Pesti Hírlap, 1929. június (51. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-27 / 143. szám
8 nagyon meggyöngült) megállt és csontos mutatóujját az ég felé emelve, így szólt hozzám: — Én vagyok Józsue, aki megállította a napot! Persze azonnal észrevettem, hogy másféle szelek fujdogálnak, mint az előző napon s azt válaszoltam: — Kegyelmes Uram. Józsue részéről ez csak ideiglenes intézkedés volt. — Na, jöjjön csak velem, — mondás bementünk a szobájába. Én itt előadtam, hogy hány újságíró, munkás, rikkancs stb. kenyeréről van szó . Tisza nem is várva nagyobb kapacitásra, azt mondá: — Rendben van. Huszonnégy óra múlva újra engedélyezem a lap megjelenését. De neszóljon nekik, hadd „capplizzon“ addig az a Braun. Különben meg is mondhatja, de szidja össze, minek csinált ilyen nehéz időkben efféle bolondságokat. Néhány szóval megköszöntem a kedvező döntést és távozni készültem. Ekkor Tisza István felém nyújtotta a kezét s erősen megszorítva az enyémet, igy szólt: — Tegnap nagyon fájt a fejem. Kis részlet a naplómból. (1908. febr. 14.) Tegnap este nagy izgalom volt az alkotmánypártban. Pontos értekezletre hívták össze az alkotmánypárt tagjait esti nyolc órára. Andrássyt azonban hiába várták kilencig s az értekezletet meg se tartották. Sokan nagyon bosszankodtak a dolgon — s voltak, akik bár óvatos, de kellemetlen megjegyzéseket is tettek. Amint már ilyenkor megesik, a telefon se működött a palotában. Ma délelőtt lelkendezve rohant be hozzám Moskovits Geyza. — Már jobban van, — mondá. — Duci is lefeküdt aludni. Megkérném a jó Geyzát, ne beszéljen rébuszokban, hanem korlátolt elmém által felfogható alakban. Kiderül, hogy György tegnap este rosszul lett. Azonnal orvost hivattak, aki nem tudott, rögtön határozott diagnózist megállapítani, azt másnapra ígérte. Irt fel valami orvosságot, azzal, hogy azt óránként adják a betegnek s hideg borogatásokat a fejére. Reggelre majd elválik, komolyabb-e a baja. Fölrendelték melléje a kapus feleségét, de Andrássy is mellette maradt, megfeledkezvén teljesen a pártértekezletről is. Egész éjjelen át ellenőrizte, hogy az orvos rendeletét pontosan hajtják-e végre. Most reggel a doktor megállapította, hogy nincs nagyobb baj, kéthárom nap múlva ismét talpon lesz a György. Reggel kilenckor aztán Andrássy is lefeküdt s most alszik. A minisztériumba ma nem megy fel. (György, az Andrássy Gyula öreg komornyikja volt.) Atropos. Folytatjuk. Bizalmat szavaztak a francia kormánynak a marokkói kérdésben. Párizs, jun. 26. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Késő éjszaka a kamarában véget ért a marokkói vita, amely napokon át tartott és késleltette a jóvátételt meg a szövetségközi adósságokra vonatkozó interpellációs vita megkezdését. A vita berekesztése előtt még egyszer fölszólalt Briand külügyminiszter, aki tisztázni igyekezett a kormánynak a marokkói kérdésben való állásfoglalását és védekezett az ellen a vád ellen, hogy Franciaországnak hódító céljai voltak Marokkóban. A szocialisták és a radikálisok nem voltak megelégedve a külügyminisztertől kapott felvilágosításokkal, hanem azt indítványozták, hogy az egész marokkói helyzet megvizsgálására parlamenti vizsgálóbizottságot kell kiküldeni. Miután a kormány ezt ellenezte, az ellenzéki indítványokat 347 szavazattal 207 ellenében, illetve 330 szavazattal 253 ellenében elutasították. A ház többsége, végül formális szavazás nélkül bizalmát fejezte ki a kormánynak. A marokkóiak meggyilkolták a foglyul ejtett francia tiszteket• Párizs, jún. 26. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Rábádból érkezett jelentések szerint Aid Jakub közelében ráakadtak egész sereg francia tiszt holttestére. Ezek a tisztek a legutóbbi ütközet során eltűntek és csak most találták meg őket holtan. 1íz egyiptomi király Prágában, Prága, jún. 26. Masaryk köztársasági elnök villásreggelit adott az egyiptomi király tiszteletére a prágai Várban. A villásreggelin az egyiptomi király kíséretén kívül dr. Benes külügyminiszter és felesége vettek részt. A köztársasági elnök ebből az alkalomból az egyiptomi kíséret több tagját tüntette ki a cseh Fehéroroszlánrenddel. A villásreggelit fogadás követte, amelyen résztvettek a diplomáciai testület tagjai. Este Masaryk elnök nagy fogadást rendezett a Váridéhe egyiptomi király tiszzetetén. PESTI HÍRLAP 1929. június 27., csütörtök. Az angol kormány a jóvátételi konferenciát Londonban akarja megtartani. London, jun. 26. A Reuter-iroda értesülése szerint az angol kormány tudatta a többi érdekelt állammal, hogy a jóvátételi konferencia Londonban való megtartását javasolja, mert egyrészt még nem régen vette át hivatalát, másrészt pedig az angol parlament júliusban is ülésezik. Amerika nem vesz részt a nemzetközi bank létesítésében, London, jún. 26. Newyorkból jelentik. Az amerikai szakértők, mint a Newyork Times washingtoni levelezője írja, közölték Hoover elnökkel, hogy pártolják azt a gondolatot, hogy Amerika is részt vegyen a létesítendő Nemzetközi Bankban. A Herald Tribune úgy tudja, hogy a Fehér Ház nem akar többé részt venni a jóvátételi probléma semminemű megvitatásában és nem óhajtja hivatalosan képviseltetni magát a Nemzetközi Bankban. Ez a magatartás — fűzi hozzá a lap — teljes mértékben Európára hárítja a jóvátételi probléma rendezésének gondját és elejét veszi annak, hogy egyes kormányok a háborús adósságok kérdését kapcsolatba hozzák a német jóvátételekkel. London, jan. 26. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Daily Telegraph értesülése szerint angol kormánykörökben nagyon jó hatást keltett, hogy Németországnak nincs kifogása az ellen, hogy a tervezett kormánykonferencia Londonban menjen végbe, sőt ehhez való hozzájárulásáról a német kormány hivatalosan azonnal értesítette is az angol kormányt. Londoni politikai körökben úgy tudják, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyeket Párizsban folytatott Stresemann Brianddal és Poincaréval, nyomást igyekeztek gyakorolni a német külügyminiszterre a cégből, hogy MacDonald kívánságával szembehelyezkedve ne fogadja el Londont a kormány konferencia helyéül. Illetékes helyen nagyra értékelik, hogy Stresemann nem engedett a nyomásnak és hozzájárult Anglia kívánságához. Poincaré a jóvételi kérdés fejlődéséről. Párizs, jun. 26. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Poincaré az egyesített pénzügyi és külügyi bizottság ülésén visszapillantást vetett a jóvátételi kérdés egész fejlődésére a háború befejezésétől a párizsi szakértői értekezlet megindulásáig. Feltűnést keltett az a közlése, hogy Parker Gilbert jóvátételi ellenőr már 1927 októberében javasolta, hogy a Dawes-tervet más rendszerrel pótolják. A francia kormány erre hajlandó is volt, annál is inkább, mert a Dawes-terv ideiglenes jellege miatt nem lehetett a német tartozásokat leszámítolni. Kitért Poincaré a Ruhr-vidék megszállásának igazolására is. Franciaország 364 millió frank értékű szenet, festékanyagot és más készítményeket kapott a Ruhr-vidékről. ■Németország a közbenső időben több jegyzéket intézett Franciaországhoz, de a francia kormány a többi szövetségesre való tekintettel nem foglalkozott a jegyzékkel. A Dawes-tervvel való kísérletezés a Ruhr-vidék megszállásának egyenes következménye volt. A beszéd végén a miniszterelnök azokat az eseményeket ismertette, amelyet szeptembertől a szakértői értekezlet megkezdéséig, február 11-ig zajlottak le. Pilsudszki a Czechowicz per tárgyalásán ismét élesen támadta a diétát. Varsó, jún. 26. Ma kezdte meg az állami bíróság azt a pert, amelynek vádlottja Czechowicz volt pénzügyminiszter, amiért törvényellenesen túllépte a parlament által elfogadott költségvetést. A vádirat felolvasása után Czechowicz kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és hivatkozott az angol, francia és német parlamenti történelem hasonló eseteinek egész sorozatára, ahol jónéhányszor túllépték a pénzügyi törvényt, de a minisztert sohasem állították bíróság elé. Ezután Skladkowski belügyminisztert hallgatták ki tanúképen, aki kijelentette, hogy a vádlott a többi miniszterhez hasonlóan Pilsudski marsall tanácsainak szellemében működött. Awiatkowski kereskedelmi miniszter vallomása után Pilsudski marsall mint tanú hosszú beszédben bírálgatta a törvényt az állami bíróság előtt. Hangoztatta, hogy ez a törvény tele van ellentmondásokkal, majd kategorikusan kijelentette, hogy Czechowicznak a diéta által történt vád alá helyezését nem tekinti finikailag helyesnek, tekintettel arra, hogy Czechowicz az ő tanácsainak megfelelően járt el. Pilsudski rituális gyilkosságnak mondotta Czechowicz megvádolását, aki a legjobb akaratot mutatta a diétának szóló jelentésében és akinek az volt a szándéka, hogy törvénytervezetet terjeszt a diéta elé a póthitelekről. Befejezésül a marsall megállapította, hogy mostanáig harcolt a diéta ellen, mint olyan szerv ellen, amely igazságtalanságokat tűr. A marsall nem tagadja, hogy az ő rendeletére nyitottak számára nyolc millió zloty rendelkezési alapot és megállapítja, hogy valamennyi miniszter bízott abban, hogy ő nem csalt. „Az én kezeim tiszták, nem úgy, mint a maguké ott a diétában.“ Ez után a kijelentés után a marsall elhagyta a termet anélkül, hogy a bíróság még kérdezett volna tőle valamit. A marsall távozása után a vád képviselője, Liebermann képviselő, tiltakozott az elnöknél Pilsudski marsallnak a diéta ellen intézett vádaskodásai ellen. Ezután Daszynski képviselő hangsúlyozta a többi között, hogy meggyőződése szerint a diéta nem idézte volna bíróság elé Czechowiczot, ha a póthitelekről szóló törvénytervezetet idejében a Ház elé terjesztette volna. Nesze neked többtermelés! Ugyanakkor, amikor a kormány a többtermelés fejlesztésén töri az eszét, ugyanakkor, amikor a mezőgazdasági iskolák eredményes propagandája következtében a magyar kisgazdatársadalom is kezdi fölismerni a belterjes gazdálkodás előnyeit, ugyanakkor, amikor a külkereskedelmi mérlegünk szomorú állapota mellett élet-halál kérdésünk, hogy a külföldi export fokozásával megtartsuk az ország gazdálkodásában a szükséges egyensúlyt, gróf Széchenyi Aladár a következő kijelentéseket teszi a felsőháziján ma elmondott beszédében: A mai lehetetlen gazdasági helyzet következtében előreláthatóan a belterjes gazdálkodási rendszer kénytelen lesz külterjesre áttérni, mert ez apasztja a termelés költségeit. Hogy mikor fog ez bekövetkezni, természetesen még bizonytalan. Ha azonban a mai szomorú helyzet nem fog megváltozni, a kényszer hatása alatt következik be az a változás, úgy ebben az esetben a mezőgazdasági munkások nagy része kikerül a munkanélküliek sorába. Kérem a népjóléti minisztert, foglalkozzék ezzel az eshetőséggel, nehogy készületlenül tartjon majd bennünket. Mi is kérjük nem a népjóléti minisztert, hanem az egész magyar kormányt, különösen pedig a földművelésügyi minisztert, valóban foglalkozzék ezzel az eshetőséggel, nehogy az készületlenül találjon bennünket. Az amerikai búzaárak nyomása következtében nagyon nehéz és válságos lett a magyar mezőgazdaság helyzete, különösen pedig a búzatermelés hasznos voltát meglehetősen kétségessé teszik az amerikai dumpingárak. De akárhogy is, ennek a fenyegetésnek nem lett volna szabad elhangoznia magyar törvényhozó és magyar földbirtokos részéről, különösen akkor, amikor ez a törvényhozó » IPKÜW*okt» — mai beszédéhőz is kitűnik, a latifundiumok érdekeit képviseli. Az, hogy valakinek földje van, különösen ezer holdnál több földje — nemcsak jogokat jelent, hanem kötelességeket is. A modern gazdasági tudományokat már teljesen áthatotta az az elv, hogy a földbirtokosnak nem függhet saját úri tetszésétől, hogy megműveli-e a földjét, vagy pedig félig vagy egészben parlagon heverted? Annak a földnek a termése a birtokost gazdagítja, de e mellett a magánérdekű szempont mellett közérdekű szempontok is vannak, amelyek megkövetelik, hogy a magántulajdonban levő föld munkaalkalmakat adjon azoknak, akik arra rászorulnak és hogy a föld termése az országos gazdálkodás mérlegét javítsa. Az elmúlt napokban egy angol gyáros azzal fenyegetőzött, hogy bizonyos kormányintézkedések esetére bezárja a gyárát és szélnek bocsátja a munkásait. Amire az új munkáspárti kormány sajtója azzal felelt, hogy ebben az esetben a bezárt gyár kapuit huszonnégy óra alatt kinyittatja a kormány és gondoskodik arról, hogy a szélnek engedett munkások továbbra is megkereshessék a kenyerüket. Ha már az ilyesminek a lehetőségéről szó esett, a kormánynak sürgős kötelessége, hogy — ha kell törvényhozási úton, — gondoskodjék megfelelő ellenszerről. Amikor minden magyar embernek kötelessége, hogy minden erejét belterjesen kihasználja a nemzet javára és az ország jobb jövője érdekében, tűrhetetlen, hogy egyes urak külterjes gazdálkodással fenyegessék meg az országot és a népjóléti minisztert, akinek ebben az esetben tömegesen kellene a munkanélküliekről gondoskodnia. Egyet mindenesetre megállapíthatunk: ha gróf Széchényi Aladár azt hiszi, hogy mai beszédével a hitbizományi rendszernek használt, nagyon csalódik: ezzel a beszéddel több kárt okozott a latifundiumok ügyének, mint amennyit a hitbizományi rendszer ellenségei kötetekre terjedő propagandairatokkalártottak.