Pesti Hírlap, 1926. december (48. évfolyam, 274-299. szám)
1926-12-09 / 281. szám
1926. december 9. csütörtök. PESTI HÍRLAP • A MEGVÁLASZTOTT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK (HL) mann Miksa, akit a kerület volt képviselője, Tamássy József követ Mivel Herrmann Miksa kereskedelmi miniszternek már van mandátuma, a pestkörnyéki egységespárti lista harmadik jelöltje, dr. Szűcs István kapja majd a második mandátumot. Vass János nyilatkozata. Vass János, a gyömrői kerület Kossuth-párti jelöltje, annak a megállapítására kér fel bennünket, hogy ő, amikor ajánlóíveit a választási elnöknek átadta, egyidejűleg kijelentette, hogy a választásban nem, kíván résztvenni. Nyomban fel is kérte választóit, hogy tartózkodjanak a szavazástól, mert ő semmi körülmények között sem veszi fel a kilátástalan küzdelmet a kormánypárti jelölttel. Ennek az elhatározásának megfelelően bizalmi férfiait sem jelentette be. A visszalépésről szóló közjegyzői okiratot tegnap postára adta a választási elnök címére. Annál nagyobb meglepetéssel értesült szerdán arról, hogy visszalépése ellenére is részt vesz a választásban és hogy a választás reggelén személyesen is jelentkezett a gyömrői választási elnöknél. Ez sem felel meg a tényeknek, mert ahhoz az elhatározásához híven, hogy a választásban nem vesz részt, a választás mai első napján is Budapesten tartózkodott, tehát nem is jelentkezhetett a gyömrői választási elnöknél. Demokrata gyűlések. Az északi választókerület demokrata jelöltjei csütörtökön este fél hét órakor a Lipótvárosi Demokrata Körben, pénteken este nyolc órakor a Terézvárosi kávéházban és a Montparnasse vendéglőben, szombaton este pedig a Központi Demokrata Körben mondják el programmbeszédeiket A Demokratapárt felhívása a választókhoz. A Független Nemzeti Demokratapárt terézvárosi pártválasztmánya szerdán este értekezletet tartott, amelyen a választóközönség azon panaszával foglalkozott, hogy a választók nagy része nem kapta meg szavazócéduláját. A párt választási irodája megállapította, hogy a szavazócédulák tömeges ki nem kézbesítésének legfőbb oka a névjegyzékekben előforduló rengeteg elírás és hiba. A párt ezúton ismételten felhívja a választókat, hogy ha a választási igazolványukat nem is kapnák meg, okvetlenül jelenjenek meg a szavazatszedő küldöttség előtt, ahol személyazonosságuk igazolása esetén választási igazolvány nélkül is szavazhatnak. HEDRY LŐRINC Szepsi (egys. p.), SZABÓ ZOLTÁN BARFÓ PODMANICZKY ENDRE Záhony (egys. p.) Tompa (egys. p.) MÁTÉFFY VIKTOR Esztergom (ker. gazd.) BODÓ JÁNOS Törökkanizsa (egys. p.) BARLA SZABÓ JÓZSEF Szigetvár (egys. p.) TEMPLE REZSŐ Kiskunmajsa (egys. p.) ERDÉLYI ALADÁR FEKETE LAJOS Cegléd (egys. p.) Garbócbogdány (egys.) F. SZABÓ GÉZA POGÁNY FRIGYES Bia (egys. p.) Mindszent (egys. p.) BOGYA JÁNOS Tata (egys. p.) KENÉZ BÉLA Szolnok (egys. p.) BARABÁS SAMU Hajdúszoboszló (egys.) WEICHERT MIKLÓS Pilisvörösvár (egys. p.) SZABÓKY JENŐ Kalocsa (egys. p.) MUSZTI ISTVÁN RUBINEK ISTVÁN Szalánta (egys. p.) Elek (egys. p.) DABASI HALÁSZ MÓRICAlsódabas (egys. p.) Andrássy negyvenévi képviselőség után kimaradt a képviselőházból. Negyvenegy év óta egyfolytában minden parlamentnek tagja volt. Andrássy 1985-ben küldte be először a Házba a csikszentmártoni kerület szabadelvű párti programmal s ettől az időtől kezdve tagja volt a képviselőháznak és később a nemzetgyűlésnek Legnagyobb választási sikerét 1905-ben aratta, amikor azután, hogy a szabadelvű pártból vele együtt kilépett disszidensekkel megalakította a 67-es alkotmánypártot, Andrássyt három kerület, Kassa, Olaszliszka és Tőketerebes választotta meg képviselőjévé. Harminckét éves korában Hieronimy Károly belügyminiszter államtitkára volt, két évvel később a Wekerle-kormányban a király személye körüli miniszterévé nevezték ki. 1898-ban a disszidensek élén kivált a szabadelvű pártból, ahova csak a Széll-kormány megalakulása után tért vissza. Az 1905-ös választások előtt híveivel együtt csatlakozott a szövetkezett ellenzékhez s mikor a korona és a koalíció között megindulak a kiegyezési tárgyalások, ő volt a szövetkezett ellenzék bizalmi embere. A darabonturalom ellen Andrássy heves harcot folytatott, majd amikor a koalíciós kormány megalakult, belügyminisztere lett. Két évi koalíciós kormányzatután Andrássy egyre jobban szembekerült a függetlenségi párttal, főként a választójogi és a bankkérdésben, végre is 1910-ben tárcájától megvált és pártját, a 67-es pártot, föloszlatta. Híveinek jó része átment az új kormánypártba, a munkapártba, ő maga pártokon kívül maradt s az 1910-es választáson, amely a kormánynak nagy többséget hozott, mint pártonkívüli 67-es kapott mandátumot. Az új Házban tompítani igyekezett a munkapárt és az ellenzék között kiéleződött helyzetet, de eredménytelenül. Lukács László miniszterelnöksége idején újabb kísérletet tett a parlamenti béke helyreállítására, de ez a terve sem sikerült. Jött azután Tisza István házelnöksége, az emlékezetes eseményekkel. Andrássy is azok között volt, akiket karhatalommal vezettek ki a Ház üléseiről. Közben 1913-ban újra megalakította az alkotmánypártot. A háború alatt támogatta az Esterházy-kormányt, különösen a választójogi megegyezés érdekében. A bulgáriai összeomlás után a király rá akarta bízni a háború likvidálását s 1918 október 25-én közös külügyminiszterré nevezte ki. Mielőtt azonban bármit tehetett volna, kitört a forradalom. Az első nemzetgyűlésbe Miskolc város mandátumával került. Hosszú ideig pártokon kívül maradt, 1921-ben azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatlakozott, amely vezérévé választotta A Károly király visszatérési kísérletével kapcsolatos események miatt később kilépett a keresztény pártból. A párt akkor három részre szakadt; Andrássy a Friedrich-féle csoport vezére lett. Ennek a pártnak listájával került be a második nemzetgyűlésbe, azonban csakhamar ismét kilépett pártjából. Azóta pártköteléken kívüli helyzetben fejtette ki parlamenti működését. Mintegy két év óta visszavonult az aktívabb politikától, itt-ott azonban felszólalt, a választások hírére azonban újra akcióba lépett. Gróf Klebelsberg átvette Komárom mandátumát és éles támadást intézett az ellenzék ellen. Több kerületben a jelöltek már átvették mandátumaikat. Komárom, dec. 8 Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán reggel ideérkezett, hogy képviselői megbízólevelét átvegye. A miniszter az Iparoskör nagytermében megtartott népgyűlésen beszédet mondott, melyen éles támadást intézett az ellenzék ellen. Beszéde elején utalt arra, hogy az ellenzék a kormány elleni gyűlölettől fűtve a frankügyet kormánybuktatásra akarta felhasználni. Azzal a váddal illette a kormányt, hogy tudott a dologról és hogy tűrte ezt az akciót. Ez rettenetes vád volt és az ellenzék akkor, amikor ezt a vádat hangoztatta, az ország ellenségeinek malmára hajtotta a vizet. — Olyan ellenzékre van szükség — mondotta —, amely kritizálja a kormány tényeit, de ezt az ellenzéket nem vezetheti a gyűlölet odáig, hogy olyan eszközökhöz nyúljon, amelyek az ország kárára vannak. Mikor ez az akció a parlamentben összeomlott és eljött a választás ideje, akkor elkezdett jajgítni az ellenzék, pedig ha valóban érezte volna azt, hogy a Bethlen-kormány ellensége ennek az országnak, hogy ez a kormány tényleg hibázott a frankügyben, akkor semmit sem kellett volna melegebben óhajtania, mint azt, hogy végre-valahára ezt a bűnös kormányt odaállíthassa bírái, a választók elé. Az ellenzék egyetlen kortesbeszédében sem merte fölemlíteni a frankügyet. Nem állították a választási kampány középpontjába ezt az ügyet, mert érzik, hogy a nemzet nem