Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
BUDAPEST, 1930 1930/. -----------------'T' , Előfizetési árak: Jjfey ■/ hónfipfff 4 ,pengő, negyedévenként 1© 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér. .. vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres * f T v’ ^ Lll. ÉVFOLYAM, 74. (17.139) SZÁM. KEDD, ÁPRILIS 1.Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Földadók: Vilmos császár-ift. 78 Tél. mint. a szerkesztőségnél. Erzsébet-körút Tel. J. 392—96. A fiókok : egy tekét Az apróhirdetések élén közöljük Küzdelmes megértés Irta: Báró Szterényi József. Nem kellett nagy jóstehetség a genfi vámbéke kudarcának előrelátásához. Csak annak az atmoszférának az ismerete kellett hozzá, amely az európai államok között gazdasági vonatkozásokban is fennáll, továbbá ob■ fektív ítélőképesség meg egy kis tisztánlátás. Az a buzgalom és törekvés, amit a Népszövetség főtitkárságának gazdasági és pénzügyi osztálya kifejt, hogy a népeket közelebb hozza egymáshoz gazdaságilag, a legnagyobb elismerésre méltó. Az európai gazdasági helyzet helyes fölismeréséből következik ez. Munkája nem nélkülözi az objektivitást és az a körülmény, hogy teljesen politikamentes, alkalmas volna sikerének előmozdítására. És mégsem sikerül neki, hogy komoly lépést tehessen az annyira kívánatos és mindenki által oly fennen hangoztatott közeledési cél felé. Nem is szólva azokról az ideális célokról, melyek mint világraszóló koncepciók állanak állandóan homloktérben, melyekről komoly, neves államférfiak azt jósolgatták, hogy nemcsak nem utópiák, hanem rövidesen meg is valósulnak. Annyira optimisták voltak, hogy például Herriot, a volt francia miniszterelnök, erre nézve megjósolta már Páneurópa megvalósulását, sőt annak székhelyét is megmondta: Bécset. Természetesen Bécsben tette ezt a bizonyos nyilatkozatát, amely a páneurópai mozgalomnak középpontja, székhelye. Ha Bécsnek addig kellene várnia sorsa jobbra fordulására, gazdasági viszonyainak gyökeres javulására, míg ez a jóslat valóraülik, nagyon nehéz időknek nézne elébe és sokkal nagyobb tartalékokkal kellene rendelkeznie ennek kiböjtölhetésére, mint ami nőkkel tényleg rendelkezik. Nem csoda, ha Genf ilyen és ehhez hasonló optimizmussal szemben nem érzi az igazi atmoszférát. Különben is hangulatok befolyása alatt áll. Az évenkénti assemblée után ítéli meg a helyzetet, amelynek sima, zavar Földvásár• Írta: Csermely Gyula. Sümegi Pál uram kisgazdának is nagyon kis gazda volt. Egész dominiuma csak háromnyolcad telek volt, tizenkét katasztrális holdacska, amihez mint belsőség ház, udvar és veteményes tartozott. Pál gazda nem tanult históriát, csak hallotta valahol, nálánál oskolázottabb embertől, (a kántor úr lehetett, vagy a tanító), hogy élt egyszer egy királyi herceg, aki bajt vívott valami nagy darab pólyákkal A pólyáknak két röfnyi spádéja volt, a magyarnak csak két singnyi kardja s igy nehéznek ígérkezett a bajvívás. Ekkor azt mondta a magyar: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel és hajrá, neki is ugrott a pólyáknak és alaposan helybenhagyta öltelmét. — Én is igy teszek, — gondolta Pál gazda, mikor járta az ő gyerekszárnyi kis birtokát. — Ha kevés a földem, majd megtoldom az eszemet ,. egy lépéssel; adok-veszek, fuvarba járok és pénzt szerzek és megfiasztatom a garasokat pengőkké. Ha együtt lészen vagy nyolcszáz, hozzáveszek a tizenkét holdamhoz még négy holdat s akkor énbelőlem is féltelkes gazda lesz. Úgy is tett, ahogy feltette magában; vett lovat és tehenet és eladta és nyert is hol ötven pengőt, hol még többet; akkurátusan számon tartotta, hol, melyik községben lesz nagy vásár és egészséges szimattal kitudta, mi lesz ott leginkább kelendő, égyük vásár és a másik között meg fuvarba járt és a fuvarpénzen felül is jól keresett Vett valamit a városiban és odahaza szép haszonnal eladta, vagy vett valamit otthon és eladta a városban, szintén nem nyereség nélkül Sikerült is minden, külön adót sem fizetett az után, amit jó esze munkájával keresett, és két év sem múlt el és kilenc darab százpengős bankó, a harmadévi kalendáriumba ágyalva, ott várta a ládája legfenekén, hogy szántanivalóvá váljék. Faluhelyen nem marad titokban, ha valakinek heverő pénze van, az is kitudódik, ha valaki lefelé megy — a nép nyelvén: lefelé gyarapszik — és vagy négy holdnak az árán szeretné szanálni a helyzetét. És legjobban ez a két szélsőség tud egymásról, a pénzes ember és az, akit adósság nyom, azt gondolja magában az egyik, történetünkben Sümegi Pál gazda: ha megkaphatom, bizony megveszem azt a négy holdat — és azt gondolja magában a másik, történetünkben Ebesi György gazda: ha kéri tőlem azt a négy holdat, én eladom. De mert ősrégi igazság a földtekén, hogy az, aki hamarabb kínál, még mielőtt a másik kérne, mindenesetre a rövidebbet húzza, és az is, aki hamarabb kér, még mielőtt a másik kínálna, ugyancsak alul marad a vásárban, ezért Sümegi Pál gazda és Ebesi György gazda csak messziről kerülgette egymást. Mint civilbe öltözött két finánc, aki mindegyik a másikban dohánycsempészt szimatol és üldözne. De a messziről kerülgetést nem térben kell gondolni, két utcaköz távolságban egymástól. Csak a szó, amit kiengednek a szájukon, kerüli meg a pontot, ahová céloznak. ők ketten nagyon közel ülnek egymáshoz, semleges területen a kocsmában, ugyanegy asztal, de külön-külön gólyanyaku mellett. Ebesi György gazda azt mondja, hogy nincsen ma kelendősége de semminek. Amerikában annyi a búza, hogy nem kell a magyar, búza a szentnek se, csak a földnek Van jó ára, mert az aki földet vesz, jól jár. — Ahán. — gondolja Pál gazda, de csak kortyol egyet és rázza a fejét Kinek van ma : pénze, hogy földet vegyen és kifizesse az árét? . 1 Az uraságnak tán van, de az, ha mán földet vesz, | 1 ,i.._ ,y jJoi i ! hát száz holdat vesz egyszerre és egylene is az uraságnak a kend négy h«. — Nem is akarom én eladni, — gyanú ellen György gazda. Többet nem is folytatják a témát, é* közelebbi vasárnapon megint csak a földr.. beszélnek. — Igaz-e, — kérdezi Pál gazda — hogy réki Sámuel a felvégen áruba bocsátana egy telket? (Ez a Keréki Sámuel nagy ellensége Ebes Györgynek és Ebesi nagy haragosa őneki.) — Miért tenné? — kiváncsiskodik György gazda. — Mert malmot akar venni, úgy mondják. No de nem adok én a szóbeszédre semmit, megyek igényest és megkérdezem tőle magától. — Talán megvenné tőle, ha adná? — Ha „megegyesülhetünk“ . . . nem mondom. De akkor sem az egészet, csak vagy négy holdat. Ezzel hangot is adat a poharával fizetek. — Sohse siessen, — marasztalja György gazda. — Akad eladó földje tán másnak is. Ez biztató szó és mert Pál gazda úgy látja, hogy puhul már Ebesi György gazda, nem fizet, hanem újabb üveg bort rendel. De nem szól már hozzá a tárgyhoz, csak annyit mond inkább magának, mint a másiknak: ■ — Mindenesetre meggondolom kétszer is. Ha a kevés búza sem kelendő, minek akkor a több föld és a több búza? Harmadik vasárnapon azzal kezdi Pál szomszéd, hogy azt mondja: ... — Szót váltottam Keréki gazdával. Való igaz, hogy eladja a féljeiket. — Mennyiért? — Szavamat vette, hogy nem mondom meg. De még messze vagyok attól, hogy megcsináljam vele a kontraktust, hátha akad még az övénél is olcsóbb föld. A keleti jóvátételi bizottság megkezdte tanácskozásait Louckeur elnöklete alatt. Magyarországot Bethlen miniszterelnök képviselte. Párizs, márc. 31. (Havas.) A keleti jóvátételi bi-zottság ma délután öt órakor a jóvátételi bizott-ság székházában Loucheur volt miniszterelnöklete alatt ülésre ült egybe Az ülésen Magyarországot gróf Bethlen István miniszterelnök, Jugoszláviát Marinkovics külügyminiszter, Romániát Titiliescu londoni követ és Csehországot Benes külügyminiszter képviselte. Az utóbbi kevéssel az értekezlet előtt a délután folyamán érkezett Prágából Párizsba. A mai teljes ülése tiszta formaszerű volt és mindössze 20 percig tartott. Loucheur az ülést megnyitó felszólalásában utalt arra, hogy talán lefolyására koncentrálódik olyankor minden törekvés. Csak ezeken az összejöveteleken ne kellemetlenkedjék senki. Olyankor általános az idegesség az illetékes körökben; olyankor — hogy triviálisan fejezzem ki magamat — kézből is ennének. A múlt évi assemblée hozta a hites vámbéke-határozatot. Az angolok ellensúly gyanánt dobták a mérleg serpenyőjébe Briand hires gazdasági közeledés kezdeményezésével szemben. Nagyobb jelentőséget tulajdonítottak ennek, mint aminő jelentősége a valóságban volt, nem tartalma, hanem a Briand nagy egyénisége és hírneve miatt. Arra az assemblée-ra tényleg Briad nyomta reá a maga bélyegét akinek viszont Mariarnannak a hágai nemzetközi állandó bíróság úgynevezett fakultatív klauzulájához való csatlakozásra irányuló akciója miatt kellett ellensúlyról gondoskodnia. Mert Genfben így megy minden. Rivalitás Anglia és Franciaország között, az ott az állandóan kiemelkedő momentum. A vámbéke gondolata kétségkívül praktikusabb, mint Páneurópa vagy az európai vámunió. És mégis, míg utóbbiak mellett vana bizottság feladata mindössze a végleges szöveg megszerkesztése, minthogy a kérdés lényegét Hágában már rendezték. Nyomatékosan hangoztatta annak szükségét, ha a bizottság mielőbb végezzen a rábízott feladat. Az értekezlet ezután elhatározta, hogy henli megbeszéléseket fog folytatni az erdél falvnak idegbízottaival Valószínű, hogy a szerdán tartja legközelebbi teljes ülését. A bizottság eddig leginkább a föld désével foglalkozott: az erre vonatkoz megszövegezése okozta a legtöbb ne’gúlát volt és van, ez iránt, fogadták el az arra vonatkevésbé látszott érdeklőt' mert belátható idősévek kevesebb kocszére, akik azok ? Az ilyesmi ártal sem szeretlen tag megvalósitvanás lehet ! bérré nem Az föltétlez arról va mókát, redukálóferencia és annyi nemzeti sem lehetett kt érett még meg az eurót,c. gondolata. Igazában csak foglaltak mellette állást, ,amelykedelmi alapon állanak. És azt pártországok, amelyek export-seretnék megköttetni a vámokat