Pesti Hírlap, 1926. december (48. évfolyam, 274-299. szám)

1926-12-09 / 281. szám

1926. december 9. csütörtök. PESTI HÍR­LAP • A MEGVÁLASZTOTT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK (HL) mann Miksa, akit a kerület volt képviselője, Ta­­mássy József követ Mivel Herrmann Miksa keres­kedelmi miniszternek már van mandátuma, a pest­környéki egységespárti lista harmadik jelöltje, dr. Szűcs István kapja majd a második mandátu­mot. Vass János nyilatkozata. Vass János, a gyömrői kerület Kossuth-párti je­löltje, annak a megállapítására kér fel bennünket, hogy ő, amikor ajánlóíveit a választási elnöknek át­adta, egyidejűleg kijelentette, hogy a választásban nem, kíván résztvenni. Nyomban fel is kérte válasz­tóit, hogy tartózkodjanak a szavazástól, mert ő semmi körülmények között sem veszi fel a kilátás­talan küzdelmet a kormánypárti jelölttel. Ennek az elhatározásának megfelelően bizalmi férfiait sem je­lentette be. A visszalépésről szóló közjegyzői okiratot tegnap postára adta a választási elnök címére. Annál nagyobb meglepetéssel értesült szerdán arról, hogy visszalépése ellenére is részt vesz a választásban és hogy a választás reggelén személyesen is jelentkezett a gyömrői választási elnöknél. Ez sem felel meg a tényeknek, mert ahhoz az elhatározásához híven, hogy a választásban nem vesz részt, a választás mai első napján is Budapesten tartózkodott, tehát nem is jelentkezhetett a gyömrői választási elnöknél. Demokrata gyűlések. Az északi választókerület demokrata jelöltjei csütörtökön este fél hét órakor a Lipótvárosi De­mokrata Körben, pénteken este nyolc órakor a Te­rézvárosi kávéházban és a Montparnasse vendéglő­ben, szombaton este pedig a Központi Demokrata Körben mondják el programmbeszédeiket A Demokratapárt felhívása a választókhoz. A Független Nemzeti Demokratapárt terézvá­rosi pártválasztmánya szerdán este értekezletet tar­tott, amelyen a választóközönség azon panaszával foglalkozott, hogy a választók nagy része nem kap­ta meg szavazócéduláját. A párt választási irodája megállapította, hogy a szavazócédulák tömeges ki nem kézbesítésének legfőbb oka a névjegyzékekben előforduló rengeteg elírás és hiba. A párt ezúton is­mételten felhívja a választókat, hogy ha a választá­si igazolványukat nem is kapnák meg, okvetlenül jelenjenek meg a szavazatszedő küldöttség előtt, ahol személyazonosságuk igazolása esetén válasz­tási igazolvány nélkül is szavazhatnak. HEDRY LŐRINC Szepsi (egys. p.), SZABÓ ZOLTÁN BARFÓ PODMANICZKY ENDRE Záhony (egys. p.) Tompa (egys. p.) MÁTÉFFY VIKTOR Esztergom (ker. gazd.) BODÓ JÁNOS Törökkanizsa (egys. p.) BARLA SZABÓ JÓZSEF Szigetvár (egys. p.) TEMPLE REZSŐ Kiskunmajsa (egys. p.) ERDÉLYI ALADÁR FEKETE LAJOS Cegléd (egys. p.) Garbócbogdány (egys.) F. SZABÓ GÉZA POGÁNY FRIGYES Bia (egys. p.) Mindszent (egys. p.) BOGYA JÁNOS Tata (egys. p.) KENÉZ BÉLA Szolnok (egys. p.) BARABÁS SAMU Hajdúszoboszló (egys.) WEICHERT MIKLÓS Pilisvörösvár (egys. p.) SZABÓKY JENŐ Kalocsa (egys. p.) MUSZTI ISTVÁN RUBINEK ISTVÁN Szalánta (egys. p.) Elek (egys. p.) DABASI HALÁSZ MÓRIC­­Alsódabas (egys. p.) Andrássy negyvenévi képviselőség után kimaradt a képviselőházból. Negyvenegy év óta egyfolytában minden parla­mentnek tagja volt. Andrássy­ 1985-ben küldte be először a Házba a csikszentmártoni kerület szabad­elvű párti programmal s ettől az időtől kezdve tagja volt a képviselőháznak és később a nemzetgyűlésnek Legnagyobb választási sikerét 1905-ben aratta, ami­kor azután, hogy a szabadelvű pártból vele együtt kilépett disszidensekkel megalakította a 67-es alkot­mánypártot, Andrássyt három kerület, Kassa, Olasz­liszka és Tőketerebes választotta meg képviselőjévé. Harminckét éves korában Hieronimy Károly belügyminiszter államtitkára volt, két évvel később a Wekerle-kormányban a király személye körüli mi­niszterévé nevezték ki. 1898-ban a disszidensek élén kivált a szabadelvű pártból, ahova csak a Széll-kor­mány megalakulása után tért vissza. Az 1905-ös választások előtt híveivel együtt csat­lakozott a szövetkezett ellenzékhez s mikor a korona és a koalíció között megindulak a kiegyezési tárgya­lások, ő volt a szövetkezett ellenzék bizalmi embere. A d­arabonturalom ellen Andrássy heves harcot folyta­tott, majd amikor a koalíciós kormány megalakult, belügyminisztere lett. Két évi koalíciós kormányzat­után Andrássy egyre jobban szembekerült a függet­lenségi párttal, főként a választójogi és a bankkérdés­ben, végre is 1910-ben tárcájától megvált és pártját, a 67-es pártot, föloszlatta. Híveinek jó része átment az új kormánypártba, a munkapártba, ő maga pártokon kívül maradt s az 1910-es választáson, amely a kor­mánynak nagy többséget hozott, mint pártonkívüli 67-es kapott mandátumot. Az új Házban tompítani igyekezett a munkapárt és az ellenzék között kiélező­dött helyzetet, de eredménytelenül. Lukács László mi­niszterelnöksége idején újabb kísérletet tett a parla­menti béke helyreállítására, de ez a terve sem sike­r­ült. Jött azután Tisza István házelnöksége, az emlé­kezetes eseményekkel. Andrássy is azok között volt, akiket karhatalommal vezettek ki a Ház üléseiről. Közben 1913-ban újra megalakította az alkotmány­­pártot. A háború alatt támogatta az Esterházy-kor­mányt, különösen a választójogi megegyezés érdeké­­­ben. A bulgáriai összeomlás után a király rá akarta bízni a háború likvidálását s 1918 október 25-én közös külügyminiszterré nevezte ki. Mielőtt azonban bármit tehetett volna, kitört a forradalom. Az első nemzetgyűlésbe Miskolc város mandá­tumával került. Hosszú ideig pártokon kívül maradt, 1921-ben azonban a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjához csatlakozott, amely vezérévé választotta A Károly király visszatérési kísérletével kapcsolatos események miatt később kilépett a keresztény pártból. A párt akkor három részre szakadt; Andrássy a Friedrich-féle csoport vezére lett. Ennek a pártnak listájával került be a második nemzetgyűlésbe, azon­ban csakhamar ismét kilépett pártjából. Azóta párt­köteléken kívüli helyzetben fejtette ki parlamenti működését. Mintegy két év óta visszavonult az aktí­vabb politikától, itt-ott azonban felszólalt, a választá­sok hírére azonban újra akcióba lépett. Gróf Klebelsberg átvette Komárom mandátumát és éles támadást intézett az ellenzék ellen. Több kerületben a jelöltek már átvették mandátumaikat. Komárom, dec. 8 Gróf Klebelsberg Kunó val­lás- és közoktatásügyi miniszter szerdán reggel ide­érkezett, hogy képviselői megbízólevelét átvegye. A miniszter az Iparoskör nagytermében megtartott népgyűlésen beszédet mondott, melyen éles táma­dást intézett az ellenzék ellen. Beszéde elején utalt arra, hogy az ellenzék a kormány elleni gyűlölettől fűtve a frankügyet kor­mánybuktatásra akarta felhasználni. Azzal a vád­dal illette a kormányt, hogy tudott a dologról és hogy tűrte ezt az akciót. Ez rettenetes vád volt és az ellenzék akkor, amikor ezt a vádat hangoztatta, az ország ellenségeinek malmára hajtotta a vizet. — Olyan ellenzékre van szükség — mondotta —, amely kritizálja a kormány tényeit, de ezt az ellenzé­ket nem vezetheti a gyűlölet odáig, hogy olyan eszkö­zökhöz nyúljon, amelyek az ország kárára vannak. Mikor ez az akció a parlamentben összeomlott és el­jött a választás ideje, akkor elkezdett jajgítni az el­lenzék, pedig ha valóban érezte volna azt, hogy a Bethlen-kormány ellensége ennek az országnak, hogy ez a kormány tényleg hibázott a frankügyben, akkor semmit sem kellett volna melegebben óhajtania, mint azt, hogy végre-valahára ezt a bűnös kormányt odaállíthassa bírái, a választók elé. Az ellenzék egyet­len kortesbeszédében sem merte fölemlíteni a frank­ügyet. Nem állították a választási kampány közép­pontjába ezt az ügyet, mert érzik, hogy a nemzet nem

Next