Pesti Hírlap, 1926. április (48. évfolyam, 74-97. szám)
1926-04-27 / 94. szám
A PESTI HIRLAP 1926. április 27., kedd. Vita a nemzetgyűlés nívójának sülyedéséről Karafiáth Jenő a házszabályok módosításában, a felsőház felállításában és a mentelmi jog szabályozásában látja az orvosszert. A kormánypárt tizenhétórás ülések tartására tett indítványt. A költségvetési vita tovább folyik az obstrukció jegyében, miért is az egységes párt elérkezettnek látja az időt tizenkétórás ülések tartására. A ma megtett indítvány szerdán már életbe lép, s a Ház délelőtt 10 órától este 10-ig ülésezik. Scitovszky Béla elnök vezette a tanácskozást. A Ház folytatta a költségvetés általános vitáját. Halász Móric egységespárti indítványt nyújtott be a nyolc órás üléseknek tizenkét órára való meghosszabbítása tárgyában. Az indítvány felett a keddi ülés végén vita nélkül döntenek. Karafiáth Jenő egységespárti: Sajnálattal konstatálja a parlament nívójának a sülyedését, amit a széles alapokra fektetett választójogra vezet vissza. A felszólalások legnagyobb része a szocialisták részéről hangzik el, ami rengeteg fölöslegesen elköltött milliárdjába kerül az országnak. Esztergályos János: Ebből látszik, hogy mi dolgozunk, a miniszterelnök úr pedig vadászik. Berki Gyula: Igen, önök embervadászatot tartanak! Karafiáth: A parlament nívójának a megjavítására a leghelyesebbnek tartja a házszabályok módosítását, a felsőház mielőbbi megalakítását és a mentelmi jog szabályozását Mindezt megcsinálták Angliában, Dániában és Franciaországban is. Lehetetlen helyzet, hogy a mentelmi jog védelme alatt sorozatos visszaéléseket kövessenek el. Határozati javaslatot nyújt be. Esztergályos: Nem jobb volna az ellenzéket egyszerűen kizárni a Házból? Karafiáth: A külpolitikáról szólva, kimutatja, hogy az országot bizonyos körök hazafiatlan aknamunkával rossz színben igyekszenek feltüntetni a külföld előtt. (Györki: Ne hamisítsanak frankot, meg szokott!) A külföldi lapok egy része a legképtelenebb hazugságokat irta és irja rólunk. (Györki: Be kell tiltani azokat is!) Az egyik hollandi lap pl. azt írja, hogy Ottó Budapestre jött és Apponyinál lakik. Egy olasz lap viszont arról hoz cikket, hogy a Duna— Tisza-közén fegyveres bandák szervezkednek az ellenzéki képviselők ártalmatlanná tételére . (Derültség jobbról.) Felhívja a kormányt, hogy nagyobb gondot fordítson a külföldi sajtó informálására, ami annál is inkább szükséges, mert a megszállott területekre csak a Világot és a Népszavá-t engedik be. Érzelmi alapon nem lehet külpolitikát csinálni, amit bizonyít Olaszország és Jugoszlávia baráti szerződése is. Az utódállamok jelentősen sokat költenek fegyverkezésre és mikor ezért az SHS-állam pénzügyminiszterét megtámadták, arra hivatkozott, hogy a görög, bolgár, magyar és lengyel államok költségvetésük milyen nagy hányadát fordítják a hadseregre. Beszélt a munkáskérdésről, majd a munkanélküliségről, amely nemcsak nálunk, de az összes európai államokban észlelhető. A költségvetést elfogadta. (Élénk helyeslés és taps jobbról. A szónokot számosan üdvözlik.) Várnai Dániel szocialista. Ama állítást igyekezett megdönteni, hogy a parlament nívójának sülyedését a demokratizált választójog idézte volna elő. Sürgette a munkanélküliség ellen való biztosítást. A kormány ne ragaszkodjék a politikai határidőüzletekhez. Visszautasítja Karafiáth ama vádját, hogy a szocialisták, Sámson módjára, fel akarják gyújtani az ország vetését. Saul könyvéből idéz és azt mondja, hogy az egységes párt egy szamár álkapcsával akarta szétverni a szocialistákat. (Elnök utólag rendreutasította a citátumért.) Mikor a Karafiáth idézte cikk megjelent 1918-ban, még nem volt tiszta kép a bolsevizmusról, de ma már kétségtelen, hogy a szocialisták a bolsevistákban látják legnagyobb ellenségüket. Grigerrel polemizálva, sajnálatosnak tartotta, hogy az egyház embere mentő körülményeket talált a frankhamisítók mellett. Elnök két órakor ebédszünetet adott. Szünet után Zsitvay Tibor alelnök vezette a tanácskozást. Várnai kifogásolta, hogy a népszövetségi kölcsönből 133 millió aranykorona felhasználatlanul fekszik a Nemzeti Bankban. A költségvetést nem fogadta el. Kéthly Anna szocialista: Hangoztatoja, hogy ebben a költségvetésben is az improduktív kiadások dominálnak. A mai politika a diktatúrának alig leplezett formája. Gazdasági és szociálpolitikai törvényalkotást sürgetett. A költségvetést nem fogadta el. Sütő József szocialista: A gazdasági válságnak az iparban mutatkozó hatásáról beszélt. A szakszervezetek nemcsak munkanélküli segélyt fizetnek, de más formában is többet adnak, mint amennyit a tagok befizettek. (Viczián István: Hogy lehet ez?" A különbözet abból áll elő, hogy van vagy háromezer tag, aki soha nem vett fel munkanélküli segélyt. Magyarországon csak a választás nyílt, de a vállalatok titkosan kapják az ország pénzét. A következő szónok, Györki Imre szocialista a tanácskozóképesség megállapítását kérte. Elnök, miután kevesen voltak a teremben, tíz percre felfüggesztette az ülést. (Szünet után az egységes párt nagy számban jött be, a baloldal viszont egészen üresen maradt.) Felkiáltások a kormánypárton a szocialisták felé: Ne komédiázzanak! Meskó Zoltán: Kérem, a Ház feloszlatását! Elnök: Nagyon különös, hogy azok, akik tanácskozási képesség megállapítását kérik, eltávoznak a teremből. (Zajos helyeslés jobbról. Meskó: Válaszszunk!) Györki Imre szocialista: A tanácskozóképességet én kértem, én pedig itt vagyok. Az egységes pártnak, amikor ép most kér tizenkétórás üléseket, kötelessége, hogy jelen legyen. (Zaj jobbról: Itt vagyunk!) A kormánypártból alig egy-két szónok beszél, a többség eljárását tehát szemérmetlenségnek kell mondanom. (Nagy felháborodás jobbról. Elnök rendreutasítja.) Ez a nemzetgyűlés túlélte magát. A többség a frankhamisító Marsovszky jóvoltából szerezte mandátumát. Elnök rendreutasítja, s figyelmezteti, hogy ismétlődés esetén megvonja tőle a szót. Györki: Olyan esetek, mint a szénaszállítási panama, csak a kurzus Magyarországon történhetnek! Fekete Lajos: Minden országban előfordulnak! Csak nem szellőztetik! A svájci céhek ünnepe. Az ünnepen 300.000 ember vett részt. Zürich, április. (A Pesti Hírlap tudósítójától.) Zürich ismét ünnepi köntösbe öltözött. Már napokkal ezelőtt előkészítették a várost, tribünöket emeltek és zászlókat feszítettek ki keresztbe az utcákon. Mozgósították az egész rendőrséget és üzembe helyezték a város minden betegszállító autóját. Hatalmas táblák kerültek a gyalogjárók szélére, melyek nyilakkal és egyéb felírásokkal jelezték az utcákat, hogy az automobilon érkező idegenek könnyebben igazodjanak el. A zürichi hatóságok nem lőttek túl a célon, ha minden óvintézkedést megtettek a forgalom zavartalan lebonyolításának biztosítására. Minden 10—12-ik évben tartanak a svájci céhek egy hatalmas ünnepet, mely részint az egyes céhek teljesítőképességét bizonyítja a gyönyörű kiállítással, melyet produkálnak, részint valamely svájci vonatkozású eseményt ünnepelnek. Tizenkét évvel ezelőtt tartották a svájci céhek az utolsó ünnepélyt, ez azonban sokkal kisebb méretű volt, mint az idei. Ebben az évben a céhek által rendezett felvonulást két világhírű svájci író emlékének szentelték. Az egész menet K. F. Meyer és Gottfried Keller műveinek legszebb részleteit elevenítette meg. A két író legismertebb regényeinek és legértékesebb műveinek részletei vonultak fel képek alakjában egymás után. Olyan volt ez a felvonulás, mint az álom. Az ember elevenen látta mozogni és létezni azokat az alakokat, melyek csak a tudat alatt élnek. Meyer, Jenatsch Györgyének alakjai mentek el mellettünk, minden képzeletet túlhaladó hűséggel megalkotva, mintha csak a regény lapjaiból léptek volna ki. Tíz-tizenöt kép vasúlt el előttünk, K. F. Meyer és ugyanannyi Gottfried Keller műveiből összeállítva. A céhek nem takarékoskodtak a felvonulás kiállításában, de nem hiányoztak az ötletek sem. A felvonulás útvonala 13 kilométert tett ki és végigvonult az egész városon. A felvonulás 3000 emberből állt, 400 lovassal és mintegy 150 kocsival. A menet maga két kilométer hosszú volt és másfél óráig tartott, míg elvonultak előttünk. A 13 kilométer hosszú útvonalon 300.000 néző helyezkedett el; erre az alkalomra több mint 2000 autó és kocsi érkezett Zürichbe Svájcból és külföldről. 50 különvonat 100.000 embert hozott. Ilyen tömeget még nem láttak a zürichiek, de ilyen felvonulást sem. A „Falusi Romeo és Julia", „Hét legenda" és „Ruha teszi az embert" legszebb képei vonultak el előttünk Gottfried Keller műveiből. K. F. Meyer hatalmas regénye, Jenatsch György több képpel szerepelt és mintegy másfélszáz ember, személyesítette meg az egyes alakokat. Mindegyik kép kiállítását más más céh vállalta magára, lehetőleg kihasználva reklámnak a céh szakmájába vágó vonatkozásokat. Így „Ruha teszi az embert" című jelenetet a szabók céhe hozta, a lehető legnagyobb pompával. Egész délután repülőgépek cirkáltak a város felett és röpcédulákat szórtak. Pontosan hat órakor megszólaltak Zürich templomaiban a harangok, jelezve az ünnepségek egyik fontos pontjának bekövetkezését. Este hat órára volt ugyanis kitűzve a tél elégetésének időpontja. Svájcban még mindig megtartják ezt az öreg szokást. Hatalmas fabábu volt felállítva Zürich legnagyobb terén, a Tonhalleplatzon. A fabábu körül ezer és ezer ember tolongott. Pontosan hat órakor megszólaltak a harangok és ugyanekkor lobbant fel a láng a „Bögg" alatt, mint azt a svájciak nevezik, az ezernyi tömeg örömrivalgása közben. Hat óra két perckor lángra lobbant a seprő a bábu kezében, hat óra hat perckor lezuhant a baloldala, hat és nyolc perckor már nagyon gyenge alapokon állt a tél és hat óra tiz perckor hatalmas roppanással végleg ki is múlt, nem hagyva hátra egyebet füstölgő romhalmaznál. Szóval hat óra tiz perckor elmúlt Svájcban a tél és beköszönött a nyári — hivatalosan. Az természetesen más lapra tartozik, hogy hat óra husz vagy huszonöt perckor megeredt a havasjeges eső, mely tekintet és tapintat nélkül az imént Ulain Ferenc: A kurzus emberei nem sokat panamáztak, de a zsidók annál többet! Lendvai István: Bachert még mindig nem akasztották fel! Györki: A frankügyben a miniszterelnök kétszínű játékot játszott párthíveivel szemben is. Mikor az ügy kipattant, hívei gratulációját, hogy a fajvédőkkel végre leszámolnak, örömmel fogadta, mégis olyan jelentést adatott ki, hogy a frankügyhöz a fajvédőknek semmi közük sincs. A belügyminiszter lakásán tartott tanácskozáson kibontakozásról tárgyaltak: szóba került, hogy Windschgraetz vállalja magára az egész ügyet, de ő ez ellen tiltakozott, majd arról volt szó, hogy Bónis Arkangyalt bízzák meg olyan egyének szerzésével, akik magukra vállalják az ügyet. Szó volt arról is, hogy a kibontakozáshoz pénz kell, ezt sem Windischgraetz, sem Nádosy nem vállalhatták, mire felmerült a terv, hogy a szükséges két milliárdot a belügyminiszter szerezze meg. (Zaj jobbról: Maga sem hiszi komolyan!) Mokcsay Zoltán: Ezt mér megcáfolták! • Ferraki György: Mesedélutánokit rendeznek! De sok pénzébe kerül ez az országnak! Berki Gyula: Ugyanezeket mondta egy francia szocialista képviselő is! A két szöveg nagyon hasonlít! Majd fel fogom olvasni! Györki: Vallomások vannak, hogy bizonyos „István gazda" tudott a dolgokról. Berki: Igen! Van egy István gazda, aki tudott, de az nem Bethlen! Ezt ön, mint a parlamenti bizottság tagja, nagyon jól tudja. Györki: Ne tessék burkoltan beszélni. Nem fogadja el a költségvetést. Lendvai István személyes kérdésben való felszólalása után az ülés fél nyolckor véget ért. Kedden folytatják a vitát, végbement télégetési procedúrára, erősen végigpaskolt az emberek hátán. Ennek és a 0-fokra leszállt hőmérőnek azonban nem tulajdonítunk fontosságot. A svájci havasok közé hivatalosan beköszöntött a nyár. Ezzel be is fejezték az ünnepségedet és mindenki ment a pályaudvarra vagy autója után. Hiszen holnap is van egy nap és akkor már újra dolgozni kell. Ünneplésből nem élünk meg, mondják a svájciak. Az ünnepély a megjelent kimutatások szerint kitűnő haszonnal végződött. Nyert a város, nyertek a kereskedők, vendéglősök és szállodások, a bérautók és hordárok. Továbbá hatalmas összeget keresett a vasút is. Szóval mindenkinek jól jövedelmezett. Ami pedig a reklámot ileti, soha jobbat nem választhatott volna a város. A legközelebbi ilyen ünnepély 1936-ban lesz, amikor is a céhek 600 éves fennállásukat fogják megünnepelni. Lippay Imre: Mit nyújt előfizetőinek a PESTI HÍRLAP? A legjobb újságot, --stalinasabb, legfürgébb, legváltozatosabb és legfüggetlenebb napilapot, a legkitűnőbb írók és publicisták, így Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc, Hegedűs Lóránt írásait olvashatta. ®£®®®® A legterjedelmesebb újságot, mert a Pesti Hirlap oldalszám dolgában is a legtöbbet nyújtja. ®®®®®®®®®®®®®®®©®i& Birota-rendszerű képeket, amelyek a legkisebb eseményeket a legaktuálisabban mutatják be. A Pesti Hirlap Vasárnapját ezt a hetenként megjelenő szépirodalmi lapot, amely a magyar és idegennyelvű írók és köztek műveivel, külön gyermekrovatával, pályadíjat rejtvényrovatával felülmúlhatatan változatossága vasárnapi szórakozást nyújt a Pesti Hírlap előfizetőinek. Színházjegyeket féláron, fővárosi színházak elsőrangú előadásaira. Képes nagy naptárunkat, a melyet m i ! kivánsággára minden új előfizetőnknek dijtalanul küldünk meg. Az öt vaskos kötettel felerő, szépségben és gazdagságban minden eddigi naptárunkat sokszorosan felülmúló, pompásan illusztrált könyv egész évre élvezetes olvasmányt nyújt. S®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®® * A legújabb lexikont, To1'?* *2 \Ste-— —————— ies Világlexikonját ingyen, jóformán a diszes kötés a kezelési és szállítási költség készkiadásainak, kötetenkint 2' aranykoronának megtérítése ellenében. ®® Jutalomdíjat azon előfizetőinknek, akik a Pesti Hírlap előfizetői hadseregének további megnövelésében közreműködnek. 1750 K-ért egy héthez— —— napi és egy vasárlappéldányt vasárnapi 4000 koronás árral szemben. ›$ο«.&Gi 3000 K-ért Előfizetési dij egy hóra 50000K,negyedévre 135000K*