Pesti Hírlap, 1931. március (53. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

4 titost, amit Trianon velünk végzett és emellett lát­ják Hajdani gazdasági életünk­ nagyságát és az újabb alkotásokat. Dr. Verebély Tibor, egyetemi tanár: A revíziós albumban foglalt adatokat a legmesszebbmenően fel fogom használni propaganda céljaira. A Pesti Hírlap intencióját, mint jó hazafi, csak a legna­gyobb elismeréssel köszönhetem meg. Kos Ferenc, h. államtitkár, m. kir. postaigazgató: A mű kiváló és a kitűzött célnak minden tekintet­ben megfelelő voltát eddig már annyi kiváló tekin­tély állapította meg, hogy az további megerősítésre valóban nem szorul. Kiválóan értékes adatait min­den alkalommal fel fogom használni. Fáy István, Kecskemét város főispánja: A Pesti Hírlap régi, külföldön is elismert tekintélye­­s szervezőképessége biztosíték arra, hogy a nemzet­közi világban annyira szükséges felvilágosító mun­kában való részvétele sikeres lesz. Dr. Kolos Bertold főapáti titkár, Pannonhalma: Hiszem, hogy a könyv erősen hozzájárul a magyar­ság megismeréséhez, s a trianoni béke szörnyű és végzetes tévedéseinek belátásához. Szívből jövő elis­merésemet fejezem ki a Pesti Hírlapnak nemes gesztusához. Megegyezéssel végződön a római tengerészeti tárgyalás• Az angol delegáció Párizsba utazott, hogy a megállapodást a francia kormány elé terjessze. Róma, febr.. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) Az utolsó megbeszélések, amelyek az angol és francia delegátusok közt szombat dél­ben folytak, egyelőre véget értek Kevéssel egy óra előtt Henderson a rá várakozó hírlapírókkal kö­zölte, hogy nehéz munka után elvi megállapodás jött létre, amelynek segítségével elintézhetők mindazok a kérdések, amelyek Londonban még függőben maradtak. A Rómában elért megállapodás részleteit az angol delegátusok, akik Párizson át utaznak haza, ott a francia kormány elé fogják terjeszteni. Abban az esetben, ha, mint remélhető, a francia kormány szintén hozzájárul ehhez a megállapodáshoz, ak­kor azt az amerikai, japán és angol kormánynak, valamint az angol domíniumoknak szintén tudo­másukra fogják juttatni. Az angol delegáció dél­után két órakor elutazott Rómából és vasárnap Párizsban az egyezmény miatt szükséges megbe­széléseket folytatja a francia szakértőkkel. Mind­amellett az angol delegáció feltétlenül arra számít, hogy hétfőn már ismét Londonban lesz. Noha az angol és olasz szakértők megbeszé­lései zárt ajtók mögött folytak le és részleteikről semmi hivatalos közlés nem­­történt, bizonyos in­­diszkréciók következtében, amelyeknek nyomaira a szombat esti olasz lapokban is találni, meg lehet állapítani, hogy pénteken már-már úgy látszott, mintha az angol államférfiak fáradozásai hajótö­­rlést szenvedtek volna. Ezen a helyzeten elsősor­ban az a bizalmas megbeszélés változtatott, amely az angol nagykövetségen a szombatra virradó éj­szakán Henderson és Mussolini közt folyt, az után a lakoma után, amelyet a római angol nagykövet az angol vendégek tiszteletére adott. Ennek a be­szélgetésnek az volt az eredménye, hogy a tárgya­lások szekere ismét kikerült a kátyúból, amelyben pénteken nyilvánvalóan elrekedt Párizs, febr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A Liberté szerint a Rómában szom­baton megkötött megállapodás a következő pon­tokból áll: 1. A francia és olasz flotta erőviszo­nyának számszerű megállapítása. 2. A flottaépitési program megállapítása 1936-ig. 3. Az Olaszország által Franciaországnak bizonyos hajókategóriák­­ban engedélyezett túlsúly felsorolása. 4. Megálla­podás arra vonatkozóan, hogy a létrejött egyez­mény nem szerződésszerű jellegű, hanem csupán alapja Olaszország és Franciaország csatlakozá­sának az 1930. április 22-iki londoni egyez­ményhez. Bár francia kommentárok még nem jelentek meg, a párizsi esti lapok szenzációs beállítása és nagy címei mutatják, hogy milyen nagy jelentősé­get tulajdonítanak Párizsban az elért ered­ménynek. Az olasz—francia tengerészeti versengés, amely a két ország jó viszonyának súlyos ke­rékkötője volt, most megszűnt. A lapok megállapítják, hogy ezzel megszűnt a többi francia-olasz politikai és gyarmati kérdések rende­zésének az akadálya is. Azoknak az ellenszolgál­tatásoknak egyike, amelyeket Olaszország most el­vár, kétségtelenül az angol és francia hitelnyújtás, amit eddig hiába vártak. * Párizs, febr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójá­nak távirata.) A római német nagykövetnek Hetty A­derson angol külügyminiszternél tett látogatásáról a francia, sajtó egy része azt írja, hogy a nagy ten­geri hatalmak megegyezésének megakadályozása volt Schubert nagykövet célja. De még a félhivata­los Temps is kijelenti, hogy ez alig hihető, mert Franciaország, Anglia és Olaszország megállapo­dása semmiképen sem irányul más hatalmak ellen, tehát Németországnak nem kell attól tartania, hogy a nemzetközi lefegyverzési értekezleten magára marad. Nagy hosszmozgalom a római tőzsdén. Róma, febr. 28. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az olasz-francia-angol tengerészeti meg­egyezés hírére az itteni tőzsdén nagyméretű hossz­mozgalom indult meg. Tűz pusztított a kaposvári selyemfonó-gyárban Kaposvár, febr. 28. Szombaton hajnalban a nagy­atádi Mez Vater selyemfonógyár kapusa észrevette, hogy a gyár hatvan méter hosszú selymekkel, selyem­fonalakkal és­ egyéb selyemanyagokkal megtelt rak­tárából füst tör elő, majd rövidesen tűznyelvek csap­nak fel. A kapus azonnal értesítette a munkásságot. A munkások, a kissé távolabb fekvő községbe is segít­ségért siettek. Nagyatádon félreverték a harangokat. Mintegy ezerfőnyi tömeg sietett vitéz dr. Kovács Dénes járási főszolgabíró vezetésével a tűz eloltására. A tűz ekkorra már ellepte majdnem az egész raktár­­épületet. Az oltásban részt vettek a környékbeli köz­ségek tűzoltói, valamint a nagyatádi csendőrörs is. Az embereknek minden törekvése arra irányult, hogy a raktár közelében lévő gyárat megmentsék és hogy a hatalmas lángokkal égő veszedelmes tüzet lo­kalizálják. Ez nagy erőfeszítés árán sikerült is. A raktár azonban tovább égett és a raktár tüzét csak reggel nyolc óra felé tudták elfojtani. Az azonnal lefolytatott tűzvizsgálat megállapí­totta­, hogy a tüzet öngyulladás okozta. A kár körül­belül egy millió pengő. Kovács Dénes főszolgabíró szombaton reggel telefonon jelentést tett Somogy­­megye alispánjának, aki intézkedett, hogy a várme­gye tűzrendészeti felügyelője azonnal szálljon ki a tűz keletkezése okának kiderítésére. * A gyár igazgatósága a tűzre vonatkozóan a kö­vetkező nyilatkozatot teszi közzé: — A nagyatádi gyár egy része leégett, még­pedig az a része, amelyben a kartonosztály, a karton és pa­­pírraktár, valamint a nyomda volt elhelyezve. Ezen­kívül nagyobb anyagkészlet égett el az irodahelyisé­gekkel együtt. A fentnevezetteken kívül azonban az üzem más részeiben, a varró- és hímzőfonal gyárban, a festőben, valamint az erőművekben nem esett kár, úgyhogy az üzem hétfőn ismét felvehető és így az ügyfelek áruval való ellátása semmiféle zavart nem fog szenvedni. Végül közli a gyár igazgatósága, hogy emberéletben nem esett kár. PESTI HÍRLAP 1931. március 1., vasárnap, valamely cikk? Ez nem az ártól függ, hanem attól, hogyan aránylik az ár a cikk belső értékéhez, használhatóságához. Az Ovomaltine tehát o'c.'ó, mert koncentráltan tartalmazza a friss tej, friss tojás és maláta minden táperejét és vita­minját. Kizárólag erőt és egészséget szolgáltató nemes anya­ot juttat a szervezet­nek minden rost és salak nélkül. Az Ovomartine­t 100%-ig emészti meg a szervezet és teljességében válik izommá és vérré. Ezért olcsó az Ovomaltine. Napi adagja csak 9 fil­lérbe kerül. A reggeli- és uzsonnatejbe 2—3 kávéskanál Ovomal­tine erőt és egészséget ad. Utón, munkaközben, sportná. Ovomaltine drageet szopogasson. etoö-tYt. aLtrz* ff? foQ i Árvíz Györmegyé’en. Győr, febr. 28. A Marcal-folyó áradása a hirtelen hóolvadás következtében Győr megyében katasztro­fális méreteket öltött. Péntekre virradó éjszaka Mó­­richida község határában a víz áttörte a gátat, amelynek megerősítésén a falu egész lakossága dol­gozott fáklyafény mellett a Rábaszabályozó Társulat mérnökeinek vezetésével. A gátszakadás pillanatában a munkások között pánik keletkezett, mindnyájan lerohantak a gátról, magukkal vitték a fáklyákat is, úgyhogy a mérnökök az éjszaka sötétjében tehetetle­nül állottak a gáton. A háromméteres gátszakadás így egyre növekedett, s most már elérte a 25 méter hosszúságot. A víz péntek estére a gát környékét tel­jesen elöntötte. Mórichidán tizenöt ház víz alatt áll. Még súlyosabb a helyzet Kisbabod községben, ahol péntek estig 30 ház került víz alá, s ezek egymás­után dőlnek romba. A lakosság a töltésen keres me­nedéket. Komoly veszedelem fenyegeti még Rábapatona, Rábacsécsény, Gyirm­ót, Mérges, Újmalomsok és Ko­­roncó községeket is. A községek minden lakója kivo­nult és megkezdték az átszakított gát helyreállítását. A Marcal folyó mentén bekövetkezett gátszaka­dás folytán Kisbabot község háromnegyed része víz alá került. Az árvíz magassága helyenként a 10 cen­timétert is eléri. A hajléktalanná vált lakosságot az iskolába és más középületekbe helyezték el. A hatóságok gyors intézkedésének köszönhető, hogy a további veszélyt megszűntnek lehet tekinteni. Győrből jelenti tudósítónk. Az alispáni hivatal és a Rába Szabályozási Társaság hivatalos jelentést ad­tak ki az árvízről. A jelentés szerint Győr városát egyáltalán nem­ fenyegeti árvizeeszedelem. A kiáradt Marcal folyó ugyanis három és fél kilométerre van a várostól és a Rába, amelybe a Marcal folyik, az árt le tudja vezetni. Jelenleg háromezer hold van víz alatt, amelyről az ár egy­-két napon belül lefolyik. A gátat egyébként, melyet a víz áttört, estig betömik. Az alispán intézkedett, hogy az árvíz folytán hajlék­talanná vált harminc család segélyezésére hatezer pengőt utaljanak ki. A miniszterelnök és a kormány megrágalmazásáért elitélt, ügy­véd és kisgazda. .. ....Békésgyula, febrráS­: A.tbékéspytdali'törvén­yezék szombaton délután két sajtópert, tárgyalt.'.‘Az egyik­ben gróf Bethlen István miniszterelnök,­­ a másik­ban pedig az összkormány ■ szerepelt sértettként, vádlott pedig az előző perben dr. Lusztig Géza bé­késcsabai ügyvéd volt, míg az utóbbiban Megyeri Sándor békési kisgazda. Dr. Lusztig Géza az Alföld című békéscsabai lap. 1930 szeptember 14-iki számában többek között azt írta, hogy ,,Bethlen a genfi' boszorkánykonyha üstje mellett csak a maga pecsenyéjét óhajtja meg­sütni, illik rá az a furfangos székely mondás, hogy akár hoz, akár visz, más bánja meg,­, mert akár hoz, akár nem, mindig visz’ valamit, egy keveset az ország vagyonából,, amit, ha kell, nem lesz rest elzálogosítani, és egy keveset az "ország­ becsületé­ből, amit, ha kell, nem lesz rest megtépázni.“ A vádlott ügyvéd kimentette, hogy a minisz­terelnököt személyében nem akarta bántani, cik­kében nincs is tényállítás, mentségére, semmit sem hoz fel és bocsánatot kérni sem­ hajlandó. Dr. Schröder Gábor­­ kir. ügyész v­á­dBeszédében az hangoztatta, hogy a cikk gróf Bethlen Istvánt valóságos hazaárulóként tünteti fel. Szigorú bün­tetést kért. Dr. Lusztig Géza a zárszó jogán ■ gróf Apponyi Albert és Gaal Gaszton bírálataira hivat­kozott, akik gróf Bethlen István ténykedését sok­szor és élesen­­elitélték. A törvényszék hosszas, tanácskozás­ után dr. Lusztig Gézát rágalmazás vétségében mondta­ ki bűnösnek és ezért nyolchónapi fogházra ítélte, mert Magyarország miniszterelnökét..úgy állította be, mint aki az állam érdekei­­ellenére tevékenyke­dik. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig a bűnösség megállapítása miatt jelentett be felebbe­­­zést. Utána tárgyalta a törvényszék ifj. Megyeri Sándor kisgazda bűnpörét, aki ugyancsak az Al­föld című lapban írt cikket. Az ügyészség ezt a mondatot inkriminálta: „a kormány tűri, hogy magasállású közfunkciós mi­usok az ..államkasszá­ból horribilis pénzeket panamáznak el.“ .A minisz­tertanács felhatalmazta az ügyészséget az eljárás megindítására. A vádlott azzal védekezett, hogy más lapok­ban is olvasta ezt az állítást, amelyet a földm­­ve­­lőkkel akart tudatni. A védő gróf Bethlen István, Ernszt Sándor, Gömbös Gyula és Scitovszky G­­íza kihallgatását kérte, valamint Gaal Gasz­on és Fábián interpellációinak beszerzését indítványoz­a. A törvényszék az ügyész indítványának meg­felelően elutasította a ■■bizonyítási’­'­kérelmet, mert azt elkésetten terjesztették elő és ifj. Megyeri Sá­n­­dor kisgazdát­­a kormány sérelmére elkövetett rá­galmazás vétségéért hathónapi fogházbüntett­­­re ítélte. Az ítélet megokolása szerinti ha való volna a cikk állítása, akkor a kormány ellen­­bűnvádi és politikai felelősségrevonás volna indítható. Az ügyész súlyosbításért, a védő a bűnösség megálla­pítása miatt felebbezett.

Next