Pesti Hírlap, 1930. május (52. évfolyam, 98-122. szám)
1930-05-22 / 115. szám
14 Végül: a Trisztán és Izolda nyitánya és a Liebe sied. Itt már csak muzsikás volt. Csak? Ez a legtöbb, mert ez minden. A végtelenből jövő és végtelenbe múló melódia, ahogy Wagner álmodta, vagy talán ahogy még ő sem álmodhatta. Mindezt pedig hogyan magyarázza az ember? Azzal a hajszálnyi pontossággal, amellyel a hangot időbe és térbe helyezi Toscanini, a vadőrökkel, a matematikai kiszámítottsággal, az építészi fölfokozással? Ezt nem lehet magyarázni: ez a Zseni csodája. A zenekar pedig méltó eszköz ebben az istenáldotta kézben, ennél többet nem mondhatunk róla. Ha jellemezni akarnak, annyit tán elmondhatnánk, hogy tónusa inkább az ércé, amint például a bécsi filharmonikusok tónusa inkább a vonósoké, de minek mondjunk többet? Tökéletes hangszer ez a zenekar egy „maestro divino” kezében. A közönség Budapest legelőkelőbb közönsége, élén a kormányzói családdal, Izabella főhercegnővel, Bethlen, Klebelsberg, Walko miniszterekkel, a diplomáciával a Beethoven-szimfónia után a megilletődöttség méltóságteljes tapsaival, majd a Kodály-mű után, úgy a szerzőt, mint a Maestrot a szeretet és lelkesedés viharával ünnepelte, végül pedig az extázis sistergő, forró áradatával zúgta körül a karmesteri állványt, amelyen két órán át a XX. század zenetörténetének egyik legdiadalmasabb fejezetét láthatta megtestesülve. Fóthy János. * Péchy Erzsi és Kiss Ferenc. Lázár Ödön megállapodott Péchy Erzsivel és Kiss Ferenccel a Királyszínház legközelebbi újdonságának vezető szerepeire. Ez az újdonság, mint megírtuk, a Hotel Lemberg városához. * Művészházasság. Szabó Lujza, az Operaház kiváló, fiatal művésznője és Unger Ernő, a Zeneművészeti Főiskola ismert nevű tanára, ma kötnek házasságot a fasori evangélikus templomban. * A Zeneművészeti Főiskola egyházi hangversenye. Az országos Szent Imre-ünnepségek keretében a Zeneművészeti Főiskola tanárainak és növendék énekkarának közreműködésével egyházi hangversenyt rendezett szerdán a főiskola nagytermében. A műsoron több régi, Szent Imrét dicsőítő himnusz szerepelt. Közöttük talán a legérdekesebb az az 1515- ből való Szent Imre-himnusz, amelyet dr. Molnár Imre mutatott be Ez a himnusz a hatvanas években került utoljára előadásra a Nemzeti Zenede zenetörténeti hangversenyén.. Az énekkar Siklós Albert jeles vezetésével két Szent Imre-himnuszt is bemutatott. Az egyiket Dolmányi dolgozta föl, a másikat pedig Bárdos Lajos. Az énekkar műsorából Harmat Artur zsoltára érdemel még említést. A magánszámok közül Welcher Géza mutatott be aktuális kompozíciót, színes, hatásos orgonaváltozatokat egy régi Szent Imre-dallam fölött. Hegyi Emánuel zongoraszáma és Zathureczky Ede hegedűszólója egészítette ki a mélyhatású egyházi hangverseny gazdag műsorát. * Új klasszikus. A moszkvai tudományakadémia klasszikusnak deklarálta Vladimir Majakovszkij költőt, aki nemrégiben öngyilkosságot követett el. Hogy valaki kinevezés útján kapja a klasszicitást, egészen új dolog. * A „Marion“ szerzője — Fáth Imre. Az Új Színház nagy érdeklődés közben mutatta be legutóbb a Marion című színjátékot, amelynek szerzőjét a színlapon nem nevezte meg. A színházi közönség most értesül az „Ismeretlen Szerző" személye felől, mert az Új Színház legújabb színlapja megismerteti a szerzőt. A Marion szerzője: Fáth Imre, fiatal író, akinek Kiss József A Hét című folyóiratában sok hangulatos, mélygondolatú verse jelent meg és néhány év előtt „Boszorkánymese‘‘ címmel értékes verskötete keltett feltűnést irodalmi körökben. Fáth Imrének a Marion az első színpadi műve. Az új színpadi szerzőnek a felesége is művész: Kulányi Klára, ismert hangversenyénekesnő. * Töltőtoll: Reinhardt bécsi színházában, a Josefstädter Theaterben, kedden este került bemutatásra Fodor László új darabja, a „Töltőtoll“. A bohózatszerű vígjáték főszerepeit Wessely és Thiring játszotta. * A kormányzó tiszteletére szerzett induló. Bura Károly cigányprímás, a Cigányzenészek Egyesületének elnöke, a kormányzó tiszteletére „Horthyinduló“-t szerzett, amelyet a múlt héten, a pénteki garden partyn játszott el először a kormányzónak. Ugyancsak ezzel az alkalommal mutatta be „Üzenet“ című irredenta dalát is Bura Károly, amelyet a kormányzó feleségének ajánlott. Mind a két mű május 29-én, Áldozó csütörtök napján, a magyar nóta ünnepén kerül a nagy nyilvánosság előtt bemutatóra. Az indulót fúvószenekar adja elő, míg az „Üzenet“-et 1200 cigány játssza el Bura Károly vezényletével. * A csehek a magyar kultúra ellen. Kassáról jelentik: A kassai magyar színtársulat súlyos helyzetbe került, mert a pozsonyi országos hivatal a hathetes pótszezon idejére a színházat a szlovák társulatnak adta. Ez az intézkedés katasztrofális helyzetbe hozta a kassai magyar társulatot, amelynek így most nincsen állomáshelye. Losoncon nem adnak neki helyet, erről Belansky, a losonci polgármester, már értesítette a színtársulat igazgatóját, a rimaszombati termet most javítják és a többi előadásra alkalmas termet már mások lefoglalták. A színtársulat igazgatója, Iván, megfontolás tárgyává tette, hogy ilyen körülmények között nem volna-e jobb az egész társulatot június elsején szélnek ereszteni. A kassai színpartoló egyesület mentőakciót indított a kassai magyar társulat érdekében. Külföldi futár. A japáni szokások megkövetelik, hogy azok, akik a színpadi pályára lépnek, jó családból származzanak, kitűnő nevelést kaptak legyen s erkölcsi szempontból semmi kifogást ne lehessen támasztani ellenük. . A tokiói sziniakadémián európai módszer szerint tanítanak, de nemcsak a játékra és hangra helyeznek súlyt, hanem arra is, hogy a növendékek szellemi színvonala a lehető legmagasabb legyen. Szigorú felvételi vizsga után fogadják be csak a növendékeket. Miután letették vizsgáikat a színjátszásból, új vizsgálatnak vetik őket alá Minden színésznek, minden színésznőnek alapos tájékozottságot kell elárulnia az irodalomból, a bölcseletből, az angol nyelvből, a földrajzból, sőt a matematikából is. Csak aztán mehetnek színésznek. Japánban vajmi nehéz sikert aratni egy európai tenoristának, mert náluk az éneklésnek teljesen más, hagyományos szabályai vannak, mint Európában. A japáni zene merőben különálló valami. Csak újabban iktattak be hangversenyeik műsorába egy-egy európai számot. 'K* Az orfeumokra nem mindenütt járnak rossz idők. Csak ott virágoznak, ahol sok külföldi fordul meg. Ez a Folies Bergeres esete is, mely most átalakíttatja régi helyiségeit. Miután megvizsgálták a mérnökök, megállapították, hogy a híres orfeumnak legalább egy félévre be kellene zárnia, amíg a munkálatok tartanak. A tulajdonosok ebbe nem akartak belemenni. Ennélfogva a kérdést ekképen oldották meg: az igazgatóság elfogadta azt a tervezetet, mely szerint az átalakítási munkálatok tizenhat hónapig tartanak, de kikötötte, hogy közben játszhatnak a helyiségben, így most, míg benn a jazz-band zúg és a táncosok ugrálnak, a kőművesek szorgalmasan dolgoznak. A nézők feje fölött emelődaruk csikorognak. Egyébként a híres orfeum már alig nevezhető párizsinak vagy franciának. Ízig-vérig amerikaivá lett. Műsora is erősen tengerentúli, hiányzik belőle a gall szellem, a francia kedély szikrázása. A legutóbbi kimutatás szerint a Folies Bergéresben eddig 10 millió amerikai fordult meg. (Ilyesmivel a Broadway egyetlen színháza sem dicsekedhet.) * •» A fiatal szerző benyújtja drámáját azigazgatónak. — Igazgató úr — mondja —, nem azért, mert én írtam, de a drámám remekmű. Hőseim egytőlegyig meghalnak a harmadik felvonás végén. — No és kik szerepelnek aztán a negyedik és ötödik felvonásban? — kérdezi az igazgató. — Azoknak a kísértetei, akiket megöltem a harmadik felvonásban.* A színész híres pumpoló hírében állt. Barátai úgy menekülnek előle, mint a döghaláltól. Egy napon megfogja egyik kollégáját. — Jaj de örülök, hogy találkozom veled. Nagy szívességet kérnék tőled. — Mit akarsz? — Adj nekem kölcsön ötven pengőt. — Ötven pengőt? És mit csinálsz vele? — Egyszer és mindenkorra rendezni akarom vele az adósságaimat... * A kecskeméti színház bérlete. A kecskeméti színházi bizottság most tárgyalta a színház bérletére beérkezett ajánlatokat és úgy döntött, hogy Miklósi Imrét, Újpest, Kispest és Veszprém városok színházainak igazgatóját, ajánlja a polgármesternek kinevezésre. A javaslat értelmében a polgármester Miklósi Imrét már kinevezte a kecskeméti színház igazgatójává. * Világ pályázat. Párizsból jelentik: A „Revue Internationale du Theatre et des Beaux-Arts“ drámapályázatot ír ki, amelyen az egész világ drámáiról résztvehetnek, mindenki a saját anyanyelvén. Semmiféle feltételt nem szabnak sem a darab témája, sem a felvonások beosztása, sem pedig a jelenetezés szempontjából; a darabnak csupán egy egész estét betöltő előadásra kell alkalmasnak lennie. Az egyes országokból érkező pályaműveket először külön bizottságok bírálják meg, amelyeket a megfelelő nemzetek Párizsban élő személyiségeiből alakítanak meg. Minden bizottság kijelöli a nemzetétől érkezett pályaművek közül a tíz legkiválóbbat. Csak ezután lép működésbe a központi bizottság, amely a nemzeti bizottságok által ajánlott művek közül kiválasztja a díjazásra érdemest. A pályaműveket álnévvel kell aláírni és mellékelni kell a küldeményhez egy lezárt borítékot, amelyre kívülről rá kell írni az álnevet vagy jeligét és a beküldő nemzetiségét, belül pedig a nevet és a pontos lakáscímet kell tartalmaznia. A legjobbnak talált darab valamelyik párizsi nagyszínpadon francia nyelven kerül előadásra, a sorban következő tizet pedig a „Revue Internationale du Théatre et des Beaux-Arts“ füzeteiben fogják közölni. Az egyes darabok íróinak szerzői jogai minden országban épségben maradnak. A pályázatok benyújtásának határideje 1930 október 31-én éjfélkor jár le. A pályázatra szánt küldeményeket a Revue Internationale du Théatre et des Beaux-Arts címére, Párizs, 27, Rue Saint-Georges, kell beküldeni. •ESTI HIRLAP 1930. május 22., csütörtök. Szimfáázi rigmusok. Centenárium. Sába királynőjét ragyogni Hozza harsonás, bíbor bárka. Szerzőjén századév sem fog ki, Mert Goldmark: — az egy arany márka! Zsendüt már Ligetünk. A Ligetbe is behatol A barátságos kikelet: Virág nyílik, madár dalol — És béke leng a Föld felett . . . Másodvirágzás. Mennyi szép lány hoppon marad, Szinte valóságos talány. Tetszést, sikert miképp arat Másodszor is A csúnya lány? (Dalamér.) * Signum laudis Kardosa Géza debreceni színigazgatónak. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére megengedte, hogy Kardoss Géza debreceni színigazgatónak a színművészet terén szerzett érdemeiért elismerését tudtul adják. * Mozgalom a zenejogdijak ellen. Ily című szerdai hírünkre annak megállapítását kérik, hogy a vendéglős- és kávésipari érdekeltségek a zenejogdíjak ellett semmiféle mozgalmat nem indítottak. Győrben ugyan felmerült annak szüksége, hogy bizonyos ellentéteket elintézzenek, de ezeket minden zökkenő nélkül, simán el is intézték. * Az angol királyi pár a német vendégtársulat előadásán, Londonból jelentik. A királyi operában a német operatársaság vendégszereplésével szerdán adták a Denevért Az a körülmény, hogy a Covent Garden-operában az angol királyi pár is megjelent, nagy eseménnyé avatta az előadást. Az a tény, hogy a király és a királyné ma először jelentek meg az 1924. óta vendégszereplő német opera előadásán, valamint az a körülmény, hogy a Denevér előadása a korona külön óhajtására történt, az estének a művészi jelentőségén túlmenő jelleget kölcsönzött és egyik megnyilvánulása a német-angol kapcsolatok állandó javulásának. Ma, csütörtökön, este HONTHY HANNA Víg özvegy Városi Színház * Ellák. A korán elhunyt Harsányi Kálmán maradandó értékű tragédiája, az Ellák, vasárnap este újból helyet kap a Nemzeti Színház műsorán, mégpedig díszelőadás keretében, amelyet a Hadviselt Közszolgálati Alkalmazottak rendeznek a kormányzó tiszteletére. Odry Árpád alakítja a tragédia címszerepét, a többi főszerepet pedig Hettyey Aranka, Tasnády Ilona, Kürti József, Mihályfy Béla, Tímár József, Abonyi Géza, Nagy Adorján, Fehér Gyula, Gál Gyula, Mihályfy Károly, Környey Paula, Sugár Károly, Bartos, Szathmáry, Bodnár, Onody, Pataki és Gabányi játsszák. A CSÚNYA LÁNY Márkus—Vadnay—Harmath legvaulatságosabb operettje kerül szinte minden este 8 órakor a Fővárosi Művész-Színházban, Biller Irén, Kabos, Szilágyi ,Harcsa, Delly, Gázon, Hadd felléptével. * Díszelőadás Óbudán. Jövő szerdán este az óbudai Kisfaludy Színház díszelőadást rendez a magyar színészet veteránjának, Deréky Antalnak 83-ik születésnapja alkalmából. Az ünnepi est műsorát a legváltozatosabb számok tarkítják, amelyek mindegyikében a fővárosi színésztársadalom legkiválóbb tagjai lépnek föl, élükön Fáy Szerénával, a Nemzeti Színház örökös tagjával. * Holnap, pénteken két bemutató a Városi Színházban. I. Donizetti: Szerelmi bájital. II. Bethlen Margit grófnő pantomimja: A két angyal. Az érdekes bemutatóra jegyek a színház pénztáránál és a jegyirodákban válthatók. Helyárak 60 fillértől 6 pengőig. * Jubileumi díszelőadás a Városi Színházban. Május 26-án mutatja be a Városi Színház Liszt Ferenc örökbecsű oratóriumát, a Szent Erzsébet legendáját. Az oratórium a wartburgi templom hat freskójának alapján hat részre oszlik: I. Erzsébet megérkezése Wartburgba, II. Lajos őrgróf, III. Keresztes lovagok, IV. Zsófia őrgrófnő, V. Erzsébet, VI. Erzsébet eltemetése. A Lajos őrgróf részben a híres rózsa csodát zenésíti meg a mester. Wagner Richard szerint ezt a zenét nem is írta, hanem elimádkozta. A műben régi egyházi témák mellett magyar motívumok is szerepelnek. Ilyen emelkedett szellemű zenei mű, mint a Szent Erzsébet legendája, alig akad a zeneirodalomban. A színház érthető izgalommal készül a nagyszabású hangversenyre. A grandiózus mű magánszólamait Kováts Ilonka, Ecker Szidi, Csóka Béla és Welser Tibor, a karrészeket pedig az Egyetemi énekkarok éneklik. Vezényel Vaxzy Viktor* * Istenfélő Manasse. Most szombaton ezen a címen 3 felvonásos drámát mutat be az óbudai Kisfaludy Színház. Szerzője Jávor Bella. A darabról, azok, akik ismerik, igen jó véleménnyel vannak. Témáját az oroszországi zsidó életbőlvette.