Pesti Hírlap, 1928. július (50. évfolyam, 162-172. szám)
1928-07-25 / 167. szám
1928. július 25., szerda. PESTI HÍRLAP mamamBsmeEatammmmMmfm As első nyugdíjazott magyar színész Szilágyi Pál, Nemzeti Színházi művész volt, 630 írttal. * * Az első operaelőadások Magyarországon Pozsonyban voltak, tartotta: Gierolamo Bon, az ottani városi lövészárokban felállított faszínház olasz bérlője, 1700-ban. * Az első opera-előadás a Nemzeti Színházban 1837 augusztus 29-én a „Szevillai borbély“ volt. Főszereplők:Lendvay Márton (Almaviva), Egressy Gáborné (Berta), Déryné (Rosina) és Szerdahelyi József (Figaro). * Az első operaénekesnőnk: Déry Istvánná, sz. Cséppataky (Scheckenbach ) és nem Schenbach, mint sokan gondolják: Róza. * Az első operett-bemutató (a mai értelemben!) Kolozsvárott volt, Havy Mihály színigazgatása alatt, színre került Offenbach „Eljegyzés lámpafénynél“ c. munkája. Pesten a Nemzeti Színház 1802-ben a „Fortunio dala" c. operettel honosította meg a műfajt. ' * Az első operett-énekesnő, aki a szász-kóburgi művészet- és tudomány-érmet elnyerte: Pálmay Ilka(1895. VI.).* * Az első rendes havi fizetést Kilényi Dávid színigazgató honosította meg Győrött 1820-ban. * Az első rendjellel kitüntetett színész: Beleky Miklós, — a színésznők közül: Prielle Cornelia, valamint ő az első Nemzeti Színházi örökös tag is. * Az első súgó hazánkban: Jakab Mihály volt. Működött 1792-ben, a pesti magyar társulatnál. * Az első súgó nélkül beszélő színész, oroszfáji Pergő Celesztin volt, az úttörők egyik legkiválóbbja, sz. 1784-ben Hunyadmegyében. * Az első súgó nélküli Magyar Színházi előadás 1899 X. 27-én volt a „Sulamith“ 25-ik előadásán.x Az első száz előadást elért színdarab Magyarországon az „Ördög pilulái“. (Bohóság tüneményekkel, énekkel és táncokkal, 15 képben, 3 felvonásban, írták: Lolerce Anicet, Bourgeois és Laurent. Zenéjét szerző: Offenbach, Groot, Cheri és Amadé Artus. Első előadása: 1863. XII. 10-én volt a budai Molnár-féle Népszínházban, ahol az első négy hónap 63.000 iitot jövedelmezett. Közli: Erődi Jenő. BUDAI 8/NIKOR A KGYI NYAK ífj. Békeffy—Lattai 3 terv operettje. Mária Honthy Hanna Zsuzsi * Zlahy Irén Báró Jankovich Petheő Attila Miklós Sziklay József Trafina Gózon Gyula Mimóza Simon Marcsa Cukráczné Hamvas Józsa Manci # Tural Ida Kitty Czupr*n Sári Lulu Rasovszky Juci Bob Gallai Nándor IP Kezdete 18, vége 11 órakor. Minden este és vasárnap délután: A régi nyár (3. 948). BUDAPESTI SZÍNHÁZ MERSZ-E MATYI? KeldMátyás 3 felv. jazz-revüje. lr. Fedák M. Kabos Gyula Keld Zsuzsa Somogyi Nusilov Patzauer Sarkadi Aladár Princ Latabár Árpád Princespin Dobos (Anny Csinos Kató Párnalla Báró Glicerin Fodor Artur 36 Srác Laci Kubányi Gy. )Vipera Major István Kezdete 8, vége 11 órakor. Minden este és vasárnap délután: Mersz-e Matyi? (4, 8). TAMARA PARK-MOZGÓ Múzeum krt 2. Tel. 1. 374—90. A KÖNIGSBERG!! DIÁK Sudermann regénye/ filmen 10 felvonásban. MERSZ-E CHAPLIN? Színpadon fellépnek Princess 'Ar-Ra-Na-Na. Szűcs László operaédekes. Előadások: 8 és 10 órakor. Színházi akciónk 11* I cső jegyeit az alábbi helyeken árusítjuk ! HÉTKÖZNAPOKON: Főkiadóhivatalainkban: V., Vilmos császár-út 78. (Aut. 122— 95) és VII., Erzsébet-körut 7. (J. 352—96). Fiókjainkban: I., Krisztina-körut 133. (Aut. 509— 24); II., Margit-körut 5/b. (Aut. 520—25); II., Fő-utca 23. Aut. 530—61); VI., Andrássy-út 4. (Aut. 227—68); VIII., Rákóczi- út 9. (J. 468—21); X. Belső Jászberényi-út 5. (J. 359—49); Újpest, István-út 1. (Újpest 74); Kispest, Kossuth-tér 6. (József 301—66). ÜNNEPNAPOKON DÉLI 12 ÓRÁIG: Főkiadóhivatalainkban: V., Vilmos császár-út 78., VII., Erzsébet-körút 1, VIII., Rákóczi-út 9. (J. 458—21). VASÁRNAPOKON: VII., Rákóczi-út 9. (J. 458—21). BEKETOV -CIRKUSZ Városliget, Telefon 1. 919—35 A nagy nemzetközi JÚLIUSI MŰSOR. Miss Jleraldos idomított fókáival, Mile Harding erő ekvilibristák. Nana Ivanova, az orosz női Papanini, Lett A Pight a 2 egylábú művész, Bruno Berrington kerékpárművész és még sok más attrakció. Minden csütörtök és szombat dé 4 órakor mélyen leszántott hely árak. Kezdete 8 órakor, jó régi az ötvenedik előadás fészébén is telt házak előtt kerül szinre minden este a Budai Színkörben. A diadalmas operett és annak szenzációs előadása az idei nyár felejthetetlen élménye, melynek élén Honthy Hanna, Zilahy Irén, Petheő Attila, Sziklay és Gázon állanak. Már a Mersz-e Matyi ? augusztus havi jegyeiért is ostromolják a Budapesti Színház pénztárát. A tegnapi előadásra még az utolsó állóhely is elkelt. A mai és holnapi előadásokra is rengeteg előjegyzés történt. Ahova csak megy az ember, mindenütt a Mersz-e Matyi ?-t dicsérik. Milyen kedves darab, milyen gyönyörűek a jelmezek és díszletek, milyen pompásak az ének- és táncszámok és milyen páratlanul nagyszerűek Somogyi Nusi, Kabos Gyula és Latabár Árpád, — ezt mondja mindenki. MOZI. * (A Kamara augusztus 4-én nyit.) A budapesti nagy mozgószinházak közül elsőnek a Kamara kezdi meg új évadját. A mozgószinház első premierjét aug. 4-én mutatja be, természetesen nyitott tetejű nézőtéren. TÖRVÉNYKEZÉS. Az egész életre szóló házassági életközösséget csak komoly okból szabad megszakítani. Nem válóok, ha a feleség a megbeszélt időnél egy nappal korábban utazik el a gyermekéért. A házasfelek aratási munkán voltak és gyermeküket a munkálatok idejére az asszony testvérénél helyezték el. Az aratási munkák elvégeztével abban állapodtak meg, hogy az asszony a gyermek hazahozatala céljából a szombati napon elutazik. A valóságban azonban az asszony már pénteken elutazott és amikor a férj este a munkából hazaérkezett, a lakást zárva találta. Ezután a férj a közös lakást még aznap elhagyta, szüleihez költözött és amikor felesége viszszatért és őt új lakásában felkereste, azzal fogadta, hogy takarodjék ki az udvarról, mert beleszúrja a vasvillát. Az asszony erre testvéreihez költözött, a férj pedig válópert indított a felesége ellen. A Kúria Wesztermayer-tanácsa a férj keresetét elutasította. Az ítélet megokolása szerint az egész életre szóló házassági életközösséget csak komoly okból szabad megszakítani. Ilyennek pedig nem tekinthető az, hogy a férj a munkából való hazatérésekor a lakást zárva találta és a feleség a közösen megbeszélt célból egy nappal korábban utazott el. A férj tehát nem volt jogosult ezekből az okokból a házassági életközösséget megszüntetni és így jogos ok nélkül elhagyó félként ő jelentkezik. Az asszony ellen ezeken túlmenőleg egyáltalán nem nyertek bizonyítást olyan tények, amelyek alapot szolgáltatnának a férj különélésének jogosságára, miért is a házasság felbontására irányuló keresetet el kellett utasítani. — Apa és fia. A bíróság előtt még ez is megtörténik: az öreg szülők és a fiú ellenfélként állnak szemben egymással. A felperes a fiú, elsőrendű alperes az öreg házaló apa és másodrendű alperes a felesége. A történet mindennapi. A fiú beleszeretett egy leányba, a szülők ezt kifogásolták, családi viszálykodás lett a szerelemből és a fiú elköltözött a szülői házból. Egy szál ruhában távozott hazulról, mert szülei a ruháit és fehérneműjét nem adták ki. Jött azután a hivatalos eljárás. A fiú pert indított szülei ellen és kérte a bíróságot, hogy kötelezze a szülőket ingóságai kiadására. Petheő György járásbíró tárgyalótermében kerültek azután most szembe a fiú és a szülők. Villámló tekinteteketlevettek egymás felé és a bírónak nem egyszer kellett rendreutasítást osztogatnia, hogy a tárgyalás nyugodtságát megóvja, de minden fáradozása kárba veszett. A szülők a kereset elutasítását kérték és azzal érveltek, hogy a fiúrtak a megállapodás értelmében lakásért és ellátásért havi százhúsz pengőt kellett fizetni, de adós maradt, tehát nekik joguk volt a ruhákat visszatartani. Ezzel szemben a fiú azt fejtegette, hogy ő csak havi nyolcvan pengőre kötelezte magát, ezt ki is fizette és a nyolcvan pengőn felüli negyven pengőt azért adta minden hónapban anyjának, hogy azt a rosszabb napokra tegye félre. Idáig jutott a felperes fiú előadásában, amikor feugrott az apa és a fia elé állt: — Pofonytlok, hogy a fogaid kiesnek, te haszontalan kölyök! — kiáltotta. — Nem szégyeled magad, idecitáltatni öreg szüleidet a bíróság felé. A járásbiró erélyesen intette csendre az apát. — Figyelmeztetem, hogy a bíróság előtt csak peres felek vannak — mondta — Az apai hatalmát itt nem, hanem csak otthon gyakorolhatja. — Bíró úr kérem, ez a kölyök azért mégis csak csirkefogó, gazember — ismételgette egyre fokozódó indulattal az apa. — Ha nem marad csendben, szigorúan megbírságolom. A bíróság előtt csendben kell viselkednie. — Joga van a bíró úrnak megbírságolni, — folytatta a vitát az apa, — de abban neki akadályozhat meg, hogy a fiamat, ezt a kölyköt úgy nyakon ne üssem, hogy elmenjen a kedve a további pereskedéstől. Izzó volt a hangulat a tárgyalóteremben, a bíró tehát jobbnak látta a tárgyalást elnapolni. Amikor a tárgyalást berekesztette Petheő járásbíró, már kissé nyugodtabbak voltak a felek és megkísérelte a fiú és a szülők kibékítését, de sikertelenül. Az öreg házaló és a felesége még mélyebb gyűlölettel néztek végig távozóban a fiún, mint amikor a tárgyalás megkezdődött. A vérátömlesztésért jutalom jár. Lebovics Ignác cipészmester 1925 decemberében súlyos beteg volt. Az orvosok véleménye szerint csak vérátömlesztéssel lehetett megmenteni a cipészmester életét. Lebovicsnál volt cipészinas Kun József, siketnéma fiú, akit bevittek a kórházba és véréből az orvosok megfelelő mennyiséget áteresztettek Lebovics ereibe. A siket-i néma cipészviast a vérátömlesztés annyira elgyengítette, hogy maga is ágynak esett. Amikor felgyógyult, apja, idősebb Kun József, kétszázötven pengő kár-* térítési és gyógykezelési költségért pert indított az időközben újból egészségessé lett Lebovics Ignác ellen. A járásbíróság meg is ítélte a vérátömlesztésért a kétszázötven pengőt. A törvényszék most bírálta el a felebbezéseket. A cipészmester ügyvédje azt vitatta, hogy a siketnéma gyerek kitűnő cipészsegéd lett, jeles eredménnyel végezte a siketnémák iskoláját is, aki tehát akaratelhatározását képes kinyilvánítani és nem mondhatja ezek után, hogy kényszerítették vérének feláldozására. Az emberi vér az emberi élet alapja, — fejtegette az ügyvéd, — amely nem gazdasági, hanem erkölcsi értékű és ha valaki magasabb erkölcsi szempontból, emberbaráti célzattal nélkülözhető vérét átengedi más számára, azt nem lehet olyan, „szolgáltatásnak“ tekinteni, amelyért „ellenszolgálta-,tás“ jár. Azzal érvelt még az ügyvéd, hogy Lebovics a fiúnak adott egy használt öltönyt, egy pár új cipőt és egy használt télikabátot, de ezeket sem ellenszolgáltatásként adta, hanem mert hűségesen viselkedett szolgálatadójával szemben. A siketnéma fiú ügyvédje, dr. Gerő Andor, ezzel szemben továbbra is azt hangoztatta, hogy a gyerek akarata ellenére használták fel vérét Lebovics meggyógyításához, de a vérátömlesztés okozta szellemi megrázkódtatásért és fizikai legyöngülésért semmivel sem kárpótolták. A törvényszék a felek meghallgatása után helybenhagyta a járásbíróság ítéletét. A jogerős törvényszéki ítélet többek között ezeket mondja: — Jogszabály az, hogy aki más életének, testi épségének, vagy akár vagyonának megmentése céljából szolgálatot teljesít és testi épségében vagy egész,ségében kárt szenved, ezért illő jutalmat, ellenszolgáltatást követelhet. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a felperesnek ilyen természetű szolgáltatásáért jutalom jár. Sőt ezenfelül követelheti azt a kárt is, amit testi épségének visszaállításával szenvedett köz, tudomása ugyanis, hogy az elvont vér pótlásra szorul, amit csak erősebb táplálkozással vagy megfelelő orvosi szerekkel lehet elérni. Helyes tehát a járásbíróságnak az ítélete, amely az alperest térítésre kötelezte. Minthogy pedig a kiskorú testi épségének megóvásai az apa kötelessége, az apa nemcsak jogosult a szolgáltatás ellenértékét követelni, hanem joga sem lett volna arról lemondani. — Szegő Rezső a vizsgálóbíró előtt. Szegő Rezsőt, a Légiforgalmi rt. Bécsből hazaszállított igazgatóját, kedden délelőtt maga elé vezettette dr. Bubics Jenő vizsgálóbíró. Zárt ajtók mögött délelőtt tíz órakor kezdődött meg a volt vezérigazgató kihallgatása, amely megszakítás nélkül délután két óráig tartott. Szegő Rezsőt ezúttal először hallgatták ki azokban az ügyekben, amelyekkel vádolják, mert eddig még egyetlen hatóság előtt sem volt módja nyilatkozni a vádakkal szemben. Bécsben ugyanis érdemlegesen nem hallgatták ki, hanem a megkeresés alapján csak letartóztatták, amikor pedig saját kérelmére megtörtént a kiadatása és visszakerült Budapestre, a rendiőrségről szintén kihallgatás nélkül kisérték át a törvényszék fogházába. Délután két órakor Bubics vizsgálóbíró azzal szakította félbe Szegő Rezső kihallgatását, hogy azt szerdán még folytatni fogja. Csak a részletes kihallgatás után lesz módjában dönteni a vizsgálóbírónak, hogy helyt ad-e az ügyészség indítványának és elrendeli Szegő Rezső további fogvatartását, vagy pedig az ügyészség indítványával szemben, szabadlábra helyező végzést hirdet. 15