Pesti Hírlap, 1929. június (51. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-27 / 143. szám
6 mentén levett kalappal álldogáló emberek. Olyan helyeken, ahol így a vasúti kocsi ablakából, amerre a szem ellát, nem tudunk házat felfedezni, sorbaállnak az emberek, a mező szélén, a sín mentén nyolcan-tizen levett kalappal. Vigyázz-állásban, rajongó szemmel üdvözlik a vonatot, amely Bern apó hamvait hozza. Apró falvak mellett futunk el, a vonat meg sem áll, de azért ott van a feszes leventesorfal, meghajolnak a zászlók. Ez a néma hódolat, a késői unokákban ez a megdöbbentő rajongás könynyeket csal a lengyel tiszti küldöttség tagjainak szemébe. Az egyik legelőn, valahol Pirtó és Soltvadkert között, egy juhász áll nyája közepén, s amíg a vonat elrobog mellette, botját lábhoz téve, tisztelegve köszönti a nyugovóra térő Bem tábornokot. Mint valami színes kaleidoszkóp, úgy folyik össze előttünk ennek a diadalútnak megható pompája. Három órakor Kiskunhalason vagyunk. Zászlódíszbe öltözött az állomás. Csendőr-, rendőr-, leventediszszakasz A sorfalak mögött feketéllik a közönség. Felcsendül a lengyel himnusz, Székely István vármegyei főjegyző. Pest vármegye koszorúját adja fel a vonatra. Turóczy Dezső polgármester Kiskunhalas, dr. Szintén György tanácsnok Kiskunfélegyháza koszorúját helyezi el kegyeletes szavakkal. A szegedi körletparancsnokság babérjait Kubinyi Géza altábornagy adja át. Meleg kézszorítások, a lengyel észtek részéről és már megy a vonat tovább. Néhány perc múlva Pirtó következik; a környékbeli tanyák népe egy szálig kijött az állomására, amelynek épülete előtt Bem tábornok képét állították fel fekete fátyollal és virággal díszítve. Soltvadkerten Kruttschnitt Antal evangélikus főesperes a község koszorúját adja át. Bem apó — mondja beszédében — vezesd a lengyel nemzetet hűséges szövetségesül a magyar igazság megvalósításának nagy küzdelmében. Kiskörösön zászlóerdő, Kalocsa város és Kiskörös küldöttsége fogadják a vonatot. Melczer Gyula főszolgabíró Kiskörös, Antalffy Sándor polgármester Kalocsa város nevében helyeznek koszorút a vonatra. A különvonat a lengyel himnusz hangjai közben kigördül az állomásról, a fogadtatás közönsége kalapot, zsebkendőt lengetve int búcsút Bem tábornok hamvainak. Csengődön is megáll a különvonat. Itt Koczó Zoltán főjegyző tesz koszorút, özv. Zana Jánosné pedig, a MANSz csengődi csoportjának elnöknője, bársonypárnán Nagy-Magyarország 63 vármegyéjének földjéből álló nemzeti ereklyét nyújt át Przedrzymirski ezredesnek azzal a kéréssel, hogy azt helyezzék Bem tábornok hamvai mellé. Fülöpszálláson Kecskemét és Fülöpszállás közönsége együttesen fogadta a hamvakat. Szabó Jenő főjegyző Kecskemét nevében, dr. Csaplár Vilmos főjegyző Fülöpszálás nevében helyezett el koszorút. Itt cigányzene indulója közben gördült ki a különvonat az állomásról. Szabadszálláson Kálmán Lajos főjegyző lelkes szavak kíséretében helyezte el a község koszorúját. Kunszentmiklóson Kunszentmiklós és Tass községek elöljárósága, társadalmi egyesületei nyújtották át a kegyelet virágait. Soroksáron a község nevében dr. Greznarik József üdvözölte a lengyel küldöttséget és meghatottan emlékezett meg a magyar szabadságharc Bem apójáról. Bevonulás Budapestre. Az országos diadalút után öt óra után néhány perccel befutott a keleti pályaudvar zászlódíszbe öltözött kupolacsarnokába a koporsót vivő vonat. A pályaudvaron leventecsoportok fehér díszruhában, a székely munkások küldöttsége, Budapest és környéke hadastyánjai, különböző egyesületek kiküldöttei s a magyar honvédség tisztikara helyezkedtek el. A pályaudvar előcsarnokában pompás katonai egyenruhák csillogtak. A hivatalos urak feketében, cilinderben várták a vonatot. Vitéz Terényi Emil tábornok a Vitézi Szék küldöttségével, vitéz Szinai Béla a Ludovika parancsnoka nagyobb tisztiküldöttséggel, Schöner Odillo a budapesti vegyesdandár parancsnoksága képviseletében jelentek meg. A fogadtatásnál ott voltak Bezegh-Huszágh Miklós főkapitány, dr. Liber Endre tanácsnok, Csécsi Nagy Imre altábornagy, Urmánczy Nándor, dr. Sándor László, gróf Csekonics Iván, Samarjay Lajos, báró Nyáry Albert, Behis bej török követ, Lazarszky Ottmár lengyel követségi tanácsos, dr. Pálóczi Edgár, Melka Armandni és még sokan mások. Amikor a vonat megállóit, az első honvéd gyalogezred zenekara Fricsay Richard vezényletével a lengyel nemzeti himnuszba kezdett. Mialatt a zenekar a himnuszt játszotta, kibontották a lengyel nemzeti színekbe göngyölt faládát, kiemelték Bem tábornok egyszerű fakoporsóját, amelyet a temetkezési intézet emberei az előcsarnokban állók sorfala között a középen álló emelvényhez vittek. A lengyel tiszti küldöttség egy része kivont karddal állt díszőrséget, az egyik tiszt pedig selyempárnán tartotta Bem apó legendás kardját. Dr. Liber Endre tanácsnok a főváros nevében üdvözölte a lengyel küldöttséget. — Mély hálával és kegyelettel állunk e koporsó előtt, amelyben Bem József tábornok, a magyar szabadságharc egyik legkiválóbb hősének hamvai nyugosznak. Az üdvözlő szavak után a tanácsnok elhelyezte a főváros hatalmas babérkoszorúját. Schöner Odillo altábornagy a budapesti vegyesdandár parancsnokság képviseletében a magyar királyi honvédség koszorúját tette a koporsóra. A zenekar ezután eljátszotta a magyar Himnuszt. A Himnusz hangjai mellett Bem tábornok koporsóját kivitték a pályaudvar előtt várakozó ágyútalpra. Időközben kiemelték a vonatból a koszorúkat. Csupán az útközben feladott koszorúkat két koszorúkocsi vitte. A Rákóczi-induló hangjai mellett hat órakor megindult a menet a Rákóczi-út felé. Mindenütt ezer és ezer ember állott sorfalat, az ablakok zsúfolva voltak, a Kossuth Lajos utca és Múzeumkörút keresztezésénél ritkán látott hatalmas tömeg várta Bem tábornok koporsóját. Közel hét óra volt már, amikor a menet a Nemzeti Múzeum parkjához ért. A múzeum homlokzata és az egész park már zászlódíszben várta a koporsót, amelyet a lengyel himnusz hangjai mellett leemeltek az ágyutalpról és felvitték a komor fekete lepellel bevont lépcsőn a múzeum oszlopcsarnokába. Itt a koporsót elhelyezték a magyar nemzeti színnel bevont emelvényre. A koporsót néhány perc múlva a koszorúk tömege borította be, azután a diszőrség tisztelgése következett. ... Halála után nyolcvan esztendővel igy érkezett meg a magyar fővárosba Osztrolenka véres csillaga. L. A. A főváros hódolnia Sem koporsója előtt. A főváros törvényhatósági bizottsága szerdán délután tartotta a nyári szünet előtt utolsó rendes közgyűlését. A közgyűlést Ripka Ferenc főpolgármester elnök, a következő megemlékezéssel nyitotta meg: — Bem József 48-as honvédaltábornagy hamvai ma érkeznek Budapestre. Önvédelmi harcunk nagy emlékei között a szeretet és tisztelet övezi Bem nevét, akit a szabadság eszméjéért való lelkesedés és a magyar nemzet iránt való szeretet hozott közénk. Hálás kegyelettel emlékezem meg itt a mai napon, midőn hamvai annak a nemzetnek fővárosába érkez nek, melynek ügyét a magáévá tette. Népek jogáért harcolt, népek áldása lebegjen hamvain! PESTI HÍRLAP 1929. június 27., csütörtök. Bem-vacsora. A Bem tábornok hamvait hazaszállító küldöttség tiszteletére Budapest székesfőváros szerdán este a Szent Gellért-szállóban vacsorát adott. A vacsorán jelen volt a Bem-család lengyel ágából gróf Bem Vladimir és Bem László őrnagy, a család magyar ágából Bem Gyula és Bem László. Ott voltak továbbá: Behid bej török követ, Cziochamawieczky lengyel követségi titkár, Lazarsky Ottmár követségi tanácsos, a lengyel követ képviselője, Woichiechowsky Ivázmér, Bem szülőhelyének, Tarnownak képviselője, báró Balázs György, vitéz Ágota Árpád és Nádásy-Megay Ernő tábornokok, Trzaska-Durski Antal, a lengyel tüzérség főfelügyelője, vitéz Aggházy Kamill, a Hadtörténelmi Múzeum igazgatója, gróf Damski, Gömöry Árpád ezredes, gróf Csekonics Iván, a magyar-lengyel kamara elnöke, báró Nyáry Albert és dr. Melha Armand, a Magyar Lengyel Egyesület alelnöke, Bartel János, a budapesti lengyelek elnöke, Miklóssy Ferdinand Leó, a Bem szoborbizottság titkára, Köveskuthy Jenő, a Magyar Lengyel Egyesület igazgatója, vitéz Kozma Miklós, Urmánczy Nándor, gróf Festetich Pál, Krzkovicz-Przodzimirszki lengyel tüzérezredes és még sokan mások. Budapest székesfőváros közönsége nevében Schuller Dezső főjegyző üdvözölte a lengyel vendégeket, magasszárnyalású beszédben emlékezett meg Bem József magyarországi szerepléséről, méltatta Bem tábornokot, mint a szabadságjogok egyik legönzetlenebb harcosát és poharát a lengyel, török és magyar nemzet boldogulására ürítette. A beszédet Tomcsányi János fordította le lengyelre. A lengyelek nevében Krzkovicz-Przedzimirszky tüzérezredes mondott meleg köszönetet. Az ő beszédét Lipcsey- Stein tolmácsolta magyarul. Pohárköszöntőket mondottak még Kaczián Géza min. tanácsos, dr. Ajtay József és mások. Az ünnepi fogadáson és a díszvacsorán a magyar jegyzői kart dr. Koncz János, az Orsz. Jegyzőegyesület elnöke képviselte. Csütörtök a koszorúk elhelyezésének napja lesz: a különböző magyar egyesületek, testületek koszorúzzák meg Bem tábornok koporsóját, amely őrségváltás mellett egész napon át az oszlopcsarnokban marad. Megkezdődött az Országos Ügyvédszövetség kongresszusa Szegeden. Szeged, jan. 26. Szerdán kezdődött meg Szegeden az Országos Ügyvédszövetség kongresszusa, amelyre Budapestről és a vidékről körülbelül 200 ügyvéd érkezett, akiket a város nevében Tóth Béla főjegyző üdvözölt. Az üdvözlő szavak után dr. Pisztor Egon, a szegedi csoport elnöke, üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Fittler Dezső, az Országos Ügyvédszövetség elnöke köszönte meg a fogadtatást-A kongresszus azzal a díszvacsorával kezdődött, amelyet az Országos Ügyvédszövetség rendezett a legszebb és legmélyebb értelmű magyar joghagyomány, a Werbőczy-serleg felavatása alkalmából A 400 terítékes banketten, amelyet a Kass-szállodában rendeztek, megjelent Aigner Károly főispán, Somogyi Szilveszter polgármester, Désy Lajos Rektor Magnificus, Hamza Géza szegedi Ítélőtáblás elnök, Pollner Ödön jogi kari dékán, Shvoy Kálmán hadtestparancsnok, valamint az ügyvédi kamara teljes vezetősége, az egyházak és a katonaság vezéregyéniségeivel egyetemben A díszvacsora első szónoka dr. Fittler Dezső udvari tanácsos, a kongresszus díszelnöke, üdvözölte a csonka ország minden tájáról az ősi magyar városban összeült ügyvédeket és családtagjaikat. — Gondoljunk arra a rettenetes csapásra — mondotta — amely hazánkat érte, amikor a Tisza vize, amely egy ezredéven át e hazában fakadt és itt is múlott el, megszűnt színmagyar folyónak lenni. Most, hogy a Tisza partján összegyűlünk, fohászunkkal forduljunk a Mindenhatóhoz és köszönjük meg, hogy megengedte érnünk azt, hogy Szegeden támadt föl a magyar hajnal és kérjük áldását arra a férfiúra, aki tíz évvel ezelőtt innen indította csapatait föltámadásra és akinek személye képviseli ma a magyar erőt, reményt és a magyar élniakarást. Poharamat emelem a szegedi hajnalhirkadás föltámasztójára, nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzóra. Az egybegyűltek a kormányzót nevének említésekor fölállva ünnepelték. Verbőczy emlékezete. Dr. Széll Gyula felsőházi tag, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, beszédében mindenekelőtt Verbőczy István emlékezetének áldozott. Történelmi visszapillantást vetett Verbőczy korára, munkásságának historikumára, majd így folytatta: „ Verbőczy tüneményes pályafutását mutatja az, hogy Magyarországon a demokratikus érvényesülés lehetőségének, ha az tudással és akaraterővel párosul, mindig tág tere volt. Verbőczy példája mutatja, hogy a magyar társadalom hogyan regenerálódik mindig újabb és újabb tehetségekből. Verbőczy Hármas-könyve a legfőbb forrása volt 300 esztendőn át a magyar jogszolgáltatásnak. Verbőczy a magyar nemzet ősi jogainak megvédéséért küzdött, mint ahogy ez a küzdelem folyt szakadatlanul Verbőczytől Kossuth Lajosig. Ez a küzdelem maradt reánk örökségképen Verbőczy életéből és munkáiból. Verbőczy az országnak részekre szaggatása után is hitt abban, hogya magyar nemzetnek a Kárpátok tövében isteni küldetése van s ennek a nemzetnek elpusztulnia nem szabad. Verbőczy eszménye nem teljesült be életében, de eszménye ma is él a magyarság lelkében. Azért küzdünk mi is, amikor mi, jogászok, feltesszük a kérdést, vájjon kit illet meg ősi jogon a gyönyörű zöld sziget, amelyet a Kárpátok koszorúja és az Alduna határol. Ha a holtak segítségül hívásának elérkezik majd az ideje, Verbőczy Istvánra, a magyar jogtudósra, hivatkozunk, a mai gyar igazság bizonyságtételéül, hogy a három hegyinek, a négy folyónak és a kettős keresztnek országa i ősi jogon a magyarokat illeti. Verbőczy szellemére, a magyar igazság feltámadására, ürítette serlegét. A revízió! A tapssal fogadott beszéd után Dési Géza országgyűlési képviselő, az ügyvédi kör elnöke, tartott beszédet a trianoni revízió kérdéséről. — Egy híres orvosprofesszor azt mondta — kezdte beszédét —, hogy a jó orvos csak jó ember lehet. Ez a megállapítás az ügyvédekre is érvényes. Nehéz időkben, amikor a jogot félretették, vagy csak keretül használták fel és Justitia mérlegébe hamis súlyokat tettek, az ügyvédség mindig annak az oldalára állt, akit az erőszak letiport és szembefordult azokkal, akik a jogtalanságot a jog tógájába akarták öltöztetni. Deák Ferenc magyar ügyvéd volt, aki a nemzet létét veszélyeztető támadást visszaverte és ügyvéd volt Kossuth Lajos is, akinek lángoló szava az egész civilizált világot megmozgatta a magyar ügy érdekében. — Ma is perben állunk. Országunkat szétszaggatták, millió és millió testvérünket elszakították tőlünk, elrabolták hegyeinket, rónáinkat és folyóinkat, ki akarják ölni gyermekeinkből a magyar öntudatot, mert félnek, hogy a jövendőben feltámad a múlt. A mai nemzedéknek szent kötelessége, hogy járhatóvá tegye a magyar igazság útját. A budapesti büntető- törvényszék esküdtszéki termében az egyik freskó is- tenitéletet ábrázol, ahol egy meztelen férfi vív párt harcot páncélba öltözött ellenféllel. Mintha csak nemzetünk sorsát jelképezné ez a kép. Mi is meztelenül állunk és küzdünk a minket körülvevő, felfegyverzett ellenséges világgal. Ezer éven át Európa pajzsa és karja volt a magyar nemzet és az úgynevezet utódállamok csak folyondáréletet éltek, mások nedveiből táplálkoztak és hiztak meg, de nem tudtak megerősödni s a legelső szélvihar széjjeltépi őket. Lehetetlen hogy az ezeréves Magyarország csak múló vakondtúrás legyen, amelyet sáros csizmák és bocskorok széttaposhatnak. Magyarországnak örök történelmi hivatása van és nem közömbös, hogy ezen a természet adta összefüggő egységen Árpád vagy Szvatopluk és Mén Maróth uralkodik-e? — Lassan-lassan közeledik az igazságtétel ideje. Csöndesen, de állandóan terjed a fölvilágosítás derengése, napról-napra több barátaink száma, ellenségeink pedig percről-percre riadtabban féltik zsákmányaikat. Bízzunk szilárd hittel ügyünk győzelmében, perünk újra fölvételének sikerében, az igazságos magyar ítéletben, a magyar föltámadásban. A magyar ügyvédekre vezető szerep és szent feladat vár a revízió küzdelmében. Hazaszeretetünk és életösztönünk egyaránt azt parancsolja, hogy tépjük le bilincseinket és szerezzük vissza szent határainkat. A magyar ügyvéd a társadalom kovácsa, a nemzet élesztője. Mi irányítjuk a közhangulat sorsát s ezt az országot a magyar kard és az ügyvédek bölcsesége tartotta fönn jóban és rosszban. Ügyvédekből kerültek ki a nemzet vezetői és a haladásnak nem a technika, hanem a jog az igazi mértéke. A jövő alapját, a fölfordult világ új egyensúlyát is a jog fogja megteremteni. Hirdessük tehát a magyar jog igazságát és küzdjükki a magyar igazság jogát! A szónokot beszéde után lelkesen ünnepelték. A vacsora résztvevői a késő éjjeli órákig maradtak együtt.