000 40.000 24­ 000 176.000 60­ 000 324.000 56.000 32. 000 32 000 58.000 62.000 172­ 000 106.000 70 000 101.000 107.000 217.000 150­ 000 211 000 157.000 106 000 03.000 65.000 15.000 202.000 258.000 28.000 730000 116.000 95.000 118.000 69.000 225.00­­­ 77-001 198-28. 170.00. 120001' 150.000 120.001' 225.55­' 55.200 Fájdalmak már ismeretlenek előttem. Régeb­ben magam is gyak­ran szenvedtem mindenfajta kisebb bajban - fej - és fog­fájásban, neuralgiában, rheu­más fájdalmakban stb. — de ma! Még nyomuk se maradt! Megbecsülésre méltó taliz­mánja ennek a­­8ilip*-féle Aspirín-tabletták. Valódi csakis a Soó-féle eredeti csomagolásban és e­ zöld papirszallaggal. 17 Nagy áresés a vágott baromfi piacán. Hetek óta feltűnő mértékben emelkedik a ba­romfipiacon a kínálat és ez természetszerűen az árak lassú lemorzsolódását idézi elő. Ez főként a vágott állapotban fölhozott élő baromfira vonatko­zik. Az idei bőséges kukoricatermés hatásaként már eddig is annyi rengeteg hízott baromfit dobtak a budapesti piacra, amennyi a békeévek óta nem volt. A Klauzál-téri vásárcsarnokban bonyolítják le na­ponta a nagybani vágott liba- és l­ncsavásárt. Mond­ják a nagy árusok, hogy ilyen bőséges tömegfölho­zatalra nem emlékeznek. A múlt hetekben, közvetle­nül az izraelita ünnepek után nagy krach volt a vágott baromfi piacán, amennyiben a fölhozott ren­geteg mennyiségű árunak csak egyharmadát tudták­­eladni, a visszamaradt áru pedig egyszerre le­nyomta az árakat körülbelül 4000 koronával. Rendkívül nagy a kínálat a vágott baromfiból a dunaparti nagycsarnokban is, ahol a konkur­renciát fokozza a rengeteg vidéki árus, aki mind kopasztott libát vagy kacsát hoz föl árusítani és árujával a csarnok karzatán helyezkedik el. Egy­részt ennek a nagyon kiélezett versenynek tulajdo­nítható, hogy a nagyvásárcsarnokban a hizott liba kilója kopasztott állapotban ma 30.000 koronába ke­rül, de a gyengébb minőségűt 28.000 koronáért is ad­ják. Ugyancsak ilyen ára van a hizott kacsának is. Ez az áru közvetlenül az izraelita ünnepek előtt még 36.000 koronába került. De olcsóbb lett a ba­r­omfizsir is, dacára annak, hogy a sertészsír és álta­lában az összes zsiradékáru az utóbbi hetekben fel­tűnően drágult. A jobb minőségű olvasztott ludzsir ára ma 40.000 korona, de a nagyobb áreséstől való félelmükben egyes árusítók már 38.030 koronáért is adják. Előállott tehát az a szokatlan helyzet, hogy a libazsír ára majdnem egyenlő árban van a sertés­zsírral, pedig hát táplálóérték dolgában a libazsír nagy fölényben van a disznózsírral szemben.­­ Mintegy­­ 10—20.000 koronával olcsóbbodott a libamáj is, aminek 90.000, sőt 80.000 korona az ára a kicsinybeni vételnél. A kereskedelem figyelmeztetése az új pénzegység eldöntésének küszöbén. Még mindig nem került nyilvánosságra a pénz­ügyminiszter döntése az új pénzegységről. A múlt heti ankét anyaga,, amint értesülünk, egy értekezle­ten kerül megvitatásra s minden valószínűség sze­rint a pénteki minisztertanácson már abban a hely­zetben lesz a kormány, hogy az új pénzegység kér­­désében véglegesen állást foglaljon. A küszöbön álló döntés előtt Balkányi Kál­mán, az OMKE igazgatója a Pesti Hírlap számára tett nyilatkozatában a következőket ajánlja az ille­tékes tényezők figyelmébe: A kereskedelem álláspontja ismeretes. Úgy a budapesti kereskedelmi és iparkamara, mint az OMKE teljes egyöntetűséggel juttatták ezt kifeje­zésre a Bud miniszter elnöklésével lefolyt minapi értekezleten. Annál jobban nyugtalanítják a keres­kedelem köreit azok a hírek, amelyek minduntalan megismétlődve egy forint­ megoldást próbálnak elő­térbe tolni. Az állítólagos átszámítási könnyebbsé­gek nem lehetnek egyedül irányadók ennek a fontos kérdésnek a megoldásánál. Kétségtelen, hogy a ke­reskedelem és ipar a maga kalkulációit már hoza-

Next