Pesti Hírlap, 1926. november (48. évfolyam, 250-273. szám)

1926-11-21 / 266. szám

Két újabb fiókkiadóhivat­alt nyitottunk a Pesti Hírlap közönségének kényelmére. /. Krisztina-körut 133. szám, Krisztina-tér* és Krisztina-körut sarok (a Budai Színkörrel szemben,). — Telefon: /. 25-26, Újpest, István­ út 1. — Telefon: Újpest 74. Az idő­s pénz mondják a gyakorlati gondolkozású angolok s va­lóban nagy megtakarítást jelent mindenkire néz­ve az, hogy ha a szükségleteihez való hozzáférést gyorsabbá, kényelmesebbé s így olcsóbbá teszik. A magyar közönségnek nélkülözhetetlen szükségletévé vált immár a Pesti Hírlapra való előfizetés, amely nemcsak azt jelenti, hogy minden nap a jólértesültség, a tudás és szórakozás gazdag tár­házát szállítják házához, hanem jelenti a kedvez­mények oly sorozatát is, amelyeknek tényleges értéke messze felülmúlja az előfizetési díjat. Ezek közül itt csupán a Pesti Hírlap kedvezményes színház­jegy-akciójáról emlékezünk meg, amely rövid idő alatt páratlan népszerűségre tett szert s amelyet, ha egy család havonként csak egy-kétszer is vesz igénybe, az elért megtakarításból bőven kitelik a Pesti Hírlap havi előfizetési díja, sőt még fölösleg is mutatkozik. Nemkülönben nél­külözhetetlenek minden embernek a Pesti Hírlap apróhirdetései is, ezek a legfürgébb, legeredményesebb, minden­hová eljutó s legolcsóbb ügynökei a mindennapi élet minden elképzelhető szükségletének. Jó szolgálatot kívántunk tenni a Krisztina­város és környéke, valamint Újpest város közön­ségének, amikor kényelmesebbé tettük a felsorolt nélkülözhetetlen szükségletekhez való hozzájutást azzal, hogy egy-egy újabb fiókkiadóhivatalt szer­veztünk meg részükre. Krisztinavárosi fiókunk Krisztina­ körút 133. sz. a., a Krisztina-tér és a Krisztina-körut sarkán van (szemben a Budai Színkörrel) a Csáthy Ferenc r.-t. könyvkereskedésében. Ezzel a hirneves céggel, amelyet 1805-ben alapítottak Debrecenben s amelynek egyik fiókja a Krisztina-téri balt, állapodtunk meg közönsé­günk legelőzékenyebb kiszolgálásában. Újpesti fiókunk, a kitűnő hírnevű Schinko­vits Lajos cég helyiségében van. Újpest, István­út i­­s a Pesti Hírlap közönsége itt is a legjobb kiszolgálásban fog részesülni. Mindkét új fiókunk azt a célt szolgálja, hogy környékének lakossága minél kényelmesebben fölkereshesse a Pesti Hírlapot és így nagyobb idő­veszteség nélkül előfizethessen a Pesti Hírlapra! Hozzá­juthasson a kedvezményes színház­jegyekhez! Feladhassa apróhirdetéseit! Beadhassa a szerkesztőséghez intézett óhajtásait s választ igénylő kérdéseit tartalmazó leveleit. Ezek szerint a Pesti Hirlap kiadóhivatalai a következő helyeken vannak: Főkiadóhivatal: V., Vilmos császár-út 78 Telefon­­szám nélkül a Pesti Hirlap hívandó. Fiókkiadóhivatalok : I., Krisztina-körút 133. sz. Telefon 25—26. VI., Andrássy-út 1. Telefon J. 27—68. VII. Erzsébet-körút 1. Telefon J. 52—96. Újpest, István-út 1. Telefon U. 74. Elmondja Hegedűs, hogy Albrecht főherceg azt hitte: Széchenyi felkelést akar előkészíteni és ön­magát akarja kikáltani magyar királynak. A leg­nagyobb magyar ember egyik kémje Zsófia főher­cegnő komornyikjának fia volt. Széchenyi öngyil­kossága nem őrült ember tette, hanem olyané, akit belehajszoltak az öngyilkosságba. Széchenyi cso­dálatos előrelátással megjósolta a világháborút. Megírja egyik iratában, hogy a „nagy medve" egy­szer rá fog menni Ausztriára, mert a krími háború­ban cserben hagyta. A németek diplomáciája a leg­tapintatlanabb, a rossz német diplomácia bele fogja egyszer Németországot bonyolítani a világkonflik­tusba. Az olaszok elvették , Ausztriától Triesztet, Széchenyi mindezt előre látta, csak nem tudta pon­tosan, mikor fog ez bekövetkezni. Azt hitte, hogy bekövetkezik már 1864-ben. A lángésznek nincs ér­zéke az időhöz, mert téren és időn felül áll. A­ Pesti Hirlap krisztinavárosi fiókja. A Pesti Hirlap újpesti fiókja. „Nincs más kincsünk, akivel külföldre mehetünk, mint Kossuth." Hegedűs Lóránt előadása Kossuthról, Széchenyiről és Görgeyről. Pápa, nov. 20. (A Pesti Hírlap kiküldött tudó­sítójának telefonjelentése.) A pápai Jókai-kör szép és kegyeletes ünnepet rendezett egy kiváló magyar asszony, Jókai Eszter, a nagy író nővére emlékeze­tének, a századik születésnapja emlékére. A pápai nőnevelő intézetben lezajlott ünnepséget Antal Géza dunántúli ref. püspök nyitotta meg, üdvözölve a Jó­kai-családnak jelenlevő tagjait Hegedűs Lorántot, ifj. Hegedűs Sándort, és ifj. Ihász Lajosné Jókai Etelkát. Hangsúlyozta, hogy Jókai rendkívül sokat köszönhet Jókai Eszternek, aki anyai gondozásban részesítette. Jókai senkitől sem nyert mélyebb im­pressziókat, mint nővérétől és ennek férjétől, a pá­pai kollégium kiváló tanárától, Váry Ferenctől. Jó­kai Eszter naplótöredékéből kitűnik, milyen irányító volt az a hatás, amelyet a nagy regényíróra gyako­rolt. Jókainak a magasabbrendű nőiesség megalko­tásánál kétségkívül a nővére volt a mintaképe. Ezen­kívül kitűnő háziasszony volt és örökölte atyja nagy írói tehetségét is. Hegedűs Lóránt Széchenyiről, Hegedűs I­oránt szólalt fel ezután. — Sok minden bizonyult csalódásnak és illú­ziónak. — mondotta, — amit eddig állandónak hit­tünk, de mennél nagyobb a köd, amely beburkolja­­a múltat, annál nagyobbnak tűnik három embe­rünk: Széchenyi, Kossuth és Görgey. Ezért köte­lességünk kiásni a múltból ennek a három nagy embernek az alakját, mert bizonyos történelmi táv­latban eltűnik az a válaszfal, amely őket elkülöní­tette. Széchenyinek legújabban napfényre került­­adataiból és fölejgyzéseiből kitűnik, hogy voltaké­pen nem is volt örült. Rendkívül sokat küzdött ön­magáva­l. Sokszor öngyilkos akart lenni. Ez minden zseni sorsa. Irtózatos összetöröttségéről 1859-ben­­ ocsúdik föl és megírja a Blick-et, minden idők leg­nagyobb vitairatát. A Blick, mikor megjelent, lete­rítette a Bacht-kormányt. Azt kérdem, őrült ember buktatott-e már meg kormányt? Kossuth nagysága. Kossuth és Széchenyi hasonlítanak egymás­hoz abban, hogy mindketten angolbarátok, Angol­országra mutatnak rá mint követendő példára. Mi­ben van a választófal köztük? Széchenyi mindvégig arisztokrata, Kossuth demokrata, a népből való em­ber, maga keresi kenyerét. Hogy milyen csodálatos hatású szónok volt, kitűnik abból, hogy egyik an­gol kikötő városban, mielőtt beszéde elhangzott volna, maga sem tudta, hogy tud angolul. Ez a be­széde, amelyet angol földön mondott, óriási hatást váltott ki. Edison Tamás a nagy amerikai mecha­nikus elmondta egy alkalommal, hogy legnagyobb emléke Kossuth egyik beszéde, amelyet gyermek­korában hallott. Kossuth ugyanúgy tragikusan bu­kott el, mint Széchenyi. Élete végén anyagi bajok­kal küzdött, akár Rákóczi. Előadta, hogy Wekerle Sándor miniszterelnök korában a Jellasich-alapból vette­­meg Kossuth­könyvtárát. Görgey jelentősége, Görgey jelentősége abban áll, hogy 127.000 főnyi hadsereget tudott megszervezni. Ezzel a ki­csiny hadsereggel egymásután csalta tőrbe az osz­trák tábornokokat és megverte őket. A Kossuthtal való viszálykodását egy bizonyos történelmi távlat­ból egészen máskép ítélhetjük meg, mint kortársai. Görgeynek az volt az álláspontja, h­ogy a lengyele­ket nem szabad beengedni a magyar hadseregbe, Kossuth viszont úgy gondolkozott, hogy Magyar­ország nemcsak a magyar szabadságért, hanem a világszabadságért is küzd és részt kell vennie az elnyomott lengyel nemzet felszabadításában. Most már tudjuk, hogy Oroszország miért szállta meg Magyarországot. Nem Ausztria kedvéért avatkozott bele a magyar szabadságharcba, hanem azért, hogy Magyarországon keresztül elfoglalja Moldvát, in­nen pedig tovább vonuljon Konstantinnápolyba, hogy végrehajtsa Nagy Péter végrendeletét. Kossuth Lajos hatása Amerikában és Angliá­ban valósággal csodálatos volt. Ő mutatott rá az Angliába vezető útra. Ma is látjuk, hogy cs­ak ez a kapocs segít. Nincs más kincsünk, akivel külföldre mehetünk, mint Kossuth. Széchenyi és Deák Kos­suthoz képest kisebb nagyságok, Kossuth az e'Ve­­­len világnagyság. Mellette világnagyság a:­: iroda­lomban Petőfi és Jókai. Három, csillag, világit ma: Jókai, Petőfi és Kossuth. Kossuthot nem szabad el­sikkasztani pártpolitikai szempontok miatt. A­a­gyar nemzet jövője attól függ, tud-e a magyarság várni, mert ha a tízmilliós magyarság hinni­­tud, el fog következni a jövő nagy, boldog Magyarország. Alszegh­y Piroska polgári iskolai igazgatónő adott még elő zongorán Liszt-rapszódiákat. B. A.

Next