Pesti Hírlap, 1930. június (52. évfolyam, 123-145. szám)

1930-06-05 / 126. szám

18 PESTI HIRLa? 1930. június 5., csütörtök. Miért kell a fedett tenniszpálya ? Kertész János, a Tennisz Szövetség főtitkára a fehér sport égető problémájáról. — A Pesti Hírlap munkatársától. — A­ magyar tenniszsport válságos helyzetéről és a megoldás módjáról már több tennisz-vezérember nyilatkozott a Pesti Hírlap hasábjain. Munkatársunk­nak most alkalma volt hosszabban megvitatni a leg­sürgősebb tennisz-problémákat, főleg pedig a fedett­pálya kérdését, Kertész János kormányfőtanácsossal, a Szövetség főtitkárával, aki nemzetközileg is el­ismert szakértője minden tennisz-kérdésnek. Kertész János a következőkben foglalta össze véleményét: — A fedett tenniszpályákról eddig megjelent nyilatkozatokhoz kevés hozzátennivalóm van. Úgy Kelemen Aurél, mint Vásárhelyi Jenő cikkeiben fog­laltakkal majd mindenben egyetértek, csak a hely­­i választás tekintetében van külön nézetem. Vélemé­nyem szerint a fedett pályáknak a Margitszigetre való elhelyezése éppen olyan elhibázott dolog volna, mint amilyen elhibázott megoldás a fedett uszoda a Margitszigeten. Tagadhatatlan ugyan, hogy közönségünk tisz­tán megszokásból a margitszigeti pályákat és verse­nyeket szívesebben látogatja, mint a másutt rende­zett mérkőzéseket, de hála Istennek, haladt már annyira a magyar tennisz közönség sportszakismerete, hogy gondolkodás nélkül fogja felkeresni a Széna­téri, Horthy Miklós-úti vagy Népligeti pályákat is, ha ott egy nagy nemzetek közötti, Davis Cup mérkő­zés kerül eldöntésre, vagy Cochet, Lacoste, Borotra, Tildén fog mérkőzni a magyar éljátékosok vala­melyikével. Eddig csak azért n­em volt a Margit­szigeten kívül rendezett mérkőzéseknek közönsége, mert anélkül, hogy a versenyzőket bántani akarnám, az ezeken a versenyeken évek óta szereplő ugyanazon versenyzők játékát már unos-untig ismeri a buda­pesti közönség. Ugyanígy leszünk a fedett pályá­val­­is. A fedett pályán való játék — októbertől már­ciusig — arra az időre esik, amikor a tavasszal és nyáron megbűvölően vonzó Margitsziget nem gya­korol még külön vonzóerőt a nagyközönségre. El­tekintve attól, hogy a versenyzők, akik esténkénti tréningre járnak a fedett pályákra, szívesebben fog­ják felkeresni a városban — bárhol levő pályákat a szigeti pályák helyett —, ahonnan tréning után eső­ben, szélben, hóban, fagyban végig kell sétálniok a télen kopár, szeles szigeten és hídfeljárón, amíg valamelyes közlekedési eszközhöz jutnak. Nem való­színű ugyanis, hogy a versenyzők napi autóköltségeit egyesületeik­ vállalnák. Ugyanígy fog gondolkozni a közönség is és bizony a február végi országos fedett­pálya mérkőzések közönsége egy emberrel sem lesz több a margitszigeti fedett pályán, mint a város­ligetin. Természetes, a jelenlegi városligeti meg­oldást csak végső szükségből vélem fenntarthatónak addig, amíg egy megfelelő, öltözőkkel ellátott, mo­dern fedett pályacsarnokunk lesz a városban, annak egy könnyen megközelíthető helyén. Hogy a fedett pálya nélkül nincsen haladás a tenniszsportban, azt minden józanul gon­dolkodó sportember megérti. Lehetetlen a haladás egy oly sportban, — amely éveken át kitartó, komoly munkát és tanul­mányt kíván — akkor, ha azt félévig nem gyako­rolhatjuk. Külföldön ma már mindenütt számos­­fedettpálya áll a versenyzők rendelkezésére. A mi versenyzőink pedig egy-kéth­etes, több ízben meg­szakított napi félórás, egyórás tréningek után álla­nak ki a japánok ellen, akik egész télen szakadat­lanul versenyeznek és dolgoznak, versenyről-ver­­­senyre járva, vagy naponta három-négyórás fedett­pálya tréninget tartva. Természetes, hogy ilyen ,­előkészületek“ mellett lehetetlen, hogy eredményt érhessünk el, akkor, ha a sorsolás véletlen szeszélye egy erősebb ellenfélt állít velünk szemben a Davis Cup serlegtorna első fordulójában. Pedig sok u. n. diplomáciai sikernél nagyobb horderejű egy ma­gyar Davis Cup-csapatnak győzelmes szereplése akár idehaza, akár külföldön. Az egész világsajtó figyelemmel kiséri, várja és regisztrálja az eredmé­nyeket. Külföldi versenyzőink, Kehring, Zsigmondy, Cséry, Madarász, —­ többet használtak szerepléseik­kel a magyar nemzetnek, nem egy szürke — a tit­kolódzás homályába vesző — diplomatánál, sőt a külügyminiszter igazán nagyon bölcsen tenné, ha a rendelkezésére álló propaganda-alapból segítené az igazi, eredményes külföldi propagandát végző magyar tenniszgárda fejlődéséhez annyira szüksé­gelt fedett pályák felépítését. Nem hiszem, hogy a miniszter, aki maga is aktív tenniszező, aminthogy aktív tenniszezők Horthy Miklós kormányzón kívül gróf Bethlen István miniszterelnökünk és Gömbös Gyula had­ügyminiszterünk is — mondom, nem hiszem, hogy ha kormányunknak a sportok nemzetközi jelentősé­gét megértő és elismerő tagjait erre felkérnék, bár­melyik is ne járulna hozzá készségesen, hogy fe­dett pálya­álmunk végre valahára valóra váljék. . Hiszen ma, amikor a sport a honvédelem egyik legfontosabb eszköze, minden befektetés, amit a magyar sport ér­dekében teszünk, a hazánk érdekében történt befektetés.­­Amikor pedig egy fedett tenniszcsarnokot óhaj­tunk felépíteni, ugyanakkor mérhetetlen szolgálatot teszünk a vívó, ökölvívó, birkózó, asztali tennisz­­sportnak is, mert" egy pár ezer nézős, tribünökkel körülvett, két hárompályás fedett tenniszcsarnok ideálisan szolgálhatná a vívó-, birkózó-, ök­ölvívó- és asztali­tennisz-sport érdekeit is,­­ hiszen állandó a panasz, hogy megfelelő férőhely hijján nem lehet elég nagyszabású mérkőzéseket rendezni. Hogy a fedett pálya felépítésének praktikus megoldásához is hozzászóljak, nézetem szerint ezt a kérdést csakis megfelelő kamatmentes államse­géllyel lehet megoldani. A bankkölcsön még meg­fizethetetlen drága, bankjaink — sajnos —­ nincse­nek abban az anyagi helyzetben, hogy altruisztikus alapon szolgálhassák a sportideálokat. Valamely bankvállalkozásban tehát megoldást bajos volna el­képzelni. Pedig azt hiszem, mint befektetés is meg­hozná a gyümölcsét egy ilyen fedett pálya építke­zés, különösen akkor, ha egy nagyobb üres házte­lekre építendő bérházak között mint fedett souter­­rain, földszintes és félemeleti udvari kiképzésben volna elhelyezhető a tribünös center court, fedett pályák, vívó, birkózó, ökölvívó, asztali tennisz tréninghelyiségek, megfelelő öltözőkkel, stb. A bér­ház egy része mint a sportolók részére épített sport­szálloda (sport boarding house) ugyancsak jövedel­mező vállalkozás lehetne, nemkülönben jövedelmező volna az ilyen nagy, állandóan látogatott sport­teleppel, szállodával és bérházzal kapcsolatos kávé­házi és vendéglői vállalkozás. A bérháztömbnek kevésbbé értékes udvari soulerrain, földszinti és félemeleti helyiségeiből bő­ven kiternének a különféle sportágak gyakorló és tréninghelyiségei, öltözői, fürdői,­­ akár admi­nisztratív szövetségi célokat szolgáló irodahelyisé­gei is. A többezer nézőt magába foglaló tribünökkel megépített center court —­ esetleg hármas pálya — mérete, 40 méter X 60 méter még fedett hockey­­pályának, torna, athletikai és egyéb mérkőzéseknek is megfelelne. Nagyobb gyűlések, monstre­ hangver­­senyek megtartására szintén alkalmas volna egy ilyen nagy befogadóképességű csarnok. Sajnos, mi, a sport szerény napszámosai, csak ideákkal jöhetünk, csak tervezgethetünk, szőhetjük álmainkat tovább,­­ a megvalósításhoz háromra volna szükség: pénzre, pénzre és pénzre. Ezzel pe­dig a mostohán kezelt magyar tenniszsport, sajnos, nem rendelkezett soha és sajnos, belátható időn belül nem is fog rendelkezhetni. Amikor bennünket súlyos probléma elé állít egy két-háromszáz pengős hiány, amely meghiúsítja, hogy vidéki egyesület igyekvő, tanulni akaró, tehetséges játékosait pár hétre szövetségi trénerrel láthassuk el, amikor ne­hézséget okoz egy-két versenyzőnknek külföldi sze­repeltetése, amikor a szövetség költségvetését felbo­rítja egy angol-magyar mérkőzés deficitje, amikor fedezet híjján le kell mondanunk kötelezően meg­ígért nemzetek közötti mérkőzésünket, akkor sajnos, gondolni sem lehet arra, hogy a szö­vetség saját anyagi erejére támaszkodva va­lósítsa meg a fedett pályák égetően szük­séges tervét. A magyar sportnemzet, minden sportban ki­termeli a maga kiválóságait, csak meg kell adni a fejlődés lehetőségét. Fedett pálya nélkül pedig a magyar tenniszsport nem fejlődhetik. Hoszú, fárad­ságos, tövises utat tett meg a tenniszsport és vele a tenniszszövetség, amíg elérkezett addig, hogy végre nem játéknak tekintik ma már­ a hivatalos körök a te­niszt, hanem sportnak. A nyers erő sportjaival persze nem hasonlítható össze az eszté­tikus, könnyed mozgásokkal, finom változatokkal járó tennisz, pedig itt is csak edzett test, fegyelme­zett elme érhet el eredményt. Nem a nyers erő, ha­nem fokozott idegmunka, gyorsaság, elhatározás, az akaraterő koncentrálása, a hajszálnyi precizitás az irányadó. A tennisz a sportok egyik leginkább kifinomo­dott ága, de egyúttal a tennisz egyike a legdrágább sportoknak is, össze sem lehet hasonlítani az athle­­tikával vagy futballal, mi pedig csakis a középosz­tály sportolóira számíthatunk, hogy belőlük nem­zetközi viszonylatban is számottevő reprezentánso­kat tudjunk kitermelni,­­ sajnos, a magyar közép­­osztály nincs abban a helyzetben, hogy megenged­hetné magának egy-egy arravaló fejlődésképes játé­kosának állandó külföldi szerepeltetését, tréningjét. Fel kell tehát építenünk a fedett pályákat mindenképen. Fedett pálya nélkül nem fejlődhetik tovább a magyar tenniszsport és visszaesünk ismét az isme­retlenség homályába, ha nem tudunk lépést tartani a külföld fejlődésével. Külföldi eredményes szereplésünk pedig nem­csak a tenniszsport érdeke, hanem elsősorban magyar nemzeti érdek. Ezért hiszem és remélem, hogy sporthoz értő kormányunkban meglesz a jóakarat és állani fog nemsokára a fedett pálya, minden ma­gyar tenniszező álma és reménysége. TORNA. Elmarad a pünkösdi országos tornaünnep. A Magyar Országos Torna Szövetség kénytelen volt június 9-re tervbe vett tornaünnepélyének megtartását ebben az évad­ban elejteni, az időközben hirtelen beállott meleg időjárás miatt, amely a tömegeknek esetleg forró napsütésben való felvonultatására, valamint szertornázásra nem alkalmas. KERÉKPÁR Szekeres ötven kilométeren is legyőzte Bohrert. A Millenáris­ pályáit kedden este Szekeres (Postás SE) is­mét bebizonyította, hogy jobb mint a svájci Bohrer és a német Reim. Huszonöt kilométeren már verte a két idegen versenyzőt, most meg az öt­ven kilométeres távon kényszerítette őket megadásra. A magyar bajnok káprá­zatos stílusban és ügyes taktikával versenyzett. Mind­annyiszor kibújt a csapda alól. Huszonöt kilométernél ez az eredmény: 1. Szekeres Postás SE (vez. Nagy) 21:12, 2. Reim Németország (vez. Bartos) 650 m. h., 3. Mazák MTK (vez. Tóth II) 870 m. h., 4. Bohrer Svájc (vez. Wittig) 2520 m. h. A második huszonöt kilométer is Sze­keresé, aki végül biztosan győz. Az eredmény az 50 kilo­méteren : 1. Szekeres PSE (vez. Nagy) 40:47, 2. Bohrer Svájc (vez. Wittig) 80 m. h., 3. Reim Németország (vez. Bartos) 1820 m. h. 4. Mazák MTK (vez.­­Il­óth II) 2850 m. h. További eredmények: 20 km. párosverseny: 1. Lovacs— Pelvássy MTK 37 p. 2. Németh—Zakariás BSE 22 p., 3. Nagy—■ Denczler FTC 13 p., 4. Szenes—Nemesi MTK—Postás SE 8 p., 5. Vida I.—Peck BSE—Postás SE 8 p., 6. Velvárt—Mannheim MTK—TTC 3 p. Flyerverseny: 1. Pregartner LKK u. 200 m., 14.4 mp., 2. Kies DSE, 3. Joachim MTK, 4. Adamik BSzKRT. KITTER '#s­kerthelyiségében I., Horthy Miklós­ út 48. győri LAKATOS MIS! és JONI zenekara muzsikál. Ászt elrendelés : Lágymányos 19­32. 7727 LABDARÚGÁS. Takács II. a hollandok ellen sem fog szerepelni. Szerdán este a tervbevett trial helyett csak egészen könnyű kondíció-tréning volt, mert az egész napon át zuhogott eső vigasztalan állapotba helyezte a trial szín­helyét. Takács II. bejelentette, hogy még nem frt és ezért kérte, hogy szereplésétől eltekintsenek. Reichardt Ottó szövetségi alelnök, a válogató­ bizottság elnöke, Auert jelölte ki Takács helyére. Több változás nincs. A tartalékok nagy részét felmentették, tehát résztvehetnek klubjuk pünkösdi mérkőzésein. Csütörtökön két elsőosztályú amatőrbajnoki mérkőzést tartanak meg. Az MTK a „Budapest" SE csapatát látja ven­dégül, míg az F. Vasutas pályájára a Postás-csapat látogat el. Mind a két mérkőzés este fél hatkor kezdődik. Nemzetközi munkásmérkőzés lesz vasárnap a Kőbányai­úti MÁV-pályán, ahol a Franklin csapatának a Wiener Ar­beiter Sport Club az ellenfele. A budapesti osztályozó mérkőzés az Attila és a Vasas kö­zött pünkösd hétfőjén lesz az MTK-pályán este fél hatkor. A Hungária túracsapata pénteken indul útnak. Az első állomás Párizs lesz, ahol pünkösd két napján meccset játsza­nak a kék-fehérek, majd Cherbourgból kelnek át az óceánon és Newyorkból tovább vezet útjük Mexikó felé. A túracsapat tag­jai: Ujváry kapus, Nagy és Kocsis hátvéd, Kiéber, Ke­mmer, Wéber, Sebes fedezet, Kalmár, Barátky, Varga, Ticska, Hirzer, Skvarek, Hauer és Bihámy csatár s a magyar-holland mérkő­zést követően Mandl hátvéd és Fehér, a III. kerülettől kölcsön­vett kapus, indul a csapat után, végül Newyorkban csatlako­zik még a közben a Hungáriához leszerződött Ballantyn II- skót válogatott csatár. A Sabaria—Bástya kupamérkőzést pünkösd hétfőjén tart­ják meg Szombathelyen. EVEZÉS: Ted Phelps az új sculler-világbajnok, aki a két év előtt az ausztráliai Goodsell ellen győztes angol Bert Berryt szombaton a Themzén 4 és fél mfd.-es távon jó har­minc hosszal győzte le. Phelps ideje 22 p. 45 mp. volt. A főiskolai nyolcasok most megtartott próbaversenyén a két tudományegyetemi nyolcas közül a BEAC nyolcasa győzött a BEAC-től különálló tudományegyetemiek ellen s igy tehát a pünkösd vasárnapi városon keresztül vezető nyolcasversenyen a BEAC képviseli a Pázmány Péter budapesti tudományegyetem színeit. . ÚSZÁS. Taris közel Arne Borg világrekordjához. A Nizzá­ban rendezett úszó versenyben 400 méteren Taris is indult. A kitűnő francia úszó ellenfele Costoli, a legjobb olasz úszó volt, aki 4 p. 56 másodperces idejével­ megszorította Tarist és 4 perc 51 másodperc kiúszására kényszerítette. A nagynevű francia bajnok ezen eredményével csak hét­tized másodperccel maradt el Arne Borg 4 perc 50.3 má­sodperces világrekordjától. A 100 méteres mellúszásban 1­0. 19 mp. alatt Cartonnet új mellúszórekordot állí­tott fel. VIVAS Tíz tisztvivő vesz részt az ostendei tiszti Európabaj­­nokságokban. A július 12—18-ika között Ostendében el­döntésre kerülő tiszti Európa-bajnoki versenyekre a hon­védség tíz tisztvivőt küld ki. A bajnokságokban induló tisztek névsora a következő: vitéz Rády alezredes, Pillér, vitéz Uhlyarik, Gfellner, Kálnitzky G. századosok, Nagy Ernő folyamőrkapitány, Hatz József, Idrányi, Maszlay és Hám­ory századosok. Csütörtökön indul Varsóba a tiszti vivócsapat. Vincze ezredes vezetése alatt pénteken útra kel az a magyar katonatiszti vivócsapat, melyet a magyar honvédség a lengyel hadsereg meghívására a Varsóban pünkösdkor rendezendő magyar-olasz tiszti csapat vivóversenyére lel­küld. A csapatba­n. Rády alezredes, Pillér, Gfellner és Kálnitzky Gusztáv századosok, továbbá Nagy Ernő fo­lyamőrkapitány nyertek beosztást. Gyermeknyaralás**■ —und asszam Di Jj[ tilVVv Nemes-féle Családi Gyermekotthon | Orvosi felügyelet. 8m Budapest^VR.^Jávo.­uVa 5/7.

Next