Pesti Hírlap, 1931. február (53. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
. Ezen a nagy folton is, a kevert magyarszerb vidékeken is, mint Jugoszlávia más vidékein is mindenütt tilos a közigazgatásban és a törvénykezésben a magyar nyelvet használni. Olyan helyeken, ahol egyetlenegy szerb ember nem lakik az importált jegyzőn, adóbiztoson, dobrovoljácon kívül, ahol éppen úgy csak magyarok laknak, mint Egerben, vagy Debrecenben, a községházán csak szerbül szabad beszélni. Olyan körökben, ahol magyar a vádlott, magyar a duett, magyarok a tanuk kivétel nélkül, magyar a két ügyvéd, magyar az orvosszakértő, magyar a fegyverszakértő, sőt a bíró és a jegyző is tudnak magyarul, a tárgyalás szerb nyelven folyik. Hallom, nem mindennapi bábér egy ilyen tárgyalás. Nemrégen tárgyaltak egy ügyet, ahol a bűnper eldöntése az orvosszakértő véleményén fordult meg. Az orvosszakértő nem tudott szerbül. És a szakvéleménye rendkívül komplikált volt, hajszálfinom tudományos disztinkciókon múló. Ezt a szakvéleményt az orvos elmondta magyarul, a tolmács elismételte szerbül, az elnök diktálta szerbül s a jegyző az elnöktől hallottakat beirta a szerb jegyzőkönyvbe. Szép kis igazság sül ki az ilyen tárgyalásból. Szóvá tettem ezt egy szerb úriember előtt. Vállat vont. Azt mondta, hogy elszigetelt esetekből nem lehet általános következtetéseket levonni. A magyarság meg lehet elégedve nyelvi szabadságával, hiszen például Jugoszlávia beengedi határain a magyar könyveket. Ez csak elég szabadság. Persze feltéve, hogy a könyvben nem foglaltatik államellenes izgatás, például kommunista propaganda. Ez meglepett. Megkérdeztem magyar oldalon is, hogy igaz-e ez, vagy sem. Hát a szerb úriember igazat mondott, mégsem mondott igazat. Mert a papiroson így van, de a papírigazság gyakorlati végrehajtása másképen fest. Egy bácskai magyar ügyvéd például olyan üzleti szívességet tett a barátjának, amiért nem akart pénzt elfogadni. A lekötelezett jóbarát tehát úgy viszonozta a szívességet, hogy megrendelte Budapestről egy hires magyar író összes műveit. A pénzt átutalta— nem csekély utánjárással — a budapesti könyvkiadó^é^nek és nyugodt, volt, hogy a dolgot elntézte. Mivel azonban az ügyvéd udvarias köszönete a megemlékezésért betekül át elmaradt,, ő vgi^hjpgy szob^bazti^ g^' ajándékot és erre kitűnt, hogy a könyvek nem jöttek meg. Az ügyvéd megreklamálta a könyveket, mire a könyvkiadócég közölte, hogy a suboticai postaigazgatóság „tilos“ jelzéssel visszaküldte a küldeményt, a pénz rendelkezésre áll. Az ügyvéd nem hagyta annyiban a dolgot. Felment a postaigazgatóhoz. Ott azt a felvilágosítást kapta, hogy a könyveket a postai cenzor visszaküldte, mert esetleg kommunista izgatás lehetett bennük, azt viszont, hogy kommunista irányúak voltak-e a könyvek, a cenzor csak a könyvek elolvasása után állapíthatta volna meg, márpedig egy jugoszláv közhivatalnokot nem lehet arra kötelezni, hogy magyarul tudjon. (Folytatjuk.) A képviselőház bizottságaiból. A képviselőház pénzügyi és közigazgatási bizottsága február 4-én, szerdán délután együttes ülésen foglalkozik a pénzügyminiszternek az állami egyenes adókról szóló hivatalos összeállításával. Utána az igazságügyi és pénzügyi bizottság a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló pénzügyminiszteri jelentést tárgyalja ,majd a pénzügyi bizottság külön ülésben a pénzügyminiszter különböző jelentéseivel foglalkozik. A mentelmi bizottság szerdán délelőtt 11 órakor Kiskos István mentelmi ügyével foglalkozik, majd Peyer Károly ügyét tárgyalja, akit a Ház a mentelmi bizottság elé utasított. 2+1 LÁMPÁS KOMPLETT anyag 2 csöves, finom beilllítású kg.szigetlésű réz forgóval, rétegszigetelésű hálózati transzformátorral, Astra kisfrekvencia transformátorral, Ericsön ME-Ofi blokkokkal, RV 4X00, vagy AR 4100-as modern váltóáramú csővel, át nem égő huzal ellenállásokkal, szekrényei, tehát egy komplett 2 forgós kivitelű, nagy teljesítményű külföldvevő részére kapcsolási rajzzal együtt csak rövid ideig . . . » P 2+-1-CS külföldvevő csövel együtt .. .. P 60 2-es csöves helyi vevő, 3 csővel együtt . . . • P 45.— Egyenáramú forgókondenzátoros telepnélküli rádió, 2 csővel együtt.........................................................P 38.— Ugyanaz külföldvevő nyitelben 3 forgóvá.) P 58— EGOO-os át/ nem égő huzal ellenállás hálózati készülékhez és anódpótlóhoz . ? P —.40 XO.OuO'ee át ego friual elenállás..................P izgsébetköruti Rádióház és Laboratórium. Ergsébet frontt 36- PESTI HÍRLAP 1931. február h, vasárnap. Hunter Miller, a trianoni hamisítások koronatanújának levele a Pesti Hírlap revíziós albumáról. Legutóbb ezen a helyen Mr. Bruce-nak, a Nemzetközi Határmegállapító Bizottság vezértitkárának kijelentését idéztük, aki egy német képviselő előtt úgy nyilatkozott, hogy ha Párizsban a valóságnak megfelelően lettek volna informálva Magyarországról, akkor bizonyos, hogy egészen más békeszerződést kapott volna. Most a párizsi béketárgyalásoknak egy másik résztvevője szólal meg, ugyancsak a Pesti Hírlap főszerkesztőjéhez írt levelében, akit méltán nevezhetünk a trianoni politikai hamisítások koronatanújának, mert birtokában van a trianoni szerződésre vonatkozó összes tárgyalásoknak hiteles jegyzőkönyve. Ez a férfiú, akire bizonyára még sok hivatkozás fog történni a békerevíziós kampányban, Hunter Miller amerikai diplomata. Hunter Miller tagja volt a párizsi konferenciának s részt vett mindazokon az üléseken, amelyeken Magyarország új határairól döntöttek; a tárgyalásokról hiteles gyorsírói feljegyzéseket készített és azokat húsz kötetbe foglalva nemrégiben kiadta. Neki köszönhetjük, hogy az utókor számára hitelesen meg vannak örökítve azok a földrajzi, etnográfiai és politikai „felvilágosítások“, amelyeket a cseh, oláh és szerb delegátusok Magyarországról a békekonferenciának adtak. Ezeket a szemérmetlen valótlanságokat a konferencia tájékozatlan résztvevői hiteleseknek fogadták el és ezeknek alapján hozták meg a döntést azoknak a területeknek a hovatartozandósága kérdésében, amelyeket az oláhok, szerbek és csehek magukénak követeltek. A feltűnést keltő könyv adataiból kétségtelen hitelességgel tudjuk meg, hogy a kisantant párizsi ügynökei milyen szemérmetlen hamisításokkal terelték el a figyelmet Magyarország igazi néprajzi viszonyairól. Benes, Kramatz, Bratiami és Trumbics valósággal versenyre keltek, hogy ki tudja jobban becsapni a naivul tájékozatlan békebírákat, akiken valóban nem lehet csodálkozni, ha nem voltak egészen bizonyosak afelől, várjon Temesvár Magyarországon van-e vagy Ázsiában? Hunter Miller tehát azzal, hogy megörökítette a történelem számára a kisántantnak ezt a bűnös, perfidül vakmerő manőverét, nagy hálára kötelezte Magyarországot, mert az ő följegyzései perdöntőek lehetnek az ügy újrafelvételénél. Hunter Miller, aki ez idő szerint tekintélyes vezető állást tölt be a washingtoni külügyminisztériumban, irodalmilag is sokat foglalkozik a békeszerződések revíziójával és a Pesti Hírlap „Igazságot Magyarországnak!“ című könyvéből teljes hitelességgel tájékozódhatott arról, hogy milyen elképesztő igazságtalanságokat iktattak be a trianoni szerződésbe. Lassan-lassan lehull a lepel a egész bűnös machinációról, amely behálózta egész Európa akkori vezetőit, akiktől ha különösebb jóindulatot nem is várhattunk ügyünkben, de föltehető, hogy autentikus adatok birtokában semmiesetre sem járultak volna hozzá néhány órai kedélyes vita után egy ország felosztásához, amely ezer éven át békességben élt szomszédaival és amely mint bástya védte Európa nyugalmát és civilizációját a Kelet és a Balkán fenyegető veszedelmei ellen. Kihasítás nem volt tekintettel sem Ausztria, sent Magyarország jogaira. Az előbbinek az igényeit valahogyan rendezték. Kevesebbet tudunk azonban arról a szétdarabolásról, amelynek Magyarország esett áldozatául- Meggyőzően fejti ki ezt egy könyv, amelyet a Pesti Hírlap, Budapest, vezető lapja adott ki. A térképek egész sora tünteti fel az óriási területeket, amelyektől a trianoni szerződés Magyarországot megfosztotta. Veszteségei jóval nagyobbak, mint Németországéi. Abban a részben, amelyet Csehszlovákiának engedtek át, a lakosságnak kevesebb mint a fele volt tót, míg Jugoszlávia megkapott egy részt, ahol a lakosságnak ugyancsak a fele sem volt szer, és horvát keveredés. Vitán felül áll, hogy a magyarok jogait majdnem tökéletesen figyelmen kívül hagyták. A legnagyobb igazságtalanságot mindazonáltal a Románia számára megítélt annexió jelenti. Európa néprajzi térképe azt mutatja, hogy úgy a magyar, mint a román lakosságnak bizonyos része minden körülmények között kell hogy idegen uralom alá kerüljön. De mi magyar uralom helyett román uralom alá helyezni olyan nagy területeket, határozottan veszedelem volt nemcsak Magyarországra nézve, de Európa többi részére is. Magyarország mindig egy civilizáltabb és jobban kormányzott ország volt, mint Románia és egy erős Magyarország biztos védelem sokféle politikai veszedelmekkel szemben. A trianoni béke keserű érzéseket hagyott hátra, amelyek nem szolgálják Európa békéjét. .A határoknak bárminő megváltoztatása ez idő szerint talán lehetetlen volna. De ha igaz az a mondás, hogy semmi sincs elintézve, amíg nincsen jól elintézve, akkor a magyaroknak olyan jogos követelésük van, amelyet nem lehet bizonytalan ideig semmibe sem venni. Z. KLEIN francia abbé, fré. Gratulálok a könyvhöz, amelyben oly sikeresen kel hazája ügyének védelmére Nem lehetne ennél jobban bizonyítani, hogy mennyit szenvedett a trianoni béleg folytán és mennyire kívánatos úgy reá nézve, mint egész Európára nézve, hogy megfelelőbb belefikeléseket szabanak. Igyekezni fogok ezt a nagyszerű, védőbeszédet a környezetemmel megismertetni. Nem lehet azt mondani, hogy Európának mai térképe az élet és a történelem törvényeivel ellentétben örökre megváltozhatatlan, de a békés miegoldásnak csak egy, módja van: az eszmék és erkölcsök haladása, amivel azt,égyik el egyfelől hogy kifejlesszük, és megerősítsük a Népszövetséget, mint legfelsőbb bíróságot, hogy meggyőzzük a népeket arról, hogy nem lesz szükségük gazdasági korlátokra javaik kicserélésére, sem pedig megerősített határokra, hogy szabadon élhessenek. Magyarországnak éppúgy mint Franciaországnak, valamint egész öreg kontinensünknek is végeredményben attól a megértéstől és jóakarattól függ a sorsa, amellyel siettetni tudjuk az európai föderáció létrejöttét. Madame de CHAMAUT, Párizs. Igen tisztelt Uram! A remek albumot végigolvastam s áttanulmányoztam a térképeket, melyek a békekötés következtében Önöket ért területi és népességi veszteségeket, tüntetik föl. Ismerem Magyarországot, ott voltam, a pompás dunai körmeneten; tisztvettem, a pesti Szent István-körmenetben is. Férjemmel együtt feledhetetlen emlékekkel jöttünk haza onnan, . Sok barátunk van magyar földön és örökké lelkünkben, fog élni az a fogadtatás, melyben ott részünk volt. Franciaország katholikus néprétege mindig a legnagyobb rokonszenvvel viseltetett Ausztria-Magyarország iránt. Ki tudja megérteni, hogy amíg a háborút ellenző Magyarországot így széjjelszaggatták, addig az Ausztriát háborúba taszító Németország csak egészen jelentéktelen területi veszteséget szenvedett? A szép album sokszor eszembe juttatja majd hazájukat, melyet megcsonkítoan bár, mégis naggyá tesz a hazafias összetartás. HUNTER MILLER, a békekonferencia amerikai kiküldöttje Az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Nemzetközi Szerződések Osztálya. Kedves dr. Bégrády! Ma kaptam meg könyvét, a „Justice for Hungary11-t és nyomban válaszolok önnek, hogy köszönetemet és elismerésemet fejezzem ki ezért a gyönyörű kötetért, amelyet figyelmes érdeklődéssel fogok elolvasni. Már egy futó pillantás is elárulja azt a tudást és gondosságot, amelyet szerkesztésére fordítottak és a nagyszerű nyomdai munkát, amely szintén hozzájárult a gyönyörű eredményhez. Őszinte tisztelettel vagyok híve Hunter Miller, HARVEY PARNEL Arkansas állam kormányzója. őszinte köszönetemet fejezem ki a „Justice for Hungary" c. albumárt. A könyv illusztrációi valóban nagyon szépek, a tartalma pedig nagyon könnyen érthető. Igen sokat tanultam belőle Magyarország történetéről és hálás vagyok, hogy volt szíves azt rendelkezésemre bocsátani. A PHILADELPHIA PUBLIC LEDGER Amerika egyik legelterjedtebb napilapja. Hogy az osztrák-magyar birodalom feldarabolása majdnem fölér egy politikai bűnténnyel, azt már sokan elismerik. Kétségtelen, hogy azoknak az államoknak, amelyeket belük kihasítottak, van bizonyos igényük a nemeti létre, de a Nyilatkozat. Az „Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ, mint szövetkezet“, a budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróságnál vezetett kereskedelmi társas cégjegyzékben bejegyzett kereskedelmi társaság, a képviselőház 1931 január 30-iki ülésén dr. Marschall Ferenc országgyűlési képviselő úrnak a karteltörvényjavaslat kapcsán tartott beszéde során Friedrich István, Pakots József és dr. Ralsay Károly országgyűlési képviselő urak közbeszólásaiban az „állami tejszövetkezet“-tel, tehát nyilván vele kapcsolatban elhangzott nyilatkozatokra kénytelen ismételten nyilvánosan kijelenteni, hogy: sem tejkartelnek, sem más kartelnek nem tagja, az államtól semmiféle szubvenciót nem élvez. Budapest, 1931 január 31. Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ mint szövetkezet