Pesti Hírlap, 1927. november (49. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-06 / 252. szám

10 — A váci választás. A váci választókerület küldöttséggel kereste fel a pénzügyminisztériumban Szabóky Alajos államtitkárt s arra kérte, hogy újból vállalja el a kerület mandátumát. A küldöttséget Preszly Elemér, Pest vármegye főispánja és Krakker Kálmán, Vác város polgármestere, vezette. Huber Jó­zsef kérte a küldöttség nevében Szabókyt, hogy vál­lalja el a jelöltséget. Az államtitkár válaszában ki­jelentette, hogy a választókerület mandátumát el­fogadja. — A montecarlói bank fizetési nehézségei. Va­lóban, olyan hír ez, amit az azoros pártokról jelente­nek, amit nehéz elhinni. A híres-nevezetes bank, amelybe a világ minden tájékáról özönlik a pénz, Monte Carlo kaszinója­­ fizetési nehézségekkel küzd. Ugyan? kérdi az olvasó. Talán a szerencse valami ritka kegyencének sikerült fölrobbantania a bankot? Vagy ami még hihetetlenebb dolog, alább hagyott az emberek egyik legkárhozatosabb szenvedélye: a játék­düh és kevesebben keresik föl a tündöklő pompájú termek zöld asztalait? Nem, nem úgy áll a dolog. Hanem a kaszinó igazgatósága még csábítóbbá, még varázslatosabbá akarta tenni a monacói hegytető pa­radicsomkertjét s oly nagyarányú beruházásokat, építkezéseket eszközölt, hogy most nem tudja ki­fizetni. Elannyira, hogy a kaszinó igazgatóságát sür­gős rendkívüli közgyűlésre hívták össze, hogy a szük­séges tőkét előteremtsék. Jaj, de nehezen is sajnáljuk a derék igazgatóságot, hogy ilyen nehéz gondjai vannak... — A bolgár király visszaérkezett Szófiába. Szófiából jelentik, hogy a király hazaérkezett a fővárosba. — Róma lakossága. Róma városának s­tatisztikai hi­vatala közli, hogy a főváros lakosságának száma állan­dóan növekedik. Rómának 1926 június 30-án 700.704 la­kosa volt, 1927 június végén pedig 803.263 volt a lakos­ság száma. A halálozások számát a születések száma nagy mértékben meghaladja. A vidékről a fővárosba való te­lepülés egyre tart s mind nagyobb méreteket ölt.­­ Az angol haditengerészet új hajóóriásai. London­ból jelentik. Nemrég készült el két legújabb csatahajó­ja, a Nelson és a Stodney, melyek ezen a téren rekor­dot jelentenek. A ,,Nelson" 207,3 m. hosszú, legnagyobb szélessége 32 m, merülése 9 m., vízkiszorítása 35.000 tonna. A hajó előrészén három, gigantikus forgó ágyú­tornyot hord; mindegyikből három 40,6 cm. kaliberű ágyúcső mered ki. Mivel a modern haditengerészet nem nélkülözheti a légi fegyvernem kisegítő tevékeny­ségét, a hajó hátulsó része repülőtér gyanánt van ki­képezve, melyen harci repülőgépek állomásoznak. A gépek katapult segélyével szállanak fel a fedélzetről. A hatalmas hajóágyúk hordképessége közel 40 km, a tüzérségi megfigyelést tehát nem lehet magán a hajón eszközölni; erre valók a repülőgépek, melyek a belö­vést, megfigyeléseik révén, lényegesen megkönnyítik. A Rodney sorhajó a „Nelson"-nak méretekben, teljesítő­képességben és fegyvereik erősségében méltó párja. Még elképzelni is szörnyű az eljövendő világháborút, melyet a modern technika e borzalmas tökéletességű vívmányai­val fognak megküzdeni. — A banán-csata. Londonból jelentik. Egész Lon­don visszhangzik a divatos, új daltól, amely ismét csak a banán jegyében született meg. Have you ever seen a straight bananat — zúgja minden Jazz-band, minden zon­gora, grammofon és kabaré-énekes. Látott-e már egyenes banánt? — ezt a kérdést firtatja a legújabb „sláger". Hát persze hogy senki sem látott, mert a banán mindig görbe, hajlott. A vidám új dal meghódította egész Lon­dont, a kottát vitték, mintha Ingyen adták volna, de a kiadó még fokozni akarta a közönség vásárló kedvét Pályadíjat tűzött ki tehát és az összes lapokban közhírré tette, hogy aki a cég irodájában egyenesen nőtt banánt tud bemutatni, 10.000 font jutalomban részesül. Elolvasta a hirdetést John Hartley, egy kis vidéki vasúti állomás elöljárója is. A 10.000 font jutalom nem hagyta nyu­godni. Amint hazaérkezett, hozzáfogott a kísérletekhez. Hosszas, fáradságos próbálkozások után egy saját talál­mányú készülék segélyével kényszeríteni tudta a termé­szetet, hogy egyenes banánt termeljen. A természeti rit­kaságról azután fényképfelvételt készíttetett, a banánt elhelyezte a Westminster Bank páncélszekrényében, je­lentkezett a kiadó cégnél, bemutatta a fényképet és kérte a kitűzött jutalmat. A zeneműkereskedés tulajdonosai azonban kijelentették, hogy az egész csak reklám volt és megtagadták az összeg kifizetését. De Hartley sem enge­dett és bepörölte a kiadó céget. Hartley ügyvédje egészen­­ bizonyosra veszi, hogy a pert megnyeri és így a divatos dal szép kis összeget fog juttatni a vasúti tisztviselőnek. — A legtisztább embernek is lehetnek aranyeres borttalmai. Más tudniillik a testi külső tisztaság és más a bakteriológikus tisztaság. Védekezni az arany­ér ellen a mai tudomány szerint annyit jelent, mint védekezni a káros baktériumok ellen. Természetesen itt nem használhatunk erős és ingerlő fertőtlenítő (baktériumölő) szereket, de birtokunkban van egy „bélbaktériumvédőszer" és ez a Posterisan. A Posteri­san használata a modern testápolás feltétlen kelléke és ép ugy nem hiányozhatik a kulturember toilett­készletéből, mint a szappan vagy a fogkefe. Díjtalan felvilágosító tudományos értekezést szívesen küld a „Viktória"-gyógyszertár, Budapest, VII., Erzsébet­körút 21/b. A szer itt, valamint minden más gyógy­szertárban is beszerezhető. — Emléktábla egy „tehetségtelen" poli­tikusnak. Balkány községben holnap, vasárnap délután emléktáblával jelölik meg Benedek Já­nos szülőházát. Vajon akad-e az ünnepi szóno­kok között olyan őszinte ember, aki meg meri mondani, hogy Benedek János alapjában véve nagyon tehetségtelen politikus volt? Meg volt benne mindaz az emberi érték, ami a politikai pályán felesleges ballaszt. Volt szíve, lelkiisme­rete, becsülete, nagy tudása. II. Volt az elveihez, őszinte a barátaival, előkelően elnéző az ellensé­geivel szemben. Szerény volt és mindig ízléses. Ellenben hiányzott belőle mindaz a selejtes ügyeskedés, ami az embereket a politikai pályán biztosan sikerhez segíti. Sohasem volt nagyképű, hanem mindig természetesen és egyszerűen em­beri. Sohasem tanulta meg, hogy a könyökének is hasznát vegye, mert abban a tévhitben élt, hogy igazán értékes embernek az eszével és a belső értékeivel kell boldogulnia. Nem tudott hí­zelegni a nagyoknak, mert annál sokkal önérze­tesebb volt. És nem tudott a nyakára hágni a ki­csinyeknek, mert ennél sokkal őszintébben élt a szívében a demokrata­ érzés. Nem értett ahhoz, hogy a konjunktúrákat kihasználja, mert a negyvennyolcas elveket hirdette akkor, amikor az okos stréberek hatvanhetes alapon boldogul­tak és liberális maradt abban a korszakban, ami­kor viszont a reakciónak és a kurzusnak jött meg a divatja. Gyógyíthatatlan élhetetlenségé­gének legbeszédesebb tanújele volt a koalíciós uralom, amikor váratlan csoda következtében az ellenzék került uralomra Magyarországon, amikor miniszter és államtitkár lett egész sereg senki, csak ő maradt állás és konc nélkül, aki a pártjában és a magyar közéletben mindig valaki volt. Egyetlenegy olyan istenadományával ren­delkezett, amely nélkül csak bajosan csinálhat valaki politikai karriert Magyarországon és ez­ a szónoklás művészete. Azonban ezt az istenado­mányát sem tudta megfelelően értékesíteni. Mer­t, mindig azt mondta el, ami a szívén ég a lelkén feküdt, mindig őszintén a meggyőződését hirdette. És soha sem azt, ami az ő jól megfon­tolt érdeke lett volna. Világos dolog, hogy ilyen erényekkel és ilyen fogyatékosságokkal nem érvényesülhetett a magyar közéletben. Én a ma- á­gam részéről ezt a mondatot vésettem volna a márvány emléktáblára: „Egy tehetségtelen poli­tikusnak, aki azért nem boldogult, mert nemes és igaz ember volt". — A cseh vasutas-mozgalom. Prágából jelenti a Pesti Hírlap tudósítója. A vasutas­ mozgalom ügyében folyó tárgyalások hétfőn hír szerint döntő stádiumba jutnak. Az állomásokon közben tart a passzív rezisztencia. A lapok még mindig nem fog­lalkozhatnak a vasutasmozgalommal. Angol 1740 trikókelme különlegesség VARGA Kossuth Lajos­ utca 11 és Petőfi Sándor­ u. 6, PESTI HÍRLAP 1927. november 6., vasárnap. Hát ön hogyan spórolt? Körkérdéssel fordultunk egyesekhez, hogy nyilatkoz­zanak, hogyan takarékoskodtak. Első utunk a költőhöz vezetett: — Nálam­­is nagyon könnyen ment •— felelt a poéta —, egyszerűen aznap semmit se költöttem. A miniszter így nyilatkozott: — Ezen a napon én voltam a tárca nélküli. A k­önyvkiadó boldogan újságolta: — Aznap nem adtam ki semmit.­­ Egy vőlegény nyilatkozata: — Visszament a partim. Legalább megspóroltam a vollóperi költségeket. Egy B-listás: — Autón jártam egész nap, hogy megtakarítsam azt az időt, amit az ember a gyalogjárással elpocsékol. A tanító: — Úgy spóroltam, hogy aznap nem adtam órát. Egy képviselő: — Nem mentem el a parlamenti ülésre. Megspórol­tam pár gorombaságot. Az anyós: — Igazat adtam a vémnek. Így megspóroltam egy vázát, mely a fejéhez repült volna. . . Egyetemi hallgató: — Nem mentem az egyetemre. Egy inzultussal ke­vesebb . . . Humorista: — Nem írtam aznap krokit. Ugyanazt tettem, amit az egyetemi hallgató. Megspóroltam egy csattanót. DYMI. Gyomorbajok megelőzséére Gyomorégés Savanyú szájíz Rossz emésztés Gyomorsav fültengés Hányinger Felfúvódás Szelek Az OMA gyomormészből két kevéskanálnyit csekély vízben beveszünk, miáltal bármilyen ételt rószűen elfogyaszthatunk, könnyen emészthetünk. Az étvágy megjön, a nyelv tiszta lesz, a rossz szájszag megszűnik. Az OMA gyomormész használata megszünteti a kinos lidércnyomásos alvást, mely a rossz emésztés következménye. A gyomorégés, szelek, az evés után­fellépő kinos, csavaró fájdalmak elmúlnak az OMA gyomormész haszná­lata által; az OMA leköti azonnal a túlságos gyomorsavat, mely a legtöbb gyomorbántalom előidézője. Az OMA molekuláris finomságára praecipitált szénsavas mész, melynek íze kellemes, kapható inden gyógyszzertárban Hosszabb időre elegendő csomag ára 3 pengő. Főraktár: HUNNIA GYÓGYSZERTÁR, Erzsébet­körút 50., Budapesten. 17­47 — József Ferenc kir. herceg a közvéleményről beszélt az Emericana nagykáptalanjában. A katho­likus főiskolai ifjúság legnagyobb szervezete, a Foederatio Emericana. Szent Imre ünnepén, szom­baton tartotta meg idei nagykáptalanját a fővárosi Vigadóban, ahol igen nagy számmal jelentek meg az Emericana protektorai nagyurai, nagyasszonyai, öregurai, kisasszon­yai, leventéi és apródjai. A díszes külsőségek között megtartott nagy káptalanon meg­jelent József Ferenc kir. herceg is, akit pálcás leven­ték élén Bitter Illés commendator fogadott. A dísz­emelvényen foglalt helyet gróf Mikes János szombat­helyi püspök, Bárdos Rémig pannonhalmi főapát, Mészáros János érseki helytartó és még számos egy­házi és közéleti előkelőség. A Himnusz eléneklése után József Ferenc kir. herceg mondotta el ünnepi megnyitó­ beszédét, amelynek bevezető részében az Emericana céljaival és jelentőségével foglalkozott, majd a következőket mondotta: „Nagy hiba, hogy nincs közvélemény. Mindenki azt mondja, ha valami történik, mit fog mondani a közvélemény? Én ezzel szemben azt állítom, hogy közvélemény nincs. Van diktátuma egyeseknek, akiktől azután könnyelmű­ségből és lustaságból minden megfontolás nélkül át­vesszük ezt, de kialakult igazi közvélemény nincsen. A gondolat hatalma láthatatlan és ha láthatóvá vá­lik, akkor rombol. Nagyon helytelen, hogy a bírála­tot rendesen ott alkalmazzuk, ahol nem helyénvaló. Törekedjünk arra, hogy a bírálatot jó helyen alkal­mazzuk. Sajnos, az emberek nem igen törődnek­­az önneveléssel, ami érthető is, hiszen annyi gondjuk van. Egyéniségekre van szükség. Én egyéniségnek tartom a hadvezért épen úgy, mint azt, aki tiszta családi életet él és azt a munkást, aki nap-nap után ugyanazt az alkatrészt készíti tudatosan, azért, hogy ezzel az ország javát és saját javát szolgálja."­­ Ezután Marczell Mihály, a pesti Szent Imre-kol­légium igazgatója mondotta el emlékbeszédét Cser­noch János biboros-hercegprimásról, mig Brisíts Frigyes ciszterci tanár Prohászka Ottokár székes­fehérvári püspököt, az Emericana protektorát paren­tálta el. Végül Schwarcz Elemér, az Emericana Anonymusa, tartotta meg beszámolóját. — Folytatják a magyar—cseh tárgyalásokat. A magyar-cseh­ határstatutum ügyében legutóbb má­jusban Prágában folytatott tárgyalások fonalát Bu­dapesten nov. 8-án újra fölveszik. A határstatutum keretében az új határokkal kapcsolatos jogi és ad­minisztratív természetű kérdéseket, így az új határ által kettészelt utak és hidak karbantartását, a ha­tárjelek föntartását, valamint a határral kapcsolatos vízjogi, vadászati és halászati kérdéseket kívánják szabályozni. Magyar részről a tárgyalásokat Tánczos Gábor nyugalmazott lovassági tábornok vezeti. — Solingen! zsebkész SEenbud árulni, de — Bismarck nélkül. Nagyváradi tudósítónk jelenti: A sziguranca kö­zegei hónapokon át hajtóvadászatot rendeztek Nagyvá­radtól Brassóig olyan acélpengéjű zsebkések után, ame­lyeket Németországban gyártottak. Az elkobzott és üldö­zött késeken Bismarcknak, a német nagybirodalom meg­alakítójának kis arcképe állott díszül és alatta a büszke bismarcki mondat: „Mi, németek, az Istenen kívül a világon senkitől sem félünk!" A kereskedők, akiktől a Bismarck-zsebkéseket elko­bozták, az erdélyi kereskedő-egyesületek szövetsége útján kérték a minisztériumot, engedélyezze a zsebkések forga­lombahozását, mert a németek a kitűnő solingeni acél­kések egyik faját jelölik Bismarck képével, tisztán keres­kedelmi célokkal. A minisztérium visszautasította a ke­reskedők memorandumát és így szabad ugyan a zsebké­sek útja Erdélybe, de — Bismarck nélkül. — Aki ezernyolcszáz képet festett tizenöt hónap alatt. A londoni Turista-egyesületnek, az angol főváros egyik legelőkelőbb klubjának valóban páratlan képkiállí­tása nyílt meg. Kétszáz festmény függ a falakon, mind Nusslein Henrik, egy mindeddig ismeretlen művész mun­kája. Illetőleg Nusslein úr csak mint festő ismeretlen: mint dúsgazdag műgyűjtőt jól ismerik a londoni előkelő társaságban. Festeni soha nem tanult s művei mégis ha­tározott tehetségről tesznek tanúságot. S emellett rend­kivüli képzelőerőről, amely berepüli a világot, sőt a világegyetemet, onnan veszi tárgyait: exotikus táj­képeket Indiából és Mars-csillagzatról. Mi ennek a ma­gyarázata? Nusslein úr azt mondja, hogy képeit transz­ban hozza létre. Szellemkéz vezeti az ecsetjét, ellenállha­tatlan erő készteti festeni. S a szellem ugyancsak szor­galmas, ennek tulajdonítható, hogy Nusslein tizenöt hó alatt 1800 képet festett, köztük nagyméretű vásznakat. A csodálatos kiáltás nagy feltűnést kelt a brit főváros­ban, s ha a kritikusok nem is hisznek a titokzatos szel­lemben, de azt elismerik, hogy Nusslein ar elvitathatla­nul kiváló művész, akit az alkotás láza most egyszerre fogott el.

Next