Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 162-172. szám)

1928-07-25 / 167. szám

1928. július 25., szerda. PESTI HÍRLAP mamamBsmeEatammmmMmfm As első nyugdíjazott magyar színész Szilágyi Pál, Nemzeti Színházi művész volt, 630 írttal. * * Az első operaelőadások Magyarországon Po­zsonyban voltak, tartotta: Gierolamo Bon, az ottani városi lövészárokban felállított fa­színház olasz bér­lője, 1700-ban. * A­z első opera-előadás a Nemzeti Színházban 1837 augusztus 29-én a „Szevillai borbély“ volt. Fő­szereplők:­­Lendvay Márton (Almaviva), Egressy Gáborné (Berta), Déryné (Rosina) és Szerdahelyi József (Figaro). * Az első­ operaénekesnőnk: Déry Istvánná, sz. Cséppataky (Scheckenbach ) és nem Schenbach­, mint sokan gondol­ják: Róza. * Az első operett-bemutató (a mai értelemben!) Kolozsvárott volt, Havy Mihály színigazgatása alatt, színre került Offenbach „Eljegyzés lámpafénynél“ c. munkája. Pesten a Nemzeti Színház 1802-ben a „Fortunio dala" c. operettel honosította meg a mű­fajt. '­­ * Az első operett-énekesnő, aki a szász-kóburgi művészet- és tudomány-érmet elnyerte: Pálmay Ilka­­(1895. VI.).* * Az első rendes havi fizetést Kilényi Dávid szín­igazgató honosította meg Győrött 1820-ban. * Az első rendjellel kitüntetett színész: Beleky Miklós, — a színésznők közül: Prielle Cornelia, va­lamint ő az első Nemzeti Színházi örökös tag is. * Az első súgó hazánkban: Jakab Mihály volt. Működött 1792-ben, a pesti magyar társulatnál. * Az első súgó nélkül beszélő színész, oroszfáji Pergő Celesztin volt, az úttörők egyik legkiválóbbja, sz. 1784-ben Hunyad­megyében. * Az első súgó nélküli Magyar Színházi előadás 1899 X. 27-én volt a „Sulamith“ 25-ik előadásán.­­x­ Az első száz előadást elért színdarab Magyar­­országon az „Ördög pilulái“. (Bohóság tünemények­kel, énekkel és táncokkal, 15 képben, 3 felvonásban, írták: Lolerce Anicet, Bourgeois és Laurent. Zenéjét szerző: Offenbach, Groot, Cheri és Amadé Artus. Első előadása: 1863. XII. 10-én volt a budai Molnár-féle Népszínházban, ahol az első négy hónap 63.000 iitot jövedelmezett. Közli: Erődi Jenő. BUDAI 8/NIKOR A KGYI NYAK ífj. Békeffy—La­ttai 3 terv operettje. Mária Honthy Hanna Zsuzsi * Z­lahy Irén Báró Jankovich Petheő Attila Miklós Sziklay József Trafina Gózon Gyula Mimóza Simon Marcsa Cukráczné Hamvas Józsa Manci # Tural Ida Kitty Czupr*­n Sári Lulu Rasovszky Juci Bob Gallai Nándor IP Kezdete 18, vége 11 órakor. Minden este és vasárnap dél­után: A régi nyár (3. 948). BUDAPESTI SZÍNHÁZ M­ERSZ-E MATYI? Keld­­Mátyás 3 felv. jazz-revüje. l­r. Fedák M. Kabos Gyula Keld Zsuzsa Somogyi Nusi­l­ov Patzauer Sarkadi Aladár Princ Latabár Árpád Princespin Dobos (Anny Csinos Kató Párna­lla Báró Glicerin Fodor Artur 36 Srác Laci Kubányi Gy. )Vipera Major István Kezdete 8, vége 11 órakor. Minden este és vasárnap dél­­u­tán: Mersz-e Matyi? (4, 8). TAMARA PARK-MOZGÓ Múzeum­ krt 2. Tel. 1. 374—90. A KÖNIGSBERG!! DIÁK Sudermann regénye/ filmen 10 felvonásban. MERSZ-E CHAPLIN? Színpadon fellépnek Princess 'Ar-Ra-Na-Na. Szűcs László ope­­­­raéd­ekes. Előadások: 8 és 10 órakor. S­zínházi akciónk 11* I cső jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk ! HÉTKÖZNAPOKON: Főkiadóhivatalainkban: V., Vil­mos császár-út 78. (Aut. 122— 95) és VII., Erzsébet-körut 7. (J. 352—96). Fiókjainkban: I., Krisztina-körut 133. (Aut. 509— 24); II., Margit-körut 5/b. (Aut. 520—25); II., Fő-utca 23. Aut. 530—61); VI., Andrássy-út 4. (Aut. 227—68); VIII., Rákóczi- út 9. (J. 468—21); X. Belső Jászberényi-út 5. (J. 359—49); Újpest, István-út 1. (Újpest 74); Kispest, Kossuth-tér 6. (József­­ 301—66). ÜNNEPNAPOKON DÉLI 12 ÓRÁIG: Főkiadóhivatalainkban: V., Vil­mos császár-út 78., VII., Erzsé­bet-körút 1­, VIII., Rákóczi-út 9. (J. 458—21). VASÁRNAPOKON: VII., Rákóczi-út 9. (J. 458—21). BEKETO­V -CIRKUSZ Városliget, Telefon 1­. 919—35 A nagy nemzetközi JÚLIUSI MŰSOR. Miss Jleraldos idomí­tott fókáival, Mile Harding erő ekvilibristák. Nana Ivanova, az orosz női Papanini, Lett A Pight a 2 egylábú művész, Bru­no Berrington kerékpárművész és még sok más attrakció. Min­den csütörtök és szombat dé­­ 4 órakor mélyen leszá­ntott hely árak. Kezdete 8 órakor, jó régi az ötvenedi­k előadás fé­szébén is telt házak előtt kerül szinre minden este a Budai Színkörben. A diadalmas operett és annak szenzá­ciós előadása az idei nyár felejthetetlen élménye, melynek élén Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklay és Gázon állanak. Már a Mersz-e Matyi ? augusztus havi jegyeiért is ostromolják a Budapesti Színház pénztárát. A teg­napi előadásra még az utolsó állóhely is elkelt. A mai és holnapi előadásokra is rengeteg előjegyzés történt. Ahova csak megy az ember, mindenütt a Mersz-e Matyi ?-t dicsérik. Milyen kedves darab, mi­lyen gyönyörűek a jelmezek és díszletek, milyen pom­pásak az ének- és táncszámok és milyen páratlanul nagyszerűek Somogyi Nusi, Kabos Gyula és Latabár Árpád, — ezt mondja mindenki. M­OZI. * (A Kamara augusztus 4-én nyit.) A budapesti nagy mozgószinházak közül elsőnek a Kamara kezdi meg új évadját. A mozgószinház első premierjét aug. 4-én mutatja be, természetesen nyitott tetejű néző­téren. TÖRVÉNYKEZÉS. Az egész életre szóló házassági életközösséget csak komoly okból szabad megszakítani. Nem válóok, ha a feleség a megbeszélt időnél egy nappal korábban utazik el a gyermekéért. A házasfelek aratási munkán voltak és gyer­meküket a munkálatok idejére az asszony testvéré­nél helyezték el. Az aratási munkák elvégeztével abban állapodtak meg, hogy az asszony a gyermek hazahozatala céljából a szombati napon elutazik. A valóságban azonban az asszony már pénteken el­utazott és amikor a férj este a munkából hazaérke­zett, a lakást zárva találta. Ezután a férj a közös lakást még aznap el­hagyta, szüleihez költözött és amikor felesége visz­­szatért és őt új lakásában felkereste, azzal fogadta, hogy takarodjék ki az udvarról, mert beleszúrja a vasvillát. Az asszony erre testvéreihez költözött, a férj pedig válópert indított a felesége ellen.­­ A Kúria Wesztermayer-tanácsa a férj keresetét elutasította. Az ítélet megokolása szerint az egész életre szóló házassági életközösséget csak komoly ok­ból szabad megszakítani. Ilyennek pedig nem tekint­hető az, hogy a férj a munkából való hazatérésekor a lakást zárva találta és a feleség a közösen meg­beszélt célból egy nappal korábban utazott el. A férj tehát nem volt jogosult ezekből az okokból a házassági életközösséget megszüntetni és így jogos ok nélkül elhagyó félként ő jelentkezik. Az asszony ellen ezeken túlmenőleg egyáltalán nem nyertek bi­zonyítást olyan tények, amelyek alapot szolgáltat­nának a férj különélésének jogosságára, miért is a házasság felbontására irányuló keresetet el kellett utasítani. — Apa és fia. A bíróság előtt még ez is megtör­ténik: az öreg szülők és a fiú ellenfélként állnak szem­ben egymással. A felperes a fiú, elsőrendű alperes az öreg házaló apa és másodrendű alperes a felesége. A történet mindennapi. A fiú beleszeretett egy leányba, a szülők ezt kifogásolták, családi viszály­kodás lett a szerelemből és a fiú elköltözött a szülői házból. Egy szál ruhában távozott hazulról, mert szülei a ruháit és fehérneműjét nem adták ki. Jött azután a hivatalos eljárás. A fiú pert indított szülei ellen és kérte a bíróságot, hogy kötelezze a szülőket ingóságai kiadására. Petheő György járásbíró tár­gyalótermében kerültek azután most szembe a fiú és a szülők. Villámló tekinteteket­­levettek egymás felé és a bírónak nem egyszer kellett rendreutasítást osz­togatnia, hogy a tárgyalás nyugodtságát megóvja, de minden fáradozása kárba veszett. A szülők a kere­set elutasítását kérték és azzal érveltek, hogy a fiúrtak a megállapodás értelmében lakásért és ellátásért havi százhúsz pengőt kellett fizetni, de adós maradt, tehát nekik joguk volt a ruhákat visszatartani. Ezzel szemben a fiú azt fejtegette, hogy­ ő csak havi nyolc­van pengőre kötelezte magát, ezt ki is fizette és a nyolcvan pengőn felüli negyven pengőt azért adta minden hónapban anyjának, hogy azt a rosszabb na­pokra tegye félre. Idáig jutott a felperes fiú előadásá­ban, amikor feugrott az apa és a fia elé állt: — Pofonytlok, hogy a fogaid kiesnek, te haszon­talan kölyök! — kiáltotta. — Nem szégyeled magad, idecitáltatni öreg szüleidet a bíróság felé. A járásbiró erélyesen intette csendre az apát. — Figyelmeztetem, hogy a bíróság előtt csak peres felek vannak — mondta — Az apai hatalmát itt nem, hanem csak otthon gyakorolhatja. — Bíró úr kérem, ez a kölyök azért mégis csak csirkefogó, gazember — ismételgette egyre fokozódó indulattal az apa. — Ha nem marad csendben, szigorúan megbír­ságolom. A bíróság előtt csendben kell viselkednie. — Joga van a bíró úrnak megbírságolni, — foly­tatta a vitát az apa, — de abban neki akadályozhat meg, hogy a fiamat, ezt a kölyköt úgy nyakon ne üssem, hogy elmenjen a kedve a további pereske­déstől. Izzó volt a hangulat a tárgyalóteremben, a bíró tehát jobbnak látta a tárgyalást elnapolni. Amikor a tárgyalást berekesztette Petheő járásbíró, már kissé nyugodtabbak voltak a felek és megkísérelte a fiú és a­ szülők kibékítését, de sikertelenül. Az öreg házaló és a felesége még mélyebb gyűlölettel néztek végig távozóban a fiún, mint amikor a tárgyalás megkez­dődött.­­ A vérátömlesztésért jutalom jár. Lebovics Ig­­­nác cipészmester 1925 decemberében súlyos beteg volt. Az orvosok véleménye szerint csak vérátömlesztéssel lehetett megmenteni a cipészmester életét. Lebovics­­nál volt cipészinas Kun József, siketnéma fiú, akit bevittek a kórházba és véréből az orvosok megfelelő mennyiséget áteresztettek Lebovics ereibe. A siket-i néma cipészviast a vérátömlesztés annyira elgyengí­­tette, hogy maga is ágynak esett. Amikor felgyógyult, apja, idősebb Kun József, kétszázötven pengő kár-* térítési és gyógykezelési költségért pert indított az idő­közben újból egészségessé lett Lebovics Ignác ellen. A járásbíróság meg is ítélte a vérátömlesztésért a két­százötven pengőt. A törvényszék most bírálta el a fe­­lebbezéseket. A cipészmester ügyvédje azt vitatta, hogy a siketnéma gyerek kitűnő cipészsegéd lett, jeles eredménnyel végezte a siketnémák iskoláját is, aki tehát akaratelhatározását képes kinyilvánítani és nem mondhatja ezek után, hogy kényszerítették véré­nek feláldozására. Az emberi vér az emberi élet alapja, — fejtegette az ügyvéd, — amely nem gazda­sági, hanem erkölcsi értékű és ha valaki magasabb erkölcsi szempontból, emberbaráti célzattal nélkülöz­hető vérét átengedi más számára, azt nem lehet olyan, „szolgáltatásnak“ tekinteni, amelyért „ellenszolgálta-,­tás“ jár. Azzal érvelt még az ügyvéd, hogy Lebovics a fiúnak adott egy használt öltönyt, egy pár új cipőt és egy használt télikabátot, de ezeket sem ellenszol­gáltatásként adta, hanem mert hűségesen viselkedett szolgálatadójával szemben. A siketnéma fiú ügyvédje, dr. Gerő Andor, ezzel szemben továbbra is azt han­goztatta, hogy a gyerek akarata ellenére használták fel vérét Lebovics meggyógyításához, de a vérát­ömlesztés okozta szellemi megrázkódtatásért és fizikai legyöngülésért semmivel sem kárpótolták. A törvény­­szék a felek meghallgatása után helybenhagyta a járásbíróság ítéletét. A jogerős törvényszéki ítélet töb­­bek között ezeket mondja: — Jogszabály az, hogy aki más életének, testi épségének, vagy akár vagyonának megmentése cél­jából szolgálatot teljesít és testi épségében vagy egész­,­ségében kárt szenved, ezért illő jutalmat, ellenszol­gáltatást követelhet. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a felperesnek ilyen természetű szolgáltatásáért jutalom jár. Sőt ezenfelül követelheti azt a kárt is, amit testi épségének visszaállításával szenvedett köz, tudomása ugyanis, hogy az elvont vér pótlásra szorul, amit csak erősebb táplálkozással vagy megfelelő or­­vosi szerekkel lehet elérni. Helyes tehát a járásbíró­ságnak az ítélete, amely az alperest térítésre kötelezte. Minthogy pedig a kiskorú testi épségének megóvásai az apa kötelessége, az apa nemcsak jogosult a szol­­gáltatás ellenértékét követelni, hanem joga sem lett volna arról lemondani. — Szegő Rezső a vizsgálóbíró előtt. Szegő Re­zsőt, a Légiforgalmi r­­t. Bécsből hazaszállított igaz­­gatóját, kedden délelőtt maga elé vezettette dr. Bubics Jenő vizsgálóbíró. Zárt ajtók mögött délelőtt tíz óra­kor kezdődött meg a volt vezérigazgató kihallgatása, amely megszakítás nélkül délután két óráig tartott. Szegő Rezsőt ezúttal először hallgatták ki azokban­ az ügyekben, amelyekkel vádolják, mert eddig még egyetlen hatóság előtt sem volt módja nyilatkozni a vádakkal szemben. Bécsben ugyanis érdemlegesen nem hallgatták ki, hanem a megkeresés alapján csak letartóztatták, amikor pedig saját kérelmére megtör­tént a kiadatása és visszakerült Budapestre, a rendi­őrségről szintén kihallgatás nélkül kisérték át a tör­­vényszék fogházába. Délután két órakor Bubics vizs­­gálóbíró azzal szakította félbe Szegő Rezső kihallga­­tását, hogy azt szerdán még folytatni fogja. Csak a részletes kihallgatás után lesz módjában dönteni a vizsgálóbírónak, hogy helyt ad-e az ügyészség indít­ványának és elrendeli Szegő Rezső további fogvatar­tását, vagy pedig az ügyészség indítványával szemben, szabadlábra helyező végzést hirdet. 15

Next