Pesti Hírlap, 1930. május (52. évfolyam, 98-122. szám)

1930-05-22 / 115. szám

14 Végül: a Trisztán és Izolda nyitánya és a Liebe sied. Itt már csak muzsikás volt. Csak? Ez a legtöbb, mert ez­ minden. A végtelenből jövő és vég­­telenbe múló melódia, ahogy Wagner álmodta, vagy talán ahogy még ő sem álmodhatta. Mindezt pedig hogyan magyarázza az ember? Azzal a hajszálnyi pontossággal, amellyel a han­got időbe és térbe helyezi Toscanini, a vadőrökkel, a matematikai kiszámítottsággal, az építészi fölfo­kozással? Ezt nem lehet magyarázni: ez a Zseni csodája. A zenekar pedig méltó eszköz ebben az isten­áldotta kézben, ennél­ többet nem mondhatunk róla. Ha jellemezni akarnak, annyit tán elmondhatnánk, hogy tónusa inkább­ az ércé, amint például a bécsi filharmonikusok tónusa inkább a vonósoké, de mi­nek mondjunk többet? Tökéletes hangszer ez a ze­nekar egy „maestro divino” kezében. A közönség­­ Budapest legelőkelőbb közön­sége, élén a kormányzói családdal, Izabella főher­cegnővel, Bethlen, Klebelsberg, Walko miniszterek­kel, a diplomáciával a Beethoven-szimfónia után a megilletődöttség méltóságteljes tapsaival, majd a Kodály-mű után, úgy a szerzőt, mint a Maestrot a szeretet és lelkesedés viharával ünnepelte, végül pe­dig az extázis sistergő, forró áradatával zúgta körül a karmesteri állványt, amelyen két órán át a XX. század zenetörténetének egyik legdiadalmasabb fe­jezetét láthatta megtestesülve. Fóthy János. * Péchy Erzsi és Kiss Ferenc. Lázár Ödön meg­állapodott Péchy Erzsivel és Kiss Ferenccel a Ki­­rályszínház legközelebbi újdonságának vezető sze­repeire. Ez az újdonság, mint megírtuk, a Hotel Lemberg városához. * Művészházasság. Szabó Lujza, az Operaház kiváló, fiatal művésznője és Unger Ernő, a Zenemű­vészeti Főiskola ismert nevű tanára, ma kötnek há­zasságot a fasori evangélikus templomban. * A Zeneművészeti Főiskola egyházi hangver­senye. Az országos Szent Imre-ünnepségek kereté­ben a Zeneművészeti Főiskola tanárainak és növen­dék énekkarának közreműködésével egyházi hang­versenyt rendezett szerdán a főiskola nagytermében. A műsoron több régi, Szent Imrét dicsőítő himnusz szerepelt. Közöttük talán a legérdekesebb az az 1515- ből való Szent Imre-himnusz, amelyet dr. Molnár Imre mutatott be Ez a himnusz a hatvanas években került utoljára előadásra a Nemzeti Zenede zenetör­téneti hangversenyén.. Az énekkar Siklós Albert je­les vezetésével két Szent Imre-himnuszt is bemuta­­tott. Az egyiket Dolmányi dolgozta föl, a másikat pedig Bárdos Lajos. Az énekkar műsorából Harmat Artur zsoltára érdemel még említést. A magánszá­mok közül Welcher Géza mutatott be aktuális kompo­zíciót, színes, hatásos orgonaváltozatokat egy régi Szent Imre-dallam fölött. Hegyi Emánuel zongora­száma és Zathureczky Ede hegedűszólója egészítette ki a mélyhatású egyházi hangverseny gazdag mű­sorát. * Új klasszikus. A moszkvai tudományakadé­mia klasszikusnak deklarálta Vladimir Majakovszkij költőt, aki nemrégiben öngyilkosságot követett el. Hogy valaki kinevezés útján kapja a klasszicitást, egészen új dolog. * A „Marion“ szerzője — Fáth Imre. Az Új Színház nagy érdeklődés közben mutatta be legutóbb a Marion című­ színjátékot, amelynek szerzőjét a színlapon nem nevezte meg. A színházi közönség most értesül az­ „Ismeretlen Szerző" személye felől, mert az Új Színház legújabb színlapja megismerteti a szerzőt. A Marion szerzője: Fáth Imre, fiatal író, akinek Kiss József A Hét című folyóiratában sok hangulatos, mélygondolatú verse jelent meg és né­hány év előtt „Boszorkánymese‘‘ címmel értékes vers­kötete keltett feltűnést irodalmi körökben. Fáth Imré­nek a Marion az első színpadi műve. Az új színpadi szerzőnek a felesége is művész: Kulányi Klára, is­mert hangversenyénekesnő. * Töltőtoll: Reinhardt bécsi színházában, a Jo­­sefstädter Theaterben, kedden este került bemuta­tásra Fodor László új darabja, a „Töltőtoll“. A bohó­­zatszerű vígjáték főszerepeit Wessely és Thiring ját­szotta. * A kormányzó tiszteletére szerzett induló. Bura Károly cigányprímás, a Cigány­zenészek Egye­sületének elnöke, a kormányzó tiszteletére „Horthy­­induló“-t szerzett, amelyet a múlt héten, a pénteki garden partyn játszott el először a kormányzónak. Ugyancsak ezzel az alkalommal mutatta be „Üzenet“ című irredenta dalát is Bura Károly, amelyet a kor­mányzó feleségének ajánlott. Mind a két mű május 29-én, Áldozó csütörtök napján, a magyar nóta ün­nepén kerül a nagy nyilvánosság előtt bemutatóra. Az indulót fúvószenekar adja elő, míg az „Üzenet“-et 1200 cigány játssza el Bura Károly vezényletével. * A csehek a magyar kultúra ellen. Kassáról jelentik: A kassai magyar színtársulat súlyos hely­zetbe került, mert a pozsonyi országos hivatal a hat­hetes pótszezon idejére a színházat a szlovák tár­sulatnak adta. Ez az intézkedés katasztrofális hely­zetbe hozta a kassai magyar társulatot,­­ amelynek így most nincsen állomáshelye. Losoncon nem ad­nak neki helyet, erről Belansky, a losonci polgármes­ter, már értesítette a színtársulat igazgatóját, a ri­maszombati termet most javítják és a többi elő­adásra alkalmas termet már mások lefoglalták. A színtársulat igazgatója, Iván, megfontolás tárgyává tette, hogy ilyen körülmények között nem volna-e jobb az egész társulatot június elsején szélnek eresz­teni. A kassai színpartoló egyesület mentőakciót in­dított a kassai magyar társulat érdekében. Külföldi futár. A japáni szokások megkövetelik, hogy azok, akik a színpadi pályára lépnek, jó családból szár­mazzanak, kitűnő nevelést kaptak legyen s erkölcsi szempontból semmi kifogást ne lehessen támasztani ellenük. . A tokiói sziniakadémián európai módszer szerint tanítanak, de nemcsak a játékra és hangra helyeznek súlyt, hanem arra is, hogy a növendékek szellemi színvonala a lehető legmagasabb legyen. Szigorú felvételi vizsga után fogadják be csak a növendékeket. Miután letették vizsgáikat a színjátszásból, új vizsgálatnak vetik őket alá Minden színésznek, minden színésznőnek alapos tájékozottságot kell el­árulnia az irodalomból, a bölcseletből, az angol nyelvből, a földrajzból, sőt a matematikából is. Csak aztán mehetnek színésznek. Japánban vajmi nehéz sikert aratni egy euró­pai tenor­istának, mert náluk az éneklésnek teljesen más, hagyományos szabályai vannak, mint Euró­pában. A japáni zene merőben különálló valami. Csak újabban­ iktattak be hangversenyeik műso­rába egy-egy európai számot. 'K* Az orfeumokra nem mindenütt járnak rossz idők. Csak ott virágoznak, ahol sok külföldi for­dul meg. Ez a Folies Bergeres esete is, mely most át­alakíttatja régi helyiségeit. Miután megvizsgálták a mérnökök, megállapították, hogy a híres orfeum­nak legalább egy félévre be kellene zárnia, amíg a munkálatok tartanak. A tulajdonosok ebbe nem akartak belemenni. Ennélfogva a kérdést ekképen oldották meg: az igazgatóság elfogadta azt a tervezetet, mely sze­rint az átalakítási munkálatok tizenhat hónapig tartanak, de kikötötte, hogy közben játszhatnak a helyiségben, így most, míg benn a jazz-band zúg és a táncosok ugrálnak, a kőművesek szorgalma­san dolgoznak. A nézők feje fölött emelődaruk csi­korognak. Egyébként a híres orfeum már alig nevezhető párizsinak vagy franciának. Ízig-vérig amerikaivá lett. Műsora is erősen tengerentúli, hiányzik belőle a gall szellem, a francia kedély szikrázása. A legutóbbi kimutatás szerint a Folies Ber­­géresben eddig 10 millió amerikai fordult meg. (Ilyesmivel a Broadway egyetlen színháza sem dicsekedhet.) * •» A fiatal szerző benyújtja drámáját az­­igaz­gatónak. — Igazgató úr — mondja —, nem azért, mert én írtam, de a drámám remekmű. Hőseim egytől­­egyig meghalnak a harmadik felvonás végén. — No és kik szerepelnek aztán a negyedik és ötödik felvonásban? — kérdezi az igazgató. — Azoknak a kísértetei, akiket megöltem a harmadik felvonásban.* A színész híres pumpoló hírében állt. Barátai úgy menekülnek előle, mint a döghaláltól. Egy na­pon megfogja egyik kollégáját. — Jaj de örülök, hogy találkozom veled. Nagy szívességet kérnék tőled. — Mit akarsz? — Adj nekem kölcsön ötven pengőt. — Ötven pengőt? És mit csinálsz vele? — Egyszer és mindenkorra rendezni akarom vele az adósságaimat... * A kecskeméti színház bérlete. A kecskeméti színházi bizottság most tárgyalta a színház bérle­tére beérkezett ajánlatokat és úgy döntött, hogy Miklósi Imrét, Újpest, Kispest és Veszprém városok színházainak igazgatóját, ajánlja a polgármester­nek kinevezésre. A javaslat értelmében a polgármes­ter Miklósi Imrét már kinevezte a kecskeméti szín­ház igazgatójává. * Világ­ pályázat. Párizsból jelentik: A „Revue Internationale du Theatre et des Beaux-Arts“ dráma­pályázatot ír ki, amelyen az egész világ drámáiról résztvehetnek, mindenki a saját anyanyelvén. Sem­miféle feltételt nem szabnak sem a darab témája, sem a felvonások beosztása, sem pedig a jelenetezés szempontjából; a darabnak csupán egy egész estét betöltő előadásra kell alkalmasnak lennie. Az egyes országokból érkező pályaműveket először külön bi­zottságok bírálják meg, amelyeket a megfelelő nem­zetek Párizsban élő személyiségeiből alakítanak meg. Minden bizottság kijelöli a nemzetétől érkezett pályaművek közül a tíz legkiválóbbat. Csak ezután lép működésbe a központi bizottság, amely a nem­zeti bizottságok által ajánlott művek közül kivá­lasztja a díjazásra érdemest. A pályaműveket ál­névvel kell aláírni és mellékelni kell a küldemény­hez egy lezárt borítékot, amelyre kívülről rá kell írni az álnevet vagy jeligét és a beküldő nemzetisé­gét, belül pedig a nevet és a pontos lakáscímet kell tartalmaznia. A legjobbnak talált darab valamelyik párizsi nagy­színpadon francia nyelven kerül elő­adásra, a sorban következő tizet pedig a „Revue Internationale du Théatre et des Beaux-Arts“ fü­zeteiben fogják közölni. Az egyes darabok íróinak szerzői jogai minden országban épségben maradnak. A pályázatok benyújtásának határideje 1930 októ­ber 31-én éjfélkor jár le. A pályázatra szánt külde­ményeket a Revue Internationale du Théatre et des Beaux-Arts címére, Párizs, 27, Rue Saint-Georges, kell beküldeni. •ESTI HIRLAP 1930. május 22., csütörtök. Szimfáázi rigmusok. Centenárium. Sába királynőjét ragyogni Hozza harsonás, bíbor bárka. Szerzőjén századév sem fog ki, Mert Goldmark: — az egy arany márka! Zsendüt már Ligetünk. A Ligetbe is behatol A barátságos kikelet: Virág nyílik, madár dalol — És béke leng a Föld felett . . . Másodvirágzás. Mennyi szép lány hoppon marad, Szinte valóságos talány. Tetszést, sikert miképp arat Másodszor is A csúnya lány? (Dalamér.) * Signum laudis Kardosa Géza debreceni szín­igazgatónak. A kormányzó a kultuszminiszter elő­terjesztésére megengedte, hogy Kardoss Géza debre­ceni színigazgatónak a színművészet terén szerzett érdemeiért elismerését tudtul adják. * Mozgalom a zenejogdijak ellen. Ily című szer­dai hírünkre annak megállapítását kérik, hogy a vendéglős- és kávésipari érdekeltségek a zenejogdíjak ellett semmiféle mozgalmat nem indítottak. Győrben ugyan felmerült annak szüksége, hogy bizonyos el­lentéteket elintézzenek, de ezeket minden zökkenő nélkül, simán el is intézték. * Az angol királyi pár a német vendégtársulat előadásán, Londonból jelentik. A királyi operában a német operatársaság vendégszereplésével szerdán adták a Denevért Az a körülmény, hogy a Covent Garden-operában az angol királyi pár is megjelent, nagy eseménnyé avatta az előadást. Az a tény, hogy a király és a királyné ma először jelentek meg az 1924. óta vendégszereplő német opera elő­adásán, valamint az a körülmény, hogy a Denevér előadása a korona külön óhajtására történt, az es­tének a művészi jelentőségén túlmenő jelleget köl­csönzött és egyik megnyilvánulása a német-angol kapcsolatok állandó javulásának. Ma, csütörtökön, este HONTHY HANNA Víg özvegy Városi Színház * Ellák. A korán elhunyt Harsányi Kálmán maradandó értékű tragédiája, az Ellák, vasárnap este újból helyet kap a Nemzeti Színház műsorán, még­pedig díszelőadás keretében, amelyet a Hadvi­selt Közszolgálati Alkalmazottak rendeznek a kor­mányzó tiszteletére. Odry Árpád alakítja a tragédia címszerepét, a többi főszerepet pedig Hettyey Aranka, Tasnády Ilona, Kürti József, Mihályfy Béla, Tímár József, Abonyi Géza, Nagy Adorján, Fehér Gyula, Gál Gyula, Mihályfy Károly, Környey Paula, Sugár Károly, Bartos, Szathmáry, Bodnár, Onody, Pataki és Gabányi játsszák. A CSÚNYA LÁNY Márkus—Vadnay—Harmath legvaulatságosabb ope­rettje kerül szint­e minden este 8 órakor a Fővárosi Művész-Színházban, Biller Irén, Kabos, Szilágyi ,Harcsa, Delly, Gázon, Hadd felléptével. * Díszelőadás Óbudán. Jövő szerdán este az óbu­dai Kisfaludy Színház díszelőadást rendez a magyar színészet veteránjának, Deréky Antalnak 83-ik szü­letésnapja alkalmából. Az ünnepi est műsorát a leg­változatosabb számok tarkítják, amelyek mindegyiké­ben a fővárosi színésztársadalom legkiválóbb tagjai lépnek föl, élükön Fáy Szerénával, a Nemzeti Színház örökös tagjával. * Holnap, pénteken két bemutató a Városi Szín­­házban. I. Donizetti: Szerelmi bájital. II. Bethlen Margit grófnő pantomimja: A két angyal. Az érde­kes bemutatóra jegyek a színház pénztáránál és a jegyirodákban válthatók. Helyárak 60 fillértől 6 pen­gőig. * Jubileumi díszelőadás a Városi Színházban. Május 26-án mutatja be a Városi Színház Liszt Fe­renc örökbecsű oratóriumát, a­ Szent Erzsébet legen­dáját. Az oratórium a wartburgi templom hat freskó­­j­ának alapján hat részre oszlik: I. Erzsébet megérke­zése Wartburgba, II. Lajos őrgróf, III. Keresztes lo­vagok, IV. Zsófia őrgrófnő, V. Erzsébet, VI. Erzsébet eltemetése. A Lajos őrgróf részben a híres rózsa cso­dát zenésíti meg a mester. Wagner Richard szerint ezt a zenét nem is írta, hanem elimádkozta. A mű­ben régi egyházi témák mellett magyar motívumok is szerepelnek. Ilyen emelkedett szellemű zenei mű, mint a Szent Erzsébet legendája, alig akad a zene­­irodalomban. A színház érthető izgalommal készül a nagyszabású hangversenyre. A grandiózus mű ma­gánszólamait Kováts Ilonka, Ecker Szidi, Csóka Béla és Welser Tibor, a karrészeket pedig az Egyetemi énekkarok éneklik. Vezényel Vaxzy Viktor* * Istenfélő Manasse. Most szombaton ezen a cí­men 3 felvonásos drámát mutat be az óbudai Kis­faludy Színház. Szerzője Jávor Bella. A darabról, azok, akik ismerik, igen jó véleménnyel vannak. Té­máját az oroszországi zsidó életből­­vette.

Next