Pesti Hírlap, 1927. január (49. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-28 / 22. szám
A PESTI HÍRLAP 1927 január 28 péntek juttató vagyondézsmát annak idején természetesen csaknem mindenki megfelebbezte. Ottani lapok jelentése szerint a pénzügyigazgatóságok a felekbefolyamtöltések elhanyagoltságáról, a földreform pusztításáról, a hadikölcsönkötvények beváltatlanságáról egyelőre nem vesz tudomást. Kívánja a jó viszonyt a szomszédállamokkal. A nemzeti kisebbségeket illetőleg az a törekvése, hogy panaszaikat orvosolja. Szlovenszkó egyharmadát alkotó magyaroknak tehát a nagy osztozkodásból semmi sem jt, sem magyar főiskola, sem magyar nyelvű hivatal, sem munkaalkalom. A prágai félhivatalos Prager Presse nagyon tartózkodóan ír a közigazgatási reformról és kiemeli, hogy az nem jelentheti az alkotmány megváltoztatását, melyhez háromötödnyi parlamenti többség szükséges. Szerinte tisztán adminisztratív reformról van szó, mellyel a jelenlegi közigazgatási dualizmust akarják megszüntetni. A lényeg az, — írja — hogy Szlovenszkó a közigazgatási reform révén, jogi értelemben, országos egységgé válik. Kissé különös megállapítás, Szlovenszkó teljhatalmú minisztériumának föloszlatása után. Mely szerv vagy független intézmény dokumentálja jogilag Szlovenszkó országos egységét? Talán a megyerendszer állt az országos egység útjában? Lehet azonban, hogy Csehszlovákia országos egységéről van szó. A közigazgatási reformjavaslattal egyidejűleg az adóreform és a katonai javaslatokat is tető alá kívánná hozni a csehszlovák kormány. Az adóreform körültekintő, egyetlen nyitást sem hagy az adófizető számára, melyen a horribils adók alól kibújhatnak. Az adó mellett a vagyondézsmát is most óhajtaná behajtani a pénzügyminiszter. A hihetetlenül méltánytalan, sok egyént teljesen koldusbotra rések legnagyobb észét elutasították. Következik tehát majd a végrehajtás, mint hajdanában, Bach idejében. A katonai javaslatok a 18 havi szolgálati időre vonatkoznak, melyet időközben 14 havi szolgálati időre szállítottak le. A szolgálati idő redukálását azóta megbánták. A politikai helyzet jellemzéséhez tartozik, hogy, mint ottani lapok jelentik, a cseh nemzeti demokrata párt most már nem lép a kormányba, hogy nacionalista propagandáját akadálytalanul folytathassa. Ilyen propagandához hasonlít a russzinvidéki csehek magatartása, akik, ungvári jelentések szerint, az ottani őslakosok választói jogosultságának megállapítását akarták megakadályozni, állítólag akként, hogy a reklamáció alá fiktív nevet írtak. A jelentés szerint ez egy ízben sikerült is, ezúttal azonban a választói jogosultságukban fenyegetettek résen voltak és a törvényre hivatkoztak, mely előírja, hogy a választói jogosultság hiányát a reklamálónak kell kétséget nem tűrő adatokkal igazolni. Álláspontjuk helyességét kénytelen volt a zsupán is elismerni. Bizonyítja ez, mily nehéz harcokat kell víni az őslakosoknak még választójogukért is. Meg kell állapítani, hogy a Szlovenszkót közelről érintő politikai harcban a magyar pártok jórészt passzíve viselkednek és újságjaik hangja koránsem olyan erélyes, mint a szlovák lapoké. A külpolitikában regisztrálják az ottani lapok a kisantant barátságtalan magatartását Magyarország katonai ellenőrzésének megszüntetése iránti kérelmével szemben. E tekintetben illetékességük és befolyásuk korlátozottságát ismerve, a mindenkor baráti szolgálatokra kész osztrák szocialistákban találtak támogatókra. (1.) Hollandia diákságát felvették a nemzetközi diákszövetségbe. Belső egyenetlenségek évekig megbontották a holland diákok egységét, és ezért nem vehettek részt a nemzetközi diákmozgalmakban. A főiskolai diákmozgalmak internacionális jelentősége a világháború után veszi kezdetét. A békés években is voltak jelentős kapcsolatok egyes nemzetek diákságai között, de valami állandó és bizonyos cél felé tudatosan haladó nemzetközi diákegyttműködésről ebben az időben beszélni sem lehet. Ez érthető js. Mert vajon mi lehetett volna a béke éveiben az a közös cél, vagy kényszerítő érdek, ami egész Európa diákságát közös táborba hozta volna? A világháború azonban egészen új helyzetet teremtett. Ebben az irtózatos kataklizmában nemcsak seregek, várak, haderők törtek össze és semmisültek meg, hanem egész Európa gazdasági, kulturális élete a válság sötét útvesztőjébe jutott. Válság van ma minden téren Európában, akárcsak Nagy Sándor halála után az antik görög világban volt. A megoldatlan politikai, gazdasági, szociális problémák iszonyatos tömege előtt napjaink legnagyobb politikusai, nemzetgazdászai és gondolkozói tanácstalan tétován állanak. Elképzelhető tehát, hogy ez a reménytelen helyzet Európa egyik legkulturáltabb rétegét, a főiskolai ifjúságot, érthető nyugtalanságban tartja. Hiszen minden, ami ma történik, végeredményben az ő bőrére menő játék, mert a mai tettek következményeit a mostani főiskolásokból származott polgárság fogja viselni. Ezért tömörül Európa diáksága szervezett egységbe, s keres-kutat maga is új utat a jobb jövő kibontakozása felé. Természetes az is, hogy az internacionális diákmunkásságban a világháborúban résztvett nemzetek főiskolásai veszik ki a legnagyobb részt. Ezeknek a legsürgősebb, élet-halál kérdése az új Európa kialakulása. De intenzíven kapcsolódnak a nemzetközi diákéletbe a semleges államok diákjai is, jól érezve, hogy a jövendőt izzasztó kohótól nem szabad távolmaradniok. A svéd, norvég, dán, svájci diákszövetségek a „Confederation Internationale des Étudiants" (C. I. E.) megalakulásának első napjaiban csatlakoztak a nemzetközi diákmozgalomhoz, s azóta is aktív munkásai annak. De annál szomorúbban nélkülöztük eddig — különösen mi magyarok — a holland diákságot. Hollandiában szép, régi, tradicionális diákegyesületek vannak. Diákéletük hasonlít a német „burschenschaftok"-éhoz, de igen sok speciálisan hollandi vonás érvényesül benne. Tradicionális diákszokásaik tele vannak tréfával, mókával, melyek mellett valamikor a XVI. században a mi protestáns főiskolásaink is mulathattak Semmi sem zavarta meg addig e szép diákélet harmóniáját, míg az internacionális diákmozgalom korszaka 1919-ben el nem kezdődött. A holland diákság is helyet kért magának a nemzetközi diákéletben, ezt azonban csak úgy érhette el, hogy a „Confederation Internationale des Étudiants" alapszabályainak megfelelően központi szervezetbe tömörítette az addig egymástól függetlenül, szétszórtan működő egyesületeit. Ez az egység lett az oka a hollandi diákság egyenetlenségeinek. Az egység gondolata magával hozta a hegemónia kérdését is, ami addig nem háborgatta a holland diákegyesületek munkáját. S a hegemónia kérdésénél nem is annyira a kisebb vagy nagyobb diákegyesületek harca bontotta meg a holland diákok sorait, hanem ami még sannálatosabb: a felekezeti vetélkedés. A katholikus és protestáns diákegyesületek élesen szembe kerültek egymással ebben a harcban. A hosszú huzavonának az lett az eredménye, hogy a gazdasági ügyeket intéző bizottság és a külügyi bizottság működésében teljesen elszakadt egymástól, mind a kettő más-más városban székelt, s az egyiket a katholikus diákegyesületek, a másikat a protestáns diákok tartották a kezükben. Végre egyszer bekövetkezett a végleges szakadás is. A hollandi nemzeti diákszövetség a fenti két bizottság végnélküli vetélkedése miatt fölbomlott, s emiatt a hollandi diákságnak megszűnt a képviselete a „Confederation Internationale des Étudiants"-ban. A bomlás zűrzavaros napjaiban egy pillanatra maguk a holland diákok is visszadöbbentek attól, amit tettek; ezt bizonyítja az a latin nyelvű körlevél, amelyet Európa valamennyi nemzetének a diákságához intéztek. Ebben az írásban szomorú helyzetüket hozza föl például, óva intenek minden diákszövetséget, hogy felekezeti kérdésnek a diákszervezkedésben ne adjanak helyet, mert az csak a bomláshoz vezet. De ez a megbánás nem volt hosszú életű. Az egyenetlenség mérge még több éven át pusztított a holland diákszervezkedésben. Különös, hogy e békés, erkölcsös és mélyen keresztyén nép fiai között ilyen elkeseredett testvérharc üthetett ki. Csak 1925-ik évre sikerült lecsillapítani a haragos holland diákkedélyeket, s megalapítani az „Algemeene Senaten Vergaderinget", amely ismét egységbe fogta egyelőre a holland diákok csak egy részét. Ennek a szervezetnek a képviselői meg is jelentek a Confederation Internationale des Étudiants 1925. évi nyborgi (Dánia) kongresszusán, hogy újrafelvételüket kérjék a C. I. E.-be. Hogy ez már ekkor nem sikerülhetett annak nem is a hollandok, hanem a C. I. E.-ben uralkodó francia-kisantant irányzat volt az oka. Hollandia egy súlyos szavazattöbbséget jelentett volna az angol-német-magyar diákpártban, s emiatt nem fogadták be őket a C. I. E.-be. Érdekes, hogy a tőle délre eső állam, Belgium diáksága volt az, amely a leghangosabban tiltakozott a holland diákok felvétele ellen. Sőt azután is, a belgák mindent elkövettek, hogy a hollandok felvételét megakadályozzák. Elutaztak még Hollandiába is, ahol találtak is 5 disszidenskedő egyesületet (a „Vereeniging van Vrouwelijke Studenten te Leyde" és a „Magna Pete te Groningue" voltak ezek közül a legerősebbek), amelyek nem ismerték el az „Algemeene Senaten Vergadering"-et. A belga diákoknak tehát megvolt a bizonyítékuk arra, hogy kétségbe vonják a holland diákegységet. 1926. évben a prágai diákkongresszuson újra szóba került ez az ügy. Ekkor a „Magyar Diákkülügyi Bizottság" delegátusai egy hosszabb felszólalásban védték és segítették előre a holland diákok érdekeit s fölszólalásukkal az angol diákságot is megnyerték a holland-ügy javára. Ez olyan súlyos befolyást jelentett, hogy a pár nappal ezelőtt Brüszszelben tartott C. I. E. Executif-Comité-ülésen végre fölvették a holland diákságot a Confederation Internationale des Étudiants-ba. S azóta már teljes a holland diákegység is, mert a disszidenskedő egyesületek rájöttek a belga intrikákra, s azontúl nem haboztak diáktestvéreikkel megbékélni. A holland diákság belépésével újra szaporodott a magyarbarát diákok száma a nemzetközi diákegyesületben. Azóta a holland diákok egyik befolyásos vezére, van Beerman, el is látogatott Budapestre, hogy a holland diákság nevében személyesen tolmácsolja őszinte hálájukat a magyar diákságnak azért a hathatós támogatásért, mellyel a magyar diákok megvédték az ő ügyüket az internacionális fórumokon. A jövőben tehát élénk holland-magyar diákbarátkozás várható. A kapcsolatok kimélyítése érdekében a „Diákkülügyi Bizottság" a tavasz folyamán tanulmányutat rendez Hollandiába, mely után azok a legfiatalabb egyetemisták fognak főképen résztvenni, akik középiskolás korukban magyar gyermekvonatokkal jártak már künn, Hollandiában, s most fölújítják a barátságot hollandi „szüleikkel és testvéreikkel" Padányi Gulyás Béla: A Pesti Hírlap olcsó jegyakciója. Ma a Nemzeti Színházban a Vén gazembert ismételjük. Még néhány jegy kapható. Vasárnap három előadást tartunk. 3 órakor a Hoffmann meséi-1, 4 órakor Vigyázat! Női szakaszt kínáljuk föl híveinknek. Mig 16 órakor Békeffy konferansz-estje lesz a Zeneakadémián. Hétfőn Gergelyffy Gábor szerzői estjére kerül a sor, míg kedden, február elsején a Dresdner Streichquartett hangversenyez. Pénteken Piccavernek nagy érdeklődéssel várt dalestje fog gyönyörködtetni. A február 6-ára eső vasárnapon délután a Király színházban a Cirkuszhercegnő-t adják. Másnap, 7-én, mutatkozik be Pia Ravenna finn dalénekesnő. Péntek (január 28.) NEMZETI SZÍNHÁZ. A vén gazember. Kezd. 7-kor Vasárnap (január 30.) VÁROSI SZÍNHÁZ. Hoffmann meséi. Kezdete 3-kor. FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ. Vigyázat! Női szakasz! Kezdete 8 órakor. ZENEAKADÉMIA. Békeffy László konferansz-estje. Kezdete fél 6 órakor. Hétfő (jnuár 31.) ZENEAKADÉMIA. Dr. Gergelyffy Gábor szerzői estje. Kezdete fél 8 órakor. Kedd (február 1.) ZENEAKADÉMIA. Dresdner Streichquartett hangversenye. Kezdete fél 9 órakor. Péntek ! február 4.) VIGADÓ. Piccaver Alfréd áriaestje. Kezdete 8-kor. Vasárnap (február 6-án.) KIRÁLY-SZÍNHÁZ. Cirkuszhercegnő. Kezdete 3-kor. Hétfő ! február 7.) VIGADÓ. Pia Ravenna finn énekesnő dalestje. Kezdete fél 8 órakor. ÚJPEST. BLAHA STIJZA-SZINHÁZ. Csat. (jan. 27.): Gyurkovics lányok. Pénteken és szombaton (jan. 28. és 29.): Egy éj Velencében. Vasárnap d. u. (jan. 30.): Pesti lány. 4©„Ll.„ (3000 korona) értékben a fest) Hirlap fő- (fiókkiadóhivatala) (V. Vilmos csínzár-ut 78. VII., Erzsébet-körút 1. 1., Krisztina-körut 188. II., Marfi' Körút S/b. IV. Váci-utca SO. VI. Andrássy ut 4. és Újpest. István-in 1.).zin h/szs gv valamin Könyvvásárlásnál a vásáre jelyek illetve Könyvel» arába azon felsérték« erejét a betud. Előfizetőknek nem kel a bone - ot beszolgáltatniuk példányonkint vásáróknak Isen Érvényes 1 hónapi!?0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0