Pesti Hírlap, 1928. augusztus (50. évfolyam, 186-197. szám)

1928-08-17 / 186. szám

Beszámoló a Szabadság-téri zászlótartóról. Irta: Urmánczy Nándor. Elkészült a Szabadság-téri zászlótartó. Szent István-napján­ avatjuk fel. A zászló­tartó árbocán lengő zászló hirdetni fogja, hogy az ország megcsonkításába bele nem nyugszunk. Hogy magyar föld fölött meg nem alkuszunk soha. A zászló az ország zászlója lesz. Szent záloga annak a nagy esküvésünknek, hogy ezeréves földünk egyetlen barázdájáról sem mondunk le soha. És hirdetője annak az erős eltökéltségünknek, hogy a rab magyar föld minden végét visszavesszük. Isten minket úgy segéljen! Az országzászló ezek szerint Nagyma­­gyarország zászlója lesz. Nemcsak azért, mert Szent István birodalmának nagycímere éke­síti, hanem azért is, mert Nagymagyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjéből emelkedik ki. Mert összegyűjtöttük a magyar földeket. A homokot és a fekete te­­levényt, a szikest és adagost. Sziklafal tövé­ből, váromladék mellől, történelmi helyekről, hőseink hamvai mellől, nagyjaink lába nyo­­mából hordoztuk össze. Íme néhány adat a hivatalos bizonyít­ványokból, hogy honnan való a beküldött föld. Sövényháza, a pusztaszeri vérszerződés helyéről. A szikhalmi és nagykőrösi Árpád­halmokból. Abaujszántó, a honfoglalók gyári sáncából. A zaránki kunhalomból. Esztergom, Szent István születési helyéről és az ő egyik alapításából, a zalavári apátság várföldjéből. Kereki, Kupa-vezér várromja mellől. Szeg­­szárd, I. Béla király sírhelyéről. Poga, Bars­­megye, a Muhi pusztáról, örvény, a tatárok által felégetett templom helyéről. Veszprém, az Árpád-házi királynék várkertjéből. Hód­mezővásárhely, IV. László csatahelyéről. Diós­győr, Nagy Lajos váromladékából. Hatvan, az 1525-ben tartott országgyűlés helyéről. Mo­hács, a Csele-patak medréből. Ártánd, Bocs­­kay István csatateréről. A Nagyfejedelem fel­sővadászi, nagyecsedi váraiból, Uszkáról, ahol első csatájában a labancokat megveri. Erk, Vak Bottyán kuruc generális temetőjéből. Sü­meg, Kisfaludy Sándor sírjáról. Tófalu, a kápolnai csatatérről. Tiszatarján, a százados gesztenyefa tövéből, ahol Eötvös Karthauziját megírta. Kossuth Lajos szülőháza kertjéből. Petőfi Sándor szülőháza udvaráról. A tihanyi dombról. Budapestről a Vár oldaláról, Mátyás ki­rály oszlopa mellől, a Vérmezőről, a Kerepesi temetőből, a Margitsziget romjai közül, Rákos mezejéről gyűjtöttünk földeket. Lelki megilletődéssel gyűjtjük a megszál­lott területek földjét. A Felvidékről Kassa, Rozsnyó, Turócszentmárton, Zólyom, Eperjes, Ungvár, Lőcse, Trencsén, Pozsony városok­ból, a Csorbató mellől kaptunk szent és ne­künk mindennél drágább földet. Egy szikla­darabot a Magas Tátrából. Erdélyi földet Ko­lozsvárról, Gyulafehérvárról, Marosvásárhely­ről, a brassói Cenk-tetőről. Délről az aradi 13 vértanú tábornok kivégzési helyéről, Torontál­iból, a Száva mellől A szent hantokat a zászlótartó alapjában erre a célra kiképzett ereklyetartóban halmoz­tuk fel. A később érkező földeket is oda he­lyezzük el, mert az ereklyetartó márvány záró­köve kiemelhető. • A zárókőre a következő szavakat véset­­tük: Tudd meg az ember, hogy e helyen Nagy­magyarország­ vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz! Az elmondottak után senki sem kétel­­kedhetik abban, hogy valóban Nagymagyar­ország megszentelt földje van ott. A véres, az áldott, a szenvedő­, a dicsőséges! * A zászlótartót kezdetben a négy irre­denta-szobor előtti nagy virágágy helyén akartuk felállítani. Két szép tervünk is volt rá. Láczay Fritz Oszkár és Derre Endre mér­nökök készítették. Időközben azonban a fővá­ros a virágágy lefoglalását, nem engedélyezte. Az a hely ugyanis a Szabadság-szobor helyéül van kiszemelve, így el kellett ejtenünk eredeti tervünket. A zászlótartó más helyre került, távolabb a szobroktól. De talán még megfelelőbb a mos­tani megoldás. Az új helyen kisebb méretben lehetett csak a zászlótartót elkészíttetni. De a kérdés pénzügyi oldala is erre kényszerített. Az új terv elkészítését Lechner Jenő mű­egyetemi tanár volt szíves vállalni. Nagy sze­retettel, buzgalommal és magyar lélekkel ol­dotta meg feladatát. És most felsorolom mindazok nevét, akik a kivitelben közreműködtek. Mert megható volt a hazafias buzgalmuk és áldozatkészsé­gük. Senki sem akart nyerni a munkáján. Leg­feljebb az önköltségi árat számította fel. Lechner Jenő tervei alapján a szobrász­­munkát Füredy Richárd végezte. Az egész mű felállítását Pucher István építész vállalta. Költségvetéséből a kőműves­munka 1160 pengős tételét elengedte. A kőfa­ragómunkát a Seenger Béla és Társa cég, a vasmunkát Jablonszky János vállalta. A fém­öntést Krausz Ferenc végezte. Trautmann Rezső és fia ajándékba adták a nehezen meg­szerzett vörösfenyő-árbocot. A árboc hegyén lévő esküre emelt kezet Thurzó Rezső ingyen készítette el. Hasonlóképen ingyen végezte a mázolást a Fischer és Hartmann cég, az ara­nyozó munkát Szubota István és Garai Nán­dor. A zászlókat Lechner Marianna tervei alapján Rumbold Géza készítette. A zászlószö­­geket a Morzsányi József cég. Valamennyieknek lelkes készségükért itt a Pesti Hírlap nagy nyilvánossága előtt mon­dok hálás köszönetet. A zászlótartó felállítási költségének elő­teremtése kissé körülményesen folyt. Enge­délyt nem kérhettem gyűjtésre, mert irredenta célt a belügyminiszter hivatalosan nem, támo­gathat. Más módhoz kellett folyamodni. A­ házigyűjtéshez. Ha például a Honvédelmi Párt a maga tagjai között valamire gyűjt, ah­hoz nem­­kell engedély. Ilyen házigyűjtések­­kel próbálkoztunk. Gróf Somssich László és J­lutschenba­­cher Emil az Omge tagjait hívták fel adako­­zásra. Az Országos Jegyzői Egyesület veze­tői Konc János és a váratlanul elhunyt Nagy­ István a jegyzőkhöz fordultak adományért. Az Omge-körlevélre szegény boldogult Pro­­hászka püspök küldötte a­­ legnagyobb ado­mányt. Ez a két akció együtt 2916 pengő 10 fillért eredményezett. Ek­kor fordultam a­ Pesti Hírlap olvasó­táborához. A legutóbb megjelent kimutatás szerint a begyűlt összeg 11.854 , 60 fillért tett ki. Ebben benne van az előző gyűjtés összege, a főváros 4000 pengős adománya, valamint az időközi kamatok. Ehhez hozzájött egy magát megnevezni nem akaró nemes adakozó 5970 pengős ado­mánya. Összesen tehát 17.824 P 60 fillér. A zászlótartó felállítási költsége 22.758 P 55­0. De itt is van még ezután elszámolandó tetemes többletmunka. Azonkívül elkészíttet­tük a zászlótartó kicsinyített példányát. Azt Rothermere Lordnak visszük ajándékba. A­ kis mű bronz részeit Resovszky Rezső készí­tette el ajándékba. Ugyancsak ajándékba ké­szítette a fa alapzatot a Lingel Károly és Fia bútorgyára. A még hiányzó összeget a zászlószögek­ megváltási árából próbáljuk összehozni. Az agilis dr. Fritz János propaganda-elnök biztat, # , - fáj BUDAPEST, 1928.____________________________L. ÉVFOLYAM, 186. (16,659) SZÁM.__________________PÉNTEK, AUGUSZTUS 17. \ v Előfizetési árak- Fur fSSaffim ^i­ra, BB »Fi . \ Szerkesztőség: Vilmos hépápra 4 pengő, ne- SW 4B MB ■ Si JSf H Mn­ ffl| BB ’ császár-ut 78 Telefon­gyedévenként 10 pengő Spfl Sj|l aSfcJf** BMWwffli HH jPgygull HM Jggrw|I vilTM«1« ni 80 fillér neves tél- wKvfd­ vcwts. |S­r ffl&fl SSfpSMBagSg SBm alak­­asai wSi BFSI nMR Fokiadók. Vilmos cs.-ut­mányszám­ára (pálya- ’WEiL §II Kit PK MaifSr Kra jpSf flfeiSP | kk»81" udvarokon is) 16 fillér. «I M 1| Mf £gg ElftflBI UhUP tőségnél, Erzsébetkrdl. vasárnaponként 32 fii- Sea. TH IHf ||g§ Hffi &§£ ||S$ Tel- J. 352-96. A fiókok lér. — Külföldön az (&£§ gpggl Hf III IIl - Hi B fflSwBk HIB flPVM ■ jegyzéket az apróhír­előfizetési ár kétszeres. BB QBMB BB ■^^0ki/yBi BB . BB BB W BBB BB BB BB detések élén közöljük. Lord Rothermere beszéde a nála tisztelgő amerikai magyarokhoz. „Legyen képzelőtehetségetek, legyetek résen, legyetek fáradhatatlanok“ — üzeni a magyar kormánynak. London, aug. 16. A Magyarországba utazó ame­rikai magyarok kisebb küldöttsége Cserna Andor és Kende Géza vezetésével Londonba érkezett, hogy lord Rothermerenek az amerikai magyarság há­láját tolmácsolja. A küldöttség tiszteletére lord Rothermere ma délben villásreggelit adott a Savoy­­szállóban. A villásreggeli során Cserna Andor pohár­­köszöntő keretében biztosította lord Rothermeret, hogy a világ minden részében élő magyarok min­dennap imájukba foglalják nevét, s hogy bármikor készek az általa kezdeményezett mozgalmat teljes erejükből támogatni. A Mindenható áldását kérte a lordra és családjára a magyarság érdekében ki­fejtett önzetlen munkásságáért. Lord Rothermere válaszában kijelentette, hogy Magyarország iránti érdeklődését az a tudat sugalmazta, hogy idővel okvetlen háborúra vezetne az, ha a trianoni béke igazságtalanságait ne­m or­vosolják. — Én — mondotta — a béke embere vagyok s a történelem tanúságai szerint semmit sem lehet háborúval elérni. Magyarország is csak békés esz­közöktől remélheti jogos igényeinek teljesülését. Fel kell hívni a világ figyelmét arra, hogy Magyarországot tették bűnbaknak a világ­­háborúért, pedig ha valaha volt ország, amely kedvezményes elbánást érdemelt­­ a tárgyalóasztalnál, úgy ez bizonyosan Ma-­­­gyarország. Magyarországot akarata ellenére vonták be a világ­háborúba s a háború­ alatt mindvégig lovagias is nemes ellenfél volt, sohasem engedte beszennyezni becsületét embertelen eszközökkel és mindig barát­ságosan bánt a területén lakó angolokkal. Ezután­­kiemelte a lord, hogy az utódállamok súlyos belső bajokkal küzdenek, mert erőszakkal próbálják az uralmuk alá került idegen fajokat éli nemzetietleníteni. A magasabb civilizációjú nemze­­­tek azonban mindig fenn tudják tartani nemzeti­ egységüket. Az amerikai magyarok nagy szolgála­­ tokat tehetnek hazájuknak azzal, hogy fölvilágosít­­ják az amerikai közvéleményt. Ha csak mindegyik egy-egy amerikai politikust győz meg a trianoni béke igazságtalanságáról, úgy jelentékenyen hoz­zájárul a béke revíziójához szükséges légkör meg­teremtéséhez. Ha majd elérkezik az ideje annak, hogy a világ sorsát intéző államférfiak összeülnek a tárgyalóasztalnál Trianon további sorsáról ta­­nácskozni, úgy legalább mindenki tud majd annyit, hogy valami nincs rendben a béke körül, s hogy ezek a botlások súlyosan fenyegetik Európa stabi­litását. Befejezésül még ezeket mondotta lord Rot­­her­mere: — A magyarok gyakran bírálják előttem saj­­ját kormányuk magatartását és politikáját. Nekem, nincs dolgom Magyarország jelenlegi vagy jövem­bőbeli kormányával, meglehet, hogy nem is ismét­lem annak egyes problémáit. De ha felszólítaná­nak arra, hogy küldjek üzenetet Magyarország­­kormányának, ezt mondanám: „Legyen képzelőtehetségetek, legyetek ré­sen, legyetek fáradhatatlanok!‘‘ E tulajdonságok kifejtésével messzelátó államfér­­­fiúi bölcseség sokat érhet el a drága megcsonkított Magyarország javára. A villásreggelit követő magánbeszélgetések során lord Rothermere a legélénkebb érdeklődést tanúsította a tengerentúl élő magyarok sorsa, ottani lehetőségeik és az ifjú nemzedék magyar nemzeti

Next