Pesti Hírlap, 1926. július (48. évfolyam, 145-171. szám)

1926-07-10 / 153. szám

16 PESTI HI Ft LAP 1926. Julius ÍO., szombat. VÍGSZÍNHÁZ SCYBOLD Lengyel Menyhért 8 felvonásos vígjátéka. Beybold Vilma Fedák Sári Vladár Emil Vejjedaa Gyill­ Hermann Liel Hosvay Rózsi Mithé István Uray Tivadar Jancsi kisasszony Gazsi Mariska ruchs ur Gárdonyi Lajos Viktória Kurth­ Sári Zsanett Kőrösy Angéla Vámosné Vaszary Piroska Wels Kristó Balla Mariska Xleckner Győző Lajos Kezdete a Vége f il Arakor. BUDAI SZÍNKÖR „ MUZSIKUS FERKO Zerkovita Béla és Szilágyi László 8 felvonásos operettje. Muzsikus Ferkó Kiss Ferenc Szerencsi Gitta Honthy Hanna Borcsa Biller Irén Kerekes Himníd­ Sziklai József Borbolya Flórián Kabos Gyula Tiszteletes tu Rátkai Sándor litván gazda Pajor Ödön szinházi direktor Zilahi Pál Felberti Kertész titkár Krepneka Várnai Je58 Kezdete HS, vége N­ őrskor. BUDAPESTI SZÍNHÁZ Nincs előadás. KcAmcAmcA Telefon József 140—31. A fenevadak szigetén Kalandorfilm 3 rész, 24 felv. land a három rész egy előadásban, I. rész . Robbanás a tengeren. II. „ Az őserdő borzalmai. III. „ Harc a kalózokkal. Előadások­­­­6, 1 8 és 10. BELVÁROSI SZÍNHÁZ TÓ-MOZI Telefon Lipót 919—22, 919—83. Hol voltál az éjjel ? Amerikai Fanamet-vígjáték 8 felv. Főszereplők: Eleanor Boardman és Conrad Nagel Tinta Matyi születése. Pingulin, a Mandarin Amerikai slágerburleszk 2 felv. Kincs, ami nincs ! Amerikai slágerburleszk, 8 felv. Híradó. Előadások: 8 év 10 órakor. CORSO telefon: 83—9a A fenevadak szigetén Kalandorfilm 3 rész, 24 felv. Mind a három rész egy előadásban, 1 I. rész : Robbanás a tengeren. II. ,, Az őserdő borzalmai, III. „ Harc a kalózokkal. Előadások­­ 7 és MI0 órakor. FILMSZÍNHÁZ Teréz-kórus 50. Telefon : L 921-32 és L 921-33. Magyar és UFA híradók Tinta Matyi születése. Az anyai Áldozat Charles Méré regénye 8 felv. Hol voltál az éjjel? Fanamet vígjátékattrakció 7 felv. Főszereplők­­ Eleanor Boardman, Conrad Nagel. Előadások : 7 és 410 órakor. DARÁZSFÉSZEK Kezdete 8. vége (411 órakor.­­ BEKETOW-CIRKUSZ Telefon L.­­19­85. KEDDEN DÍSZELŐADÁS. Kezdete 6 órakor, aaana mmwu BraenoBi riVULl MUWIO Nagymező­ u. 8. Telefon T. 30—49. Ki ad többet értem? Modern mese a házasságról 8 felv. Főszerepben : Adolphe Menjou és Claire Windsor Az ördög nem alszik Vígjáték 7 felvonásban . Főszerepben : Constanza Talmadge. Szép kis család 2 felv. burleszk-attrakció. Előadások : 5, 148 és 5410 órakor. MARKUS EMÍLIA PARKMOZGÓ Telefon J 153—67 Hiradók. Pathé revü. A vén kecske Francia bohózat 7 felvonásban. Főszerepben : Mre Josyane és Jean Debelly. Arizona hőse Cowboy-kaland 6 felv. Főszerepben : Jack Hoxle. Pilinszky Zsigmond, az Operaház tagjának fellépte. Előadások : 8 és 10 órakor. A PESTI HÍRLAP mozi-bonos előadásai A boltos-jegyek esti 1 órától a moll pénztáránál se megválthatók. TÓ-MOZI Hétfőn : (Július 12-én) 8 órakor : Hol voltál az éjjel ? Fanamet-vígjáték 6 felvonásban. Főszereplők : Eleanor Bordmann, Conrad Nagel. Ezenkívül a fényes kisérőmű­sor. KERT-MOZI Kedden­­ (Július 13-án) 8 órakor : A fenevadak szigetén Kalandorfilm 3 részben, 14 felv. Mindhárom rész egy előadásban. I. rész. Robbanás a tengeren, II. rész. Az őserdő borzalmai. III. rész. Harc a kalózokkal. MÁRKUS EMILIA-PARK Szerdán: (Július 14-én, 8 órakor­­ Arizona hőse A vén kecske Pilinszky Zsigmond, az Operaház tagja, személyesen fellép.­­ (A színigazgatók és a Zenész­szövetség.) Nem­régen a belügyminiszter rendeletet adott ki, amellyel szabályozza a zenészek ügyeit és kimondja, hogy csakis a Zenészszövetség tagjai szerepelhetnek nyil­vános zenekarban. A színigazgatók, akik már hetek óta tárgyalnak a zenészekkel a jövő évi kollektív szerződésről, nem tudnak megegyezésre jutni, ami­nek állítólag ez a belügyminiszteri rendelet az oka. A színigazgatók szerint ugyanis a Zenészszövetség a belügyminiszteri rendelet adta hatalom birtokában diktatórikus módon igyekszik érvényesíteni az aka­ratát. A színigazgatók ezért felkérik a belügyminisz­tert, hogy közvetítse a zenészekkel való tárgyalásokat, amit, a minisztérium meg is tett S egyben megvizsgál­ja, hogy a Zenészszövetség nem él-e vissza a rendelet által biztosított jogaival. * (Jedák Sári utolsó kilenc fellépése) a Víg­színházban Seybold és Antónia ragyogó szerepeiben. Legközelebbi előadások: Szombat, hétfő: Seybold, Va­sárnap kedd: Antónia. MOZI/ Hétfőn. Július 12-én 25-ik elöntős Muzsikus Ferkó MONTIN HANNA, BILLER IRÉN, KISS FERENC, SZIKLAY JÓZSEF, KABOS GYULA Budai Színkör Minden este fél 8-kor* —... ... ... ...­­ * (Kedden este indul hódító körútjára) Az alvó feleség, hogy épen úgy lebilincseljen a Budapesti Szín­házban mindenkit, amint azt Az alvó férj a Vígszín­házban tette. Külön meglepetés lesz, hogy Somogyi Bogyó Az alvó feleség bájos szereplője, ezúttal mu­tatkozik be mint telivér primadonna, öt nagyszerű ének és táncszámot fog bemutatni. Külön szenzáció lesz Békeffi László az ébredő férj szerepében. Kacag­tató orkánokat fog minden jelenete felidézni. Sarkadi Aladár az ébredő apás és Kmodint az ébredő anyós hallatlanul mulatságos alakításaikról az egész város beszélni fog. Pompás szerepet játszik: Somogyi Emmi, Fodor Arthur, Lészay Kató, Tihanyi Béla, Mátray Piri és Somlár Zsigmond. A helyárak a szenzációs új­donsághoz is mérsékeltek. 50, 40, 30, 20 ezer korona a földszinti, 30, 18, 15 és 10 ezer korona az emeleti je­gyek. Az ébredő férj Az alvó feleség . . . Az alvó anyós . . . Az ébredő após . . . * (Kétezer ember lesz a Blaháné) vasárnap délutáni és esti előadásán a Budapesti Színházban.­­A négy Blahánét mindkét előadáson: Rákosi Szidi, Somogyi Bogyó, Dömötör Ilona és Jaczkó Gia játsszák. * (Régi jó Budapest) — csupa jóke­dv — csupa sláger — Somogyi Nusí, Rátkai Márton — Vasárnap délután — Budai Színkör — mérsékelt helyárak. * (Opera­est az Állatkertben.) A Filharmónias 'Társaság' zenekara péntek esti operaestje keretében Aubet, Földmarte, Moissénet, Wagner és Erkel zeneileg legértéke­sebb művei kerülnek műsorra. A Tosca cimű­ opera teljes első felvonásának elfiadásában Veetty Józsa, Somló József, dr. Pogány Ferer,­­a Mald­eky Otitkár, a m. kir. Opera­fuli művészei is közreműködnek. A zenekart Komor Vilmos karnagy vezeti. Békeffi László Somogyi Bogyó Kmodiné Jozefin Sarkadi Aladár Arilona hőse. — A vén kecske. Premier a Márkus Emila-Parkban. Az időjárás végre kegyes arculatát mutatta és a Márkus Emilia-Park, ez a szép, kellemes és világ­városi szórakozóhely, csillagos ég alatt, tele néző­tér előtt tarthatta meg premierjét. Ez a premier, ha nem is adott szenzációkat, mindenesetre két kelle­mes filmmel gyönyörködtetni tudta közönségét. Az első film a népszerű cowboy-színész, Jack Brexie, egy érdekes meseszövésű vadnyugati története, Ari­zona hőse címmel, amely sem nem rosszabb, sem nem jobb a többi hasonló filmeknél, hanem ugyan­olyan jóleső és szórakoztató, mint ezek. A másik film, A vén kecske, vidám és vérbeli francia vígjá­ték, kevés akcióval, sok finoman kidolgozott rész­lettel és csattanósan vidám befejezéssel. A két film köz­öt Pilinszky Zsigmond, az Operaház művésze, énekelt igen szépen három Puccini-áriát, amelyek után még egy színes Pathé-revü is élénkítette a műsort. (Ny.) * (Gaál Béla) vezetése alatt álló filmművészeti iskola végző növendékei július 11-én d­­e­ fél 11 órakor az „Ufa"-filmszínházban nyilvános vizsgaelőadást tarta­nak. Jegyek az „Ufa" pénztárainál kaphatók. * (Metropolis.) Az Ufa neubabelsbergi műter­mében elkészült a Metropolis című fantasztikus film.­ Frit­z Langa rendezte. Alfred Davies, a legnagyobb angol konszern egyikének igazgatója, már megsze­rezte a filmet, amelyről még sokat fognak beszélni. * (Tilos a filmezés.) Több amerikai cég enge­delmet kért a Vatikántól, hogy a Szt. Péter-ünnep egyházi szertartásait lekurblizza. A pápa megtagadta az engedélyt. Állítólag amiatt, mert amerikai prelá­tu­sok panaszkodtak a filmek ellen, amelyeket ameri­kai operatőrök készítettek római egyházi ünnepekről. * (Beteg filmmágnás.) Carl Laemmle, az Uni­versal elnöke, Európába utaztában a hajón megbete­gedett. Doverben két angol orvos helyezte el külön be­tegszállító vagonba, így vitték Londonba, ahol vakbél­operációt végeztek rajta. Most már remélik, hogy megmenthetik. * (Ártatlan Zsuzsi.) Gilbert nálunk is ismereti operettjéből a berlini Eichbert-gyár filmet íratott. Clian Harvey játssza a címszerepet. Rendező Ri­chard Bobberg. * (Strogov Mihály.) Párizsból jelentik, hogy Turjánszky elkészült a Verne regénye után szerkesz­tett filmmel, amelynek címszerepét, a cár futárját, Iván Moszjukin játszotta. A cselekmény követi a re­gény menetét, természetesen filmtrükkökkel bőven tarkítva. A cári estély ragyogó csoportjai közben pél­dául a cár a szibériai lázadók rettenetes pusztításait látja egyszerre. A felvételeik, egy része orosz földön történt. A lett hadsereg segítségével oly tömegeket tudtak mozgósítani, amilyenek francia filmen még nem szerepeltek. Jeanne Brindeau játssza Sztrogov anyját, Nadiát pedig Natália Kovanko személyesíti. * (Harald Lloyd jön.) Egy párizsi lap jelentése szerint a híres filmművész szeptember hóban a fran­cia fővárosba érkezik, azután ellátogat több más met­­ropolisbót. * (Minden szóért 81 dollár.) William Fox szer­ződtette Ralp Spencet, aki specialista a filmszövegek megírása terén. Spence minden Szóért öt dollárt kap. Pedig az amerikai szövegek nagyon bőbeszédűek szok­tak lenni. TÖRVÉNYKEZÉS. — A „Tiigrishadosztály" fantasztáit elitélték. Pénteken tárgyalta Publik Ernő táblabíró tanácsa Preiszner István cipészsegéd, Borbély Imre kertész­segéd és társaik bűnügyét, akik ellen az ügyészség a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntett címén emelt vádat. Vádlot­tak voltak még: Varkai János orvostanhallgató, Ko­vács János fővárosi számtiszt, Kroffinger Fülöp fő­kalauz, Soltész Pál, Deutsch Zoltán magántisztvi­selő. Vankai János ez év tavaszán hosszabb tárgya­lást folytatott Kovács Jánossal és megegyeztek, hogy, az integritás érdekében titkos szervezetet létesítenek. Vankai a román, Kovács pedig a cseh elszak­ott ré­szeken fogja működését kifejteni. A tárgyalásokba bekapcsolódtak Preiszner és Borbély is, akik aztán átszöktek a határon Losoncra s ott elmondották a cseh hatóságoknak, hogy Magyarországon­ nagyará­nyú titkos szervezet működik. Tigr­is-hadosztályok alakultak s a szervezetnek kétmillió tagja van és rengeteg ágyú és egyéb hadianyag áll rendelkezé­sére. A csehek erre megkeresték a magyar külügy­minisztériumot. Így indult meg a nyomozás. Preisz­nert és Borbélyt időközben kiszolgáltatták a magyar hatóságoknak. A főtárgyaláson Vankai János el­mondotta, hogy katonai diktatúrával, de a kormány, megbuktatása nélkül képzelték terveik megvalósítá­sát. Az elnök ama megjegyzésére, hogy terveikkel sokkal több kárt csináltak, mint hasznot, a vádlott büszkén jelentette ki, hogy ők tetőtől-talpig hazafiak, mire az elnök erélyesen leintette. Az ilyen akciókkal — mondotta — csak nevetségessé teszik a hazafiság szent fogalmát. Kovács János azt vallotta, hogy bíz­tak a felvidéki lakosság csatlakozásában és a fegy­vert a csehektől akarták elver­ni. Hasonló vallomást tett a többi vádlott is. A perbeszédek elhangzása után a bíróság Borbély Imrét fölmentette, Preiszner Istvánt kétévi, a többieket három—három hónapi fogházra, Kroffinger Gézát egyhónapi államfogházra itélte el. — Visszaélés az italmérési engedélyek ellen­őrzése körül. Béres Gyula pénzügyigazgatósági fő­szemlész ellen a pestkörnyéki kocsmárosok följelen­tést tettek. Béresnek ugyanis az volt a feladata, hogy ellenőrizze az italmérési engedélyeket. Munkája köz­ben észrevette, hogy egyes kocsmárosok nem szerez­ték meg a honosságot, miért is az italmérési enge­dély kiadása nehézséggel jár. Megfenyegette tehát a kocsmárosokat, hogy eljárást indíttat ellenük, de ha pénzt adnak, megszerzi részükre az engedélyt. Öt­tizenötmillió korona erejéig zsarolta meg ügyfeleit, s végeredményben nem csinált semmit. Pénteken ke­rült a főszemlész a pestvidéki törvényszék Fischer­tanácsa elé. Azzal védekezett, hogy fizetéséből nerre tudott megélni, nyomorgott és segíteni akart csa­ládján. A tanácselnök keményen rászólt: — Ha valaki közhivatalt vállal, akkor megköze­líthetetlennek kell maradnia, ha az államtól húzott fizetéséből nem is­ tudna megélni. Szomorú dologt lenne, ha minden szerény Viszonyok között élő köz­tisztviselő ugyanezzel a logikával bűncselekményt követne el." A biróság a perbeszédek elhangzása után a fő­szenzd­észt tizhavi börtönre itélte. Szinházast Víg (8) Magyar (8) FffV. Op. (8) Király, (Jt (8) Seik. 81 Budai (3, HB) Budapest|(H4, 8)| Vasárnap ^ — — — — Hégi jó b­udapet | Vasárnap ^ Antónia —­­ — — Darázsfészek Muzsikus Ferkó Blaháné | KÖZGAZDASÁG. A magyar szalámi és a sok eső. Egyes élelmiszereknek épugy megvan a divatjuk­, mint a női divatcikkeknek. Talán egyetlen élelmiszer­nek sincs olyan elhatárolt szezonja az év bizonyos szakában, mint a szaláminak. Ha elmúlik a hosszú tél és szép májusi vasárna­pokon ezrével tódul ki a városi nép a „zöldből­, a sok irodakisasszony két kis csomagot cipel kezében. Az egyik a „ridikül" azokkal a bizonyos szépségápoló szerekkel, a másik a sarki fűszerestől vásárolt rövid, vastag „turistaszalámi". Ez époly elmaradhatatlan kisérője a fiatal városi kisasszonyoknak,­­ mint az „unokabarát". Május, június, július hónapokban több szalámi fogy el a városokban, mint az év többi hónapjaiban együttvéve. A bécsi Práter legjellemzőbb alakja a nyáreleji hónapokban a „szálámuccsis" bácsi, aki ott sürög-forog az ő szalámis kosarával, éneklő hang­hordozással kínálva a „szálámuccsit",­­ ahol legsű­rűbb a tömeg. Rengeteg mennyiség fogy el a bécsiek között is szép kiránduló vasárnaponként ebből az igazi magyar cikkből. Ha összeraknák méterszámra ezt a kolbásztörveget, úgy kilométereket tenne ki a hosszmérték, amit az emberi gyomrok ilyenkor beke­beleztek. Más években a hét elején ilyenkor nehéz ardenni lovak Vontatták a többszáz szalámival tömött ládát stráfkocsikon a vasúti és hajóállomásokra, hogy szom­baton megérkezzék a magyar gyárak friss küldemé­nye a bécsi és prágai üzletekbe. Most azonban csend van itt is. Lanyha lett a szalámiüzlet és nagy a pa­nasz a magyar szalámigyárosok „berkeiben". Az egyik nagy fővárosi szalámigyár igazgatója rezignált hangon panaszolja el a szalámi-bajokat: " A magyar szalámit szívesen fogyasztják raj­tunk kívül az osztrákok és a csehek is. Budapest kö­zönsége is nagy szalámifogyasztó, de Bécsé talán még nagyobb. A háború előtt a cseh városokba 40 vagont, Ausztriába 50 vagont exportáltunk évenként. Alig tu­dott a magyar szalámiipar annyit termelni, mint amennyit külföldön, de főleg a régi nagy Ausztriában — elhelyezni ne tudott volna. Most azonban 1 Alig tudjuk elhelyezni a régi exportnak az egynegyedét ! Ennek töt­bféle oka van. Az oly kedvező osztrák piac a háború utáni időkben, midőn a c*^*Syar szalá-

Next