Pesti Hírlap, 1926. május (48. évfolyam, 98-120. szám)

1926-05-26 / 116. szám

10 NAPI HIREK.­ ­ (Az Eiffel-tornyot megeszi az idő vasfoga.) A kolosszusok kolosszusát, Európa legmagasabb torját, melyet 1809-ben állítottak fel, a rozsda rágja, kilencezer tonna öntött vasát lassan, de bizo­nyosan pusztítja az idő vasfoga. A ciklopszi-torony teljesen szilárd a súlyánál fogva, minthogy a négy tartópillért semmi sem köti össze s négyszögű alakjának egyik oldala százmé­ter hosszú. Ez a merész építmény elle­náll a vihar minden ostromának, négyzetméterenként négyszáz kilo­gram súlyt bíz meg, míg a legvészesebb orkánok is legfeljebb százötven kilogramnyi nyomást gyako­rolnak rá. De a szélnél is félelmetesebb ellensége az Eiffel-toronynak a rozsda. Az első rozsdarágásokat 1892-ben fedezték fel rajta és akkor nyomban há­romszorosan befestették. Azóta is folyton festegetik az alapjától a tetejéig, de a rozsdásod­ás pusztító munkája azért lassanként előre halad, őrli, pusz­títja a gigászi szerkezetet, mely a műszaki- és vegyi szakértők szerint aligha él túl két-három évszáza­dot. Aztán az öreg Eiffel-toronyot majd lebontják és mint nagy idők tanúját, beszállítják valamilyen múzeumba, ha ugyan­akkor lesz olyan nagy m­ú­zeum­, mely magába fogadhatja a rokkant titánt. AZ mOJAR-­S. A Meteorológiai Intézet jelentése: A légnyomáás fokozatos lassú emelkedése folytán 765 milliméterig javult. A kontinensen eloszlása azon­ban nem egyöntetű és magasnyomású terület húzódik a sarkvidéktől lefelé Franciaországon át Afrikáig. Viszony­lag alacsonynyomású területek vannak az óceánon, Európa északkeleti és délkeleti részein. Az idő a konti­nensen általában szárazabb lett. Hazánkban is megszűntek az esők. A hőmérséklet normálisnak mondható. Időjóslás: Inkább száraz idő, átmenetileg némi kő­sülyedéssel.­­ (Kitüntetés.) Dr. Gyarmati Dezső osztályta­nácsost, az országgyűlési gyorsiroda másodfőnökét, megérdemelt kitüntetés érte. A nemzetgyűlés elnöke az országgyűlési gyorsirodai tanácsosi címet ado­mányozta neki. Ez a szép kitüntetés arra méltó férfiút ért, aki immár három évtizede áll a gyors­írás ügyének művelésével a magyar parlament szol­gálatában. A parlamenten kívül más téren is lelkes működést fejtett ki a gyorsírás kultusza érdekében. Még 1903-ban megalapította Első Országos Gabels­berger Szakiskola néven azt az uj iskolatípust, am­elynek ma is a vezetője és amelynek azóta szá­mos követője a­kadt. Dr. Gyarmati Dezsőt kitünte­tése alkalmából kartársai és tisztelői lelkes ünnep­lésben részesítették.­­ (József kir. hercegnek bajor kir. hercegi ven­dégei érkeztek Budapestre repülőgépen.) Konrád bajor kir. herceg és felesége, Bona kir. hercegnő, ked­den délután 6­­óra 45 perckor érkezett Budapestre a Magyar Légiforgalmi rt. repülőgépén. A légi út Mün­chentől egész Budapestig öt óra hosszat tartott. A mátyásföldi repülőtéren a bajor kir. hercegi párt József kir. herceg nevében Döller kir. tanácsos, to­vábbá a Magyar Légiforgalmi rt. részéről Szegő Rezső igazgató, valamint szajoli Schneider Elemér százados, a repülőtér gondnoka, fogadta. Konrád bajor kir. her­ceg és felesége a Várba hajtatott, ahol József kir. her­ceg vendégei. . . — (Mayer miniszter diszpolgársága.) Srompolt nagyközeg képvielőtestülete diszpolgárásá választotta Mayer János földmivelésügyi minisztert, a község szü­löttét. A díszpolgári oklevelet pünkösd vasárnapján adták át a miniszternek, akit Okolicsányi alispán és­­Ebner János gazdálkodó üdvözöltek. A községházán tartott ünnepségen Mezey László főjegyző méltatta érdemeit, aki hálás szívvel mondott köszönetet. Dél­ben részt vett a miniszter a Hangya fiókjának hu­szonöt éves jubileumi ünnepén, ahol Szabó Sándor tanító, Anderlik Ignác igazgató és Borsody Sándor üdvözölték. A tiszteletére rendezett ebéden kifejtette a miniszter, hogy csak stabil kormányzat képes egy sú­lyos zavarokkal küzdő országot a bajokból kivezetni. Európában úgyszólván Magyarország az egyetlen, amelynek az utóbbi években stabil kormánya volt­.­­ (Erzsébet királyné szobra Esztergomban.) Az Esztergomi Sétahelyépítő Egyesület a primási palota és a Kolos-híd közötti parkban az elmúlt hét péntek­jén minden feltűnés kerülésével csendes ünnep kereté­ben állította fel Erzsébet királynénak arccal a Dunára néző terrakotta mellszobrát, amely Zala György vésője alól került ki és talapzatán ez az egy aranybetűs név pompázik: Erzsébet. A hercegprímás palotája kertjé­ből nézte végig a kegyeletes aktust, amelynek kereté­ben a szobor eszméjének felvetője, vitéz Szivós-Wald­vogel József ny. tábornok a megboldogult királyné emlékének méltatása után átadta a szobrot a város polgármesterének megőrzés céljából. GOODHUCHPNEU AZ UTAK KIRÁLYA SZILÁRD BÉLA VI., Lázár­ utca 14. (az Opera mögött) Telefon: T. 131-28 . (Meghalt Mikszáth Kálmánná.) A horpácsi Mikszáth-kúriának nagy gyásza van. Hetvenhétéves korában, rövid betegség után meghalt a családi kúria nagyasszonya, Mikszáth Kálmánné, farkasfalvi Mauks Ilona, a halhatatlan író özvegye. Az elhunyt matrónával ismét szegényebb lett a magyar élet, amelynek az utóbbi időkben rendre dőlnek ki nemes, régivágású asszonyai. Mikszáth Kálmánnét ugyanis nem méltatlanul állította a sors a halhatatlansággal egy sorba, irodalmunk egyik legnagyobb alakjának oldalára, mert ez a nagyműveltségű, finomlelkű és jó­sággal, szeretettel gazdaglelkű asszony, önmagában véve is értékes, érdekes és kivételes egyéniség volt. Mint feleség, a nagy író hűséges és önfeláldozó élet­társa volt Mikszáth Kálmánné, mint özvegy pedig, oly tragikus hirtelenséggel elhunyt férje emlékének leg­kegyeletesebb őrizője. Mikszáth Kálmán halála óta a nagyasszony ki sem mozdult a nógrádmegyei Hor­pácsról, ahol a családi ház irodalomtörténeti emlékű falai közt élte csendes elormúlt életét, örök gyászában még fájdalmasabb sebekkel, amióta Albert fia is el­hunyt, fiatalságának legszebb teljében. Horpácsi ma­gányában írta meg Mikszáthné, tavaly megjelent könyvét, amely —­ Mikzáth Kálmánné visszaemléke­zései címmel — az előkelő aszony lelken kívül finom irói tehetégét is revelálta. Mikszáth Kálmánnét szer­dán délután temetik a horpácsi kastélyból és temeté­sén fián, ifj. Mikszáth Kálmánon és nején, valamint Mikszáth Albert özvegyén kivül, két unokája is részt vesz, de minden bizonnyal elkíséri az elhunyt nagy­asszonyt örök útjára a magyar irodalmi és társadalmi élet számos vezető egyénisége is s velük az egész nem­zet kegyelete.­­ (A Tokachi-vulkán kitörése több száz embert elpusztított.) Tokióból jelentik: Észak-Japánban, Hokkaido közelében a Tokachi-vulkán kitört. A láva sok embert eltemetett és több házat elpusztított. A vulkán kitörése alkalmával az eddigi megállapítás szerint 200 ember vesztette életét. Mintegy ezer em­bernek még nem akadtak nyomára. Az­­ eddig ki­aludtnak hitt Tokachi tűzhányó kitörése olyan ro­bajjal ment végbe, hogy azt 32 kilométer távolság­ban is hallották. A szökőárban több száz ember vesz­tette életét. Az egyik kénbányában sok bányászt el­temetett a földomlás. A vulkán kitöréséről még azt jelentik, hogy a vulkán közelében a vasúti vonal két kilométer hosszúságban tönkrement és tízezer hold­nyi rizsföld elpusztult. A halottak számát száznál többre becsülik. Mintegy kétezer földmives a hegyek közé menekült. Egészben a vulkánnak három nagy kitörése volt. Katonai mérnököket és körülbelül nyolcszáz munkást küldtek ki a szerencsétlenség színhelyére. — Berlinből jelenti a Pesti Hírlap tudó­sítója: Japánban a vulkán kitörésének már többezer emberáldozata van. Az obszervatórium igazgatója és hat asszisztense szintén életét vesztette. A láva egy közeli szénbánya bányászai elől elzárta a kivezető utat.­­ (Párizsból Japánba repülőgépen.) Párizsból jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. Pelletier D'Oisy re­pülőkapitány kedden elindult Japánba repülőgépen. A párizs a tokiói légiutat tíz napra tervezi.­­ (A sirdar gyilkosának halálbüntetése jogerős.) Kairóból jelentik. Ama hét ember közül, akiket kü­lönböző politikai bűncselekményekért — többi között a sirdar meggyilkolásáért — vádoltak, tudvalevően hetet felmentettek, míg Fahmi Alit halálra ítélték. A halálbüntetést most hivatalosan megerősítették.­­ (A hírszolgálat és a rendőrség.) A rendőri sajtóiroda ma éjjel a központi ügyelet útján jelentést kapott arról, hogy gyilkosság történt. A rendőri bizott­ság vezetője nem tudva azt, hogy gyilkosságok eseté­ben a legnagyobb nyilvánosságra van szükség, hogy a nyomozás sikeres lehessen, nemcsak az informálást tagadta meg, hanem karhatalommal gátolta meg az újságírókat abban, hogy a közérdekű esemény hely­színén megjelenhessenek. A napilapok rendőri tudó­sítói tiltakozásukat fejezték ki ez ellen a nemcsak a sajtót, de a közérdeket is súlyosan sértő eljárás ellen. Nagyobb bűnügyek, de különösen gyilkosságok esetén a közérdek kivár­ja, h­ogy nemcsak a bűnügy nyomo­zási részletei, hanem a szociális és egyéb körülmények is nyilvánosságra kerüljenek, hogy példaadó és elret­tentő hatást váltsanak ki. A sajtó ezt a kötelességét az utóbbi hónapokban kielégítően nem teljesítheti. A bu­dapesti napilapok rendőri tudósítói, akik rövid idővel ezelőtt a rendőri sajtóiroda intézményét újból kivív­ták, meggyőződést szereztek arról, hogy a rendőrség részéről a sajtó informálására életbe léptetett szerv a céljának meg nem felelő és a hibák kiküszöbölésére semilyen jószándék vagy jóindulat nincs. Ennélfogva kedden éjszaka a rendőri sajtóirodából kivonultak és elhatározták, hogy a jövőben hivatalos forrásból szár­mazó rendőri tudósítást mindaddig nem közölnek, amíg a főkapitány a közszabadságokat és a sajtósza­badságot súlyosan érintő sérelmeket nem reparálja.­­ (Hősök emléke.) Jászladányból jelentik: Pün­kösd hétfőjéi," nagyszabású ünnep keretében leplezték le Jászladányban a község hősi halottainak emlék­szobr­át. Az ünnepen megjelent József kir. herceg is, továbbá Nagy Emil volt igazságügyminiszter, Al­mássy Sándor, Jásznagykunszolnok megye főispánja, Alexander Imre alispán és Czettler Jenő képviselő. A kabinetiroda, a honvédelmi minisztérium, a vár­megyei Vitézi Szék és a vármegyei csen­dőrtisztikar küldöttséggel képviseltette magát. Peér Leó, a jános­h­idai premontrei rendház főnöke, mondotta a tábori misét, amely után József kir. herceg beszédet mondott. Nagy Emil szavai után Peér Leó megáldotta a szob­rot. Délben ünnepi ebéd volt. Délután József kir. her­ceg megnézte a leventék gyakorlatait. — Tiszaföld­vár­ról jelentik: Tiszaföldvár község elöljárósága május 30-án a világháborúban elesett hősök emlékére ünne­pet fen­dít. Az ünnep keretében tesznek fogadalmat a tiszaföldvári leventék. — Mátraszele község közönsége a világháborúban elesett hősök emlékére emelt emlék­szobor leleplezési ünnepét dr. Sztranyavszky Sándor, Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék főispánjának részvételével június 6-án, délelőtt fél 12 órakor tartja meg.­­ (Apponyi Albert nyolcvanadik születésnapja.) Az Országos Stefánia Szövetség elnökének, gróf Ap­ponyi Albertnek 80-ik születésnapja alkalmából folyó év május 29-én, szombaton reggel fél 9 órakor a bu­davári koronázó főtemplomban hálaadó istentiszte­letet tart.­­ (A hercegprímás eltiltotta a leánycserkészetet.) Már több főpap foglalt állást az ellen, h­ogy a cser­készmozgalmakban, főként a kirándulásokon, leányok is résztvehessenek. A bíbornok-hercegprímás pedig egyik legújabb rendeletével egyszerűen eltiltja a leány­c­ser­készetet- Ez a tiltó rendelet így hangzik: Aminő hathatós nevelési segédeszköz a fiútanulóknál a leg­újabban erősen felkarolt cserkészet, akkor, ha annak keretei és arányai nem esnek a tanulmányok rová­sára, olyannyira kifogásolandó, ha ezt a férfias jel­legű és irányú mozgalmat a leány­ifjúságnál is beve­zetni iparkodnak. Nem felel az meg a leány­psziché­nek semmikép sem, miért is a leánycserkészetnek bevezetését és fentartását a fenhatóságok­­ alá tartozó leányintézetekben megtiltom. E rendelettel egyid­ejűen eltiltotta a hercegprímás az iskolai táncmulatságokat is, amelyek ellen a kultuszminiszter is hivatalosan ál­lást foglalt.­­ A pénzügyi bizottság megkezdte a költségvetés tárgyalását. A főváros költségvetési bizottsága Fel-Icusházy alpolgármester elnöklésével kedden kezdte meg az 1926. évi költségvetését tárgyalását. Sipőcz Jenő polgármester expozéjában megállapította, hogy a költségvetés deficitmentes, ebből azonban nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Azt az alapvető elvet tartották szem előtt, amely sem a szükségletek kielégítését nem akarta csök­kenteni, sem a polgárság újabb megterhelését nem kívánta, ezért az üzemeket vonták be a központi pénztár dotálásába. A legközelebbi jövő feladatait az ipar és kereskedelem ápolásában, a tranzitó­kereskedelem fellendítésében, a ferencvárosi kikötő kiépítésében, e piackérdés rendezésében és a szo­ciális kérdésekben jelölte meg. A beruházási köl­csönnel nemcsak lukratív beruházásokat kell esz­közölni, hanem a szociális feladatokra is gondolni kell. A monopolisztikus üzemeket megtartandónak jelezte s legfeljebb a háború alatt keletkezett üzemek leépítésére utalt. Rámutat arra, hogy a lakásépítés terén nagy feladatok előtt áll a főváros s arról számolt még be, hogy a közigazgatás egyszerűsíté­sén dolgozik a belügyminisztérium Bródy Ernő az ipar és kereskedelem súlyos válságát tette szóvá s a külföldi kölcsön megoldá­sát sürgette. A forgalmi adórendszer leépítésére, a telekértékadó bevezetésére hivta fel a figyelmet. Az üzemek kérdésében pártja a községesítés mellett van. Ereky Károly szükségesnek tartaná az állam­hoz hasonlóan havi költségvetések és zárószám­adások rendszeresítését és indítványozta, hogy a főváros költségvetését, a jövőben az állami költség­vetés rendszere szerint készítsék. Havas Rezső a középosztály nyomorúságos helyzetével foglalkozott. Az üzemek leépítését he­lyesli, de megfontolást ajánl. A bizottság tárgyalását csütörtökön délután folytatja.­­ (Egy székely katona letartóztatta Erdélyi Já­nos volt román minisztert.) Marosvásárhelyről jelen­tik: Erdélyi János, R­omániának volt budapesti meg­hatalmazott minisztere Marosvásárhelyen egy ka­szárnya előtt beszélgetésbe elegyedett az őrt álló ka­tonával. Megkérdezte, hogy jó-e az ellátás, meg­elégedettek-e a katonák. Az őr erre letartóztatta. Kémgyanúsnak nézték, de hosszas vallatás után, miután egy audienciára szóló meghívóval igazolta magát, szabadon engedték. Azt a katonát, aki Er­délyt letartóztatta, Ferenc Vilmosnak hívják, szé­kely fiú.­­ (Halálozás.) Dr. Bralek Ferenc, a prágai cseh egyetemen a magyar nyelv lektora, május 22-én 78 éves korában meghalt. Ötven esztendeig volt a prágai egyetemen a magyar nyelv lektora s elsőnek fordította le Petőfi ösz­szes költeményeit cseh nyelvre. Rendes tagja volt a Kis­faludy-Társaságnak s levelező tagja a Petőfi-Társaságnak. Személyes jóbarátságban állt Jókai Mórral. Temetésén, mely kedden volt Prágában, a prágai magyar kolónia tes­tületileg vett részt. Schlesinger Jenő, a Wiener Allgemeine Zeitung köz­gazdasági főszerkesztője, hétfőn Bécsben szívszélhüdésben elhunyt. Verebélyi Lorett Endre volt gyáros, magánzó, május 24-én meghalt. Tetemét május 26-án délután 4 órakor a Kerepesi-úti temető halottasházából az ugyanottani csa­ládi sírboltban fogják örök nyugalomra helyezni. Kelecsényi Fejérpataky Tibor földbirtokos f. hó 25-én Budapesten meghalt. Beszentelése a Kerepesi-uti te­mető halottasházában f. hó 26-án délután fél 5 órakor és temetése Iváncsán (Fejérm ) május 27-én délelőtt lesz. | Szent-Margitszigeti Szanatórium | . Megnyílik : 1926. június 9-én. A legmodernebb belgyógyászati diétás és fizikoterápiás gyógy-­­­­ószobákban kénes és szénsavas tor-­­ és üdülőintézet. — A laki­k ... vásfürdők Cs sz, köszvény, női bántalmak, stb. ellen. — Orvosi-­­­lag vezetett, házi üzemű diétás konyha cukor-, gyomor-, vese és ~ szívbajosok számára, soványító- és hizlaló kúrák. Röntgen. Laboratórium Vízgyógyintézet. SZENT-MARGITSZIGETI SZÁLLODÁK (Állandó üzemben.) Kényelmes modern lakószobák. — Kitűnő ellátás. — Állandó autójáratok a pesti Margithidfőtől. — Felvilágosítással szolgál az Igazgatóság: 6630 Bpest, III., Margitsziget, Sürgöny.: Budapest, Margotel. PESTI HIRLAP 1926. május 26., szerda.

Next