Pesti Hírlap, 1926. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-08 / 5. szám

18 — (Gero Lina maghalt.) A Nemzeti Színháznak egyik régi, érdemes művésznője, Korbulyné Gerő Linia, meghalt. Már elmúlt három évtizede, hogy a kolozsvári Nemzeti Színházban megkezdte pályáját, mely az évek során gyorsan ívelt, nagyobb sikerekre, főképen a pajkos és érzelmes naiva-szerepek betölté­sében. Hamarosan fölkerült a „fiókintézet"-ből a pesti Nemzeti Színházba és mindjárt bemutatkozását az „Aranyember" Noémi szerepében a kitűnő alakí­tásai közé számították. Sikerdús működés után, már a háború előtt nyugdíjba vonult és az utóbbi évek­ben, szűkös viszonyok között, állandóan gyengélke­dett. A közelmúltban utolsó ízben még elbeszélgetett közönségével a Pesti Hírlap hasábjain. Pénteken délután 3 órakor temetik a r­ákosi új temetőben.­­ (A mérsékeltek győztek a moszkvai bolse­vista kongresszuson.) A tizennegyedik bolsevista kongresszus a mérsékelt elemek győzelmével végző­dött Az orosz bolsevizmus elvi és politikai egysége már régóta puszta látszat s a múlt héten lezajlott moszkvai gyűlésen kirobbantak a lappangó ellenté­tek a mérsékeltek és az intranzigensek között. A mérsékeltek és alkalmazkodók vezére Sztálin nép­biztos, a szélsőségeseké Zinovjev. Zinovjev és társai ma is abszolút forradalmárok, akik semmit sem akarnak engedni a körülményeknek és azt hirdetik, hogy a világforradalom előkészítése a bolsevista­ Politika egyetlen célja Sztálin és párthívei a forra­dalom vívmányait úgy akarják megőrizni, hogy al­kalmazkodnak a viszonyokhoz, ki akarnak egyezni az orosz parasztokkal és nagyobb részt szeretnének nekik engedni az állam kormányzásában De leg­fontosabb követelésük az, hogy a kommunizmus elvben is szűnjék meg és szervezzék újra az egész gazdasági életet az államszocializmus alapján. Ry­kov, Lenin utódé­, és Bukharin szintén ezt a felfo­gást támogatják A szovjet kongresszuson a mérsé­keltek teljes győzelmet arattak, ők kerültek be több­ségbe a hatvanhárom tagú központi bizottságba, a kilenc­­tagú politikai irodának pedig, amely a kor­mánynak a direktívákat adja, Zinovjev az egyetlen szélsőséges tagja. A kongresszus eredményének való­színűleg nagy hatása lesz Oroszország külpolitiká­jára is. A külföldi propagandát eddig Zinovjev irá­nyította s könnyen lehetséges, hogy a mérsékeltek győzelmével az egész propagandaműködés megszű­nik. Az úgynevezett­ integrális kommunizmus, me­lyet Lenin követelt, most már végleg megbukott. Ha a 2­. orosz parasztságnak részt engednek a politiká­ban, a nyolc esztendős proletárdiktatúra után, Orosz­ország nem áldoz többé pénzt az esztelen világfel­forgató törekvésekre. A forradalom fanatikusai még ben­t ülnek ugyan a végrehajtó bizottságban,­ de őket ellensúlyozni tudja a mérsékeltekből álló többség.­­ (Az időjárás.) A Meteorológiai Intézet jelenti. A­­ északkeleti maximum lenyúlik a Fekete-tengerig és Keleteurópá­ban hideg időt okoz. Európa nyu­gati részei­nek az északnyugati nagy depresszió óceáni légáramlá­sával biztosítja az enyh­eséget. Egy másodlagos minimum Nixai­srország felett gyakorol nagyobb befolyást Közép-Európa időjárására. Az egész északnyugati rendszer, úgy látszik, elnyomja a keleti maximumot. Hazánkban enyhe, borult, ködös idő uralkodik. A csapadék tegnap inkább az ország keleti nagyobb felére terjedt ki. Éjjel a nyugati megyékben kiderült és a­ hő­mérséklet a fagypont alá szállott. Az időjárásban lénye­ges változás nem várható­. (Földrengés Nyugatnémetországban.) Elberfeld­ből jelentik: Nyugatnémetországban az elmúlt éjjel 12 óra 40 perckor keletről nyugat­ felé haladó két földlökést észleltek. Az erősebb lökés a második volt s különösen Elberfeldben, Barmenben, Opladenben, Fohwinkelben, Kölnben, Aachenben és Bonnban volt élénken érezhető­— (A Petőfi­ Társaság) rendes havi felolvasó ülését, amelyet minden hó második vasárnapján szokott megtartani, ez alkalommal a következő va­sárnap, január hó 17-én tartja meg. — (Tombola-verseny a Sakk-Körben.) A Bu­dapesti Sakk-Kör múlt heti jól sikerült sakk-estéjét megismételve szombaton este 7 órai kezdettel tom­bola-versenyt rendez. A múlt héten rendezett gyors verseny győztese dr. Vajda Árpád mester volt. f­ÓVÁROS­ — A középítési bizottság ülése. A főváros köz­építési bizottsága csütörtökön délután dr. Buzáth Já­nos alpolgármester elnöklésével ülést tartott. Napi­rend előtt Becsey Antal szóvátette, hogy a kelenföl­di iskolák túlzsúfoltak és ezért kérte, hogy az építési programmba vegyék fel egy kelenfö­ldi iskola építé­sét. Varga László főtanácsos ismertette a Császár­fürdőben létesítendő úszóstadion ügyét, az ügyosz­tály részéről javasolta, hogy egy hatméteres terü­let­sávot ideiglenesen engedjenek át a Császárfürdőnek azzal, hogy a Császárfürdő igazgatósága, iletve az Irgalmas rend a nemzetközi úszóverseny idejére köte­les lefejezni a stadion építkezését. Becsey Antal in­dítványozta, hogy az építkezésnél a főváros szakér­tőit vonják be, majd Wilheim Adolf felszólalása után Schmarilla Géza indítványozta, hogy a mun­kás sportegyesületek tagjai is trenírozhassanak az uszodáiban. Barczen Gyula tanácsnok reflektált a felszólalásokra, majd Lipták Pál felszólalása után a bizottság az ügyosztály előterjesztését elfogadta.­­ Csöndes lesz a januári közgyűlés is. A fő­város törvényhatósági bizottság a hír szerint január 20-án tartja meg első közgyűlését. Az első közgyűlés tárgysorozatát e hét végén fogják összeállítani s mint, illetékes helyről értesülünk, a tárgysorozaton csupa kisjelentőségű ügy szerepel. A közgyűlésre in­terpellációt és indítványt nem jegyeztek be Pií HTUO KI­a*Sz. Zenehohorok Hat szerep keres!Miénk az éjszaka PESTI HIRLAP 1926. január 6., szer­da. SZÍNHÁZ ÉS ZENE, Salome: Kemp Borbála. Vízkereszt napján Salomét adták a m. kir. operaházban; Strauss Richárd dirigált, a címsze­repet pedig Kemp Borbála adta, a berlini állami operaház hírneves drámai primadonnája, Schillings volt berlini opera-intendáns neje, akinek különös kedvezményekkel járó hatéves szerződése állítólag okozta vagy legalább is siettette férje bukását. Bevallom, némi elfogultsággal mentem az elő­adásra. Miért kell Sab­inéra idegen énekesnő, mi­kor itt van, tehetségének és tudásának teljes birto­kában, a szerep magyar kreálója, Dömötör Ilona, ki annak idején karlsbadi ü­dü­ése alatt átvette a szerepet a szerzővel; Dömötör Ilona, kinek szer­ződését csak anyagi okokból nem újították meg, de aki bizonyára szívesen föllépett volna, m­innt ven­dég, a Strauss által vezényelt szerdai díszelőadáson. És miért kell erre az e­ladásra azt a látszatot kel­teni a szerzőben és a közönségnél, hogy a művet nem tudjuk hazai művészeinkkel előadni, hanem né­met vendégre szorulunk? És ez az elfogultságom nem oszlott el, mikor Salome megjelent és láttam, hogy sem nem szép, sem nem fiatal és első dikcióiban nem is tetszett a hangja, de még a játéka sem. És egyszerre­­ meg­rázkódtam! Valami sajátságos, szívbe markoló ak­centusok fakadtak Salome njakáról, tágra nyilt szeméből félelmetes pillantást lövell; atacskaszerű mozdulatai, kígyózó járása és hangjának sajátsze­rű­en egyre váltakozó színezése egyszerre a Wilde­d kadens, perverz, nekrofil Salomejét varázsolták el­­. És egyre nőtt, félelmetes tragikus nagyságban alakítása. Mikor egyre szüntelen követeli a Jocha­naan fejét, szinte kaleidhiszkópszerűen váltakozott, mindig más árnyalattal, hisztérikus önkívületi kö­vetelődzése; mikor leszáll a bakró a ciszternába, szinte libabőrös lesz a hallgató, o­lyan izgalmas, idegrázó módon tolmácsolja Salome vérszomját, erotikus, mániákus hallucinálását. És mikor végül el­érte rémes kívánsága teljesülését, mikor csókolgatja Joh­anaan véres fejét és nekrofil bujálkodásában vonaglik, voltaképen visszataszító lenne patholo­gikus viselkedése,­­ ha nem kísérné gyönyörű, szívhez szálló és valósággal érzéki szépségben pom­pázó éneke, hatalman, zengő szopránjának lenyű­göző varázsa! Valóban röstelem, el kell ismernem, hogy ezt a felejthetetlen művészi élményt —­­Dömötör Ilona nem szeretn­ette volna nekünk. Még a hét­ fátyol táncaiban is olyan rendkívüli, volt ez a Salome, ala­kítása olyan grandiózus, hogy — bár sokszor hal­lottuk már e művet — most láttuk és hallottuk elő­ször az igazi Salomet. És ezért hálásak vagyunk mindenkinek, akinek köszönhetjük a csudaszép, fe­lejthetetlen élményt. A többi szereplő: Szemere­ Gábor, Basilides Mária, Bodor Karola, Bársony Dóra, Závodszky szintén hozzájárult a gyönyörű előadás nagy sike­réhez. A művét télies odaadással vezénylő szerzőt, Salome személyesítőjét, valamint a hazai művésze­ket viharos ovációkkal ünnepelte a nézőterét egé­szen megtöltő díszes, előkelő közönség. Dr. Béldi Izor. * (A Nemzeti Színház Herczeg-ciklusa.) Her­czig Ferenc írói jubileuma alkalmából jan. 29-étől kezdve február 9-éig ünnepi ciklust rendez a Nem­zeti Színház, amelyben hat estén át Herczeg Ferenc, nagysikerű színpadi művei kerülnek színre. Bala­toni rege (új betanulással először), A dolovai nábob lánya, a Bizánc, Három testőr. Árva László király (új betanulással először), Gyurkovics-lányok, a Kékróka (a Nemzeti Színházban először) kerülnek színre a ciklus során. Erre az egész ciklusra bér­letet hirdet a Nemzeti Színház és a bérletek január 10-étől, vasárnaptól kezdődőleg, január 18-áig a Nemzeti Színház gazdai hivatalában (földszint 1., színészbe járó) válthatók naponként délelőtt 10—1 óra között. Az egész ciklusra szóló bérletjegyeknél elővételi díj nincs. * (Saljapin Ausztráliában.) Tait impresszárió ausztráliai turnéra szerződtette Saljapint Huszonöt hangversenyért százezer dollárt fizet a híres éne­kesnek.­­.(Doktor János színészi jubileuma) az egri Városi Színházban lelkes hangulatban folyt le. Úgy a hivatalos körök, mint kollegái elárasztották a szeretet és megbecsülés minden je­ével. A közönség pedig az e­őadás során ünnepelte Színre, mint már jeleztük, Mária Magdaléna került, Hebbel drámája, amiben a jd­es művész Antal ácsmestert játszotta. * (A Híd csak a Nemzeti Színházé.) Kardos Gé­za, a debreceni Csokonay Színház igazgatója, elő akar­ta adatni színházában Herczeg Ferenc legújabb da­rabját, a Hidat és a szerzői jog értelmében ennek meg­engedése iránt levelet intézett Herczeg Ferenchez. He­rczeg Ferenc most levélben értesítette Kardoss Gé­zát, hogy kérésének nem tehet eleget, mert különböző okok azt az elhatározást érlelték meg benne, hogy ezt a darabját a Nemzeti Színház színpadján kívül nem adatja elő. * (Színmű a magyar nemzet tragédiájáról.) Lyka Döme volt országgyűlési képviselő a Kisfaludy-Társaság elnökéhez levelet intézett. Az a gondolata támadt — írja levelében —, ho­gy megjutalmaz egy olyan nagy és hatalmas magyar színművet, amely nemzetünk történetét „Az ember tragédiája" min­tájéra varázsolja elénk. Egyidejűen erre a célra har­mincmillió koronát juttatott el a Kisfaludy­ Társa­sághoz. A rehabilitált közönség. Tömegek a Renaissance Színház előtt. — Ötezren váltottak jegyet a Riviérához. Az elmúlt év hónapjaiban sokat és sokakat ért szidalom. De talán a legtöbbször —­a, színházi közönséget. Holott, valljuk csak meg, színházi vo­natkozásban nem is annyira a közönség szolgált rá a szidalomra, mint... no de hagyjuk ezt a té­mát. A közönség nem is szorult rá a mi védel­münkre. Az új évben mind határozottabban mutatja meg, hogy ha a színigazgató a rossz konjunktúrát igyekszik és tudja is feledtetni, a közönség­­ jó­nak bizonyul. Ám amit a közönség csütörtökön tett a jó hírnevének rehabilitálása érdekében, az példátlan még a háborús konjunktúra idejéből is. Arra a hírre, hogy a Renaissance-színház megkezdi a Riviéra jegyeinek árusítását, a kora reggeli óráktól a késő déli órákig a közönség ván­dorlásának színhelye lett a Nagymező­ utca. A 10-es és 2-es vil­lanyos csak nagy üggyel-bajjal tudta for­galmát lebonyolítani a Renaissance-színház front­ján. A színházi élet krónikásainak emlékezete sze­rint ilyen vehemens érdeklődést még csak egy Mol-Kör-darabnál, a Hattyú­nál tanúsított a közönség ... Hogy számszerint a közönségnek micsoda tömege vonult föl e csütörtöki délelőttön, mutatja a pénztári jelentés. Ezt a jelentést a Renaissance-színház ugyan nem szánta a nyilvánosság elé, mert a tak­tika azt kívánja, ho­gy az efféle maradjon titokban, mindazonáltal, kuriózumképen, megírjuk, hogy a mai napon az öt első előadás jegyeinek zöme kelt el, ami mintegy ötezer embert jelent. Ez az ötezer főnyi színházi phalanx egyszer­s mindenkorra elhárítja azt a vádat, hogy nincs már Budapesten színházi közönség. Opera (7) Nemzeti (3, J­ Víg (3, V48) J­agyar (3, V48) Renais fH8) Városi rJ. M›81 Sz­ nHáxah Főv Op (3, Mjl Kirílv ›1. 1481 | Bel» (3, M”8) Kam­­ ndrá­sv ›m› Újpesti IM 81 Walkür Cyrano de Berg Hat szerep keres Mi­nk az éjszaka Márika Artatian özvegy Szombat Terezina Alexandra­­ X­V. és neje Elzevir Matyas kir ház. Pünk királynő — A hid­arcok és álarcok Engem szeress Marika Torca „ . d. u Vasárnap esi a Marik­** Ártatlan özveey „ . d. u Vasárnap esi a Shaw-premier a Vígszínházban. Brasshound kapitány megtérése. Nagy művészi és irodalmi eseményre készül a Vígszínház. A jövő hét szombatján, január 16-én, kerül bemutatóra a Brassbound­ kapitány megté­rése (Captain Brassbound's Conversion), Shaw há­romfelvonásos vígjátéka, amelyet Hevesi Sándor fordított A nagy angol író egyik legnépszerűbb és legnevezetesebb munkája ez, amely méltán sorako­zik a Pygmalion Az orvos dilemmája, s a Nagy Katalin mellé, amelyeknek annyi nagyszerű estét köszönhetett a Vígszínház közönsége. Izgalmasan érdekes kalandor-história ez a színdarab, romantikával sok tréfával és mulatság­gal átszőve. Szereplői arabok és európaiak. Marok­kóban játszik kalózok és angol előkelőségek között, szenvedélytől fűtött trópikus világban, amelynek háborgását egy természetes, egyszerű asszony jó­sága csillapítja le. Külön érdekessége a darabnak, hogy csak­ egyetlenegy nőr­­szerep van benne. Ezt­ az asszonyt Varsányi Irén­­ játssza, aki ezúttal is művészetéhez méltó feladathoz jutott. Ugyancsak rendkívüli szí­nészi feladat, vá­r Lukács Pálra, aki a megtérő Brassbound kapitány szerepében férfias egyéniségé­nek egész gazdagságát érvényesítheti Egy magasál­lású angol bíró figuráját. Shaw szatírájának egyik legsikerültebb alakját Hegerüss Gyula személyesíti. Rajnai Gábo­r játssza a színdarab legmulatságosabb szerepét, egy részeges, züllött matrózt.. Az amerikai cirkáló kapitányát Góth Sándor alakítja. Szerémy Zoltán, Béla Miklós, Poross Géza játsszák a marok­kói bennszülöttek főnökeit. Érdekes típusokat ele­venítenek meg Sarkadi Aladár, Mály Gerő, Toronyi Imre, Pártos Gusztáv Bárdi Ödön, Dózsa István, Somlár Zsigmond és Kabók Győző is. A díszleteket és kosztümöket Vörös Pál tervezte. Rendező: Bródy Pál. A jegyeket szombaton kezdik árusítani. Nem tart főpróbát a Belvárosi Színház az X. Y. és nejéből. * (A Macbeth felújítása.) Teljesen új betanu­lásban és új szereposztással kerül szinre a jövő héten, szerdán, a Nemzeti Színházban, hosszabb pihentetés után Shakespeare Macbethje. A címszerepet az új be­tanulás első előadásán először Odry­ Árpád, lady Mac­bethet pedig Hetlyey Aranka játssza. Banaiot Palá­gyi Lajos és Macduffot Nagy Adorján játssza. A többi főszerepeket Mihályfy Károly, Sugár, Harasztos, Ga­ram­szeghy, Fehér, Gabányi, Gyergyay, Girmery, Ivá­nyi, Kelemen és Pethes Margit játsszák. Terezina — Fedák Sári Minden este táblás házzal adják a Fővárosi Operett­színházban a Terezinát. Fedák Sári páratlanul nagyszerű alakítása a címszerepben a szezon szenzációja. Honthy Hanna, Halmay, Tolnay, Ujváry és Zátony vezetik a tökéletes együttest. Miami Anna-'ál |Szer s hai­t­­­át. Nem lehess tnd. Mátyás kór ház A nóta VI'C e Teremina Alexandra­­ X­V. nei° A Tacssína' varga IMátyás k­ r ház Plint-- királyuk

Next