Pesti Hírlap, 1926. december (48. évfolyam, 274-299. szám)

1926-12-16 / 287. szám

1020. december 16- csütörtök. ^m—mmmmmmmm^— MN­MIMJ j^ ummmm PESTI HIRLAP -kocsmázással. A férj dacosan eltávozott a lakásából és még ugyanaznap a kocsmában nagy mulatozást rende­zett. Az asszony estére abban a meglepetésben része­sült, hogy nem mehet be a lakásába, mert férje lezárta a­ lakás ajtaját. A feleség lakatost hivatott, feltörette az ajtót, összeszedte újra a holmijait, gyerekével együtt hazaköltözött a szüleihez és többé a közös lakásba vissza se jött A válóokok között szerepelt azonkívül, hogy a férj elhanyagolta a gyerekét, mert még annyi pénzt sem adott, hogy a gyerek számára ruhát vásárol­jon. Mindezek alapján a törvényszék és a Tábla a férj hibájából fölbontotta a házasságot. A Kúria most az alsóbíróság ítéletét megváltoztatta és az asszony kere­setét, mint alaptalant, elutasította. A Kúria ítélete sze­rint nem kétséges, hogy a férj viselkedése a házastársi kötelességnek szándékos és súlyos megsértését jelenti-De a legfelsőbb bíróság mégsem találta a peres felek házasságát felbonthatónak, mert az iratok szerint a férj sérelmes viselkedését hamarosan megbánta és a megbánásának részben közvetlenül irt, részben pedig ügyvédje által a feleségének íratott levelekkel őszinte tanújelét adta. Ezek a levelek nemcsak a feleséget, ha­nem az anyóst is kiengesztelni igyekeztek és bocsá­natért könyörgött a férj a per folyama alatt. Épen ezért a Kúria, figyelemmel a peres felek egyéniségére, vala­mint életviszonyaira, a házasságot nem találta annyira feldúltnak, hogy a férj magaviselete folytán a további életközösség az asszonyra nézve elviselhetetlenné vált volna.­­ Tíz kilogramm romlott sajt miatt csalásért feljelentették az Országos Tejszövetkezeti Központ vezérigazgatóját. A budapesti büntető járásbírósá­gon a dr.­­ Csikéry Kálmán járásbíró érdekes „csalási" ügyben tartott tárgyalást. Vádlottként Düsing Miksa, az Országos Tejszövetkezeti Központ vezérigazgatója állott a bíróság előtt, akit Szentgyörgyi Iván magán­tisztviselő csalás vétsége miatt jelentett fel azért, mert a központ üzletében tíz kilogramm sajtot vásá­rolt és amikor azt felvágta, kiderült, h­ogy romlott és hasznavehetetlen. A feljelentés szerint a romlott sajt kiszolgáltatására Düsing vezérigazgató adta az uta­sítást. Düsing Miksa a bíró kérdésére előadta, hogy őt a földmivelésügyi miniszter jóváhagyásával ne­vezték ki vezérigazgatóvá a vállalat élére, amely e nemben egyike a legnagyobbaknak az országban és így el sem képzelhető, hogy ilyen kis ügylet lebo­nyolításába — 10 kg. sajt eladása — befolyt volna. Csak a feljelentésből értesült arról, hogy Szentgyör­gyi egyáltalán vásárolt a cégnél sajtot, amelyről egyébként kizártnak tartja azt, hogy romlott lett volna. A feljelentés után érdeklődött a sértett felől és sikerült megállapítania, hogy ez állandóan kife­jezetten olyan sajtot kért és kapott a vállalattól, amelyet általában „hibás" sajt néven ismernek s a­mely az első- vagy másodrendű sajtnál silányabb minőségű. — A sértett feljelentése reám vonatkozó­lag — mondja Düsing — azért is alaptalan, mert ötvenmilliárdos forgalom mellett én nem ellenőriz­hetem azt, hogy az árusító­ osztály milyen sajtot szol­gáltat ki a vevőnek. Ezek a „hibás" sajtok állatok etetésére alkalmasak és a sértett nyilvánvalóan erre a célra vásárolta is. Düsing kihallgatása után a pa­naszos kijelentette, hogy ő meg van győződve arról, hogy a vezérigazgató nem hibás abban, hogy az üz­letben romlott sajtot szolgáltak ki, miért is felje­lentését visszavonja. Minthogy az ügyészségi meg­bízott a vádat egyébként sem vállalta, Csikéry járás­bíró Düsing Miksa ellen a további eljárást meg­szüntette. A Hegirta üldözőjéről az igazat, jogerősen fel­mentették. A kommün bukása után Martosi Mó­rocz János, az Újpesti Hírlap szerkesztője ellen kom­munista­ üzelmek és hazafiatlan magatartás miatt följelentést tettek. A följelentés alapján az újpesti szerkesztőt letartóztatták, de rövid idő múlva bűn­cselekmény hiányában szabadlábra helyezték. Ekkor elhurcolták Mórocz Jánost a különítmények Hajmás­kérre és végül a zalaegerszegi intern­álótáborba ke­rült, ahonnan több mint egy esztendei internálás után jutott vissza családjához. Mórocz családja idő­közben nagy nyomorban volt, ő pedig súlyos beteg­séget szerzett. Kiszabadulása után megcsináltatta egyetlen pár cipőjét, amelyet a cipész egy régi újság­papírba csomagolva küldött haza. Az összegyűrt új­ságlapról véletlenül a saját neve ötlött a szemébe, elolvasta a cikket és megállapította, hogy azt még 1919-ben írta Wertz József plébános, az Újpest és Vi­déke című rivális lap szerkesztője és abban a legsú­lyosabb sértésekkel illette őt. Mórotz másnap az Újpest és Vidéke című lapban visszatért a négy év­vel azelőtti cikkre és azt írta Wertz Józsefről, hogy feketelelkű terrorista, aki őt barátaival együtt elül­dözte, megkínoztatta, és hogy Wertzet kirázták a reverendából is. Wertz sajtórágalmazás címén indí­tott pert Mórocz ellen a cikk miatt. A törvényszék Mórocz Jánost fölmentette és az ítéletben megállapí­totta, hogy valóban Wertz József tette Mórocz ellen a később alaptalannak bizonyult följelentéseket, de megállapította azt is, hogy Wertzet a váci püspök bizonyos szabálytalanságok miatt fölfüggesztette, majd elmozdította állásából és most forgalmiadó­ellenőr Budapesten. A Tábla a felmentő ítéletet hely­benhagyta, az ítéletnek azzal a megtoldásával, hogy a valódiság bizonyítása sikerült és ha vannak is túl­zások a cikkben, azokat Mórocz az elszenvedett fog­sággal és üldöztetésekkel kiváltott érthető elkeseredé­sében követte el. A Kúria dr. Ráth Zsigmond másod­elnök elnöklésével szerdán dr. Baum Imre védő fel­szólalása után Mórocz János felmentő ítéletét jog­erőre emelte.­­ A szerelmes tüzér, Szabó Imre tüzér a Cita­dellában levő gazdasági irodában mint írnok telje­sített szolgálatot. Október vége felé menyasszonya megbetegedett és a szerelmes katona mindenáron pénzt akart szerezni, hogy a kezelési költségeket megfizethesse. Egy napon húszmillió koronát adtak át neki megőrzés végett. Szabó a húszmillió koroná­ból tizet zsebre tett, másik felét bezárta a kasszába, amelynek kulcsát magához vette, azután menyasszo­nyához szaladt, akinek átadta a sikkasztott pénzt. Sírva ment azután haza, mert előre tudta, hogy le­csukják és kicsapják a hadsereg kötelékéből. Másnap KÖZGAZDASÁG. Az orosz sertés megjelent a prágai piacon. A magyar piacot csak közvetve érinti az orosz sertésinvázió.­­ A lanyhulás tovább tart a budapesti sertésvásáron. A budapesti sertéspiacon nem csekély feltűnést keltett az a hír, hogy Szovjetoroszország Lengyelor­szágon keresztül ötezer darab sertést indított útnak Csehország­­számára és az orosz sertésexportot Moszkva és Prága között állandósítani akarják. Már csak azért is érdekel bennünket e különös hír, mert a cseh piacon az orosz sertés megjelenése előreláthatólag a magyar sertés kiszorítását is ered­ményezné. Épen ezért­­kérdést intéztünk a budapesti sertésvásár egyik szakemberéhez, aki az orosz sertés­invázióról a következőket mondotta: — Nem tartom túlságos tragikusnak ránk néz­ve, h­ogy az orosz sertés megjelent Prágában. Elő­ször is azért nem veszedelmes a dolog, mert tisztán csak hússertésekről van szó, amiket mi amúgy sem produkálunk a külföld szám­ára. De különben is a hírek szerint mindössze csak ötezer darabról van szó, ami csepp víz a tengerben. Oroszorság az el­múlt hónapokban különben a bécsi piac számára is szállított sertéseket, az osztrákok azonban voltak annyira diplomaták, hogy az orosz sertések szárma­zását nem tüntették fel a vásári jelentésekben. Any­nyi bizonyos azonban, hogy Lengyelországot súlyo­sabban érinti az orosz sertésexport megindulása Pr­ága felé, mert tudvalevően Csehország hosszabb idő óta nem engedi be a lengyel hússertést azon az ürügyön, hogy Lengyelország egyes vidékein sertés­vész van. Ez azonban tisztán csak diplomáciai ürügy és Csehország azt akarja vele elérni, hogy a saját piacán az orosz hússertés foglal­ja el a lengyel sertér­sek helyét. Ránk nézve, legfölebb közvetve leh­et ká­ros hatással az orosz sertés megjelenése a prágai piacon, mert az amúgy is folyton növekvő kínálatot a nemzetközi sertéspiacon még inkább szaporítja és ezáltal az árakat lefelé szorítja.­­ Minden­esetre nagyobb és veszedelmesebb konkurrencia nekünk a jugoszláv sertés, amely mindinkább nagyobb területet foglal el a bécsi ser­tésvásá­ron. A múlt heti bécsi vásáron is a jugoszláv sertés előretörése okozott nagy feltűnést. A jugoszlá­vok ugyanis felhajtottak 3363"zsirsertést és 2974 hús­sertést, amíg ezzel szemben a mi felhajtásunk mind­össze "74 zsirsertésből és 203 darab hússertésből ál­lott. A bécsi múlt heti sertésvásár összfelhajtása 6590 zsirsertésből és 7287 hússertésből állott. Ezzel szemben az e heti bécsi sertésvásár kínálata már 8184 zsirsertésre és 8750 hússertésre emelkedett. Ez­zel a nagy felhajtá­si többlettel velejárt az is, hogy az árak Bécsben 1000—1500 koronával csökkentek. Természetes, hogy ez a lanyhulás érezhető kihatás­sal van a budapesti sertésvásár üzleti menetére is, amennyiben a lanyhulás nálunk is tovább tart és arra van kilátás, hogy a karácsonyi és újévi ünne­pekre a felhajtás még emelkedni fog, mert a gaz­dáknak és a kereskedőknek pénzre van szükségük. Az újévi szopós­ malackák felhozatala nagyobb ará­nyokban csak a jövő hét folyamán kezdődik. Kará­csonyra annál kapósabb lesz az 50 000 kilós süldő, amelynek ára máris javult valamicskét. A fehéráru piaca egészen ellanyhult, aminek oka nagyobbrészt az amerikai zsir olcsóbbodásával magyarázható. Csekély mennyiségű zsírt még expor­tálunk Csehországba és naponta egy-két vágón hasí­tott sertés is megy ki tőlünk Németországba. Ez a kivitel azonban már olyan csekély, hogy alig vehető számításba. Levágott és élő állapotban" való sertés­kivitelünk a múlt év novemberében történt kivitel eredményével szemben eddig, körülbelül nyolcvan százalékkal csökkent, ami a hazai sertéshizlalás és sertéskereskedelem szempontjából bizony eléggé ag­gasztónak mondható.­­ A Magyar Munkaadók Központja f. hó 14-én tartott ülésén újból dr. Chorin Ferencet választotta meg elnökévé. Az alelnökök megválasztása előtt dr. Chorin Ferenc bejelentette, hogy Szurday Ró­bert kormányfőtanácsos, aki a Központnak meg­alakulásától kezdve alelnöke volt, másoldalú elfog­laltságára hivatkozással azt kérte, hogy az alelnöki tisztségek betöltésénél az ő személyétől a Központ ez idő szerint tekintsen el. Amidőn ezt az elhatá­rozást a legnagyobb sajnálattal veszi a Központ tu­domásul, dr Chorin Ferenc, meleg szavakban em­lékszik meg arról az eredményes tevékenységről, amelyet Szurday Róbert a Központ megalakulása óta kifejtett és kéri őt, hogy továbbra is támogassa a Központot munkálkodásával. Miután Szurday Ró­bert köszönetet mondott az elismerésért és kijelen­tette, hogy a Központ mindenkor számíthat az ő odaadó támogatására, az igazgatóság alelnökökké: Kammer Siegfried, dr. Keleti Kornél, Lichtig Géza és Van den Eynde Slector urakat egyhangúlag vá­lasztotta meg. * A MÁV pályázatot hirdet csavarok, szegek, sze­gecsek és dextrin szállítására. * A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara decem­ber hó 21-én Győrött VIII. rendes közgyűlését tartja. Ezen közgyűlés kiemelkedő tárgya a kamara Talajtani és Trágyázástechnika­i ügyosztályának eddigi műkö­déséről szóló jelentés. * Gazdák panasza a petróleumdrágítás ellen. A pénzügyi kormányzat méltányolva a gazdatársadalom­nak jogos és méltányos kívánságát, folyó évi október hó 24 én kiadott rendeletével eltörölte a mezőgazdasági cé­lokra használt, motorok hajtására szolgáló ásványolaj­termékek kincstári ár­részesedését. A kormányzat mél­tányolta tehát a gazdatársadalom kérelmét, azonban a hazai ásványolajfinomítók ma is azt teszik, amit a múltban tettek, vagyis állandóan emelik az árakat. A mezőgazdaság azt várta, hogy a kincstári árrészesedés eltörlése után az ásványolajfinomítók 1400 koronával, azaz annyival, amennyit az adó és kincstári részesedés a múltban kitett, olcsóbban fogják adni a gazdaságok­nak a gépszántást végző traktorok üzemanyagául szol­gáló petróleumot. Ez azonban nem történt meg­ Ugyanis mint ismeretes, a már feloszlott petróleumkartell 400 koronával magasabb kilogrammonkénti árat számít je­lenleg, mint számított a kincstári árrészesedés eltörlése előtt. A hazai ásványolajfinomítók állandó áremelési irányzata ellen csak a gazdatársadalom egységes állás­foglalása segíthet, a tömörülés és az egységes üzem­anyag ve­zérlés, mert mi haszna a kincstári haszonré­szesedés eltörlésének, ha a mezőgazdasági termelés ol­csóbbá tételét szolgáló előnynek jórészét az ásványolaj­finomítók élvezik. * A Nyugdíjas Magánalkalmazottak Országos Szövetsége szombati intézőbizottsági üléséből kifo­lyólag tegnap juttatta felterjesztését a miniszter­elnökhöz, melyben a nyugdíjas magánalkalmazottak súlyos helyzetének megjavítására szolgáló javasla­tokat négy pontba foglalja. Az első pont a pénz­ügyminiszternek szól, 2-ik pont a belügyminiszter­hez. A 3-ik pontban a kereskedelemügyi miniszter intervencióját kéri az idő előtti nyugdíjazások le­hető elkerülése, valamint az újabb alkalmazásoknál a nyugdíjasok foglalkoztatása érdekében. E célból kéri a szövetség állásközvetítőjének igénybevételét. * Kényszeregyezségek. A budapesti törvényszék a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárást megindította: Krause Vilmos (Laudon-u. 2.) textilkereskedő ellen. — Jóváhagyott kényszeregyezség: Kövesi Lajos (Király-u. 86.) bel. kereskedő. — Új tárgyalás: Tenliás R.-T. (Jó­zsef-körút 4.) január 11-én. — Hegedűs Mór (Gróf Ti­sza István­ u. 2.) bej. cég. — özv. Quittner Adolfné sz. Schneller Anna dec. 21-én. * Tanácsülés a tőzsdén. A budapesti áru- és ér­téktőzsde tanácsa szerdán este plenárius ülést tar­tott, amelyről a következő hivatalos kommünikét tették közzé. A tőzsdetanács Fleissig Sándor elnök­lésével tartott ülésén a pengő jegyzésre való áttérés­sel kapcsolatban kimondotta, hogy január 3-ától fogva a külföldi fizetési eszközök úgy jegyzendők a hivatalos árjegyzőlapban, hogy az árfolyamok aranyérméknél 1"darabra, angol font bankjegynél és kifizetésnél 1 egységre, egyéb pénznemeknél és ki­fizetéseknél pedig 100 egységre vonatkozzanak. Ugyan­csak a pengejegyzéssel kapcsolatban kimondotta, hogy a tanács által kéthetenként való benyújtásra kijelölt értékpapirokban a december 24-iki benyúj­­tás után bezárólag dmmtor' .ii-ig.kötött értékpapír­ügyletek benyújtása kivételesen december 31-én tör­ténjék, úgy, amint az ugyanezen időszakban kötött többi értékpapíré is. A tanács az árutőzsde hivata­los forgalmi idejét úgy állapította meg, hogy az a folyó évi december hó 20. napjától fogva déli 11 órá­tól délután fél 2 óráig tartson. Elrendelte a Borsodi szénbányák, a Gizella gőzmalom, a Hazai bank, a Magyar Általános Ingatlanbank, a Magyar-Német Mezőgazdasági r.­t., a Budapesti giro- és pénztáregy­let r.­t., a Ganz és Társa Danubius gép-, vágon- és hajógyár r.-t., a Ganz-féle villamossági r.-t., a Győri szeszgyár és finomító, a Hungária nagyszálloda, a Magyar általános kőszénbánya, a M. kir. folyam-és tengerhajózási r.-t., a Révai Testvérek irodalmi intézet,­ a Royal nagyszálloda és az Urikány-zsilvöl­gyi magyar kőszénbánya részvényeinek 1927 január hó 3-tól fogva pengőértékben való lajstromozását, megállapítván azok" új kötési egységeit is. Végül el­rendelte, hogy a Dávid Károly és Fia dobozáru- és faanyaglemezgyár, a Kissling Rudolf és Fia csillár-és bronzárugyár, a Kronberger-féle faipar és a Ma­gyar városi bank részvényeinek tőzsdei jegyzése december 31. napjával az illető társaságok kérelmé­re beszüntessék, le is tartóztatták és szerdán került az ügy a had­bíróság elé. Dr­. Szolnoki Jenő hadbíró-őrnagy tar­totta meg a főtárgyalást. Szabó azzal védekezett, hogy l­átog menyasszonyán akart segíteni és a pénz­ből egy fillért sem költött magára. Nagy Mihály fő­hadnagy-ügyész és dr. Lévai Rudolf védő felszólalása ut­án a hadbíróság a nyomatékos enyhítő körülmé­nyekre való tekintettel három és félhavi foglár fog­sággal sújtotta a tüzért és mellőzte a hadsereg köte­lékéből való elcsapatását, mert bebizonyítottn­ak látta, hogy a katonai nem a saját, hanem menyasz­szonya kedvéért vetemedett a bűnre. ÉRTÉKPIAC: Bécsi hevizazárlat (középérték): Budapest 0.009907, Amsterdam 28. 05,­Belgrád 12.48%, Berlin 168.40, Brü­sz­szel 98.14, Bukarest 3.62­. Kopenhága 188 50, Oszló 178.10, Stockholm 188.95, London 3433.25, Newyork 707.75, Madrid 108.40, Milano 31.40, Párizs 28.13, Prága 20.96, Szófia 5.10, Varsó 78 33 Zürich 136.80 Centimes. Nemes­fémek: Ilus­,koronás 292, osztrák 291, tíz­koronás 140, Napoleon 278, koronás 4.7, ötkoronás 24.11, forintos 14.1, nikkel húszfilléres 0.2, nikkel tizfolléres 0.15, alpakka tizfolléres 0.06, kétfilléres 0.08, egyfilléres 0.01 ezer korona darabonként. Színarany 47.9, platina 180 mil­lió korona kilónként. Zürichi devizazárlat: Budapest 0.007255, Párizs 20.50, London 2509.25, Newyork 517.12­, Brüsszel 72, Milano 22.95, Madrid 79, Amsterdam 207­, Berlin 123.10, Wien 73, Stockholm 138.30, Oszló 131, Kopenhága 137.80, Szófia 3.75, Prága 15.33, Varsó 57.50, Belgrád 9.12­. Athén 6­50, Konstantinápoly 2.60, Bukarest 2.70 cent. Hát ez mi ? Hát ez mi? A napokban 420 volt a Gummi, ma pedig feltornászták 600-ig. És a rendőrség, meg az ügyészség m­ég mindig nem mozdul? Vajon lehet-e büntetlenül így becsapni a jámbor közönséget. Azt híresztelték, hogy nem fizet osztalékot, tehát nem is ér semmit, meg kell konterminálni. A jámbor kö­zönség persze megkonterminálta. Most pedig fele­lőtlen elemek megint sportszerűen fölkiabálják a kurzusokat, hogy azok a kisemberek tönkremenje­nek, akik véres verejtékkel szerzett pénzecskéjüket belefektették ebbe a tranzakcióba Tulajdonképen mivel indokolják az ötszázon aluli árfolyamokat és ki felelős ezekért? Követeljük, hogy a tőzsdetanács 19

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék