Pesti Hírlap, 1928. április (50. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-14 / 85. szám

'! ' FŐVÁROS: A fővárosi ellenzék folytatja az oros­zurcc­ót Pénteken délután a­­törvény­ha­tósági bizottság folytatta az ünnepek előtt abbahagyott közgyűlését és ezen a baloldali ellenzék az obstrukciót. Dr­. Ripka Ferenc főpolgármester az ülést a következőkkel nyi­totta meg: — Üdvözlöm a közgyűlés tagjait a húsvéti ün­nepek pihenője után. E közgyűlés hároméves múlt­jának komoly, tiszteletre­ né­tó emlékeire hivatkozva kérem, hogy tegyék lehetővé azt az alkotmányos m­unkét, amely Budapestnek viharok által felizgatott lelkületét jótékonyan csillapította és a megértést, a főváros érdekeinek ápolását elősegítette. A ciklus be­fejezéséhez közeledve, nagy kár lenne, ha a közgyű­lésen folyó jelenetek megingatnák a törvényhatósági bizottság munkájának eredményességébe vetett hitet. A fennálló rendelkezések hiányosságának kihaszná­lása nem szerezhet alkotmányos győzelmet, vissza­hatást kelt és csak a főváros érdekei szenvedhetnek alatta. Azért kérem a törvényhatósági bizottság igen tisztelt tagjait, a most megújuló vitában becsüljék meg egymást és férfias komolysággal vessenek szá­mot ne csak a vita céljával, hanem azzal is, hogy milyen eszközöket használnak hozzá. Még egyszer ez évből üdvözlöm mindnyájukat. A főpolgármester kijelentéseit a jobboldal nagy­­tapssal és zajos helyesléssel fogadta. A baloldal egyelőre hűvösen hallgatta. A főpolgármester pedig az elnöki megnyitót a következőkben folytatta: — Minden emberiesen gondolkozó lélekben mély megilletődést keltett az a gyilkos szándék, mely őfel­sége Viktor Emánuel (a közgyűlés tagjai felállnak) Olaszország királya élete ellen irányult. A véres ál­dozatok nagy száma hirdeti a világnak azt a vesze­delmes lelkületet, melyben gyűlölet és gyilkosság él a szeretet és a segítés helyett. Az emberiesség nevé­ben is tiltakozni kellene a bűntény ellen, de mi job­ban érezzük megrázó hatását, mert az a baráti vi­szony, mely minket Olaszországhoz csatol, közelebb hozza hozzánk az esemény jelentőségét. A székesfő­város közönsége megdöbbenve háborodott fel a gyil­kos merényleten és mélyen érzett örömmel hallotta, hogy őfelségét megmentette a gondviselés. Az ese­mény alkalmából Folkusházy Lajos alpolgármester úrral meglátogattam a budapesti olasz követet és szerencsekivánataimat fejezem ki. Folkusházy Lajos h. polgármester úr Milánó polgármesterénél távirat­ban fejezte ki Budapest rokonérzését.. Az elnöki megnyitás után nyomban következett a harc folytatásának bejelentése. Dr. Baracs, Marcel: Az elnök felhívást intézett a közgyűléshez és a bal­oldal nem érti félre a felhívásban foglalt célzást. A főpolgármester felhívására kijelenti, hogy normális körülmények között csakugyan feleslegesnek és kerü­­lendőnek tartják a felhívásban érintett fegyverek al­kalmazását. Azonban az adott esetben az a helyzet, hogy a közgyűlés egyik oldala a párt presztizsvédel­­mében küzd, a másik oldalon pedig küzdenek köz­pénzek tisztes kezeléséért, polgárok adófilléreinek megvédéséért, a köztisztesség és a közbecsület védel­méért. Ebben a srarcban a baloldal minden fegyverrel kíván küzdeni. Baracs szerint ebben a harcban a baloldal minden­féle fegyverrel küzdeni kíván, annál is inkább, mert azt tapasztalja, hogy az ügyrend egyéb hézagait na­gyon ridegen alkalmazták vele szemben. Dr. Ripka Ferenc főpolgármester figyelmezteti Baracsot, hogy a közpénzek tisztes kezelésének vé­delme nem tehető pártmonopóliummá Ezek után folytatódott az obstrukció. Előbb tech­nikával, miközben dr Vámbéry Rusztem ügyrendi fel­szólalás keretében kérte a tárgyalások elhalasztását. Lévai Sándor (szoc. dem.) hosszas beszédében obstruál, beszéde közben híre futott a teremben, hogy a német repülők megérkeztek Amerikába. Magyar Miklós (dem.) az egész közgyűlési terem üdvrivalgása között jelentette be a német erő, tudás és akarat diadalát, azt, hogy a Bremen már Amerika földje fölött Kana­dában repül és rövidesen földet fog érni. A bizottság tagjai pártkülönbség nélkül éltették Németországot és dicsőítették a német repülők diadalát. Közben hét óra lett és az elnöklő alpolgármester az ülést felfüg­gesztette. A szünet félóráig tartott s utána Lévainak kellett volna beszédjét folytatni. Úgy volt azonban, hogy Pa­­kots József (dem.) fogja méltatni a repülők sikere alkalmából a német szellem diadalát. Amikor tehát az elnök az ülést újra megnyitotta, hamar megtelt a közgyűlési terem. Az elnök azonban nyomban közölte, hogy a repülőkről szóló hír még nem pozitív, ellenben ígéretet kapott illetékes helyen arról, hogy mihelyt megcáfolhatatlan híradás érkezik, nyomban értesítik a közgyűlést, amely tehát majd akkor módot talál arra, hogy örömének kifejezést adjon. Pakots beszéde tehát — egyelőre — elmaradt. Lévay beszélt tovább. Lévay még a féltíz órai vacsoraszünetig beszélt. Ez a szünet háromnegyed órát tartott és utána még mindig Lévay beszélt. Végre azonban be is fejezte s ekkorra megérkezett a német repülők diadaláról szóló biztos híradás is. Az elnöklő főpolgármester közölte a közgyűléssel, hogy a Bremen három utassal, név­­szerint Kohl kapitánnyal, báró Hühnefelddel és Fitz­­mauritz léghajózási osztályfőnökkel 20 óra 30 perckor leszállott Amerika földjén. Óriási üdvriadat fogadta a bejelentést, a közgyű­lés tagjai percekig tapsoltak, éljeneztek. A főpolgár­mester pedig folytatta: " Megoldódott tehát a nagy probléma, mely­nek útját sok elszánt lelkű és erős akarattól vezetett óceánrepülő hősi halála jelzi. Az emberi tudás és akarat ismét óriási győzelmet aratott a természeten és a távolságok által emelt korlátokon. Az emberi­ség haladásának ez a nagyszerű ténye a német tu­dásnál,. erőnek és kitartásnak diadalát, jelenti, a... k­özb­ebb fogja egymáshoz hozni az emberiség közös céljaira való törekvésekben a népeket és nem­zeteket. A főpolgármester indítványozta, hogy Buda­pest a­­nagy kulturesemény alkalmából üdvözölje Berlint, a német fővárost és annak polgármesterét Egyhangú helyeslés fogadta az indítványt, amelyhez Pakots József­ kért szót. Méltatta a nagy kulturhistóriai, sőt világtörténelmi tényt, amely a bábomban legyőzött nagy német nemzet kultúráját, öntudatát és erejét hirdeti. A mi lelkünkben, egy ep­­igázott kis nép lelkében visszhangot kell ennek kel­tenie és mi, amikor győzni látjuk egy ellenséges világ közepén a nagy német szellemet, erőt merí­tünk arra, hogy valamikor a magyar nemzet is a maga erejével, tudásával és igazságával ki fogja vívni az egész világ elismerését. Ez a nagy kur­ir­­esemény a nagy német államfőnek, Hindenburg tá­bornagy­ békepol­tikájának is győzelme. Hozzájárul a főpolgármester indítványához azzal, hogy kérje meg a közgyűlés Berlin főpolgármesterét arra, jut­tassa el Budapest hódolatát az államfőhöz, Hind­en­burg elnökhöz is. Még néhány kegyeletes szava volt Pakotsnak a repülés francia és angol vértanúi szá­mára is. Az indítványt a közgyűlés elfogadta, ú­jabb kis szünet következett, majd utána a napirend foly­tatásaképpen Kivovics Károly (dem.) beszélt, ő volt a mai ülés utolsó szónoka. Holnap nem lesz közgyű­lés, ellenben pártközi értekezlet lesz, amelyen a to­vábbiakat megbeszélik.­­ Rakovszky Iván eskütétele Rakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter pénteken délelőtt meg­jelent a miniszterelnökségen és gróf Bethlen István miniszterelnök kezébe, mint a Közmunkatanács el­nöke, letette az esküt. Az eskütételnél az eskü szöve­gét bárcziházi Bárczy István miniszterelnökségi h. államtitkár olvasta. A volt belügyminiszter új állá­sánál fogva a főváros törvényhatósági bizottságának tagja lett. Ripka Ferenc főpolgármestert ma már el is küldte Rakovszky Ivánnak a közgyűlésre szóló meghívót.. A Közmunkatanácsot eddig tudvalevőleg Czabalay Kálmán alelnök képviselte a törvényható­sági bizottságban. 14 p W®Ä STI HIRIAP 1928. április '•"■onibat, színház és zene. Ma: Cigánykirály és Savoy-jazz. — Új bejelentések. A véletlen rendez csak ilyen érdekes találkozá­sokat. A mi derék cigány zenészeinknek fáj legin­kább a jazz-divat joggal. És ime mai jegyakciós műsorunk délután a Cigánykirály­t hozza, este pe­dig a londoni Savoy-jazz hangversenyét. A Cigány­­király a magyar muzsikának legszebb hajtásai kö­zött szerepel, míg a londoniak a jazz-zenének leg­­művészibb képviselői. Mivel a jegyek javarésze el­fogyott, azok, akik esetleg már nem kaphatnak je­gyet vasárnap délelőttre válthatnak jegyet. A Savoy­­jazz ugyanis vasárnap délelőtt a Zeneakadémián matinét ad. Vasárnapi műsorunk gazdagságáról már szó­­lottunk. Arról is, hogy jövő hétfőn az Úri muri ‘25-ik előadását kapcsoljuk be. Máris oly nagy az érdek­lődés, hogy Móricz Zsigmond legértékesebb darab­jának szerdai és csütörtöki előadására is szerez­tünk jegyeket. És mert jegyakciós közönségünk előtt nem kevésbé népszerű a Templom egere, en­nek jövő keddi előadását ugyancsak bekapcsoltuk. Az Új Színház jövő héten két előadással szerepel. A Dybuk­ kő­, csütörtök este és a Számom­mal vasár­nap délután. Jövő szombaton este, mint már említettük, a Turandot ismét közönségünk rendelkezésére áll. SZOMBAT (ápr. 14.) Városi Színház. Cigánykirály. Kezdete 3 órakor . Vigadó. A londoni Savoy jazz-band hangversenye. Kezdete 8 órakor. VASÁR­NAP (ápr. 15.) Zeneakadémia. A londoni Sa­voy jazz-band búcsuhangversenye. Kezdete 11-kor. — Vá­rosi Színház. Három a kislány. Kezdete 3 órakor. — Viga­színház. Noszty fiú esete Tóth Marival. Kezdete 3 óra­kor. — Magyar Színház. Peer Gynt. Kezdete 3 órakor. — Fővárosi Operettszínház. Zenebona. Kezdete fél 4 óra­kor. — Király­ Színház. Mersz­e Mary. Kezdete 3 órakor. — Belvárosi Színház. A gazdag lány. Kezdete fél 4 óra­kor. — Budai Színkör. Mesék az Írógépről. Kezdete 3 órakor. Cigányprímás. Kezdete fél 8 órakor. HÉTFŐ (ápr. 16.) Belvárosi Színház. Nászéjszaka. Kezdete 8 órakor. — Vígszínház. Úri muri. Kezdete fél 8 órakor. KEDD (ápr. 17.) Vígszínház. Templom egere. Kez­dete fél 8 órakor. SZERDA (ápr. 18.) Vígszínház. Úri muri. Kezdete fél 8 órakor. — Új Színház. Dybuk. Kezdete 9 órakor. CSÜTÖRTÖK (ápr. 19.) Vígszínház. Úri muri. Kez­dete fél 8 órakor. SZOMBAT (ápr. 21.) Opera. Turandot. Kezdete 7 órakor. —• Városi Színház. Cigányprimás. Kezdete 3 órakor. VASÁRNAP (ápr. 22.) Magyar Színház. Sasfiók. Kezdete 3 órakor. — Városi Színház. Trubadúr. Kezdete 3 órakor. — Új Színház. Számom. Kezdete fél 4 órakor. HÉTFŐ (ápr. 23.) Belvárosi Színház. Nászéjszaka. Kezdete 8 órakor. / BUM, fliss.TET 40 FILLÉR értékben a Pesti Hírlap főkiadóhivatalai (V.­ Vilmos császár-út 78. VII. Erzsébet-krt 1) és fiókjai (I. Krisztina-krt 133. II. Margit-körut 6/b. II. Pó-utca 23. VI, Andrássy-ut 4, VIII, Rákóczi-ut 9. Újpest, István-ut 1. és Kispest, Grossu­tli-tér 11.) szinházjegyvásárlásnál a vá­sárolt jegyek árába a kedvezmény értéke ere­jéig betud Előfizetőknek nem kell a honokat beszolgáltatniok, példányonként vásárlóknak igét. Érvényes egy hónapig. A meztelen ember. Bemutatta pénteken a Belvárosi Színház. Drága emlékű Gárdonyi Géza, a legszűk­­szavúbb emberek közé tartozott. De szinte áradt belőle a szó, ha a Bor keletkezéséről nyílt alkalma elmondani egyetmást. A Bor jelentette számára az írói és anyagi sikerek tetejét. És ezt — mint min­denkor vallotta — Beöthy Lászlónak, a Nemzeti Színház akkori igazgatójának köszönhette. Aki nélkül a Bor soha színpadra nem került volna. És Beöthynél nem volt csak múló szeszély a tősgyö­keres magyar alakoknak, témáknak színpadi kul­tusza. Nemsokára a Király Színház igazgatójaként, ő adta elő a Fehér Annát — Fedák Sárival. Ezt a darabot is Gárdonyi írta. Majd, mint a Magyar Színház igazgatója, ő avatta darabírává Liptai Imrét, a Rossz pénz nem vész el című népszínművel. Két év óta a Belvárosi Színház igazgatója Beöthy László. Új „népies“ darabot nem talált mindjárt, hát átvette — Rákosi Szidivel — a Nemzeti Színház­tól Móricz Zsigmond Sári bíró­ját. Míg most végre talált egy újat. Címe: A meztelen ember, szerzője Török Rezső, aki eddig a kabarékban ápolta a népies műfajt, sok humorral és még több sikerrel. Saját gárdájának legjavához ostorhegyesnek, el­kérte a Nemzeti Színháztól Rózsahegyi Kálmánt. Szó sincs róla, Beöthy László már a szereposztással hitet tett legújabb népies szerzője mellett. Hogy lesz-e annyi hívője, mint szeretné, nyil­ván a darabon múlik, melynek hőse Bárány Péter. Meglett, 32 éves parasztlegény. Keszeget. Ki akar emelkedni a paraszti környezetből. Ki, minden­áron, de mert afféle magyar Oblomov, nem vág neki szilajul, daccal a nagy világnak, ellenben hagyja magát elvinni Évától, egy pesti nőtől. Ki ez a nő? Egy dúsgazdag család leánya, festeget. De úgy tet­szik, hogy a festegetése csak spanyolfala szabados életének. Bárány Pétert azzal viszi el, hogy kita­­níttatja. De — amint a második felvonásban kide­rül — nem annyira taníttatja a legényt, mint in­kább szeretteti magát vele. Ő áll Péternek modellt, lehetőleg mindig aktot. Csodálkozunk is a darab címén. A meztelen ember ugyanis Péterre vonatko­zik. Éva abban a szimbolisztikus értelemben ne­vezi annak, hogy egy vadzseni, kulturális értelem­ben meztelen, akit visz Pestre felöltöztetni. És mi történt? Éva a meztelen. Testileg, lelkileg egy­aránt. Igen, lelkileg is, mert amikor Péterrel tudat­ják, hogy képeit a zsűri nem fogadta el, nyomban egy korábbi festőimádójának karjai között keres vigasztalást. Mi történt? A zsűri határozata foly­tán — Éva szemében — elillant Péter tehetsége? És ezzel együtt hozzá való vonzalma is? Aztán Péter teljesen összeroppan. Igaz, a szerző ezt az összeroppanást aláfesti azzal, hogy előzőleg látogatást tesznek Péternél a szülei, öccse, nevelt huga, Lidiké, aztán otthoni modellje, Benkó kanász. Ezek öten Pétert, mint az anyaföld kórusa, hívják vissza a parasztnak. (E kórusban Lidikó a szerelem hangjait pengeti.) Az apa meg az öccs, hogy célt érjen, brutális szavakkal illeti Évát, mire Péter ugyancsak durván a kórust kitessékeli, övéi­nek ez a szilaj m­egbántása és Évának ledér elfor­­dulása közé sodródik Péter, összeroppanása tehát, lélektanilag — helyzeti szempontból — érthető... A harmadik felvonás ismét falun játszódik. Péter otthon van, de öröme benne senkinek nem telik, merthogy teljesen meghibbant. Már-már mindenki lemond róla. Lidikó is már — Péter öccsének lesz a mátkája, mikor betoppan a falusi portára Éva és vallomást tesz Péternek, hogy mégis csak szereti. Ez a vallomás helyrebillenti Péter eszét, de nem Éva javára. Ellenkezőleg, baltát fog, mint életének megrontójára. És hogy baj nem lesz, Lidikének köszönhető, aki jókor közibük toppan . . . Kell-e még mondani, hogy most már Péter végleg a föld fia lesz, Lidiké ■ meg az ő szerelmetes mátkája. Jó három órán át tart Török Re­zső színdarabja. Komoly becsvággyal, tehet­séggel írta meg. De sok hibával is. A mi szemünkben legnagyobb hibája — a tendenciá­ja. Ez a darab a legmaibb idők darabja, annyira, hogy a politizáló kanász Bethlenről, a miniszterel­nökről is humorizál. És mi a mai idők legégetőbb magyar problémája? A magyar középosztálynak artériáit felfrissíteni a föld népének tehetségeivel. Most már, ha egy mai paraszti gyerek festő akar lenni, miért nem azt írta meg Török Rezső, hogy lesz minden áron, száz akadályt leküzdve csakugyan fes­tő? Az író „zsűrire“ és egy léhácska nőre bízza en­nek a legmaibb problémának sorsát?! És míg ekképpen a darab kikapcsolódik a ma­­gasabbrendű érdeklődésből, a közönség szemében is megbotlik. Alakjaiba nem az írói toll lehelt életet.

Next