Pesti Hírlap, 1931. február (53. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-01 / 26. szám

. Ezen a nagy folton is, a kevert magyar­­szerb vidékeken is, mint Jugoszlávia más vi­dékein is mindenütt tilos a közigazgatásban és a törvénykezésben a magyar nyelvet használni. Olyan helyeken, ahol egyetlenegy szerb ember nem lakik az importált jegyzőn, adóbiztoson, dobrovoljácon kívül, ahol éppen úgy csak ma­gyarok laknak, mint Egerben, vagy Debrecen­ben, a községházán csak szerbül szabad be­szélni. Olya­n k­örökben, ahol magyar a vádlott, magyar a duett, magyarok a tanuk kivétel nélkül, magyar a két ügyvéd, magyar az orvos­szakértő, magyar a fegyverszakértő, sőt a bíró és a jegyző is tudnak magyarul, a tárgyalás szerb nyelven folyik. Hallom, nem mindennapi bábér egy ilyen tárgyalás. Nemrégen tárgyaltak egy ügyet, ahol a bű­nper eldöntése az orvosszakértő vélemé­nyén fordult meg. Az orvosszakértő nem tudott szerbül. És a szakvéleménye rendkívü­l kompli­kált volt, hajszálfinom tudományos disztinkció­kon múló. Ezt a szakvéleményt az orvos el­mondta­ magyarul, a tolmács elismételte szer­bül, az elnök diktálta szerbül s a jegyző az el­nöktől hallottakat beirta a szerb jegyzőkönyvbe. Szép kis igazság sül ki az ilyen tárgyalásból. Szóvá tettem ezt egy szerb úriember előtt. Vállat vont. Azt mondta, hogy elszigetelt ese­tekből nem lehet általános következtetéseket le­vonni. A magyarság meg lehet elégedve nyelvi szabadságával, hiszen például Jugoszlávia be­engedi határain a magyar könyveket. Ez csak elég szabadság. Persze feltéve, hogy a könyv­ben nem foglaltatik államellenes izgatás, pél­dául kommunista propaganda. Ez meglepett. Megkérdeztem magyar oldalon is, hogy igaz-e ez, vagy sem. Hát a szerb úriember igazat mon­dott, mégsem mondott igazat. Mert a papiro­son így van, de a papírigazság gyakorlati vég­rehajtása másképen fest. Egy bácskai magyar ügyvéd például olyan üzleti szívességet tett a barátjának, amiért nem akart pénzt elfogadni. A lekötelezett jóbarát tehát úgy viszonozta a szívességet, hogy megrendelte Budapestről egy hires magyar író összes műveit. A pénzt át­utalta­­— nem csekély utánjárással — a buda­­­­pest­i kön­y­v­kiad­ó^é^nek és ny­ugodt, volt, hogy a dolgot elntézte. Mivel azonban az ügyvéd ud­varias köszönete a megemlékezésért betekül át elmaradt,, ő vgi^hjpgy szob^bazti^ g^' ajándékot és erre kitűnt, hogy a könyvek nem jöttek meg. Az ügyvéd megreklamálta a könyveket, mire a könyvkiadócég közölte, hogy a suboticai pos­taigazgatóság „tilos“ jelzéssel visszaküldte a küldeményt, a pénz rendelkezésre áll. Az ügy­véd nem hagyta annyiban a dolgot. Felment a postaigazgat­óhoz. Ott azt a felvilágosítást kapta, hogy a könyveket a postai cenzor vissza­küldte, mert esetleg kommunista izgatás lehe­tett bennük, azt viszont, hogy kommunista irá­nyúak voltak-e a könyvek, a cenzor csak a könyvek elolvasása után állapíthatta volna meg, már­pedig egy jugoszláv közh­ivatalnokot nem lehet arra kötelezni, hogy magyarul tudjon. (Folytatjuk.) A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház­ pénzügyi és közigazgatási bizott­sága február 4-én, szerdán délután együttes ülésen foglalkozik a pénzügyminiszternek az állami egye­nes adókról szóló hivatalos összeállításával. Utána az igazságügyi és pénzügyi bizottság a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló pénzügyminiszteri jelentést tárgyalja ,majd a pénzügyi bizottság külön ülésben a pénzügyminisz­ter különböző jelentéseivel foglalkozik. A mentelmi bizottság szerdán délelőtt 11 órakor Kiskos István mentelmi ügyével foglalkozik, majd Peyer Károly ügyét tárgyalja, akit a Ház a mentelmi bizottság elé utasított. 2+1 LÁMPÁS KOMPLETT anyag 2 csöves, finom beilllítású k­g.sziget­lésű réz forgóval, rétegszigetelésű hálózati transz­formátorral, Astra kisfrekvencia transformá­­torral, Eri­­csön ME-Ofi blokkokkal, RV 4X00, vagy AR 4100-as modern váltóáramú csővel, át nem égő huzal ellenállásokkal, szekrényei, tehát egy komplett 2 forgós kivitelű, n­agy tel­­jesítményű­ külföldvevő rés­zére kapcsolási rajzzal együtt csak rövid ideig . . . » P 2+-1-CS külföldvevő csövel együtt ..­­ .. P 60 2-es csöves helyi vevő, 3 csővel együtt . . . • P 45.— Egyenáramú forgókondenzátoros telepnélküli rádió, 2 csővel együtt.........................................................P 38.— Ugyanaz külföldvevő nyitelben 3 forgóvá.) P 58— EGOO-os át/ nem égő huzal ellenállás hálózati készü­lékhez­ és anódpótlóhoz . ? P —.40 XO.OuO'ee át ego friual elenállás..................P i­zgsébetköru­ti Rádióház­ és Laboratórium. Ergsébet frontt 36- PESTI HÍRLAP 1931. február h, vasárnap. Hunter Miller, a trianoni hamisítások koronatanújának levele a Pesti Hírlap revíziós albumáról. Legutóbb ezen a helyen Mr. Bruce-nak, a Nemzetközi Határmegállapító Bizottság vezértitká­rának kijelentését idéztük, aki egy német képviselő előtt úgy nyilatkozott, hogy ha Párizsban a való­ságnak megfelelően lettek volna informálva Ma­gyarországról, akkor bizonyos, hogy egészen más békeszerződést kapott volna. Most a párizsi béke­­tárgyalásoknak egy másik résztvevője szólal meg, ugyancsak a Pesti Hírlap főszerkesztőjéhez írt le­velében, akit méltán nevezhetünk a trianoni poli­tikai hamisítások koronatanújának, mert birtoká­ban van a trianoni szerződésre vonatkozó összes tárgyalásoknak hiteles jegyzőkönyve. Ez a férfiú, akire bizonyára még sok hivatkozás fog történni a békerevíziós kampányban, Hunter Miller ameri­kai diplomata. Hunter Miller tagja volt a párizsi konferenciának s részt vett mindazokon az ülése­ken, amelyeken Magyarország új határairól dön­töttek; a tárgyalásokról hiteles gyorsírói feljegyzé­seket készített és azokat húsz kötetbe foglalva nem­régiben kiadta. Neki köszönhetjük, hogy az utó­kor számára hitelesen meg vannak örökítve azok a földrajzi, etnográfiai és politikai „felvilágosítá­sok“, amelyeket a cseh, oláh és szerb delegátusok Magyarországról a békekonferenciának adtak. Eze­ket a szemérmetlen valótlanságokat a konferencia tájékozatlan résztvevői hiteleseknek fogadták el és ezeknek alapján hozták meg a döntést azoknak a területeknek a hovatartozandósága kérdésében, amelyeket az oláhok, szerbek és csehek magukénak követeltek. A feltűnést keltő könyv adataiból kétségtelen hitelességgel tudjuk meg, hogy a kisantant pá­rizsi ügynökei milyen szemérmetlen hamisítások­kal terelték el a figyelmet Magyarország igazi néprajzi viszonyairól. Benes, Kramatz, Bratiami és Trumbics valósággal versenyre keltek, hogy ki tudja jobban becsapni a naivul tájékozatlan békebírákat, akiken valóban nem lehet csodál­kozni, ha nem voltak egészen bizonyosak afelől, várjon Temesvár Magyarországon van-e vagy Ázsiában? Hunter Miller tehát azzal, hogy megörökítette a történelem számára a kisántantnak ezt a bű­nös, perfidül vakmerő manőverét, nagy hálára kötelezte Magyarországot, mert az ő följegyzései perdön­tőek lehetnek az ügy újrafelvételénél. Hunter Mil­ler, aki ez idő szerint tekintélyes vezető állást tölt be a washingtoni külügyminisztériumban, irodal­­milag is sokat foglalkozik a békeszerződések re­víziójával és a Pesti Hírlap „Igazságot Magyar­­országnak!“ című könyvéből teljes hitelességgel tájékozódhatott arról, hogy milyen elképesztő igazságtalanságokat iktattak be a trianoni szerző­désbe. Lassan-lassan lehull a lepel a egész bűnös machinációról, amely behálózta egész Európa ak­kori vezetőit, akiktől ha különösebb jóindulatot nem is várhattunk ügyünkben, de föltehető, hogy autentikus adatok birtokában semmiesetre sem já­rultak volna hozzá néhány órai kedélyes vita után egy ország felosztásához, amely ezer éven át bé­kességben élt szomszédaival és amely mint bástya védte Európa nyugalmát és civilizációját a Kelet és a Balkán fenyegető veszedelmei ellen. Kih­asítás nem volt tekintettel sem Ausztria, sent Magyarország jogaira. Az előbbinek az igényeit valahogyan rendezték. Kevesebbet tudunk azon­ban arról a szétdarabolásról, amelynek Magyar­­ország esett áldozatául- Meggyőzően fejti ki ezt egy könyv, amelyet a Pesti Hírlap, Budapest, ve­zető lapja adott ki. A térképek egész sora tünteti fel az óriási területeket, amelyektől a trianoni szerződés Magyarországot megfosztotta. Veszte­ségei jóval nagyobbak, mint Németországéi. Ab­­­ban a részben, amelyet Csehszlovákiának enged­tek át, a lakosságnak kevesebb mint a fele volt tót, míg Jugoszlávia megkapott egy részt, ahol a lakosságnak ugyancsak a fele sem volt szer­­, és h­orvát keveredés. Vitán felül áll, hogy a ma­gyarok jogait majdnem tökéletesen figyelmen kí­vül hagyták. A legnagyobb igazságtalanságot mindazonáltal a Románia számára megítélt an­­nexió jelenti. Európa néprajzi térképe azt mu­tatja, hogy úgy a magyar, mint a román lakos­ságnak bizonyos része minden körülmények kö­zött kell hogy idegen uralom alá kerüljön. De mi magyar uralom helyett román uralom alá he­lyezni olyan nagy területeket, határozottan vesze­delem volt nemcsak Magyarországra nézve, de­ Európa többi részére is. Magyarország mindig egy civilizáltabb és jobban kormányzott ország volt, mint Románia és egy erős Magyarország biztos védelem sokféle politikai veszedelmekkel szemben. A trianoni béke keserű érzéseket ha­gyott hátra, amelyek nem szolgálják Európa bé­kéjét. .A határoknak bárminő megváltoztatása ez idő szerint talán lehetetlen volna. De ha igaz az a mondás, hogy semmi sincs elintézve, amíg nin­csen jól elintézve, akkor a magyaroknak olyan jogos követelésük van, amelyet nem lehet bizony­talan ideig semmibe sem venni. Z. KLEIN francia abbé, fré. Gratulálok a könyvhöz, amelyben oly sikere­sen kel hazája ügyének védelmére Nem lehetne ennél jobban bizonyítani, hogy mennyit szenve­dett a trianoni béleg folytán és mennyire kívána­tos úgy reá nézve, mint egész Európára nézve, hogy megfelelőbb bel­efik­eléseket szab­­anak. Igye­kezni fogok ezt a nagyszerű, védőbeszédet a kör­nyezetemmel megismertetni. Nem­ lehet azt mon­dani, hogy Európának mai térképe az élet és a történelem törvényeive­l ellentétben örökre meg­változhatatlan, de a bék­és mi­egoldásnak csak egy, módja van: az eszmék és erkölcsök haladása, amivel azt,­égy­ik el egyfelől hogy kifejlesszük, és megerősítsük a­ Népszövetséget, mint legfelsőbb bíróságot, hogy meggyőzzük a népeket arról, hogy nem lesz szükségük gazdasági korlátokra javaik kicserélésére, sem pedig megerősített határokra, hogy szabadon élhessenek. Magyarországnak épp­úgy mint Franciaországnak, valamint egész öreg kontinensünknek is végeredményben attól a meg­értéstől és jóakarattól függ a sorsa, amellyel siet­tetni tudjuk az európai föderáció létrejöttét. Madame de CHAMAUT, Párizs. Igen tisztelt Uram! A remek albumot végig­olvastam s áttanulmányoztam a térképeket, me­lyek a békekötés következtében Önöket ért területi és népességi veszteségeket, tüntetik föl. Ismerem Magyarországot, ott voltam, a pompás dunai kör­­meneten; tisztvettem­, a pesti Szent­ István-kör­­menetben is. Férjemmel együtt feledhetetlen em­lékekkel jöttünk haza onnan, . Sok barátunk van magyar földön és örökké lelkünkben, fog élni az a fogadtatás, melyben ott részünk volt. Francia­­ország katholikus népréte­ge mindig a legnagyobb rokonszenvvel viseltetett Ausztria-Magyarország iránt. Ki tudja megérteni, hogy amíg a­ háborút ellenző Magyarországot így széjjelszaggatták, ad­dig az Ausztriát háborúba taszító Németország csak egészen jelentéktelen területi veszteséget szenvedett? A szép album sokszor eszembe jut­tatja majd hazájukat, melyet megcsonkíto­an bár, mégis naggyá tesz a hazafias összetartás. HUNTER MILLER, a békekonferencia amerikai kiküldöttje Az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Nemzetközi Szerződések Osztálya. Kedves dr. Bégrády! Ma kaptam meg könyvét, a „Justice for Hungary11-t és nyomban válaszolok ön­nek, hogy köszönetemet és elismerésemet fe­jezzem ki ezért a gyönyörű kötetért, ame­lyet figyelmes érdeklődéssel fogok elolvasni. Már egy futó pillantás is elárulja azt a tu­dást és gondosságot, amelyet szerkesztésére fordítottak és a nagyszerű nyomdai munkát, amely szintén hozzájárult a gyönyörű ered­ményhez. Őszinte tisztelettel vagyok híve Hunter Miller, HARVEY PARNEL Arkansas állam kormányzója. őszinte köszönetemet fejezem ki a „Justice for Hungary" c. albumárt. A könyv illusztrációi valóban nagyon szépek, a tartalma pedig nagyon könnyen érthető. Igen sokat tanultam belőle Ma­gyarország történetéről és hálás vagyok, hogy volt szíves azt rendelkezésemre bocsátani. A PHILADELPHIA PUBLIC LEDGER Amerika egyik legelterjedtebb napilapja. Hogy az osztrák-magyar birodalom feldara­bolása majdnem fölér egy politikai­ bűnténnyel, azt már sokan elismerik. Kétségtelen, hogy azok­nak az államoknak, amelyeket belük kihasítot­­tak, van bizonyos igényük a ne­meti létre, de a Nyilatkozat. Az „Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, mint szövetkezet“, a budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróságnál vezetett kereskedelmi társas cégjegyzék­ben bejegyzett kereskedelmi társaság, a képviselőház 1931 január 30-iki ülésén dr. Marschall Ferenc ország­gyűlési képviselő úrnak a karteltörvényjavaslat kapcsán tartott beszéde során Friedrich István, Pakots József és dr. Ralsay Károly országgyűlési képviselő u­rak köz­­beszólásaiban az „állami tejszövetkezet“-tel, tehát nyil­ván vele kapcsolatban elhangzott nyilatkozatokra kény­telen ismételten nyilvánosan kijelenteni, hogy: sem tejkartelnek, sem más kartelnek nem tagja, az államtól semmiféle szubvenciót nem élvez. Budapest, 1931 január 31. Ország­os Magyar Tej­szövetkezeti Központ mint szövetkezet

Next