Pesti Hírlap, 1928. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1928-02-26 / 47. szám

1928. február 25., szombat. PESTI HÍRLAP „A sasfiók" hetedik terontása. Háromszázegyedik előadására tűzte ki a Ma­gyar Színház szombaton este „A sasfiók"-ot. Hete­dik reprize ez magyar színpadon a darabnak, na­poleoni karrier, folyton megújuló fény és roman­tikus diadal, megunhatatlanul szép zengése Ro­stand verseiben a legnagyobb emberi karrier után maradt halk tragédiának. Páthosz, amely nem veszti erejét, báj és fájdalom, mely ma ebben az ország­ban igazán érzékenyen hat, amikor ez idő szerint múltunknak, nagyságunknak mi is csa­k reichstadti hercege vagyunk . . . Ábrányi Emil gyönyörű muzsikája fordításá­ban a darab töretlen szépséggel hatott a szombati ház közönségeibe is. A címszerep ezúttal is Törzs Jenőé volt, akinek behízelgően színes orgánuma, a versek minden szépségét természetes könnyedség­gel visszaadó tehetsége, pasztelles színei s egész művészi rátermettsége ebben az alakításban szinte külön diadalt ül. A régi szereplők közt első hely illeti Körmendy grandiózus Flambeau-ját, igen jó volt Forrai Rózsi, Báthory Giza, Z. Molnár, Zsé­­hey, Vágó, Vándory, Stella is. Metternichet most Zátony Kálmán játszotta, finom szenvtelenséggel, igazi „püspökmosolygás"-sal. Kósza Irma Elssler Fanny alakjában bájos és ügyes, Dávid markáns, Török Ilona rokonszenves, Mariházy mint Mar­mont, kiegyensúlyozott, szép beszédjével tűnt fel. És jó volt Kőrössy Angela. Talán nem is kell kü­lön megjegyezni, hogy a darab most is a megszo­kott nagy és mély hatással volt a közönségre. b. a. A Nemzeti Színház megnyitásának története. Mai nehéz viszonyaink között szinte példátlan szépségű könyv fekszik előttünk, foliáns-alakú diszmó, amelyben Rexa Dezső megírta „a Nemzeti Szinház megnyitásának történetét." Végezte pedig ezt a munkát Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye meg­bízásából s magát a könyvet is a vármegye adta ki, a Nemzeti Szinház mostani kilencvenéves jubileuma alkalmára. Nagyszerű áldozatkészség ez a megyé­t­. érdemes arra, hogy első színházi kulturánk iránti ezt a nemes lelkesedést hódolattal jegyezzük fel és ezért a magyar irodalom, a magyar színjátszás egyetemleges köszönetét tolmácsoljuk. A remekbe öntött könyv tartalmát tekintve igen-igen érdekes; Rexa gondos, alapos munkát végzett, tudással, csin­nal, elevenséggel oldotta meg szép feladatát s az ol­vasó előtt stílusos, finom láncolatban vonulnak fel a nemzet első szinháza megteremtői, a tervek, a kez­det, az alapítás, az első napok, a megnyitás, egy­szóval e nagymultú és dicsőséges intézmény meg­születésének egész megható,fölemelő processzusa. A képek, amelyek ezt a mozgalmas szöveget kísérik, ugyanily eredetiek, érdekesek és értékesek; egy­kori rajzok és képek vagy eredeti okmányok facsimiléi. A könyv a „Pest Vármegye és Nemzeti Játékszín" első köteteként jelent meg és ideálisan ízléses kiállí­tása a Királyi Magyar Egyetemi­ Nyomdát dicséri. * (Növendékhangverseny a Zeneművészeti Fő­iskolán.) Csupa kiváló tehetségű művésznövendék mutatkozott be a mai hangversenyen sikerült pro­dukciókkal. De volt egy száma ennek a m­agas színvonalú műsornak, amely rendkívüliségénél fogva külön megemlítést érdemel. Mozart egyik zongoraversenyét hallottuk a Főiskola kamara­zenekarának kísérete mellett. A zenekar dirigálás nélkül játszott. Tökéletesebb összjátékot,, a színezés­nek, dinamikának, frazeálásnak szebb és stíluso­sabb kivitelét el sem lehet képzelni. Minthogyha csupa kész karmester ült volna mindegyik pulpitus mellett. Látható dirigens nem állt a dobogón, de érezhető volt a mester, Weiner Leó professzor keze és szellemi irányítása. Az ő lelkes, meggyőződéssel és­­ szeretettel teljes pedagógiai munkájának ered­ménye ez a párját ritkító növendékzenekar. A Mo­zart-koncert első tételének szólistája, a kis Fischer Annie (Székely Arnold növendéke) csodagyermek a szó legjobb értelmében. Faragó György (Nagy Géza növendéke), aki a másik két tételt játszta, szintén sokat igérő tehetség. Keéry-Szántó Imrének két tanítványa is működött közre igen érett produk­ciókkal. Bontó Ilona, Ambrózy Béla, Koromsay Dénes és Montag Vilmos (Zsolt Nándor tanítvá­nyai) jó készültségű hegedűsöd. Szép mezzoszop­rán hangon énekelt néhány dalt Szántó Em­id. * (siegenveat.) Loránd Üdíthet, a Berlinben élő magyar hegedű­művésznőt, mint a gramm­ofonleme­zek koronázatlan királynőjét konferálták be az elő­zetes híradások. Ez a fáma nem csalt. Lóránt Edith játéka mindazokat a jellemvonásokat megnyilatkoz­tatta, amelyeket a közhiedelem királynőieknek tart: egy bizonyos parancsoló fölényességet, egy jó adag választékos előkelőséget és mindezek tetejébe azt a meg nem alkuvó nagyvonalúságot, amelyet hidegen hagynak a kellemetlen aprólékosságok, ha nagy egészről, a nagy célról van szó. Loránd Edith játé­kának ezt a sajátságosan karakterisztikus, lenyű­göző erejű nagyvonalúságáról képet adni ép­poly nehéz, mint az ő meghallgatása nélkül erről képet alkotni. Nekünk magunknak szomszéd művészi te­rületekre kell átvándorolnunk, hogy megfelelő ana­lóg példával tudjuk megérzékeltetni azt. Mulley Oszkár, nagynevű tiroli festő, merész lendületű, ujj­nyi vastag festékréteget maga után hagyó ecsetvo­násainak van meg az a fölényesen lebilincselő és mégis harmonikus hatása, ami Loránd Edith nagy­szerű vonókezelését is jellemzi. És ahogy Mulley vonalainak apró egyenetlenségei beleolvadnak az összehatásba, úgy egyenlítődnek ki Loránd Edihnek intonálási szépséghibái is a végső, lenyűgöző össz­benyomásban. Hogy mennyire szuggesztív erejű ez a nagyvonalú játék, talán semmi sem bizonyítja job­ban, minthogy Herz Ottó, a különben rendkívül disztingvált kísérő, önmagát felülm­l­ló eréllyel és Lendülettel igyekezett lépést tartani Loránd Editis­tel. És ezt a szuggesztív erőt bizonyítja atz a ki­robbanó tapsvihar is, amely minden egyes szám után fölhangzott, mert Loránd Edith játékát kriti­zálhatja és kifogásolhatja az ember, de hatása alól magát ki nem­ vonhatja. (mja.) Sx.mn.hdzi rigmusok.­­lo­lerHivát(ii A Csókon szerzett vőlegény Sebestyénnek megint bevágott. Csak új címet igényel szegény: — Hét szerep keres egy Fedákot. Itervárott hangulat. Bakony. Blanco Posnet Scapinnel Egy csárdában megfér ezennel. Siker utján karöbte jár Magyar, jenki és frank betyár. ..* etne fecske. Dermedez a jég, fagyos a halál S te máris itt vagy, muszka Kékmadár. Mínusz tiz fok nem babrál ki veled. Észak honában ez már kikelet! O­LY­M­P­I­A Az új Molnár-vígjáték a Magyar Színházban. Péntek, március 2. Molnár Ferenc OLYMPIA című vígjátéka, amelyet a Magyar Színház március 2-án mutat be, rendkívül érdekes béke­miliőben ját­szik, egy osztrák fürdőhelyen, a régi monarchia bé­kebeli korában. Maga a probléma, amit felvett, ér­dekes és finoman átélt kalandos szerelmi történet keretében szinte a tegnap történetének szintézise. Az előadás legelső klasszisa, hiszen nem cse­kélyebb művészek vesznek benne részt, mint Gomba­szögi Frida, Göthné Kertész Ella, Zala Karola, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Góth Sándor, Stella Gyula. Rendező: Góth Sándor. Díszlettervező: Falus Elek. FŐVÁROSI OPERETT SZ2AHHZ Péntek, március 2-án, este 8 órakor először ZEJMEBOHM 3 felvonásos vidámság, sok muzsikával. írták: Bródy István és Lakatos László, a dalok szövegét: Harmath Imre. Rendező: Szabolcs Ernő. Karmester: Ábrahám Pál. Főszereplők : Fejes, Teri, Zilahy Irén, Gombaszögi Ella, Szokolay Olly, Kabos Gyula, Kertész Dezső, Sarkadi Aladár, Vendrey Ferenc, Radó Sándor. A Zenebona: az első jazz-operett A Zenebonában: Budapest legjobb táncos primadonnái és Budapest legjobb komikusai. A Zenebonában: 16 ragyogó sláger. A Zenebonában: 16 brilliáns táncszám. A Zenebonában: elejétől végig csak jazz-zenekar. * (Az Operaházban) vasárnap, február 26-án Sámson és Delila kerül színre, hétfőn nincs előadás, a keddi Don Juan-ban Don Annát Német Mária fogja énekelni. Szerdán a Pillangó kisasszony, csütörtökön a Négy házsártos, pénteken pedig Nagy Izabella és Körmendi János vendégfelléptével a Háry János van műsorra tűzve. A szombati Turandot Rejcseff Péter vendégfelléptével bérletszü­netben kerül előadásra. Vasárnap, március 4-én a Szöktetés a­ szorályból, ked­den, március 6-án pedig a Lohengrín szerepel az Operaház műsorán. * (A Nemzeti Színház heti műsora) Az Árpád ébredése keddi díszelőadásán kívül, amellyel a Nem­zeti Színház 90 éves fennállását ünnepli meg, a jövő hét műsorán Csathó Kálmán nagysikerű darabja, a Lilla vasárnap, szerdán és jövő vasárnap este szere­pel. Hétfőn klasszikus előadásul Stuart Mária, csü­törtökön Kossuth, pénteken Rózsahegyi Kálmánnak betegsége után első fellépésével a Véti gazember szombaton a Vojnits-díjjal kitüntetett Te csak pipálj Ladányi, jövő hétfőn pedig a múlt szezon nagy si­kere, a Szerelem órája, jövő kedden Az ember tragé­diája, a két vasárnap délutánon pedig Fedák Sári vendégfelléptével a János vitéz kerül színre. * (Tarnay Alajos) szerzői estje március 4. Közre­működnek: Basilides Mária, Báthy-Stumpf Anna, Eggert Márta, Kiss Ferenc, Koncz János, Szedő Mik­lós. (Harmónia.) * (A Todorescu-család.) Az elnémult harangok nemcsak ritka jó darab, de a ritka jó szerepek da­rabja is. Fontos például, hogy kik játsszák a román nópának, Todorescunak és feleségének, meg leányá­nak, Floricának szerepeit. Épp ezért lesz különösen érdekes a Városi Színház szombat délutáni előadása, amikor Rákosi és Malonyai remeke ismét sorra ke­rül. Az apát ugyanis Gál Gyula, az anyát Fáy Sze­réna, míg Floricát Molnár Aranka játssza. A ma­gyar pap személyesítője Kertész Gábor lesz. * (Fedák Sári­a különböző alakítása a Csókon szerzett vélegény előadásán) kivételes művészi él­mény. Előadásai a Városi Színházban: ma vasárnap, kedden, csütörtökön pénteken, szombaton és jövő va­sárnap este. 15 Nászéjszaka a hétfői 75-ik előadáson túl is minden este a Belvárosi Színházban-Ugyanaz a ragyogó szereposztás, ugyanaz a tom­boló siker, ugyanaz a biztos kilátás a további hetven­öt előadásra, mint a premieren. (Honthy Hanna, Berky Lili, Delly, Gózon, Székely Gizi, Sugár, Hajnal, Várnai, Nagy.) Most és jövő vasárnap d. u. (mérs. helyárakkal) A gazdag lány. ' (Ma vasárnap délután Cigánykirály.) S­etrás­s Sári — mérsékelt hely­árak — Városi Színház. * (Flesch Ella, a müncheni Operaház magyar mű­vésznője) a közönség és sajtó egyhangú elragadta­tása mellett kezdte meg vendégjátékát. A művésznő m­ég két este lép fel a Városi Színházban. Hétfőn: Carmen (A. bérlet). Szerdán Faust (bérletszünet). Flesch Ella mindkét szerepet ezúttal először énekli Budapesten. — Legdrágább hely 7 pengő 94 fillér. Az „Éva grófnő" 25-ik előadása. Martos és Szirmainak, a világszerte ünnepelt két szerzőnek legszebb operettje, az „Éva grófnő" holnap, hétfőn éri el a Király­ Színházban a 25-ik elő­adást, amelyet a színház a szerzőkhöz és darabhoz méltóan fog megünnepelni. A 25-ik előadáson és azon­túl is minden este Péchy Erzsi játssza­ a címszerepet, a többi főszerepeket Bársony J­ózsi, Halász Anna, Rátkai, Nádor, Latabár, Solthy, Ujváry, Szirmai, Bá­nóczi és Pártos játsszák. Ma, vasárnap délután és jövő vasárnap délután a szenzációs „Mersz-e Mary?" kerül szinte rendes helyárakkal, esti szereposztásban. A Dunacorsa külön termeiben V., Vigad-­tér 3 a zongoránál én Eitész éjjel nyitva. Bejár­­t a Dunapartra­ is

Next