Pesti Hírlap, 1929. október (51. évfolyam, 222-248. szám)

1929-10-06 / 227. szám

8 MAPI HÍREK. — A kigyóbű­völő vallomása. A kigyóte­nyésztés Mexikóban olyan virágzó ipar, mint másutt a baromfi, vagy a nyúltenyésztés. Minden­esetre szépen hoz a konyhára. Bronswilleben, Mexikóban egy híres kigyó­­bűvölő nyilatkozik egy újságnak. Ennek a szelíd, bölcs embernek foglalkozása az, hogy csörgő­kígyókat fog és idomít. Száz meg száz csörgő­kígyót tart a lakásán, erre a célra elkészített rekeszekben. Vannak olyan kígyói is, melyek három mé­ter hosszúak s olyan vastagok, mint egy ember­comb. De ezek nem veszedelmesek. — A csörgőkígyó elfogásához — mondja — mindössze egy bot kell meg egy horog. A csörgő­kígyó azonnal rátekeredik a botra, aztán csak meg kell kötni, így viszem be mindegyiket lakásomba, ott egy csipővassal megragadom, be­vetem egy faládába s rettenetesen összerázom. Miután vagy tíz percig kezelem igy a csörgőkí­gyót, oly szelíd lesz, mint egy selyemhernyó. Később következik a tulajdonképeni műtét. Egy rovátkás kristályt teszek eléje, ebbe beleharap, mérge kifolyik a rovátkákon — az a méreg, melyet orvosszerül is használunk —, aztán minden báj nélkül ki lehet irtani mirigyét és fogát is, mert utána a csörgőkígyó több mérget már nem termel. — A hercegprímás utazása. Dr. Serédi Jusz­tinián bibornok-hercegprimás szombaton délelőtt a gyárvonattal Szombathelyre utazott, ahonnan vasár­nap reggel gróf Mikes János megyéspüspök társasá­gában folytatja útját Zalaegerszegre, ahol a Notre Dame appearend új zárdaiskoláját és kápolnáját szenteli föl.­­ Lindbergh ezredes repülő-expedíciót szervez a Maya-civilizáció felkutatására. Lindbergh ezredes repülő-expedíciót szervez Guatemala, Honduras és Mexikó régi Maya-civilizációjának fel­kutatására. Az expedíció bázisa Belizeben (Brit­ Honduras) lesz és az útra neje is elkíséri. Dwight Morrow az Egyesült­ Államok mexikói nagykövete, l­indberghné apja, lánya javára egy-egy millió dolláros tröszt-alapot létesített. A Lindbergh-házaspár jelenleg még Dél­­amerikában tartózkodik, hol új repülőutak létesíté­sén fáradozik. — Magyarok tanulmányútja Lengyelországban. A magyar nemzeti szövetség kirándulótársasága, amely pénteken utazott vissza Budapestre, krakói tartózkodásán megtekintette a régi királyi várat és a székesegyházat, majd megkoszorúzta Báthory Ist­ván síremlékét és Koszciuszko emlékművét. A tár­saság délután a welickai sóbányákat szemlélte meg.­­ Amerikában emelkedik a szerencsétlenségek száma. A múlt évben az Egyesült­ Államok terüle­tén 96.000 ember járt szerencsétlenül, vagyis 3 szá­zalékkal több, mint 1927-ben. A legtöbb szerencsét­lenséget automobilok okozták. Vigyázat! mert közeledik az idő, mikor már csak sajnálat­tal állapíthatjuk meg, hogy ismét kimaradtunk az osztálysorsjáték nagy nyerési esélyű húzásairól Siessen, hogy az ön sorsjegyét más ne vásárola magi Könnyen megtörténhetik, hogy a sors által ön i­­tük szánt sorsjegyet nagy nyereménnyel fogják kisorsolni. Az I. osztályú nyereményhúzás már folyó hó 26-án kezdődik,­ehát csak rövid idő választ el bennünket attól ,hogy főnyereményhez juthassunk. — Eredet sorsjegyek minden főárusítónál vásárolhatók vagy megrendelhetők. Legnagyobb nyeremény IOO.OOO (ötszázezer) pengő, a kisorsolásra kerülő készpénznyeremények összege Hét millió 722.000 pengő Hivatalos betétárak: | Egész sorsjegy P 24 | | Fél sorsjegy P 12 | Nigytd sorsjegy P 6 | | Nyolcad sorjegy P 3 Nyeremény húzás már október hó 26 és 29-én. Minden második sorsjegy nyer. pesti hírlap 1929. október 6., vasárnap. | G. A. BIRMINGHAM: ■ ■ A SZÖKEVÉNYEK című kacagtató regényében balkáni hercegek, angol milliomosok és vidéki írországi papok kalandjai szövődnek össze egy vidám és persze szerencsés­végi­ bonyodalommá. PESTI HÍRLAP KÖNYVEK Egy kötet 28 fillér. Minden lapárusnál kapható. Virágos Budapest. Pesten illetékes Kerti látszatok. Borvirággal ékes Mákvirágzatok. Kölcsönért kódorgó Kellemdús katáng; Fondor napraforgó ; Szép várostatánk; Rózsa, ringó-rengő, Festett, csábító; Szem sarkán merengő Szarkalábikó. Táguló pupillák, Báj-növényzetek, Székek-zöldek, Lillák: Isten veletek! (Dalamér.) — A halálba akarta vinni magával a titkát Trouville-ből Írják: Ernest Dupuis orthopédüzlete jó hírnévnek örvendett Párizsban. Dupuis negyven év­vel ezelőtt alapította és szorgalmas, becsületes mun­kával évről-évre fejlesztette üzletét. Legutóbb már tizenkét munkást foglalkoztatott. Az üzletben szor­galmas segítőtársa volt felesége is. A házaspár egész héten fáradhatatlanul dolgozott és vasárnap rende­sen valamelyik környékbeli kirándulóhelyre mentek. Dupuis magába zárkózott ember volt és bár anyagi­lag jól állott, mindenki tudta, hogy nagyon bántja egy gondolat. Nem volt gyermeke. Ez elkeserítette. A hét elején a házastársak Trouville-be utaztak. Meg­érkezésük után nemsokára a tengerpartra mentek. Egy ideig fel és alá járkáltak, azután mind a ket­ten a tengerbe vetették magukat. Dupuis csakhamar elmerült, feleségét azonban a hullámok kivetették a partra. Az elősiető csónakosok azonban hiába keres­ték a jajveszékelő asszony férjét, nem tudták m­ár feltalálni. Az asszonyt kórházba szállították. Mikor Párizsba megérkezett az öngyilkosság híre, a sze­rencsétlen kereskedő környezetében senki sem akart annak hitelt adni. A munkások tovább dolgoztak. — Mesebeszéd! — hangoztatták. —• Hiszen szer­dán hosszabbította meg tizenöt évre az üzlet bérle­tét. Azután egy sereg rendelést is vett fel. Nem hitte el a hírt a házmester sem, akinél Dupuis ugyancsak szerdán benn volt, kifizette az esedékes boltbért és jókedvűen eljátszadozott a gyerekekkel. Mikor távo­zott, csak annyit mondott, hogy feleségével együtt elutazik néhány napra Trouville-be. Senki sem sej­tette, hogy milyen végzetes tervvel­ foglalkoznak. Az öngyilkosság oka: teljes anyagi romlás. Senki sem tudott róla. Dupuis szégyelt erről beszélni. Mindenki előtt titkolta. Magával akarta vinni a sírba. Most, hogy feleségét a hullámok visszasodorták az életbe, a titok mégis kiderült. — Dzsingisz kán­ korabeli romvárost találtak. Egy orosz régészeti kutatótársaság Turkesztánban, az Ama- Darja völgyében Dzsingisz kán idejéből való romokat ta­lált. Az épületromok között számos iparművészeti tárgy került napvilágra, melyek jórészt buddhista vonatkozású motívumokat ábrázolnak. Csak 4 pengő havi részletért a német könyvkereskedelem * minden könyve imű­véné tolható. Szállítunk minden létező német könyvet ere­deti­­adók­on kényelmes havi részletekre minden pótdíj nélkü­l. Kérjen díjmentes évjegyzéket vagy kereecen fel Budapest, VII., Rottenbiller­ utca 6/B., föld.­. 1. Férj és partner. Amerikában ... ha ugyanis valami hihetet­len, de mégis megtörtént esetről van szó, a dolog mindig így kezdődik: Amerikában ... — egyszó­val Amerikában egy hölgy lelőtte a férjét, mert ez, szegény, rosszul bridzsezett. Nem egyszer, egyetlen alkalommal bridzsezett rosszul, hanem állandóan, egyszóval ez a szerencsétlen flótás egészen lehetet­len férjnek bizonyult, lévén egészen lehetetlen bridzs-partner. Hiába nevetnek, hölgyeim, ez az eset igen tanulságos. Mert, mint annyi más, cse­kélynek látszó, ám jelentőségében mégis igen nagy horderejű esetből, ebből is kiolvashatunk egyné­mely olyan tünetet, amely arra mutat, hogy a mai házasság úgy viszony­uilt a régebbi idők házassági állapotához, mint repülőgép a postakocsihoz. Ma­napság ugyanis a férfi kötelességek sorában ki­emelkedő szerepet játszik az is, hogy a férj egyen­rangú, de legalább is tűrhető partnere legyen a feleségnek. Hangsúly ezen a fogalmon: partner. Valaha férj és feleség csak élettársak voltak. Hangsúly azon a szón: élettársak. Ma partnerek­nek is kell lenniök. Partnereknek, sportban, tánc­ban, kártyában. Mert hogyan is képzeli azt a mai férj, hogy felesége őnagyságának imponálni tud­jon, ha a tenniszpályán nem ül legalább ugyan­olyan mesteri back-handeket, az autó- vagy mo­torversenyen nem ér el legalább ugyanolyan rekor­dokat, mint gyengéd hitvese, ha a tangót és bluest nem táncolja ugyanolyan mesteri tökéletességgel, és ha . . . ami a legszörnyű­bb . . . állandó ügyet­lenséget árul el a bridzs- vagy römmi-csatákban? Hogy képzeli ezt a mai férj? És általában: férj az ilyen? Ugyan kérem!­! Mert az a csekélység, hogy a szerencsétlennek r­gyestől estig dolgoznia kell a nagyságos asszony bundájának, gyöngysorának, estélyi ruhájának, autójának és egyéb nélkülözhe­tetlen életszükségletének előteremtésére, — hát ez a csekély napi tíz-tizenkétórás fáradság csak nem elég ok arra, hogy este elaludjon a legigézőbb Jolly Joker ellenére is, hogy a lábát ne tudja moz­dítani, még a legbizsergetőbb fox-blues hallatára sem és hogy ne szakíthasson magának időt mun­kájának kezdete előtt, mondjuk hajnali öttől reg­geli nyolcig egy kis tréningre, a tennisz-, autó­vagy motorpályán. Amíg persze önagysága a csipkés ágyban álmodja tovább előző napi flörtjét Hiszen azért férj az istenadta, hogy dolgozzék­ l­e — mondja csak, kedvesem, nem igaz? — mi haszna van egy modern asszonynak abból, hogy férje van, ha ez nem partner is egyúttal? Az a boldogtalan amerikai, aki ezt sehogysem tudta, vagy nem akarta belátni, teljes mértékben meg­­érdemelte azt a halálbüntetést, melyet gyengéd neje szabott ki rá és rögtön végre is hajtott. Mért nem tanult meg bridzsezni? Mért volt játék közben álmos? Mért volt: férj? Mért nem volt: kártya­partner? Sőt általában: partner? . ... Ne nevesse­nek, újra kérem Önöket, hölgyeim, ne nevessenek, mert ez az arkantaszi vagy texaszi eset igenis egyike a mai élet, a mai házasélet legjellemzőbb tüneteinek, amely nálunk is éppúgy megtörténhe­tett volna, mint Amerikában, csak más, kevésbbé veszedelmes és hangos... csattanóval. (2) fllakáskérdési leghelyesebb megoldása a tőkebefektetés legbiztosabb, legjövedelmezőbb módja kertes öröklakás­­ vétele. Bővebbet az apróhirdetések „öröklakás“ rova­tában. „Centrum.“ 17690

Next