Pesti Hírlap, 1927. augusztus (49. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-14 / 184. szám
A vasipari bérmozgalom. A vasipari bérmozgalom még változatlanul tart. Andréka Károly főkapitányhelyettes szombaton is folytatta a tárgyalásokat, előbb azonban Issekutz Aurél helyettes államtitkár társaságában beszámolt Vass József miniszterelnökhelyettesnek az elmúlt nap eredményéről, a részleges megegyezésről. A főkapitányhelyettes szombaton délelőtt 11 órakor az Egyesült Izzó rt. munkásainak bérkövetelését tárgyalta. Részt vettek a tárgyaláson a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete, valamint a munkások képviselői. Több mint 4000 munkás sorsáról van itt szó. A tárgyalások eredményt még nem hoztak, bár fokozott ütemben folytatják a megbeszéléseket. Az első megegyezés után most már békülékenyebb hangulatban folynak a tanácskozások. A munkások felhívták a vasipari üzemeket, hogy ha az alacsonyabb béreket azonnal emelik és megígérik, hogy általában bérjavítást adnak, — ha ezt indokolja a lefolytatott vizsgálat, — kedden már megkezdik a munkát. A Ganz-Danubius Vagongyárban egyébként a vasesztergályosok és gépgyári munkások dolgoznak, így a sztrájk tulajdonképen részleges. Az első rendőri beavatkozás. Rendőrök jelentek meg az simult este hét órakor a Thököly-úti Vasmunkás Otthonban, ahol igazoltatták a munkásokat. Majd bekísérték a VII. ker. kapitányságra Karácsonyi Sándort, a szakszervezet egyik vezetőjét, mert sértő módon viselkedett a rendőrtisztviselővel szemben. Kihallgatása után elbocsátották, de a kihágási eljárás megindult ellene. A sztrájkoló munkásság kiüdöttsége Vass miniszterelnökhelyettesnél. A sztrájkoló munkásság kiküldöttei szombaton délben megjelentek Vass József miniszterelnökhelyettesnél, hogy őt a sztrájk okáról, valamint a munkásság helyzetéről tájékoztassák. A küldöttséget Peyer Károly, a szakszervezeti tanács főtitkára, országgyűlési képviselő, vezette és tagjai között ott volt Kruppa Rezső, a Vas- és Fémmunkások szakszervezetének főtitkára, valamint a Ganz hajógyári, a Ganz villamossági, a Fegyvergyári, az Egyesült Izzó és a csepeli munkások főbizalmi emberei. Vass helyettes miniszter meghallgatta a bizottság által előadottakat, átvette a beadványokat és részletesen tájékoztatta magát a harc okáról és állásáról. Miután a miniszterelnökhelyettest a munkásság kiküldöttei részletesen informálták, kijelentette, hogy amennyiben a munkaadók, illetve a tárgyalófelek nem tudnának megegyezni, illetve a munkaadók nem hajlandók a megegyezésre, akkor maga veszi kezébe a tárgyalások irányítását. A munkásság küldöttsége a miniszterelnökhelyettesnek ezt a kijelentését tudomásul vette. Az Egyesült Izzó ügyében nincs remény a békére. A vasipari sztrájkok ügyében a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete a következőket közli: A békéltető tárgyalások Andréka Károly főkapitányhelyettes elnöklete alatt szombaton tovább folytatódtak. Szombaton az Egyesült Izzólámpagyár ügye került sorra. A tárgyaláson a gyár képviseletében Rónay és Hegedűs igazgatók jelentek meg. A tárgyalások előtt Kende Tódor ügyvezető igazgató felhívta ismételten a munkásokat arra, hogy térjenek el az általános béremelésre vonatkozó kívánságaiktól, mert ezen az alapon a béke egyáltalában nem jöhet létre. Ennek dacára a tárgyalások folyamán a munkások a gyár összességére vonatkozólag általános béremelési kérelemmel léptek fel, mégpedig 15%-ig terjedő béremelést követeltek. Az Egyesült Izzólámpagyár már most is 13% -kal jobban fizeti munkásait, mint a budapesti átlag és így előrelátható, hogy ezen az alapon a tárgyalások sikerre nem vezethetnek. Andréka főkapitányhelyettes kívánságára Kende Tódor kijelentette, hogy a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete nem óhajt a hozzája tartozó üzemekben kizárást fenntartani, ott, ahol a munka nyugodt menete biztosítva van. Ha tehát az Egyesült Izzólámpagyár munkásai munkára jelentkeznek és biztosítékot" nyújtanak arra, hogy a termelés zavartalanul fenntartható, és a munkafegyelmet folytonos apró sztrájkokkal az üzemen belül meg nem zavarják, úgy az Egyesült Izzólámpagyár üzemét azonnal megindítja. A helyzet általában változatlan. Rá kell mutatni azonban arra, hogy a szakszervezetek nyilatkozataikban a helyzetet úgy állítják be, hogy 14.000 munkást a munkaadók kizártak volna, ezzel szemben a valóság az, hogy kizárás pusztán az Egyesült Izzólámpagyár körülbelül 3500 munkására és a Ganz-Danubius a gyárnak mintegy 100 munkására áll fenn, egyéb helyeken a munkások önként léptek sztrájkba. Ugyancsak rá kell mutatni arra is, hogy a szakszervezet a közvéleményt helytelen adatokkal igyekszik félrevezetni. Így azt állítja, hogy a magyar gépgyárak által osztalék gyanánt kifizetett összeg közel akkora, mint a magyar gépgyárak által évenként kifizetett munkabér összege. Ezzel szemben a Vasművek és Gépgyárak Egyesülete megállapítja pontos adatok alapján azt, hogy az elmúlt évben a vállalatok által kifizetett évi osztalék összege a munkabérek összegének csak 17 százalékát teszi ki. Nem felel meg tehát a valóságnak az, hogy a magyar gépgyárak nagy nyerességgel dolgoznának, még kevésbé felel meg az, hogy nyereségeik nagyobbak, mint a német, vagy csehországi gyáraké, ellenkezőleg, a magyar gépgyárak a külföldi hasonló vállalatok által kifizetett nyereségeknek csak igen csekély hányadát érik el. Tekintettel arra a nagy közgazdasági érdekre, amely az ügy mielőbbi rendezését teszi mindkét félre nézve kívánatossá, a tárgyalást vasárnap is folytatják és ez alkalommal a Fegyvergyár sztrájkoló munkásainak ügye kerül napirendre. PESTI HIRLAP UJWJW'.?ljmmi»«U«LIMIIt'MI'MgBI Sziget a drágaság: tengereiben. Drágaság! Ez az a szó, mely hónapok óta ismét veszedelmes kísértetként meredt fel a feledés és a rosszemlékű múlt homályából, harcba állította az egész magyar közvéleményt. Észrevétlenül és állandóan növekedve, egyszerre odaállt ez a rém a kicsiny magyar háztartások ajtajába, hogy a kevéske levegőből, a kevéske életből is elfogjon újból valamit. A közönség egyetlen ijedelemmel eszmélt fel arról, hogy lassan nyugodtabbra vált életét mekkora veszély fenyegeti, hogy az új drágulással együtt új gondok, új vesződségek, még több verejték és még több lemondás várakozik rá. A hatóságok, minden illetékes tényező a feljajduló közönség segítségére sietett, ankétek és intézkedések sorával igyekezett felvenni a harcot a drágaság ellen. Talán mindezeknek mégis lesz némi eredményük. Ma még csak egy bizonyos: az, hogy a legjelentéktelenebb élelmiszer piaci árától kezdve mindennek az árát ijedten, kétségbeesetten figyeli a nagyközönség. És megnyugtató, biztató, vigasztaló pontokat keres az áraknak a dzsungeljében, a drágaság fenyegető zűrzavarában, ijesztő áradatában. Olyan ismét az életünk, mint amit egy növekvő, emelkedő árvíz kegyetlen hullámai fenyegetnek elöntéssel. S ebben az áradatban messziről látni és jó nézni azokat a pontokat, amelyeket a drágaság árja elérni nem tud, amelyek életet adó szigetekként emelkednek ki az árak özönvizéből. Ilyen kiemelkedő, vigasztaló, megnyugtató pontot jelent a nagy magyar közönség utolérhetetlenül népszerű újságja, mindennapi vigasza és segítője, a Pesti Hírlap. ő adja a magyar közönség javának, túlnyomó részének a szellemi táplálékát. S düböröghet künn a világban az árak emelkedő része, a megszokott, az áhított, a nélkülözhetetlen, szellemi táplálék körül nincs baj, azt nem fenyegeti drágulás, rendületlenül, minden akadállyal és nehézségggel küzdve tartjuk olcsóságának szinte hihetetlen vonalát, mert lehetetlennek, halálos nemzeti veszélynek éreznék azt, hogyha a magyar közönség nem tudná megfizetni a kedvenc újságja által nyújtott szellemi táplálékát. Sőt nemcsak hogy kitartunk híven az olcsóságban, hanem egyre azon iparkodunk, hogy egyúttal minél többet, jobbat, szebbet nyújtsunk. Vasárnapi számaink mindegyike ma már országos szenzáció. Kötetnyi olyan olvasmányt tartalmaz bő illusztrációkkal fűszerezve, amelyek irodalmilag, tudományos szempontból a mai embernek egész világát felölelik, a mai ember szellemét gyarapítják, gazdagítják. Vasárnapi számaink olvasói maguk is meggyőződhettek erről, hiszen hálás és rendületlen ragaszkodásuk elismeréséről tanúskodik. A hétköznapi számok gazdagság, változatosság tekintetében méltó folytatásai a remek vasárnapi számoknak. Ezek a hétköznapi számok az egész magyar sajtóban a legterjedelmesebbek. Aki a Pesti Síklapot vasárnapi számain keresztül megszerezte, annak lehetetlen lemondania arról a mindennapi élvezetről, arról a mindennapi szükséges támogatásról, amelyet hétköznapi számaink mindegyike jelent. És hogy az „olcsóság szigeté"-nek elnevezésére valóban számot tarthatunk, az nyomban kiderül, ha meggondoljuk, hogy a Pesti Hírlap vasárnapi olvasója további heti nyolcvan fillérért — vagyis olyan összegért, amelyen néhány cigarettát vagy az élelmiszerek piacán úgyszólván számot se tevő dolgot, ha lehet vásárolni — egész héten át naponta olvassa az újságot, regényt, egy sereg novellát, a legérdekesebb aktuális cikkek nagyszerű tömegét kapja, nap mint nap belekapcsolódik pompás hírszolgálatunkon keresztül magába az eleven életbe, tájékozódik mindenről, a világ eseményeiről épúgy, mint a mindennapi gazdasági helyzetről; világos tehát, hogy az, a 4 ,aki naponta újságot olvas, könnyebben tud megállni az életben, informálódva -,s harcolhat maga is a drágaság ellen, s élete módját friss ismereteivel könynyebbé teszi, egyszóval olcsóbban élhet. S az összeg, amelyért mindezt az előnyt megválthatja, hetenként oly csekély, hogy még a legszűkösebb anyagi viszonyok közt élő embernél sem tesz számot. Az érték pedig, amelyet érte kap, megfizethetetlen és élete harcaiban megbecsülhetlen támasz és segítség. Neratulozunk tehát, amikor azt mondjuk, hogy vigaszkép állunk a drágaság tengerében a magyar közönség segítségére, nap mint nap új életet, új levegőt árasztva abba a szorongatottságba, amellyel a drágulás, a megélhetésért való küzdelem fojtogat. 7 természetes iGazaz az IGMANDI az EGMANDI az IGMaNDa keserűvizet, mert keserűvizből langyosan éhgyomorra már 12 pohár elegendő, csodálatos és páratlan vegyi összetételénél fogva, a hivatalos vizsgálat megállapítása szerint, a világ legelső keserűvize eltávolítja szervezetéből a kóros baktériumokat, felfrissíti vérkeringését, csökkenti a vérnyomást az agyban, megszünteti a fejfájást és meggátolja az érelmeszesedést, természetes hashajtó, ennélfogva a szervezetre ártalmatlan, ki Igmándit ne tévessze össze másfajta Keserüvizzel!