Pesti Hírlap, 1927. november (49. évfolyam, 248-272. szám)

1927-11-13 / 258. szám

1927. november 13., vasárnap. PESTI HIRLAP Js színlapokat és a heti műsort lapunk mai számában az ötvenötödik oldalon találja meg az olvasó. SZÍNHÁZ ÉS ZENE. A Pesti Hirlap olcsó jegyakciója. Kedden Kármán Gizinek,a a Városi Színház je­les művésznőjének dalestje vár a jegyakció közön­ségére és pedig a Zeneakadémián. Szerdán az is­mét műsorra került Vén gazember teszi vonzóvá jövő heti műsorunkat. Száznál többször adta már a Nemzeti Színház Mikszáth-Harsányinak ezt a szín­játékát, aminek Rózsahegyi Kálmán ragyogó alakí­tása külön nevezetességet ad. Csütörtökön a pesti zenei élet szenzációja, a Turandot kapcsolódik jegyakciónkba. És ugyan­ezen az estén megismételjük a Komédiának új mű­sorát. Szombaton is újdonság várja közönségünket: Hegedűs Lorántnak hatalmas ívelésű Kossuth-ja. Ugyanezen az estén van a nagyszabású Dohnányi-Ünnep az Operaházban, mely alkalommal a Vajda tornya kerül fölújításra. A vasárnap délutáni műsoron először szerepel az Aida, amit a Városi Színház a múlt héten njitott föl, továbbá A legkisebbik Horváth-lány és a Fél­emelet balra.­­ • KEDD (nov. 11.) Zeneakadémia. Kármán Giil áriá­si dalestje. Kezdete fél 9 órakor. SZERDA (nov. 10.) Nemzeti színház. A vén­­ál­ember. Kezdete fél 8 órakor. CSÜTÖRTÖK (szov. IT.) Opera. Turandot. Kezdete 7 órakor. — Rott-Komédia. Ritkai, Rott, stb. Kezdete fél 0 órakor. SZOMBAT (nov. 10.) Nemuti Színház. Kossuth. Kezdete fél 8 órakor. — Opera. Vajda tornya. Kezdete 7 órakor. VASÁRNAP (nov. 30.) Városi Színház. Zsidónő. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszínház. Félemelet balra. Kezdete 4 órakor. — Kirily­ Szinház. A legkiseb­bik Horváth-lány. Kezdete 3 órakor. (6000 korona) értékben a Pmti Hírlap (»• ««HoikudA­t SU­. hivatali! (V., Vltom c*álár-nt 78., VII- KruxSUt­' kömt 1. I., KrinUnfrMrat 1»S., II. Marttt-Mrnl 1/h. a., FS­otee VI., AndráMfT-nt.•• UlpMt, UtVán-at l. «• Ki­pwt, Komth-tér II. szám) «zmhiijei f­. rátá­ig f\ mint kénivb­a ér Un&l­­­rásérott férjek. ilUtr« RIU kGnr»«k­áréba a kHtezmfoi értés« «teWif betad. RI5Bt»»3kn«k ntm kall a honokat bensz iltatniok, r­L­tS példányonként Ténérlaknik Ifen. Er»ény«« e*i hónapij olasz Zeneszerzők egyik leglehetségesebbike, Alfano, hozzálátott, hogy Puccini hátrahagyott vázlatai szerint és a Mester szellemében befejezze a Turan­dty zenéjét. Ez a kísérlet, mely a zeneirodalomban szint© páratlan, kitűnően sikerült és az opera, mint tudjuk, milanói bemutatóján, majd Newyorkban, Bécsben és Berlinben olyan sikert aratott, amely rrüindenben méltó­ volt Puccini megelőző sikereihez és ennek a posthumus művének szépségeihez. — Néhány szót Alfanoról ... — Alfano, aki most körülbelül ötven éves, a m­­odern olasz zeneszerzők sorában egyik első helyet­oglalja «1* Ők hat operája állandóan műsoron van Olaszországban, közöttük a Tolsztoj regényéből ké­szült Feltámadás, amelyet Alfano húsz évvel ezelőtt irt és a milanói Scala most elevenített fel. — Őt tekintik tehát Olaszországban Puccini utódának?­­ Clausetti kissé zavarban van, mikor erre vá­laszol. Finoman elhárító mozdulatot tesz, majd — eltűnődve — így szól: — Ezt nem lehet kategorikusan kimondani. Olaszország ma zenei renaissance-át éli. Sok igen nagytehetségű muzsikusa van és ezek közül nem lehetne Puccini utódát határozottan megjelölni. . — Puccini utóda alatt a „szívmuzsika" költő­jét értem, a ma oly divatos „agymuzsika" mester­emberei helyett. Clausetti temperamentumosan tiltakozik: — Erről Olaszországban nem lehet szó. Az olasz zeneszerzők mindig a sziv, az érzés muzsiká­ját írták és írják ma is. Bátran állíthatom, hogy a mai olaszió zene, még a legmodernebb is: szivmu­zsika. És végre is, Olaszországban olyan nagy ha­gyományai­­ vannak a muzsikának, hogy ezekkel senki sem szakíthat. Reméljük, hogy a jövő zene­szerzői is, át fogják érezni azt, hogy ők egy Verdi, egy Puccini szellemének alapján állanak Még folytatnák a beszélgetést, de halk gong­ütés hallatszik, kezdődik a rövid nyitány: a zene­kar felett már ott lebeg Puccini halhatatlan szel-F. J. AMELYET Hegedűs Lóránt ünneplése a „Kossuth" sikere alkalmával. Hegedűs Lóránt meleg ünneplés tárgya volt ma „Kosuth" című drámájának nagy sikere alkal­mával. A­­. Magyar családok országos egyesülete", amelynek ő az egyik elnöke, díszes felirattal üdvö­zölte" és azt küldöttség adta át neki a Tébe üléster­mében. Az üdvözlő irat így szól: Kegyelmes Úr! A Magyar Családok Országos Egyesületének megalakulása óta egyik fő dicső­sége, hogy Nagyméltóságod elfogadta elnöki tisz­tét. A közélet és irodalom kiváló nagyságát üdvö­zöljük Nagyméltóságodban, ki előbb hivatalánál és hivatásánál fogva segített az országot kormá­nyozni, ma pedig írói zsenialitásával, tudásával és szellemével irányítja a társadalmat. „Kossuth" című drámai műve csak egy drágakő az ön írói koronájában, de nekünk alkalom arra, hogy tisz­teletünknek és szeretetünknek e szerény formában kifejezést adjunk. Kérjük Nagyméltóságodat, tartsa meg egyesületünket továbbra is jóakara­tában. Budapest, 1927 november 4. A Magyar Családok Országos Egyesülete elnöksége: Dr. Sipőcz Jenő polgármester, Paupera Ferenc képviselő, dr. Preszly Elemér főispán, Lieber Endre főv. tanácsnok, Kaszab Aladár elnökök; Porzsolt Kálmán, dr. Chasches Emi. igazgatók; dr. Havas Vilmos ellenőr; Takácsy Ferenc pénz­tárnok, dr. Benes Miklós titkár. A küldöttség szónoka meleg szavakkal mél­tatta az egész Hegedűs-család közéleti szereplését , különösen Hegedűs Lórántnak úgy pénzügyminisz­teri, mint írói működését. Már pénzügyminiszter korában is költő volt, mert lelket tudott önteni még a gazdasági életbe is, de elgáncsolták. Hegedűs Lóránt szellemes válaszában azt mondotta, hogy ő akkor is csak szerző volt, ellenben mások voltak a költők. Melegen megköszönte az üdvözlést és sok intimitást mondott el drámája keletkezéséről. Tanul­mányozta Kossuthnak még pénzügyi javaslatait is, aki annyira híve volt az egyenlőségnek, hogy azt szó szerint vette, például mindenkire, a hercegre és a parasztra egyaránt 4—4 forint­­adót akart róni. A Kossuth kultusz szolgálatában Amerikába is szán­dékozik menni, ahol Kossuthról tudnak ugyan, de Széchenyiről például csak annyit, hogy Vanderbilt a felesége. Szeretné, ha Amerikában Magyarorszá­got a Kossuth szelleméhez illő küldöttség képviselné. Ha Kossuth Amerikába a numerus clausussal ment volna ki, a demokrácia hazájában meg se hallgatták volna. Két eset lehetséges, valaki vagy amerikai, vagy ázsiai. A hölgyekhez fordulva felhozta, hogy minden téren nagy szerepet kell nekik adni. Ha a világháború a nőktől függött volna, akkor nem lett volna. Választó­jogot kell nekik adni s be kell tenni őket az esküdtek közzé, mert nem az a fontos, hogy a bűnös két vagy három évi büntetést kap-e, hanem az, hogy női szívei átérezzék, vétkes-e valóban a vádlott vagy nem? Az egylet céljairól, a családi problémákról legközelebb előadást fog tartani. Puccini kiadója és barátja a „ Turandot" születéséről A Turandot főpróbája. Az Operaház művész­társalgójában és színpadi folyosóján copfos, baju­szos, szakállas kínaiak nyüzsögnek, a marcona fér­fiak, majd egy-egy mandulaszemű nőcske,­­ a fél­homályos nézőtéren pedig lassan gyülekezik a gyér közönség: kritikusok, operaházi tagok, a színház benfentesei. Tizenegy óra tájban elegáns, ősiehajú úriember jelenik meg a nézőtéren és a leghátsó so­rok egyikében ül le. Sötét zakkójának gombivaká-ban a fasiszta­ jel­vény: Silm­or Clausetti, a milanói Ricordi zeneműkiadó vállalat főnöke. Puccini leg­jobb barátja, aki ma immár a második Puccini "be­mutatót drukkolja végig Budapesten. Az első, ami­kor személyesen jött el hozzánk halhatatlan barát­jának prez­ierjére, a Trittico három év előtti bemu­tatója Volt. ... . . Miről érdeklődhetnénk nála másról, mint­ a há­rom év előtt elhunyt nagy Puccini posthum­us ope­rájáról, amelynek budapesti bemutatójából már csak egy nap választ el bennünket. Most pedig,, a­ főpró­bán, csak néhány perc és a zöld bársony függöny. Hogy született a Turandot'­ — Puccini, akit mindig új és új színpadi téma­kör, új és új zenei atmoszféra izgatott, 1922-ben nagy érdeklődéssel olvasta el Carlo Gozzinak, a XVIII. század velencei írójának Turandot című me­sejátékát. Ezt a színpadi műfajt, amelyet Gozzi a commedia dell'arte stílusával szőtt át,­ „fiaba"-knak nevezik. A Turandot kínai tárgyú mesejáték, amely azonban Gozzi feldolgozásában, tipikusan rokokó „chinoiserie". A Puccini-opera librettistái Adami és Simoni visszahelyezték a Turandot ősi kínai stílusába, csak a három miniszter, Ping, Pang és Poing mulatságos figuráján érzik meg a commedia dell'arte maradék zamata. Két évig dolgozott a muzsikán szegény Puccini, aki dehogyis gondolta volna, hogy munká­ját más fogja befejezni, mert a Turandot fináléja az ő nagyszerű életének is fináléja lesz. Az ő különös és egyéni dolgozási módszerével egyszerre irta is hangszerelte az egész muzsikát, amellyel egészen az utolsó felvonás fináléjáig el is készült. Ekkor, nagy­betegen, Brüsszelbe utazott, ahol megoperálták. A nagy Mester még utolsó napjaiban is arról ábrán­dozott, hogy lábbadozása közben befejezi munkáját. 1924. november 29-én azonban bekövetkezett a Mes­ter halála és ekkor, fiának felkérésére, a modern Kentner Lajos zongoraestje. Ha igaz az, hogy a közönség aktív részese le­het egy művészpálya alakulásának — már­pedig, kivált előadóművésszel való vonatkozásban ezt föl­tétlenül igaznak kell vennünk —, akkor a budapesti hangversenyközönség számos jellemző esetben bi­zonyította be, hogy ezt a szerepet a „Resonanzbo­den" szerepét messzeható dinamikával tudja betöl­teni. Ha csak a világhírű külföldi zongoraművészek­re­ gondolunk, azok közül is nem egynek a pest pu­blikum előtt aratott döntő siker adott erős lökést pályája lendületéhez. És ennek a közönségnek a judiciz­ma ritkán szokott érdemben tévedni oly ese­tekben is, ha egy már kész külföldi presztízsre kell ráütnie A maga részéről az erősítő vagy gyöngítő bélyeget. De ennél is fontosabb feladat vár a publi­kumra olyankor, ha alkalma van, hogy egy kima­gasló­­m­ag­yar tehetséget indíthat el a világsiker út­jára. Ilyen alkalom kínálkozik most, amikor Kent­ner Lajos, a fiatal magyar pianisták legkülönbje, művészi fejlődésében arra a pontra jutott, hogy be­váltotta a­ hozzá fűzött legmerészebb reménységeket is. Kerülni akarjuk az összehasonlításokat, noha Kentner,­nyugodtan állhat elébe bárkivel, a legna­gyobbakkal való egybevetésnek is. Egyszerűen megállapítjuk, hogy nagyobb és tisztább­­művészi élményben ritkán van részünk, mint ma este volt, amikor Kentner szenzációs előadásában Bach c-dúr orgona toccatáját és különösen Liszt h-moll szoná­táját hallhattuk. Kentner határozott költői egyéni­ség, akiben az analízis és szintézis kettős folyamata magasan szárnyaló képzelet lombikjában megy vég­be. S e folyamat eredményének közlésére tökéletes eszközei vannak: nagystílű és remekül cizellált technikája, amely szinte nem ismer dinamikai és finomságbeli korlátokat, minden kifejezésre megfe­lelő ázinárnyalattal bíró tónusa, mély és gazdag formai kultúrája s ráadásul még oly kitűnő érzéke a hatás közvetlensége iránt, hogy a játéka majdnem mindig egyenest a szívre és kedélyre hat. Hallottunk egy Haydn-szonátát, amely a tiszta strukturális ele­meket tündöklő dekoratív értékekre maradék nélkül átváltó művészetnek ünnepi remeklése volt. Mindent összegezve, Kentner Lajos neve a kri­tikai méltánylás és a közönségsiker premier-plan­jába kivánkozik. El is fog jutni oda hamarosan. De futcáállanánk, ha ez a végleges beérkezés legelső zenekari testületünk hozzájárulása nélkül történnék meg. Kentner Lajost mielőbb kell, hogy hallja kö­zönségünk azzon a dobogón, ahol másod- és harmad­rendű külföldi zongoristáknak is könnyű szívvel adnak érvényesülési lehetőséget. Lányi Viktor: KÜLVÁROS (PERIPHERIE) Dráma 12 képben. Titkos Ilona, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Hegedűs Gyula. Rendező : RÓBERT JENŐ. Magyar Színház. 13 A TEMPLOM EGERE Vígszínház, m­elldü­l Gaál Franciska, Fejes Teri, Somlay, Rajnai, Szerémy, Gárdonyi.

Next