Pesti Hírlap, 1929. május (59. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-02 / 99. szám

1929. május 3., péntek. PESTI HÍRLAP SZÍNHÁZ és zene. Ma: Rasputin és Tüzek az éjszakában. — Szombaton: a Rákosi-jubileum a Király­ Színházban. Pénteki műsorunk eseménye a Rasputin első előadása. Ennek az izzóan érdekes témának köz­pontjában Csortos Gyula, Rasputin alakítója áll. Akik, épp e jegyakció révén őt a Tábornokban látták,­­bizonyára sietnek megnézni ebben az új, nagysza­bású szerepében is. Molnár Aranka, Tőkés Anna, Táray, Jávor, Dénes, Zátony, Stella, Z. Molnár állanak a remek előadás élén. Másik mai előadá­sunk a Tüzek az éjszakában, ami még mindig nagy közönséget vonz. Szombatra is szenzációs bejelentésünk van. E napon á­t, éjjel lesz a Rákosi Szidi-jubileum a Királyi Színházban. A­ műsor fejedelmien változatos és pazarul gazdag. A Pesti Hírlap, éppen a nemes kötelékek révén, ami a­ Rákosi névhez fűzi, az előadás jegyeiből teljes áron megvásárolt jegyakciója részére, de mert ez az ár ■— a jubileumra való tekintettel túl magas — jegyakciós közönségünk részére átlagosan 40 és 50 százalékos engedménnyel árusítjuk ma, egész nap és holnap déli 1 óráig. PÉNTEK, máj. 3. Magyar Színház, Rasputin. (8.) — Új Színház. Tüzek az éjszakában. (8.) SZOMBAT, máj. 4. Király Színház. Rákosi Szidi ju­bileumi estje. (Éjjel­i 12.) VASÁRNAP, máj. 5. Vígszínház. A szürke ruha. (3.) — Magyar Színház. Agglegény apa. (3.) — Király Színház. Eltörött a hegedűm. (3.) — Városi Színház. Tosca. (3.) — Fővárosi Operettszínház. Miss Amerika. (%4.) — Belvárosi Színház. Darázsfészek. (·4.) — Budai Színkör. Jancsi és Juliska. (3.) Cigánybáró (%8.) HÉTFŐ, máj. 6. Belvárosi Színház. Libavásár. (8.) KEDD, máj. 7. Kamaraszínház. Most jelent meg. 1948.) A dráma diadallal ellenáll. ünneplés Stratford-on-Anonim. Százötödik évi közgyűlését tartotta meg a Shakespeare­ Club abban a kis városban az Avon partján, Stratfordban, amelyet az emberiség legna­gyobb drámaírójának születése és sírja tett Mekká­jává mindenki számára, akiben él az irodalom sze­­retete és megbecsülése. Hatvan nemzet lobogója dí­szítette a fővonalat, amelyen a szokásos menet el­vonult a költő szülőházától a templomig. A club hatalmas koszorújához csatlakozott a nagyszerű virágadományok tömege, de odahullottak a sírra az egyszerű mezei virágok is, amelyekkel a környék népe fejezte ki kegyeletét Stratfordnak az idén női polgármestere (Coun­cillor Justins) van, és 105 év óta először történt, hogy a Shakespeare Club közgyűlésén nő elnökölt- Őnagyságát — épúgy, ahogy ősi magyar nyelv szerint is tennék — polgármesternek (Mayor) és nem polgármesternőnek szólították. Mellette ült és vele ment a precesszióban a­­ japán­­ nagykövet. Együtt ültek az asztal­főn a luncheon is, amely a szellemi koszt mellett szolid testi élelemmel is erő­sítette a híveket. A király köszönőtáviratának felolvasásával kezdték a lakomát. Sir Frank Benson színigazgató és színész, aki különösen ápolja a Shakespeare­­kultuszt, mondta az első felköszöntőt a költő hal­hatatlan emlékére. Kifejtette, hogy csakugyan nagy­ban elősegíti egy nagy elme iránt érzett tiszteletet és erősíti annak a lángelmének megértését, ha oda­zarándokolunk, ahol valaha élt és működött. — Az­tán a mayor köszöntötte fel a vendégeket.— Ezek ne­vében a japán nagykövet válaszolt igen érdekesen: — Mondhatom, —z szólt — hogy nincs oly honfitársam, aki nem becsülné meg Shakespearet, nincs oly, iskolásfiú vagy iskoláslány, aki nem is­merné Hamletet és a Velencei kalmárt. Ezekből a művekből szemelvények vannak az iskolai olvasó­könyvekben, Shakespeare és írótársai oltották be­lénk először a tiszteletet az angol jellem és a nagy­rabecsülést Anglia­­iránt. Sir James Parr, újzélandi főbiztos, azt han­goztatta, hogy nincs hatalmasabb cement, mint a nyelv közössége, amely az anyaországot és a gyar­matokat összetartja. — Szeretjük Shakespearet, mert százszáza­lékos angol. Nacionalista lángolásával és büszke­ségével egyesítette az embers­zene­tét és rokonszenv teljességét. Nagy internacionalista volt, mert nagy nacionalista volt. Sir S. Clair Thomson felköszöntése a­­ drá­mát éltette. Biztosította a hallgatóságot, hogy a dráma ellent tud állni a néma­film és a beszélő film minden ostromának. Erre több színész és igazgató szónok is han­goztatta, hogy a többezer éves dráma élt és élni fog, a színház sohasem fogja elveszteni dicsőséges pozí­cióját. Több Shakespeare-testület is tartott üléseket. Az ideiglenes színházban egy hét alatt Shakespeare öt különböző művét adták. Ezek: II. Richárd, Velen­cei kalmár, Makrancos hölgy, Macbeth, Hamlet. A ciklust félbeszakították a Botrány iskolája egy elő­adásával. * Ninna Nanna. A párizsi Comoedia megemlé­kezik a budapesti fogorvosoknak a Bolcsódai fog­­orvosellenes szövege miatt indított peréről. Érdekes, hogy „Ninna Nanna“ című­ színdarabról beszél. Azt írja a tudósítás, hogy a fogorvosok már a próbák alatt erélyesen tiltakoztak, de „Ladislas Fodor“ nem engedett. A Nemzeti Színház nyugdíjasainak sorsa. A Nemzeti Színház Nyugdíjintézete, legutóbbi közgyűlésének határozataképen feliratban fordult gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez, amely feliratban a miniszter segítségét kéri a Nemzeti Szín­ház nyugdíjasai számára. Megdöbbentő adatok buk­kannak fel ebből a feliratból. Kiderül többek közt, hogy a Nemzeti Színház művészei, ha 35 év után n­yugdíjba vonulnak, anyagilag rosszabb helyzetbe ke­­rü­lnek bármely állami hivatal nyugalmazott altiszt­jénél, holott a Nemzeti Színház Nyugdíjintézetét ma­guk a tagok tartják fenn, úgyhogy havi fizetésükből levonják a tekintélyes összegű nyugdíjintézeti tagjá­­rulékot. A Nemzeti Színház­­ Nyugdíjintézetének 81 iletékfizető tagja van, ehhez képest 110 nyugdíjképest kell eltartania. Néhány jellemző adat, amely megvi­lágítja a Nemzeti Színház nyugdíjasainak helyzetét: a Nemzeti Színház 1700 pengő havi fizetést élvező tagja 136 pengő nyugdí­j­illetéket fizet havonta, amely összeg 35 év alatt 57.120 pengőt jelent. Nyugdíjba vo­nulás után az ilyen művész, havi összilletményeinek 18%-át azaz 304 pengőt kapja nyugdíj címén, holott ha ezt a 35 éven át befizetett összeget pénzintézetben kamatoztatná, ez évi 7500 pengő jövedelmet biztosí­tana. Ezzel szemben a Nemzeti Színház Nyugdíjinté­­zetének tagja 8% nyugdíj­járulékot fizet, viszont az állami tisztviselő csak egy százalékot. Visszás helyzet az is, hogy 35 évi munka u­tán nyugdíjba vonulva, a nagy fizetésű tag körülbelül ugyanazt a nyugdíjat kapja, mint az, aki kisebb fizetésének arányában, ki­sebb havi nyugdíjjárulékot fizetett. De még a nyug­díjasoknál is sivárabb helyzet vár a Nemzeti Szín­ház egy-egy nagy művészének özvegyére vagy árvá­jára. Pethes Amréné, a Nemzeti Színház egyik legna­gyobb művészének özvegye, özvegyi segély címén havi H6 pengő támogatást kap, ugyanennyit kap Bakó László özvegye is. A Nemzeti Szinha Nyugdíj­intézete ettől, a kultuszminiszterhez intézett felirat­tól a helyzet gyökeres orvoslását várja és valóban nem túl­zás az, ha a felirat a nyugdíjintézet sorsától a Nemzeti Színház művészi színvonalának sorsát is függővé teszi. Mert az a művész, aki a magyar kul­túrának évtizedes szolgálata után, a saját magától megvont és nyugdíj céljaira befizetett összegek fejé­ben gondtalan megélhetést vár, bizonyára teljesebb odaadással és könnyebb szívvel végezheti művészi feladatát, mint az a művész, akinek a ma sikereket, de a honnan esetleg más létgondokat jelent. * Zilahy Gyula félszázados színészi jubileluma. Valamikor a Nemzeti Színház egyik legnépszerűbb művésze volt Zilahy Gyula, akinek magyar figurái még ma is emlékezetében élnek annak a régebbi nem­zedéknek, amely e jeles művésznek annyi diadalát látta. De jól ismerheti Zilahy Gyula nevét az újabb nemzedék is, mert nyugalomba vonulása óta, mint a magyar poézis apostola, országszerte nagy sikereket aratott Zilahy, a szavalóművész. Most félszázados színészi jubileumát ünnepli a Nemzeti Színháznak ez az egykori népszerű művésze. A Törekvés, Dal-,, Zene- és Önképző­ Egylet, melynek évek óta rende­zője Zilahy Gyula, május 4-én, este 8 órakor dísz­előadást rendez a jubiláns tiszteletére, amely alka­lommal műkedvelők adják elő A Bor-t. Gárdonyi Gézának ezt a kedves vígjátékot. Az előadás neve­zetessége, hogy Göre Gábor szerepét maga a jubi­láns játssza,­­akinek tiszteletére bizonyára megtelik a Törekvés házának (X., Kőbányai­ út 30.) nézőtere azokkal, akik Zilahy Gyulában a művészt és embert egyformán tisztelik, szeretik. * A kecskeméti vitézek hangversenye. A kecs­keméti vitézek idei hangversenye a napokban siker­rel zajlott le a Katona József-színházban. A műsor jelentős száma volt Keresztes Mária magyar tánca" Bitter Anna zongoraszáma és Udvarhelyi Alice ének­előadása. ügyesen szavalt jeszenicei Jankovich Xavér vitézi várományos. Orbán Nándor hatásos ünnepi beszédet mondott. A zongorakíséretet Ritter Anna és Laky Kató látta el. A 9. honvédgyalogezred zeneszámai is nagy tetszést arattak. LIBAVASÁR A legszenzációsabb operett.___________________Belvárosi Színház The Jackson gyrls. A Royal­ Orfeum új m­űsora. „Májusi műsor“... gondolná az ember, hogy ez csak afféle szezonpótlék, utóidé­ny, valami, amivel ki lehet húzni az időt kapuzárásig. Nohát annál na­gyobb a meglepetésünk, amikor végignézzük a Royal Orfeum mostani, májusi műsorát.­ Olyan tiptop-műsor ez, olyan friss, olyan válogatott, hogy a téli idény de­rekán is esemény lenne. Ott van mindjárt a főattrak­ció: a Jackson-görlök, tizenhat, egyforma, szép, izmos, pompás lány, akik a csodálatos ütemezettségnek, a hibátlan egyöntetűségnek, a vidám kecsességnek, gyorsaságnak és ügyességnek iskola­­példányai. Va­lami négy-öt táncjelenetük van s az ember elképpedve nézi, mennyi fáradság és­ kitartás árán tehettek szert a tömegmozgásnak­­ erre a tökélet­es harmóniájára, erre a nagyszerű dresszírozottságra... Elsőrangú tán­cokat mutatnak be a Dragilev-balett­ sztárjai, Xénia és Gauthier; számaikban erő és báj ölelkezik, a nő egé­szen kiváltságos táncművésznő, a férfi (kár, hogy néha olyan elké­pesztő arcokat vág)’ nemcsak jó tán­cos, de valóságos erőművész. A három Benno egy karneváljelenetben groteszk erőrautatványokat pro­dukál; a bohóckép­ közöttük hajmeresztően ügyes és ellenállhatatlanul mulatságos. The Geltners — a jövő sportbajnokai — gyermekkorban levő légtorná­szok és erőmű­vészek pompás és kedves csoportja. Fantasztikus harmonikáikkal, amelyeken bűvészi módon játszanak, nagy hatást érinek el a Les Niaga­ras nevű férfi-nő duó. Kedvesek­­a Fersen és Gaard humoros biciklizők és a Mack­way's néven dolgozó, kacagtatóan verekedő tánchumoristák a zárószám­ban. Az Orfeum ezúttal is megszólaltat két magyar szerzőt: Faragó Sándort és Vadnay Lászlót; utóbbi kis jelenete a sikerültebb; mindkét darabban Rolkó igaz színésztalenturna érvényesül. Sugár Flóri jó színpadi jelenség, de a beszédje túlé­lés, visongó. Nagy sikere volt Szász fiának, aki Vácz Demeter ötletes monológjában, a „Revüsztár“-ban a­ híres pesti színé­szeket utánozza, a legtöbbjét frappánsul Ilnsén és mu­latságosan. (b.) * Főiskolai hangverseny. Dohnányi Ernő ré­szére, amikor az idén visszatért a Zeneművészeti Főiskola kebelébe, a zongoratanárakon mesterképző tanfolyamot állítottak föl. A maga tetszése szerint válogathatta ki a jelentkezők közül a tehetséges művészjelölteket. Az öt szerencsés közül, akiknek legmagasabb kiképzését Dohnányi vállalta, négyen mutatták be tudásukat a keddi hangversenyen, J Gol­­dowsky'Boris tisztafejű, világfias fölényű­ pianistá­nak látszik. Inkább a protoreszk hatások, mint a belső tűz embere. Lohmnman c-dúr­­fantáziáját ját­szotta, imponáló technikai és zemei készséggel. Heimlich Lajos tehetségének alap­színét a Tus erő adja meg. Nagyszabású virtuozitását a forron­gás lendülete hatja át élettel. A h­ifioll Liszt-szoná­tában — ha elgondolás és megszólalás közt itt ott, még maradt is hézag — egyéniség izzott. Dohnányi szellemét Kilényi Edward játékáb­an éreztük leg­inkább. A forma és tartalom finom kiegyensúlyo­zására, tiszta, harmonikus muzsika-érzésre , mos ez a kiváló tehetségű ifjú. A „gyászi- Chopin-szonátában — talán a végső év híján — szinte teljes értékű, kész produkc­iótt. Ferenczy György már néhány év óta h­ienyző művész, a legbravúrosabbak egyike. XII. rapszódiája nem az a mű, amelynek a­ fejlődéséről ítéletet mondhatnánk. * A Teréz-körúti Színpad májusa. Hamisitat slágerműsor a Teréz-körúti színpad új műsor amelynek során felelevenítésre kerül mindaz a só tréfa, bohóság,­­bohózat, amely a legutóbbi eszten­dőkben a legnagyobb sikert­­jelenhette ezen a kedé­lyes kis színpadon. Csakhogy most nem elszórva, hanem együtt kerül mindez a közönség elé, amely esti kilenc órától éjfélig nem tes­z mást, csak nevet. Ez sem tartozik azonban a legkellemesebb földi jót közé. A műsor legzamatosabb­ számai: Nőtt Káról, híres bohózata, a Hej, színművész, színművész amelyben Sárossy, Kom­lós, Barky, Várnay, Sándor József és Rónay kacagtatják meg a közönséget, az aranyos Bodó Ica és Lengyel Gizi asszisztálásával Azután Liptay Imre pompás bohózata, a Lakoda­lom, főszerepében az ellenállhatatlan Salamon Bé­lával, majd a Szabályos operett, amelynél ötleteseb­ben Párizs sem figurázhatná ki az operettet. S milyen szellemes karrikatúra itt a Lányi Vikto muzsikája! A csodálatos humorú Gárdonyi Lajo és méltó partnere, Rajna Alice játsszák a főszen­dékét. Utolsó szám Szőke Szakáll már-már „klas­­szikussá“ híresedett Vonósnégyese, Salamonna Gárdonyival, Győri Mah­­ddal, Jármay Karoláva­l itt már igazán ideje, hogy vége szakadjon a neve­lésnek, nem is bírná tovább a köz­önség. (f. 3.) 15 Május 10-én 100-adszor­­ Franciska n­agy cipőben kis­fiú Az Andrássy­­úti Színház fsorís műsorában: Minden este zsúfolt ház!

Next