Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 162-172. szám)

1928-07-25 / 167. szám

14 FŐVÁROS. — Helyszíni szemle a Széchenyi-fürdőben. A Széchenyi-fürdő bezárt két osztályában ma délelőtt volt meg a helyszíni szemle. A bíróság által kikül­dött műszaki szakértők szemlélték meg a népfürdő két bezárt osztályát és a szemle eredményéről a bí­róságnak tesznek jelentést. Ez fogja azután megál­lapítani a kár nagyságát és azt, hogy az építő­válla­­latot mennyiben terheli felelősség a kárért. A fővá­ros most, hogy a szemle megtörtént, hozzáfog a megrongált fürdők helyreállításához. Először az egyik osztályban bontják le a még lógó vakolatot és intézkednek, hogy az egyik osztály a közönség ré­szére rendelkezésre állhasson. Közben a másik osz­tályon alapos tatarozást végeznek, ami hetekig fog tartani. Akkor azután ezt az osztályt nyitják meg a közönség számára és az első osztályon végzik majd a gyökeres tatarozási minkálatokat. Illetékes hely­ről úgy informálták a Magyar Országos Tudósító munkatársát, hogy szeptemberre várható az, hogy elkészülnek mind a két osztálynak a rendbehozásá­val. De a közönség részére addig is egy-egy osztály rendelkezésre áll a jövő héttől kezdve. — Állandó reflektorfénnyel fogják megvilágítani a Szent Gellért-szobrot. Több indítvány hangzott el a különböző fővárosi bizottságokban arra vonatkozó­lag, hogy a Gellért-szobrot az esti órákban világít­sák meg és ezzel újabb látványosságot kölcsönözze­nek az éjszakai Budapestnek. Az indítványt azonban eddig csak részben valósították meg, amennyiben a közelmúltban csak a Szent Gellért kezében tartott hatalmas keresztet rakták ki villanykörtékkel és ez a fénylő kereszt világított bele az éjszakába. Azon­ban a kereszt villanykörtéi sem égtek mindennap, csak kivételes alkalmakkor. Most azután a tanács elhatározta, hogy a Gellért-szobrot állandóan, hét­köznapi estéken is, megvilágítják. A megvilágítás módját még nem határozták meg, hanem pénteken a helyszínre bizottság fog kiszállani és ott külön­féle fényeffektusokat próbálnak ki. A leghatásosabb világítást azután felszerelik és a jövő héttől kezdve a Gellért-szobor egész éjszakákon már ilyen fényben fog tündökölni.­­ Két öreg lovat visszatart közszolgálatban a tanács. A fővárosi tanács ülésén dr. Liber Endre ta­nácsnok a szegényház ügyeinek ismertetése során azt a javaslatot tette, hogy Szegényház két öreg lo­vát adják el és két másikkal helyettesítsék. Az in­dítványhoz Csupor József tanácsnok szólt hozzá és kérte, hogy a két öreg lovat kegyelemből további egy évre tartsák vissza a közszolgálatba. Az indít­ványt a tanácsülés általános nagy derültséggel fo­gadta és hozzájárult. — Erőteljes építkezés. A magánépítési bizottság Czéh István műszaki főtanácsos elnökletével tartott f­lédén 22 új ház építésére adott engedélyt. Az enge­délyek között vannak 5 emeletes és 4 emeletes ház építésére­ szólók is. Engedélyt kaptak a következők: Biró Henrik és László, a Csanádi­ utca 4. szám alatt 5 emeletes ház építésére, gróf Teleki Józsefné a Tátra-utca 18. szám alatt 4 emeletes ház építésére, Budai Izidor a Mór­ utcában 3 emeletes ház építé­sére, Gubicza István az Aranyhegyen családi ház építésére, Kiefer Nándor a Kelenföldön földszintes ház építésére, Schaffer István a Kazal­ utcában föld­szintes ház építésére, Damkó Ignác a Testvérhegyen családi ház építésére, Gratzer János a Benkő-utcában emeletes ház építésére, Magassy Károly a Küküllő­­utca 10. szám alatt családi ház építésére, Csukás Károly a Deres-utcában földszintes ház építésére, Zacher Ignác a Tömő­ utca 17. szám alatt emeletes ház építésére, Frank Ignác a Soroksári­ út 20. szám alatt családi ház építésére, özv. Bossányi Rudolfné az Ábel Jenő-utcában emeletes családi ház építésére és Csaba Tamás a Testvérhegyen lakóház építésére, Rimóczy Ferenc az Erzsébet királyné­ utca családi ház építésére, a Nemzeti Lovarda a Szentkirályi-utca 27. szám alatt 4 emeletes ház építésére, Klema Vilma a Kiszugló-dűlőn emeletes családi ház építésére, Lenkey Károlyné a Németvölgyben családi ház épí­tésére, Ábrahám Istvánná a Zugló-utcában kislaká­­sos ház építésére, Dobszay Imre az Egressy-úton földszintes üzletház építésére, Hajdú Ferenc a Ger­­vay-utcában családi ház építésére és Adler Nándor a Maglódi-utcn földszintes ház építésére. Kiadtak azonkívül ráépítésre és toldaléképitkezésekre enge­délyeket. — Ki a szikvizkartell elnöke? Ily című közlé­sünkre levelet kaptunk Barta Lipóttól aki tudomá­sunkra adja, hogy Süsz Sámuel már rég nem elnöke a kartelnek. Az elnök Schleicher József, az ügyvezető­elnök Barta Lipót. , RÁDIÓ. BUDAPEST SZERDAI MŰSORA LS 5.6 (60). 9.30 Hírek. 11.45 Hírek, közben déli harangszó, utána cigányzene. 1 Időjelzés. 3 Hírek. 3.30 ,,Morsek tan­folyam. 4.45 Időjelzés. 5 Népmesék. 5.45 Hangverseny. 7 Gyorsírás. 8 ,,A Népszínház aranykora“. 9.60 Időjelzés: 10.15 Hangverseny. A teljes heti budapesti, valamint külföldi részletes műsort pénteki rádiómellékletünkön közöltük. Szerdán a rádióban Szirmai Imre, Komlóssy Emma, Margó Cella, Raskó Géza, Fázmán Ferenc, Bálint Béla, Barna Izsó, a volt Népszínház művészek PESTI HÍRLAP 1928. július 25., szerda, SZÍNHÁZ ÉS ZENE. Ma: Mersz-e Matyi? és két féláru mozielőadás. Jegyakciónk szerdai napján a Budapesti Szín­ház ezidei slágerét és a Tamara és a Budai Keringő előadásait kapcsoljuk be. SZERDA (júl. 25.) Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? kezdete 8 órakor. — Tamara Park-Mozgó. A kö­­nigsbergi diák. Mersz-e Chaplin. Kezdete 8 és 10 órakor — Budai Kert-Mozgó. „Z“ a fekete lovag. Kard és kor­bács. Kezdete­­8 és 9410 órakor.­­ CSÜTÖRTÖK (júl. 26.) Budai Kert-Mozgó. „Z“ a fekete lovag. Kard és korbács. Kezdete 948 és 9410 órakor. PÉNTEK (júl. 27.) Budai Színkör. A régi nyár. Kezdete 948 órakor. — Budai Kert-Mozgó. Zenés pokol. Chaplin és a nők. Kezdete 948 és 9410 órakor. SZOMBAT (júl. 28.) Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? Kezdete 8 órakor. — Budai Kert-Mozgó. Ramper. A gáláns bandita. Kezdete 948 és 9410 órakor. VASÁRNAP (júl. 29.) Budai Színkör. A régi nyár. Kezdete 3 órakor. — Budapesti Színház. Mersz-e Matyi? Kezdete 4 órakor.­­ Budai Kert-Mozgó. Ramper. A gá­láns bandita. Kezdete 9410 órakor. BON, AMELYEN 40 FILLÉR értékben a Pesti Hírlap fökiadóhivatalai (V., Vilmos Czászár-út 78., Vl­, Erzsébet-körut 1) és fiókjai (1. Krisztina-krt 133, II, Margit-körut 5/b, 11, Fő-utca 23, VI. Amfrarssy-ut 4, Vili, Rákóczi-ut 9, X, Belső Jászberényi-ut 6, Újpest, István-út 1 és Kispest, Kossuth-tér 6) színház­jegy vásárlásnak­ a vásárolt jegyek árába a ked­vezmény értéke erejéig betud. Előfizetőknek a bonokat nem kell beszolgáltatniok, példányon­ként vásárlóknak igen. Érvényes egy hónapig A társszerzők. Hogyan imák vígjátékot Párizsban ? Fraccaroli, a mai párizsi színházi életből mu­latságos kis történetet mesél el. A hírneves szerzőt fölkeresi egy félénk fiatal­ember, aki kész vígjátékot hoz neki, közben elpa­naszolja, hogy hiába kilincsel igazgatóknál, rende­zőknél, senki se akarja elolvasni, a darabját nem tudja előadatni. A mester, minthogy már ott van az ifjú szerző, fogadja őt, hanyag mozdulattal át­veszi darabját, aztán két hét múlva odarendeli. Az ifjú szerző dobogó szívet beállít hozzá egy reggelen. A mester így szól: — Darabja egyáltalán nem rossz. Hajlandó vagyok a társszerzője lenni. De alapos, komoly és nagy változtatásokra van szükség. Mindjárt a cím­nél. A vígjáték gúnyos kicsengésű s ön ezt a címet adta neki: „A végzet árnyékai“. Ez semmit se mond. Nevezzük inkább így: „A becsület alsónadrágja“. A női főszereplőt Margóinak hívják. Ez lehetetlen. Berangérenek kell neveznünk. Aztán a második felvonás végén akkor engedteti le a függönyt, mi­kor valaki azt mondja: „igen“. Nagy tévedés. Az „igen“ határozott szó. Ezt az utolsó felvonásra kell hagynunk, vagyis a harmadikra. A második felvonás ezzel a szóval végződjék: „Majd meglát­juk“. Ha ezt a komoly átalakítást elvégezzük, ak­kor jegyzem a­­ darabom. Igenis. Csak olyan munkához adom oda a nevemet, mely világosan és határozottan kifejezi egyéniségemet. Nem az ön darabjához, hanem az én darabomhoz. Bizzék bennem. Én mindenképpen módot telek majd, hogy az ön nevét is megemlítsék a nevem után. Végre ön is hozzájárult valamit a darabhoz. Nemsokára a szerző levelet ír a fiatalember­hez: — Kedves fiatal barátom, három fölvonásos vígjátékomat, „A becsület alsónadrágját“, melyre talán még emlékszik, hisz együtt néztük át, elfo­gadta Lerin igazgató. Véleménye szerint azonban ismert nevem mellett nem szerepelhet egy ismeret­len. Ez ártana a dolognak. Egyébként a gazdasági tekintetben ne féljen. Védeni fogom érdekeit. Három hét múlva a mester ezt mondja az ifjú titánnak: — ön még nem járatos a színházi ügyekben, ne jöjjön ön a próbákra. Elég, ha ott van két szer­ző. Én és a Leriz. Igenis, az igazgató a társszer­zőm. Emlékszik talán, hogy mi a lakodalmi mene­tet az első felvonásban jobboldalról vezettük be. A baloldalról. Arra is emlékszik, hogy a második felvonásban a függönyt arra a szóra engedtettük le: „Majd meglátjuk“, ő ezt az utolsó felvonásra tette s ennél a szónál engedteti le a függönyt: „Igen“. Ilyesmihez színházi tapasztalat kell. Ami az ön nevét illeti, három nevet nem tehetünk a szín­­lapra. A tiszteletdíjat azonban három részre oszt­juk, ön is megkapja a magáét. A bemutató napján nagy siker van. Az isme­retlen fiatalember egy lelkes úr mellett ül, aki ára­dozva dicséri neki a szerzők elmésségét, eredetisé­gét. Fölvonásköriben a fiatalember fölszalad a szín­padra, ahol a mester megköszöni neki, hogy eljött s igy szól a környező barátaihoz: — Látjátok ezt a fiút? Nagyon tehetséges em­ber. Fiatal barátom, tanuljon. Csak bátorság, írni kell, írjon. Aztán hozza el nekem a darabját. Majd gondom lesz rá .. . * (Csathó Kálmán víg­játéka Londonban.) Csathó Kálmánnak „A házasságok az égben köttetnek“ című vígjátékét most mutatta be Londonban a Little Theatre. A londoni magyar kolónia teljes számban jelent meg a premieren, amely a kritikák szerint az angol fővárosban is jelentős sikert aratott. A magyar színházi múlt primőrjei: Színészeti kuriózumok. II. Az első magyar színészkongresszust 1871 április 6-án tartották meg Budapesten, Latabár Endre szin­­i igazgató elnökletével. Korelnök lett Kétszery József,­­ Petőfi egykori igazgatója, aki ekkor 62 éves volt. Megjelent 47 képviselő, akik e szerint az elsők voltak a vidéki színészet reorganizálásában. *51 Az­­ első magyar színházi ügynökség 1870-ben­ alakult Budapesten, Lenhardt Ede vezetése alatt, Víziváros, Harmincad­ utca 668. szám alatt. Később Rajkay Friebeisz István, majd Réthy L. Pál a ve­zetője. (Pesti Hírlap, 1890. II. 10., 2. old.) * Az első magyar szinikerület megalakulásának kezdeményezése 1829-ben indult ki Vasvármegyéből. Megalakult ez év szeptember 14-én, a győri vasvár­megyei sziniszövetség bevonásával.­­ * Az első magyar színtársulat tagjai 1790 július 21-én, Pesten, Kelemen László igazgatása alatt: Soós Márton, Ráth Pál, Ungváry János, Rózsa Márton, Baranyi Balázs, Popovits András, Nemes András, Horváth János, Szomor Máté, Fülöp István, Moór Anna, Termetzky Franciska, Nagy Erzsébet, Nagy Mária. — 1793-ban rendező: Protasevitz Benedek, lengyel borkereskedő. — A társulat 1796 április 10-én feloszlott — pártolás hijján. (Sovány vigaszul a mai vidéki direktoroknak!) * Az első magyar­ tárgyú szinielőadás Bécsben 1821 február 8-án volt az An der Wien-ben, amidőn Kisfaludy Károlynak a „Tatárok Magyarországon“ című drámája került színre. * Az első magyar tenorista: Pály Elek, sz. 1796- ban, megh. Kolozsvárt 1846 III. 4. — 1842-ben ő vitte először Bukarestbe a magyar színészeket, ahol ma­gyarul, németül, franciául és oláhul tartott előadást. Ő volt egyben az opera megalapítója hazánkban. * Az első magyar történeti dráma a „Comoedia Balassi Menyhért árultatásáról" című mű, kiadta: Karoldy Pál, temesvári unitárius lelkész, 1569. * Az első magyar tragika: Kátolné Engelhardt Anna, sz. 1794-ben, megh. 1854 II. 28. Marosvásár­helyen.­­ * Az első magyar vig opera: „A csel.“ Irta: Bartay András. Előadták a Nemzeti Színházban, 1837-ben. * Az első magyarországi forgószínpadot a , Nép­színház—Vígopera rendezte be, 1907 szeptember ha­vában.* Az első magyarországi német­ nyelvű színház megnyílt 1769 október 15-én, Sopronban. * Az első magyarországi színházégés 1735 augusz­tus 27-én volt Csiksomlyón. (Iskolai színház.) * Az első német nyelvű mondatot a Magyar Ki­rályi Operaházban Kirchner Sándor, a berlini ud­vari opera hőstenorja mondta 1915 április 8-án a „Lohengrin“-ben történt vendégfellépése alkalmával. * Az első népszínműénekes id. Lendvay Márton volt, valamint ő az első színész, kinek tiszteletére ércszobrot állított hálás utókora. * Az első népszínműénekesnő De Caux Mimi volt, a Nemzeti Színház egykori ünnepelt művésznője, sz. 1823-ban, megh. 1906 december 8-án Újpesten. Fran­cia eredetű volt, de mindig lelkes magyarnak val­lotta magát. * Az első nyilvános főpróba a Nemzeti Színház­ban 1884 IX. 30-án volt a „Maucroix gróf“ c. 3 felvo­­násos színműből és a „Három kalap“ c. vígjátékból. (Addig a főpróbákra csupán a drámabirálók voltak hivatalosak, azontúl a sajtó képviselőit is meg­hívták.) *

Next