Pesti Hírlap, 1927. szeptember (49. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-11 / 205. szám
8 Egy sokmilliárdos amerikai örökség története* Szeged, szept. 10. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Egy szegedi külvárosi pincelakásban érdekes ember tengeti életét. Makra Ignác a neve és azt beszélik róla, ő maga is azt állítja magáról, hogy megszámlálhatatlan milliárd ura és csak idő kérdése, hogy immár nyolc év óta esedékes dolláröröksége, amelyet elhunyt nagybátyja hagyott reá, a kezei közé jusson. Makra Ignác, aki ma ötven éves, végigharcolta a háborút, megjárta az összes frontokat, többször megsebesült és több kitüntetést is szerzett. Egyébként a háború előtt közönséges földmunkás volt, aki a szegedi tanyákon dolgozott. A proletárdiktatúra után letartóztatták és megindult ellene a hadbírósági eljárás, amely szomorú eredménnyel végződött. Makra ellen főbenjáró vádakat sorakoztattak fel. Függelemsértéssel, lázadással és kémkedéssel vádolták. A bíróság hétesztendei kemény fogságra ítélte és Makra Ignác közömbösen törődött bele sorsába. Körülbelül egy évvel ezelőtt előkelő vendégek érkeztek a szegedi katonai fogházba, melynek Makra a lakója volt. A külügyminisztérium néhány tisztviselője kereste fel és közölte vele, hogy Amerikában meghalt a nagybátyja, aki sok milliárdot, érő dollárvagyonát reá hagyta. Makra tulajdonképen meg sem értette, miről van szó, nem szédült el, amikor megtudta, egyszeriben milyen hatalmas vagyon ura lett és még akkor sem eszmélt sorsa, fordulásának tudatára, amikor megkérdezték tőle, hogy mit akar azzal a rengeteg pénzzel csinálni, amit a nagybátyja reáhagyott? Lehet, hogy csak tréfának vette a dolgot, hiszen örök életében koldusszegény ember volt és talán meg sem értette, hogy milyen szerencse szakadt reá. Nagy nehezen válaszolt csak végre arra a kérdésre, hogy ha kiszabadul és birtokába jut a fantasztikus arányú örökségnek, mit csinál majd azzal a rengeteg pénzzel? — Minden pénzemből kislakásokat építek majd a szegény munkások számára, — mondotta. A fogház vendégei eltávoztak, Makra Ignác mögött becsapódott a börtön ajtaja és csak akkor nyílt meg újra, amikor letelt a hét esztendő utolsó napja is. Amikor szabad lett, elmondotta, hogy nagybátyja, Makra János, a mult század hatvanas éveiben vándorolt ki Amerikába, mint egyszerű kőfaragósegéd. A nyomorúság hajtotta ki. Sokáig hányódott az idegen világban, míg végül egy Newyork közelében lévő nagy sirkőgyárban kapott munkát. A szálas, vállas, izmos magyar emberbe beleszeretett a gyártulajdonos leánya, a szerelemből házasság lett és amikor a gyáros maghalt, hatalmas vállalatát leánya és veje, John Makra, örökplte. Makra János szorgalmasan dolgozott. Évrőlévre gyarapította vagyonát. Egyetlen bánata volt csak, hogy nem volt gyermeke. Így... történt... hogy évek múlva, amikor a felesége meghalt. Makra János teljesen egyedül maradt. A kilencvenes években hazahozta a honvágy. Szegedre érkezett és felkereste egyetlen vérrokonát, Makra Ignácot, aki akkor még fiatal legényke volt.. Nagyon megkedvelte a kis parasztfiut és megígérte neki, hogy rövidesen kihozatja magához Amerikába. De Makra János nem adott hírt többet magáról. Makra Ignác pedig egyszerű napszámos lett és napszámban törte a földet a szegedi határban. A nehéz robotos munkában egészen meg is feledekzett a gazdag amerikai nagybácsiról, akiről csak a börtönben hallott azután újra. A nagy örökség azonban még késik. Bizonyos, hogy megvan, szegény Makra Ignác azonban soksok milliárd ura, ma még a nyomorral küzködik. Egy pesti ügyvéd kezében van a végrendelet ügye. Makra Ignácnak pedig egyelőre csak óriási vagyonának a hivatalos dokumentumai vannak a birtokában. Az elmúlt napokban a pesti ügyvéd értesítette Makrát, hogy egy magasrangú követségi tisztviselő vállalkozott arra, hogy felkutatja az örökségét és minél sürgősebben lebonyolítja az egész ügyet. Makra, mit tehet egyebet, vár türelmesen a külvárosi pincelakásban. Várja az amerikai millárdokat, amelyek ki tudja hol akadtak meg valamelyik newyorki hivatal aktatengerében ? M. II. FŐVÁROS. _ A tabáni kérdés. Az idei kislakásépítés megkezdésekor a főváros törvényhatósága tekintettel volt a Tabán kérdésének régóta húzódó megvalósítására is és az az elgondolás vezette, hogy a tabáni lakosságot kell elsősorban elhelyezni az idén épülő bérházakban, hogy a kiürítés, illetve a bontás munkája majd ezt követően a közművek megépítése és a terület rendezése mielőbb megkezdődhessék. Közben a tabániak egy része állást foglalt a kiürítés ellen és ragaszkodott régi lakóhelyéhez, úgyhogy a felajánlott új lakásokat sem akarja a tabániak egy része elfoglalni és igénybe venni. A kérdés még nincs tisztázva s a főváros vezetősége még nem döntött, hogy mi történjék most már a tabáni lakossággal és hogy valóban hogyan hajtsák végre a kiürítést, illetve a lakosság elhelyezését. Az 1927. évi lakásépítés ügyében alakított építkezési (tabáni) albizottság hétfőn, 12-én, délután öt órakor, tartja legközelebbi ülését ebben a kérdésben. Ekkor fogja az ügyosztály a maga javaslatát megtenni a tabáni lakosság számára fentartott uj lakások kiadásának kérdésében. PESTI HIRLAP 1927. szeptember 11., vasárnap. NAPI HIREK. Kultura. Nagyon nehéz elmondani, hogy mit érez az ember, ha a magyar kultura jeleire akad idegen külföldön. Nagy, idegen tenger kellős közepén, ahol senki se ért és senki se szeret, — mintha egyetlen utas lennél ezer idegen közt, idegen hajón, idegen tengeren és egyszer szemközt kis hajó igyekszik, amely a magyar lobogóval köszön az idegen tenger közepén. Szemed ugye felcsillan és véredben, — művelt népek szolidaritása bizsereg: ugye, vagyunk és a többi népekkel együtt dolgozunk és ezt látták, ezt nem tagadhatják, ezt közömbös, hideg vérükben érzik a közömbös idegenek, idegen tenger idegen hajóján. Dolgozni együtt a többiekkel, kivenni részünket abból a munkából, amiben sürögnek a népek együvétartozó milliói, nem a közvetlen haszonért, nem a magunk érdekeiért, hanem azért, mert emberek vagyunk, az emberek boldogságát akarjuk és hozzátartozunk ahhoz a munkához, amit kultúrának nevezünk A müncheni német múzeumban a technikai zsenialitás Walhallájában álltam egy buzgón munkálkodó motor előtt és néztem a falon egy magyar ember arcképét és olvastam a bő magyarázatot: Bánky Dónát motorja épült a budapesti Ganz-gyárban s Bánky Dónát, Budapest és itt az idegen világ közepén, a közös munka végtelen keringésében, lihegésében, pattogó, puffogó, sziszegő zakatoló roppant zenéjében, tüzeinek izzásában, acélkarjainak lendületében, a kultúra kozmikus rithmusában egy motor magyarul dalolja a magyar lélek európaiságát. A németek megállnak és olvassák, hallgatják és megértik az angolok, a lettek, litvánok és a skandinávok itt világosan beszél a magyar lélek és ha azt mondaná a gőgös német, hogy: Balkán és a gúnyos francia barbárt sziszegne, itt a motor cáfol, mert énekesszhangzatos az emberi munka kórusával. Bánky, Kandó Kálmán, Eötvös Lóránt, a régi Jedlik Ányos, aki a dinamó elvét megtalálta, Martin, a repülők őse, Irinyi gyufája, Lóczy Lajos geofizikai törvényei, Apáthy kegyeletes helye a nápolyi élettani intézetben, Palágyi Menyhért ismeretelméleti megállapításai, a Bolyaiak mathematikai forradalma, Pulyky Károly örök tekintélye a művészettörténetben, Apponyi művészete, Kövesligethy Radó asztrofizikai hírneve, magyar gépészek, mathematikusok, csillagászok, orvosok, baktériumkutatók, szerológusok, gondolkodók, építők és teremtők, —n Íme őket idézem a nagy idegenségben és az ő lobogó kis zászlóik ujjongják az idegen tengereken, hogy vagyunk! ők a mi tanúink, a tudósok, a művészek, az írók, a technikusok, akikben Európa felismeri önmagát és ha teljes tisztelettel hódolok is a legzengőbb hazafiak előtt, a magyarság európai elismertetését mégis a kultúra militkusaitól kell várnom. Ha azt mondja a német professzor, hogy a magyarság léte nem európai probléma, én hiába mutatom neki, hogy a pesti városházán kicsoda uralkodik és hogy nagy küzdelem után ime a főszolgabíró úr lett követ a vigályoskropotyáni kerületben, de ha rámutatok az Eötvös torziós ingájára, a német azt mondja: ezt értem. És az az angol zenekritikus, aki Salzburgban nem akarta nekem elhinni, hogy a mi filharmonikus zenekarunk kitűnő, ez még akkor sem hitt volna a magyar zenei kultúrában, ha az összes hazafiak megverik itthon az összes más vallásunkat, de menten hinni kezdett, amint filharmonikusaink az itthon úgy bántott magyar dirigensekkel belezendítették Frankfurtba a magyar muzsikát. Apponyi óriási műveltsége beszédesebb tény, mint maga a tárgyi igazság. Ilogy sok a magyar egyetem? Bizony, kétszer ennyi kellene, hogy tudósok nevelődjenek és tudósok dolgozzanak, akiknek munkáiból ráismernek az európai magyarságra. Az egyetem dokumentum, a tihanyi biológiai intézet is az, a klinika, a laboratórium, a könyvtár, a múzeum, ez mind dokumentum, ami mind azt bizonyítja, hogy ez a magyarság a művelt népek önzetlen munkájában nélkülözhetetlen tényező, s csak ha ezt elhiszik rólunk, akkor lesz magától értetődőleg fontos, hogy mi itt meg is maradjunk és kiterjesszük a régi országra elismert fölényünket. Tessék elhinni, hogy a bécsi Operának nagy része van abban, hogy Ausztriával a népek testvéri kegyességet éreztetnek, s az a rengeteg pénz, amit e koldus ország ide áldoz, nagyon megkönynyíti a jó kereskedelmi szerződéseket. Mikor a balkáni háború után a hatalmak az önálló Albániát kreálták, e nép szuverén államalkotósogát nem azzal bizonyították, hogy ez a nép liberális, vagy ókonzervatív elveket termelt, hanem azzal, hogy irodalma van. A mi kultúrfölényünk, amely nem frázis, hanem maga a szentséges magyar irredenta, mert Nagymagyarország csak a magyar kultúra bizonyítékaival válhatik európai szükségességgé, — ez a kudúrfölény millió apró lámpától kapja fényét és nem sok az opera, a színház, az iskola, kórház, múzeum, a higiéné, a civilizáció semmi jele nem sok, a művészet, a tudósmunka, az építés maximuma nem sok, hogy az ellenségek emelte jégfalon ez a fény átcsillogjon. A magyar egyetemek ne kevesen legyenek, hanem jobbak legyenek, mint a cseh, oláh és szerb iskolák, s ez a jobbságuk csak a magyar tudósok fölényes munkájában lesz nyilvánvalóvá. A tanárok hite, a kutató intézetek hite az a diplomácia, mely egyetemeink okleveleinek külföldi elismerését megszerzi és az eltépett földek ifjúságát idevonzza tanulni és magyarnak megmaradni. Sok?! Tetszik tudni mi a sok? A magánhonmentek költségszámlája a sok, a tehetségtelen törtetők kezén kallódó kincs a sok, az öblös hazafiság tiszteletdíja a sok, az a sok, amit elveszít a kultúra, s aminek egy töredéke itt éltetné világraszóló művészetünket és egyetemeinket megtöltené a visszavágyó irredenta ifjúságával. Minden magyar paraszt, meg i s értené, ha elmondanák neki, hogy micsoda hasznos cégére az ország munkájának a kultúra és minden bölcs magyar paraszt tudna örülni Tihanynak és áldaná jó hitünk vivőit, akiknek nyomai jelölik a nagy idegenben utunkat Nagymagyarország felé. Ez oly világos, hogy Koppány legyen, aki nem érti. Mindenki másnak meg lehet magyarázni, hogy milyen gyönyörű reménység az, mikor az emberiség élén látjuk elismerten a jó magyarokat és külföldön találkozván a magyar kultura hírével, micsoda hősi boldogság emeli szivünket és hogy rohanunk haza, uj akarattal ihletten messzi kis hazánkban dolgozni. Márkus László: — Gyermekköztársasások. A Revue de Paris most teszi közzé Jaques Kesselnek, a jeles írónak tanulmányát, ki palesztinai útjáról érkezik. Kfar-Teladiban valóságos gyermekköztársaságot, talált, melyet Bugacsek nevű orosz nevelő alapított. Száztíz gyermek nevelkedik e különös köztársaság keretében, a tizenkét évtől tizenöt évig. Mindannyian az ukrajnai mészárlások során letek árvák, apátlanok-anyátlanok. A gyermekek megművelik a számukra kiosztott földet, van alkotmányuk, törvénykezésük, önmagukat kormányozzák, teljes hatáskörrel. A tizenöt éven aluliak négy órát dolgoznak naponta, az idősebbek hatot. Közös konyha főz rájuk, melyet ki-ki ellát a maga terményeivel. Munkájuk a lehető legszélesebb körű, úgyhogy bizonyos idő múltán a gyermek a legkülönbözőbb mesterséget választhatja Minden munkakört egy felnőtt ellenőriz, szakember, aki az igazgató szerepét tölti be. Az a gyermekköztársaság, melyet Kessel leír, nem áll egyedül a világon, van egy Amerikában is, Angliában is és Oroszországban is. Poltavában az elhagyott gyermekek gyarmata már régóta működik. Olaszországban pedig Castel Guelfoban a talált gyermekek kis társadalma szintén nagy önkormányzati jogot, élvez s működéséről még a fascisták is elismerően írnak. Általában a gyermekek sokkal inkább megértik egymást, mint, a felnőttek. — Herrmann kereskedelmi miniszter látogatása a vas- és reklámkiállításon. Szombaton délelőtt Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter meglátogatta a vas-, gép-, háztartási ipari és reklámkiállítást. A minisztert a kiállítás ügyvezető elnöke, Sátori Ernő, továbbá Biró Ármin és Pásztor József igazgatók, valamint Resovszky Béla kiállítási főfelügyelő fogadták. — Vass József népjóléti miniszter Gyöngyösön. Gyöngyösről jelentik: Vas? József népjóléti miniszter vasárnap délután három órakor Gyöngyösre érkezik,megszemléli a mátrafüredi tüdőbetegszanatórium építkezését, délután 5 órakor pedig Gyöngyös város díszközgyűlésén, amely őt hónapokkal ezelőtt a város díszpolgárává választotta, átveszi díszpolgári oklevelét. Vass Józsefet Heves vármegye nevében dr. Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre alispán, Gyöngyös város közönségének élén pedig dr. Puky Árpád polgármester fogadják. — Az olasz pénzügyminiszter leányának esküvője. Velencéből jelentik: Marina Volpi da Misurata grófnő, az olasz pénzügyminiszter leánya, szombaton tartotta esküvőjét Don Carlo Maurizio Ruspoli herceggel. A házasságkötési szertartás után a Volpi-palota termeiben az új házaspár tiszteletére táncmulatság volt. Kibővítik a székesfehérvári pályaudvart. A székesfehérvári déli vasúti pályaudvar már régen nem elegendő a megnövekedett forgalom lebonyolítására. Ebben a kérdésben a székesfehérvári városházán Zavaros Aladár polgármester elnöklésével értekezletet tartottak. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a pályaudvart jelentékenyen kibővítik és több helyütt földalatti átjárókat is építenek. Az autó elütött egy kisfiút. Szombathelyről írják : Csütörtökön délután Szemenye községben egy szombathelyi autó, amely szombathelyi előkelőségeket hozott haza a celldömölki ünnepségekről, elütötte Joó István kisfiút. A gyerek nekiszaladt az autónak, úgyhogy a soffőr már nem tudott fékezni. Súlyos agyrázkódással a szombathelyi Siözkórházba szállították. — Az adriai vasúti összeköttetések szabályozása. Varsóból jelentik: Olaszország, Magyarország, Ausztria, Csehország, Jugoszlávia és Lengyelország részvételével Krakóban értekezlet ült egybe Lengyelország és Csehország közvetlen adriai vasúti összeköttetésének szabályozása tárgyában. Rejtélyes gázmérgezés, Szentgyörgyi Gusztáv 70 éves magánzót, a Ráday utca 8. számú házban levő lakásán holtan találták. Holttetemét beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol megállapították, hogy az öregurat gázmérgezés ölte meg. A halálesetet különössé teszi az a körülmény, hogy Szentgyörgyi lakásán nem is volt gázvezeték. A szomszédos lakásból szivároghatott át a gáz egy nyitva felejtett vezetékből, a vékony rabitz-falon keresztül. A rendőrség megindította a nyomozást Kötött kosztüm az őszi divat \ f . _ Válogatott raktár * A. I\ KJ A 13863 Kossuth Lajos utca 11 és Petőfi Sándor u. 6.