Pesti Hírlap, 1930. április (52. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-08 / 80. szám

12 PESTI HÍRLAP 1930. április 8., kedd. Az idei szezon nagy slágeroperettje. Bemutató szombat este 8 órakor a Városi Színházban. A Pesti Hírlap olcsó jegyakciójja. Ma: öt előadás. — A Viktória este idoljára. — Uj bejelentések. Pénteken: Andrássy-uti Szifiás. — Vasárnap: János voléz. Eredetileg is rendkívül érdekes volt mai mű­sorunk Hiszen, jegy­akciónk keretében ezen az estén lép fel először Anne Roselle az Aidá­ban, a Városi Színház színpadán. Meg­ismételjük az új Herczeg-sikert, a Szendrey Júliát. Több napos szünnap után kerül ismét jegyak­ciónkba a Volpone. És adjuk a Royal Orfeum pompás műsorát. Míg ötödiknek, műsoron kívül, mára sikerült bekapcsolnunk a Viktóriának utolsó esti előadását. A mai lesz épp a tizenötödik előadása jegyakciónk keretében; ahányszor adtuk, mind­annyiszor zsúfolt ház volt. Az lesz ma is. Új be­jelentésünk még: a gyönyörű Aztá­nak csütörtöki előadása a Kamarában. Pénteken az érdekes Nép­biztos. És e napon kerül jegyakciónkba először az Andrássy­ úti Színház remek műsora, Bajor Gizi, Vaszary Piri Somlay, Uray fellépésével. Tekintettel arra, hogy a Faust, Mór-­­ fiam, Huszárfogás máris szerepeltek ezen az estén, s pénteki műsorunk különösen vonzóvá lett. Bekap­csoltuk továbbá a Rómeó és Júliának jövő keddi felújítását a Magyar Színházban, Beregi Oszkár felléptével. A Komédia-orfeum újabb előadásait szintén a kö­zönség figyelmébe ajánljuk. Alább hírül adjuk, hogy Odry Árpád beteg­sége miatt elmarad a Nemzeti Színház bemutatója, és így megváltozik a vasárnapi műsor is. A Don Juan estéje helyett a János vitéz kerül színre KEDD, ápr. 8. Nemzeti Színház. Szendrey dúlta. (6/18.) — Magyar Színház. Volpone. (8.) —, Király Szín­ház. Viktória. (8.) — Városi Színház. Aida. (M8.) — Royal Orfeum. Uj­ műsor. .(19.) SZERDA, ápr. 9. Magyar Színház, önagysága ki­menője. (8.) — Fővárosi Művészszínház. Huszárfogás. (8.) — Royal Orfeum. Uj műsor. C/19.) Bethlen-téri Színpad. Mákvirág, stb. ('A6 és V19.) — Komédia Or­feum. Steinhardt, stb. (tí­ 9.) CSÜTÖRTÖK, ápr. 10. Kamaraszínház. Azra. (18.) — Városi Színház. Tosca. (I&8.) — Royal Orfeum. Új műsor. (K’9.) PÉNTEK, ápr. 11. Opera. Faust. (V28.) — Magyar Színház. Morfium. (8.) — Fővárosi Művészszínház. Hu­szárfogás. (8.) — Andrássy-úji Színház. Bajor, Somlay, Uray, stb. (9.) - Royal Orfeum. Uj műsor. (1í-9.) — Uj Színház. Népbiztos. (8.) — Komédia Orfeum. Steinhardt, stb. (tí'9.) — SZOMBAT, ápr. 12. Royal Orfeum. Uj műsor. (v,9.) VASÁRNAP, ápr. 13. Nemzeti Színház. János vitéz. (18.) — Vígszínház. Egy, kettő, három. (M.4.) — Magyar Színház. Hófehérke és a hét törpe. (3.) Őnagy­­sága kimenője. (8.) — Városi Színház. Halványsárga rózsa. (3.) - Király Színház. Viktória. (3.) — Fővárosi írtűvészszínház. Csúnya lány. (1­4.) — Új Színház. Nép­biztos. (8.) — Komédia Orfeum. Steinhardt, stb. (4.) — Royal Orfeum. Új műsor. (4 és V£9.) HÉTFŐ, ápr. 14. Opera. Jancsi és Juliska. (5.) KEDD, ápr. 15. Nemzeti Színház. Igazi passió. * Jegyváltás az apróhirdetések élén feltüntetett valamennyi fő- és fiókkiadóhivatalban. • J •' “ ■ ■­Párizsi levél.­­ * P. csuU és a s*ró nő. Sok vitára adott alkalmat Armand Salacron­­nak, a fiatal drámaírónak. Pacsuli című drámája, melyet az Atelierben mutattak be. Az ifjú költő ahhoz az iskolához tartozik, amely Jarry és Apol­linaire hagyományaiban nevelkedett s azt a hitet vallja, hogy az élet szomorúságai ellen csak az ábrándokban találjuk meg a vigasztalást. Salacron tartalmas, gondolkozó fő, eredeti képzelete van. Munkájában Dosztojevszkij és Freud hatását is föl vélik fedezni. Kicsoda ez a Pacsuli? Egy fiatal tudós, aki elhatározta, hogy megírja Bonelli grófnőnek az életrajzát. Ez a grófnő a második császárság ide­jén él, sok végzetes, érdekes szerelme volt. Heldes herceg érette bement egy oroszlánketrecbe s pár nap múlva öngyilkosságot követett el miatta. A tudós beleszeret a témájába, állandóan utánajár, adatokat gyűjt. Egyszer véletlenül találkozik a grófnővel, aki még él. Ez a megismerkedés kiáb­rándulással jár a tudósra nézve. A grófnő nem olyan, ahogy elképzelte: az arca ráncos, nem is elegáns, a lelke érzéketlen, nem is okos, alig em­lékszik azokra az epizódokra, melyek a tudóst annyira foglalkoztatták. Érzéketlenül beszél imá­dóiról, arról is, aki életét dobta oda miatta. Mindez Pacsulit a legsötétebb kétségbeesésbe hajszolja. Kiábrándul nemcsak a múltból, hanem a jelenből és a jövendőből is. Semmiben sem hisz. Kedvesét, Fernande­t, aki igazán szereti, elkergeti, hazamegy s otthon is csak szomorúságokat lát. Az apja belebolondul egy fiatal lányba öreg fejjel, családi békéjük fölborul. Pacsuli most már csak az örök, igaz, eszményi szerelmet kergeti Festőnek csap föl, modern, túlzó festőnek. Egy csapszékben, ahol tengerészek ülnek, tanulmá­nyozza az életet s a szenvedélyek pusztítását. Egy munkáslánynak, akit elhagyott a kedvese, olyan sötét dolgokat mond, hogy az öngyilkosságot követ el hatása alatt. Udvarol egy orosz nőnek. Látja, amint belép ebbe a csapszékbe elzü­llött apja, ré­szegen. Megtudja, hogy volt kedvese megszökött hazulról, értesül, hogy anyja meghalt és családja tönkrement. Látja, hogy veszekszik az apja az anyjával. Mindez növeli undorát, kétségbeesését. Újra környezetet változtat. Egy filmvállalathoz szerződik, ahol Bonelli grófnő történetét veszik föl. Itt találkozik Fer­­nande-nal, volt kedvesével, akiből filmszínésznő lett s most a grófnő szerepét alakítja. A lány még m­indig szereti, de Pacsuli nem akar róla tudni közben rájött, hogy az igazi szeretem­ abból ah hogy féljünk a nőtől, akit szeretünk, annyira fél­jünk tőle, hogy inkább az oroszlánketrecbe men­jünk, mintsemhogy vele találkozzunk. Búcsút mond a film­vállalatnak is, anyjához tér vissza, csak az ő szeretete menti meg az ön­­gyilkosságtól, csak az ő oldalán találja meg lelki békéjét. * Szenes—Huszár-premier a Kamaraszínházban. Többször megírtuk, hogy a Nemzeti Színház Ka­maraszínháza bem­utatja Szenes Béla és Huszár Péter „Ezüst páncél“ c. vígjátékét. A bemutatónak végleges terminusa: április 19. A téma Huszár Péteré, míg a megírás néhai kiváló kollégánké, Szenes Béláé. * Goldmark-hangverseny. A budapesti Gold­­mark-ünnepségek sorát a fővárosi Népművelési Bi­zottság vasárnap délutáni hangversenye nyitotta meg. A gonddal összeállított műsor lehetőségig tel­jes áttekintést adott a magyar zeneköltő munkás­ságáról. A Bor Dezső vezetése alatt ambícióval muzsikáló Székesfővárosi zenekar a Tavaszi nyi­tányt, a Szakuntalát és az A­ dur Scherzot adta elő nagy hatással. A hegedűversenyt Felvinczy Takács Alice szólaltatta meg szép tónussal, fejlett techni­kával. Korenek Valéria hank­versenyénekesnő és Szedő Miklós, a Városi Színház művésze, a „Sába királynője“ és „Merlin“ operák művésziesen tol­mácsolt részleteivel arattak zajos sikert. Szimhálzi rigmusok. A diadalmas Friska. Hangos a Belvárosi tája, A sürgés-forgás szinte kábít. Tűzről pattant senki Friskája Mindenkit jegyváltásra csábít. Huszárosan. A hadsereg ma is kapós És sok jó alkalmat kínál: A Huszárfogással Kabos Végre egy jó fogást csinál. Uj Józsue. A Víg most vérszemet kapott, Rajt' nem fog az idők soha, ő megállít­ja a napot. Mondván: — Ma este vagy soha! Direkció. A sziniakadémiának is jól menend már a sora: Odry lesz Thalia fiának A spiritus directora. (C­alantén) Magyar teveire angol válasz. Közönség és színház érintkezése korántsem me­rül ki abban, hogy az emberek megváltják a jegyü­ket és végignézik az előadást. A színházlátogatók tö­megeinek önkéntes szószólói vannak, akik műsorra, szereposztásra és még sok minden egyébre vonatkozó óhajaikat írásban közlik az igazgatókkal. Ezek a színházak — többnyire névtelen — levelező tagjai. A Vígszínház művészi vezetősége például egész csomó levelet kapott mostanában, nagyjából egyező tartalommal. A levélírók egyértelműen reklamálták az „Út vége" című angol lövészárok-darabot, amelyet a színház műsortechnikai okokból egy ideig pihen­tetni kénytelen. Úgy látszik, Sheriff darabját még sokan nem látták, akik kiváncsiak lennének rá. Most itt az alkalom, hogy kárpótolják magukat. Holnap­tól kezdve ugyanis egy világhírű angol színtársulat — The English Players — vendégszerepel három na­pont át az Új Színházban. Első estén White Cargo­t (A fehér áru) című Lyon Gordon színművét játsszák. Szerdán John Erwind finom vígjátéka, „Az első fele­ség“ (The First Mrs. Fraser), kerül színre. Csütörtö­kön pedig Journey End, vagyis magyarul „Az út vége", a nagysikerű Sheriff-darab, amelyet épp ez a társulat kreállt és sok százszor játszott Angliában, így kap a budapesti közönség magyar levelére angol választ — még­pedig élőszóval: * Szonáta-matiné. Vasárnap délelőtt Thoman Mária és Kentner Lajos rendezett szonáta-matinét a Belvárosi Színházban. Ez a két kitűnő fiatal művész, külön-külön szívesen látott vendége volt már eddig is a hangversenydobogónak, így együttesen még nem igen hallottuk őket. De nem is mondhatjuk, hogy együttműködésük különösebb nyeresége lenne zene­életünknek. Különböző egyéniségük, különböző játék­stílusuk inkább üti egymást, semmint kiegészíti. Pe­dig az együttérzésben, összjátékban, a hangvalőrök kiegyensúlyozásában nem találtunk kivetni valót. És mégis Thoman Mária magasabb intellektusa Kentner rovására érvényesült, Kentner előkelő, ragyogóan hangszerszerű játéka pedig erősen éreztette ugyan­­ennek hiányát a Thoman Mária játékában. S­bnáta­­matinéjük kitűnő példája volt annak, hogy az egyéb­ként kiváló muzsikusok nem okvetlenül ideális szo­náta-partnerek. Beethoven, Weiner, Mozart-szon­áta szerepelt a műsoron. (mja.)) * Laurisin-testvérek együttes estje. E népszerű művészcsalád tehetségének és muzsikus rátermettsé­gének keresni kell a párját. Csak úgy árad mindhár­muk előadásából a művészi szép spontán szeretete, a muzsikus kedély melege, elmélyülő komolysága, de ha kell, felhőtlen derűje is. Laurisin Lajost, az Opera kiváló tenoristáját mindenki ismeri. A hétfői hang­versenyen azonban meglepetéssel szolgált. Csupa dalt énekelt. Nyilván arra gondolt, hogy opera-áriáit az Operából és­­megszámlálhatatlan közreműködéséből úgyis éppen eléggé ismerik, bebizonyítja tehát, hogy mint dalénekes is megérdemli a figyelmet. És tény­leg a dalénekes nem vallott Szégyent az operaénekes mellett, ha dalaiban volt is egy kis pátoszom, fölé­mü­yeskedő színpadias hatás­keresés. A zongorakiséret önmagában is érdekes volt. Laurisin Miklós nem „kisér“, hanem mint kamaramuzsikus egészíti ki a produkciót. Még a legjelentéktelenebb kiséretnek is átérzi a jelentőségét, gondos és színvonalas kivitellel biztosítja súlyát és teljes odaadásával győzi meg a hallgatót, hogy a kíséret egyenrangúan szerves ki­egészítő része a dalnak. Önálló számaiban ugyancsak az előadott mű teljes értelmi és érzelmi átélése jel­lemezte játékát. Laurisin Miklós zongorázása in­kább világos, mint ragyogó, inkább szemléltető, mint magával ragadó, inkább átgondolt, mint impetuózus. Emelkedett szellemű célkitűzésekre vallott műsora, különösen Liszt sehol nem hallható „Valée d’Ober­­mann“-ja. A harmadik testvér Laurisin Irén, techni­kailag elmaradottabb fokon, de nem kevésbé közvet­len hatással énekelt, mint bátyja. Finom, magas jel­legű és mégis meleg, behízelgő szopránhangja igazi érték. A Zeneakadémia nagyterme szépen megtelt . (mja.) * Házi hangverseny Hubay Jenőéknél Hubay Jenő és neje vasárnap délután a szokottnál is gazda­gabb műsorú házi hangversenyen látták vendégül e vasárnapi zenedélutánok előkelő közönségét, élén ez­úttal Horthy Miklós kormányzóval és nejével. A hangverseny első száma Beethoven D-dúr Vonós­szerenádja volt, Hubay Jenő, Zsolt Nándor és Ker­­pely Jenő tolmácsolásában. A klasszikus szépségű vonóshármast a kitűnő előadók, élükön Zlubay Jenő mesteri hegedűjátékával, olyan kamarazenei finomí­­úságokkal szólaltatták meg, hogy a közönség alig győzött betelni a mű és előadás kongeniális szépsé­geivel. Szabó Lujza, az Operaház művésznője, egy Hubay—Endrődi-dal és a Proeli-variációk pompás előadásával arattak nagy sikert, majd Mécs László szavalta el néhány szép költeményét, nagy elragadta­tást váltva ki a hallgatóságból. Palló Imre, az Opera­ház művésze, Hubay Jenőnek Végváry verseire írt három dalát mutatta be és a közönség lelkes ünnep­lésben részesítette a kiváló énekest és az illusztris szerzőt. A zongorakíséretet Singer Ernő látta el ízlé­sesen, a harmadik Hubay-dal tárogató­ szólóját pedig Váczi Károly játszotta igen szépen. * A Budai Dalárda hangversenye Amsterdamban. Hollandiai tudósítónk jelenti. A Budai Dalárda má­jus hó folyamán Szegő Sán­dor vezetésével angliai turnéra indul. Ezt az alkalmat a németalföldi Kon. Mannenzangvereeniging Apollo arra használta fel, hogy a Budai Dalárdát egy újabb amsterdami sze­replésre bírja. Az előzetes programja szerint a Budai Dalárda május 12-én érkezik a holland fővárosba, hol a másfél esztendővel ezelőtt Budapesten járt Apollo amsterdami énekkar nagy parádéval várja a magyar dalosokat Első szereplésüket május 13-ra írták ki. * Az Országos Színész­ Egyesület április 15-én, 16-án és 17-én tartja meg évi közgyűlését. A közgyű­lésen 18 vidéki színház képviselteti magát. A teljes Magyarországban 42 színtársulat volt. A veszteség tehát több mint ötvenöt százalékos.

Next