Pesti Hírlap, 1928. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-08 / 6. szám
8 PESTI HIRLAP 1928 január 8., vasárnap. A kép állandóan változik, autók száguldanak, mérnök-tiszteket visznek, parancsot hoznak. Az út mentén tábori telefondrótot húznak. A katonai osztagok főhadiszállata Szemet községben van és innen adják a parancsot a többi községek utász és gyalogos osztagainak. Megáll az autónk. Egy cseh katona fut a kocsi elé, feltartja a kezét. — Nem szabad tovább menni... És az egész oszlopnak, amely utánunk következik, megy a figyelmeztetés. — Halló! Emberek! megállni! Vérünk. Nem tudjuk mi az, úrrá lesz a bizonytalanság. A Duna felől égzengésszerű robaj. Háború! Az ember harca az elemekkel. Tovább akarunk menni, azt hisszük, hogy emiatt állítottak meg, de a cseh katona még nem enged. — Nem lehet még! A párás szürkületben valami furcsa különös kocsi jön velünk szemben. Két ló húzza. A kocsis mellett fekete zászló leng. Jobbra-balra csendőrök menetelő sorfala között halad a gyász lobogós kocsi. Mi ez? — Leichenbegagnis? — kérdezi a berlini kolléga Valóban olyan, mintha temetés volna. Az autóval teljesen félre kell állni az útból. A gyászos kocsi húsz méternyire halad el mellettünk. Most már tudjuk mi az. Ekrazit! Így szállítják a robbantó anyagot egyik veszélyeztetett pontról a másikra. Igen fontos ez a nagy óvatosság. Rettenetes mennyiségű ekrazitot szállítottak ide az olmützi lőporraktárból. Azt mondják tíz vágón érkezett. Az autónk tovább fut, de ez a jelenet még sokszor megismétlődik. Megállítják az autót és jön egy újabb, gyászlobogós kocsi Közben a Duna felől állandó jégrengés, a gyászlobogós kocsik tartalma repeszti, szakítja az emeletes jégtorlaszt. Befutunk Szemes községbe. Ez Stanek ezredes főhadiszállása, innen osztogatják a parancsokat. Pontosan olyan, mint a harctér. Szekerek, autók, katonák, olyan forgalom, mint amilyet Szemet község valószínű még sohasem látott. Érdeklődni akarunk az eddigi eredményről, de mindenütt kategorikus a válasz: — Sajnálom, nem nyilatkozhatunk ... katonák vagyunk... A robbantási terület közelébe sem szabad menni. Hosszú faggatásainkra azután elárulják, hogy a néhány nappal ezelőtt érkezett ekrazit legnagyobb részét elhasználták, de eredmény nincs. Az első robbantások teljesen kárba vesztek, mert a szétrepesztett jégtáblák néhány óra múlva ismét összefagytak és a kirobbantott rés a felülről jövő nyomás következtében eltűnt. Szemet és Gutor község között pedig olyan jégmennyiség zsúfolódott össze, hogy itt még az ekrazit sem használ. Bős kisközségig, ahol a jégtorlasz egészen Gigászi méreteket ölt, el sem lehet jutni. A berlini kollegával megpróbálunk telefonon érintkezésbe lépni a bősi csendőrőrssel, de vonalzavar van, nem tudunk beszélni. Gutorban elmondják, hogy a bősi jégtorlasz munkálatai nehezen haladnak előre, eddig még a jégmennyiség főfészkét sem lehetett megtalálni és igy a mentési munkálatok teljesen a sötétben tapogatódznak Kint a jéggel és árral való küzdelem hadszinterén találkozunk a pozsonyi folyammérnökség helyettes főnökével, aki a következőket mondotta a pillanatnyi helyzetről. — A Duna jege a vizet kinyomta a medréből. A szörnyű nyomás következtében a viz új utakat keresett. Most ezeknek a kijáratait kutatjuk. A jégtömeg mécs most is olyan méretű, hogy azt emberi erővel eltávolitani nem lehet. Jelenleg Pozsonyt, Eberhardot, sem a környéken fekvő községeket közvetlen veszély nem fenyeget. Ismétlem azonban, jelenleg. Pillanatnyilag ez a helyzet. Hogy mit hoz a következő óra, azt nem tudom. A partokon aggódó arcok. Valóban senki sem tudja, mit hoz a következő óra. Egy percre mi is oda állunk, nézzük a jeget. Apró fekete pontok tarkázzák a fehér jégtáblákat Csak utászkatonák dolgoznak. Még így is nevetséges nézni az apró fekete pontokat az óriás méretű jégtáblák között, szinte meddőnek látszik a küzdelem. — Mindnyájan Isten kezében vagyunk — mondja egy öreg magyar a parton. Ebben az egy mondatban benne van minden. Nem lehet tömörebben kifejezni a jelenlegi helyzetet. Mi is, amikor szinte félig megfagyva befutunk autónkkal a pozsonyi szálloda elé, nem tudunk mást felelni az odasereglő érdeklődőknek: — Mindnyájan Isten kezében vagyunk . . . László Aladár. Pozsony és Bős között nincs közvetlen árvízveszedelem. A víz a közepes magasságon alul áll és sehol sem fagyott a meder fenekéig. Félhivatalosan jelentik: A tegnapi napilapokban riasztó hírek jelentek meg a Pozsony-környéki jégviszonyokról, amelyek állítólag árvízkatasztrófák bekövetkezését vonnák maguk után. Ezzel szemben a magyar királyi földmivelésügyi minisztérium Vízrajzi osztálya hvatalos jelentésekből megállapította, hogy az elmúlt öt nap alatt, vagyis folyó hó 3-ika és 7-ike között a Pozsony és Bécs között álló jég felső végén, Pozsonynál a vízállás: 308, 292, 298, 307, 335 cm., míg az alsó végén, Bősnél, illetve Dunaremeténél 312, 306, 308, 308, 318 cm. volt. Pozsonynál a vízállások 142 és 4- 179 cm. között, Dunaremeténél pedig 4-144 és 605 között változnak. Ebből az következik, hogy Pozsonynál a közév vízállás 360, Dunaremeténél pedig 315 fm. A Duna jelenlegi vízállásai tehát mindkét helyen, vagyis az álló jéggel fedett Dunaszakasz mindkét végénél a közepes vízszín alatt vannak. A vízemésztés folytonossága pedig azt bizonyítja, hogy a jelzett szakaszon ezidőszerint fenékig érő torlasz nincsen. A Pozsonynál legutóbbi négy nap alatt jelentkező, csekély mérvű, összesen 43 centiméteres áradás reményt ad arra, hogy a különben is enyhülő idő a jégpáncélt meglazítja s így a jég elvonulását elősegíti. A víz és jég levonulásánál főtényező a nagy Duna medre. Ennek rendszeres fenntartását a békeszerződés az érdekelt parti államok közös feladatává tette és ezen fenntartás végrehajtásának ellenőrzését a Dunabizottság gyakorolja. A határszakaszon szükséges szabályozási munkálatokat mindkét állam közös egyetértéssel és költséggel hajtja végre. Az árvízi hírszolgálat folytonosságát bizonyítja az a körülmény, hogy a fent közölt adatok a földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályához hiánytalanul megérkeztek. Hasonló helyzet már 1909. évben is volt, anélkül, hogy a jég levonulása alkalmával nagyobb bajok keletkeztek volna. Természetesen a további időben bekövetkező áradásokat megjósolni sem ott, sem itt senkinek sincsen módjában. Pozsonyban ragyogó napsütésben, mozdulatlanul áll a jég a Dunán. Pozsony, jan. 7. Pozsonyban olvad. A hőmérséklet, amely reggel 4 fok volt, a délelőtti órákban 6 fok Celsiusra emelkedett. Árvízveszedelent ez idő szerint nem forog fönn. A ragyogó napsütés ellen a jég mozdulatlanul áll a Dunán. A Dunaágakban a vízállás némileg emelkedett. Erős szél fúj. A Duna Bajorországtól kezdődőleg lassan emelkedik. Pozsony, jan. 7. (Cseh Távirati Iroda.) A pozsonyi vízrajzi hivatal január 6-iki jelentése szerint az enyhébb időjárás hatása alatt a Duna vízállása Pozsony mellett átlagosan 7 centiméterrel emelkedett. Azon a szakaszon, ahol a jég összetorlódott, Dévény mellett, 14 centiméteres emelkedés után, a vízállás 192, Bősnél pedig, ahol az emelkedés 4 centiméter, 289. Az összefüggő jégtömeg, amely Dévénynél körülbelül 270 méteres és Pozsonynál 310 méteres vastagságú, Pozsony felett mintegy 33 kilométernyire terjed, tehát a Fischamend melletti Orth községin él. Komáromból 8 órakor plusz 114 centiméteres vízállást jelentenek, ami a tegnapi vízállással szemben 16 centiméteres emelkedést jelent. A jég a folyó medrének mintegy egyharmad szélességében úszik. A bajorországi jégzajlás tegnap óta nem mutat változást A január 1-ről szóló jelentés szerint pénteken olvadni kezdett, miközben a hőmérséklet Pozsonyban a tegnap este órakor feljegyzett 0.1 Celsiusról éjfélutáni két óráig 7.2 Celsiusra emelkedett. Utána a hőmérséklet erősen emelkedő légnyomás mellett ismét plusz 3.7 Celsiusra esett vissza. Az olvadás következtében a Duna vízállása Bajorországban és Ausztriában 10 centiméterrel. Dévénynél 13 centiméterrel 205-re, Pozsonynál 21 centiméterrel 335-re emelkedett. Bősnél reggel 7 óráig a vízállás 2 centiméterrel 291-re, Komáromnál 19 centiméterrel 115-re esett. A torlódó jég ezzel Dévénynél 2.80 méterre, Pozsonynál pedig 3.20 méterre emelkedett. Komáromnál és Komárom felett (a torlódási szakasz alatt), valamint Ausztriában a víz jégmentes. Az összefüggő jégtömeg Ausztriában 4 kilométerrel továbbterjed és Pozsony felett 29 kilométernyi hoszszúságban Regelsbrunn községben túl terjed Bajorországban 3 kilométerrel nőtt és Passaun felül 18 kilométernyire terjed. Az enyhe olvadásos idő, amely azonban csak az alacsonyabb fekvésű helyeken jelentkezett, a Felsődunán csak kismértékű vizállásemelkedést idézett elő. · EREDETI CSAK ELSŐRANGÚ MINŐSÉG ALPACCA MINDENÜTT KAPHATÓI ítéletidő Angolországban. Az orkánszerű vihar Londonban épületeket döntött romokba. Sok halott és sebesült. — A megáradt Themse egész városnegyedeket öntött el. — A viz behatolt a parlament épületébe is-London, jan. 7. Tegnap egész Angliában orkánszerű vihar tombolt, amely több helyen nehéz teherautókat fordított fel, épületeket döntött romba s több helyen megakadályozta a vasúti közlekedést is. A leomló épületek hat ember halálát okozták, a kisebb-nagyobb sérülések száma pedig igen jelentékeny. A vihar lecsillapodása után a Themse újból áradni kezdett, mégpedig ezúttal London belsőbb negyedeiben, a Westminster és a City alacsonyabb fekvésű utcáiban. Közvetlenül éjfél után a víz behatolt a parlament épületébe, amelynek egyik terrasza és főudvara ma hajnali egy óra óta víz alatt áll. A Themse-parti villamosközlekedést be kellett szüntetni. Több helyen a rendőrség és tűzoltóság mentette ki a házakból a beszorultakat, akiket, mivel hajléktalanokká váltak, a kórházakban kellett elhelyezni. A Themse emberemlékezet óta nem ért el ily magasságot. London, jan. 7. A folyó lambethi oldalán a part jórésze víz alá került. A parlamentnél a víz elérte a nagy óratorony lábát. Az áradás a legtöbb bajt a Charing Crossnál és a Waterloo-hídnál okozta. A rakodóparton sorra álltak a „megfeneklett" és elhagyott villamoskocsik. A Kleopatra Tűje körül kis vízesések támadtak. A Black Friars közelében egy gyakorló hajó az utca magasságába került. A Westminster hídnál két oldalt a híd alatti átjárók négy lábnyira víz alatt vannak. London környékén, a hammersmithi híd közelében, a mélyebben fekvő részek mind víz alá jutottak. London, jan. 7. Az a vihar, amely tegnap csaknem egész Anglia és Írország felett dühöngött, a legutóbbi évek leghevesebb vihara volt, s különösen Anglia északkeleti részében pusztított, ahol a szél időnként az óránkénti 85 mérföldes sebességet is elérte. Hat ember vesztette életét és százakra rúg a súlyos sebesültek száma. Rendkívül nagy az anyagi kár is. Számos utcát teljesen elzártak a kidöntött fák, amelyek több esetben autókra és omnibuszokba zuhantak. Vonatok is elakadtak. Nottinghamban a szél számos ház tetejét elsodorta. A városban több mint húsz embert kellett kórházba szállítani. Belfastban lezuhant egy állvány, amelyen nyolc ember dolgozott. A munkások negyven méter magasságból estek le és valamennyien súlyosan megsebesültek. Három közülük lábtörést szenvedett London, jan. 7. A Razmak gőzöst, amint a Tilbury dokkot elhagyta, a szél elsodorta. A gőzös öszszeütközött a Mooltan gőzössel és fedélzete megsérült. A vihar miatt Croydon és Párizs között be kellett szüntetni a repülőforgalmat. London, jan. 7 Az elmúlt éjjel ahemse nagyobb területeket árasztott el. Battersea, Poplar és Greenwich vidékén is Magában Londonban, ahol a parlamenti negyedek szintén víz alá kerültek, az ára-