Pesti Hírlap, 1931. július (53. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-18 / 161. szám

1931. julius 18., szombat. ___ PESTI HIRL­AP — Akvarellek. Strandfürdő. Sárga homok, kék víz, színes fürdőruhák. Óriási piros labdák, napbarní­tott­, egészséges testű emberek. Uj kép, nem régen van, a sport, a levegő, a napfény szeretete hozta magával. Az idén divatos a színes pyjama,­olyan egy­­egy szép hölgy, mint valami sokszínű exotikus virág. Merész lendülettel ugranak az úszók, sportszerűen kinyúlt testtel vetik magukat a kék hullámok közé, ezüst- és aranyport hint le a nap a fehéren kék ég­boltozatról. Valami kedves barátságot érez az em­ber mindenfelé, amely fényben fürdik, a nap ragyo­gásában és amelyet tisztává tesz a friss légáramlat és a hideg víz közös szeretete. Budai hegyek: Fehér utak zöld pázsit között, a zöld pázsiton szétszórt csillagszemek, mezei virá­gok Fagyai- és borbolyabokrok, platánok, távolabb villák, régiek, ósdian kedvesek, akkor építették őket, amikor még nagy út, messze kirándulás volt aéz itt ide: ,,Pesth“-ről. Fehér kerítés, rózsaszín, és piros futórózsák, mögötte zsalugáteres ablak, r­rv anya és egy gyerek. Nézem őket a kerítés mögül! Ji-) — Megnyitották a római magyar idegenforgalmi irodát. Rómából jelentik: A római magyar információs és idegenforgalmi irodát hivatalosan megnyitották. Háry András fiui­inali magyar követ elismerését fejezte ki Ko­vács Gyulának, az iroda vezetőjének, a Római Magyar Kör alelnökének. Olasz részről nagy érdeklődés nyilvánul meg az iroda iránt, amely az Olaszországba jövő magya­roknak is rendelkezésére áll. __ Örmény mise. Az Andráapy­ út 52. számú házban lévő örmény­ szertartású katholikus egyházközségi kápolnában va­sárnap délelőtt 11 órakor P. Babigian Jéhise mutatja be a szentmisét. — A menhelyi gyermek, aki hercegi szüleit keresi. A párizsi polgári törvényszék — mint Párizsból jelentik — legközelebb nem mindennapi üggyel kénytelen foglalkozni. Egy Párizsban lakó fiatal asszony ügyvédje útján kerese­tet adott be, amelyben azt állítja, hogy­­ egy herceg és hercegnő gyermeke, szülei pedig Uralkodóházak tagjaival állanak közeli rokonságban. A francia lapok hosszú cik­kekben ismertetik az esetet. Megállapítják, hogy az asz­­szony, aki a törvényszékhez fordult, egyáltalán nem kelti a kalandornő benyomását és különben is jó anyagi viszo­nyok között él, tehát még csak zsarolási törekvés sem forog fenn részéről. Szüleire nem emlékezik, gyermekkora a bizonytalanság ködös múltjában vész el, neve nincs, csak az, amelyet a menhelyen kapott. Képzelet szülte-e agyá­ban a történetet, a regényes olvasmányok hatása alatt áll-e, még nem állapítható meg, de előkelő­ származásában hisz és görcsösen ragaszkodik a gondolathoz, hogy fensé­ges szüleit, megtalálja és elfoglalja az életben azt a he­lyet, amely őt megilleti. A gyerme­kmenhelyén nevelke­­dett, azután Normandiába került, ott pásztorleány volt, majd koldulással tengette életét. Később Párizsba került, ahol megismerte az élet nyomorúságát. N­apról-napra küz­dött, többet koplalt, mint evett, a hidak alatt hált, tisz­tességes otthona sohasem volt. Ezelőtt nyolc évvel — harminckét éves korában — kórházba került. Ez volt döntő befolyással életére. Kezelőorvosa ugyanis az asszony tes­tén tizenhat egyforma alakú és nagyságú tetoválást fede­zett fel, amelyeket kiégetéssel akartak eltüntetni. Az or­vos tanácsára az asszony a tetoválásban szakértő egyén­hez fordult. Ez hosszas, beható vizsgálat "után kijelentette, hogy a tetoválást az asszony testén három éves korában végezték és az igazi művészi munka lehetett. Elsőrendű szakértő munkája. A gyermek talán öt éves volt, mikor a tetoválást eltüntették. Aki ezt a műveletet elvégezte, már sem művész, sem szakértő nem volt. A szakértő nagyító­val megvizsgálta az elmosódó tetoválásokat, majd pedig lefényképezte. A látható nyomok két címer rajzát adták. Az egyik címer egy még most is uralkodó fejedelmi csa­láddal rokonságban levő hercegi család címere, a másik pedig egy hercegi családé, amely trónját a közelmúltban elvesztett uralkodó­ családdal áll rokonságban. A fiatal asz­­szony mindent megmozgat, hogy Születése körülményeit tisztázza. A menedékhelyen csak annyit tudtak mondani, hogy talán a Párizs első kerületének elöljárósága tudhat valamelyes felvilágosítást, mert születése adatai ott fel vannak jegyezve. Az asszony tehát az első kerület veze­tőjéhez fordult. Itt újabb meglepetés várt reá. Az anya­könyvnek az az oldaala, ah­ol az ő születésére vonatkozó adatok be voltak jegyezve, tintával erősen át van húzva, egyes sorokat olvashatatlnokká töröltek és csak a lap szé­lén van néhány adat, amely azonban semmi határozott felvilágosítást nem nyújt. Hogy ki és mikor semmisítette meg a bejegyzéseket, a­tól senki félvilágosítást adni nem tudott. Még különösebb, hogy a tetoválásról, a forradások­ról sehol nincs épülték téve. Már­pedig — az ügyvéd vé­leménye szerint — a gyermek testére azért rajzolták be ezeket t az el nem tüntethető jeleket, hogy személyazonos­sága bármikor megállapítható legyen. Most a bíróság feladata lesz, hogy a rendőrséggel karöltve világosságot de­rűlten erre a homályos ügyre és megállapítsa, hogy mi­ként került a kis­gyerek annak idején a menhelyre és kik­nek állott érdekében az anyakönyv meghamisítása? Ki fogják hallgatni a menhely akkori, még életben levő igaz­gatóját, a városi kerületi elöljárót is. — Érdekes házasság. Londonból jelentik: Nagy fel­tűnést keltett egy házassági hír, amelyet az utolsó pilla­natig sikerült titokban tartani. Július 15-én vezette ol­tárhoz a Carltonhouse Terrace-ban, trourzon marquis volt birtokán­ a hetvenéves, világtalan A. J. Wright, amerikai milliomos, Tatjana Mosolovna tarmincéves orosz nőt, az oxfordi orosz kolónia ismert tagját. A szertartást úgy az anglikán, mint az orosz templomban megtartották. — Halálra égett egy kislány. Bézi Ilona belfürgedi 10 éves kislány húgával együtt a mezőn volt, ahol barát­nőjük tüzet rakott­, amelynek lángjaitól Bézi Ilona ru­hája tüzet fogott. A­ kislány úgy összeégett, hogy rövide­­sen­ belehalt sebeibe. — Egyházi Büntetések és kinevezések. A pápa öt­ven éves papi jubileuma alkalmából azokat, akik a jubi­leumi ünnepségek rendezésében buzgón közreműködtek, a „Benemerenti" emlékérmek­kel tüntették ki. Magyarorszá­gon Heréd­i Juszt­inián hercegprímás a minap vette kéz­hez az arany emlékérmet, m­íg a többi kitüntetett részére Barcsa György rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter az Országos Katholikus Szövetséghez küldte el a kitüntetéseket. Elsőosztályú ezüst emlékérmet kapott: Bérezett Jenő ny. alpolgármester, Magyary Zoltán, a Páz- I­mány Péter tudományegyetem tanára, kormánybiztos, Pasteiner János, a Pázmány Péter tudományegyetem könyvtárának igazgatója, Hipőcz Jenő, Budapest székes­­főváros polgármestere és Zsembery István ny. főispán, az Orsz. Kath. Szövetség ügyvezető alelnöke. Másodosz­tályú ezüst emlékérmet kapott: Bangha Béla Jézus társa­sági házfőnök, P. Böte Kornél domonkosrendi prior. Cza­­■ pik Gyula kanonok, c. apát. Erdősi Károly pápai prelá­­tus, a Szent István Társulat vezérigazgatója. Esthy Mik­lós pápai kamarás. Fekete Márton kormánytanácsos, az Orsz. Kath. Szövetség titkára. Hivatal József szerkesztő, báró Kray István országgyűlési képviselő. Prágai Irma, a Kath. Tanítónők és Tanárnők Orsz. Szövetségének fő­titkára, Bidarc­mk Imre prelátus-kanonok, Száma­n István prelátus-kanonok, Tóth László egyetemi magántanár. A bronz emlékéremmel tüntették ki: Barthman Miklós esz­tergomi főegyházmegyei levéltárost, Markly Rózát és Mádl Jánost. — Serédi Jusztinián hercegprímás most megjelent körlevelében a következő kinevezéseket és át­helyezéseket léptette életbe az esztergomi főegyházmegyé­­b­en : Bayler Istvánt ludányi plébánossá, Kurucz Mihályt esztergombelvárosi adminisztrátorrá, Kővári Istvánt ba­lassagyarmati kórházi lelkésszé nevezte ki a hercegprí­más. Hittanárok lettek Budapesten: Hutter Lajos a Fáy András-reálgimnáziumban, Gazdik László a VI. ker. Bu­­lyovszky­ utcai reáliskolában, Bárány József az Állami Erzsébet Nőiskolában, Serfőző József a VII. ker. Thököly­­úti felsőkereskedelmi iskolában, Meszlényi Antal a II. ker. felsőkereskedelmi iskolában, Bozzay László a Boldog Margit leánylíceumban. Hitoktatóknak küldettek: Kari Lajos, Kötél Pál, Lupkovits László, Niedermann István. Segédlelkészeknek a következők küldettek: Csókás Ká­roly Budapest-Belvárosba, Danner József Budapest-Lipót­­városba, Habb­ak József Budapest-Felsővizivárosba, Sza­lányi István Budapest-­Józsefvárosba, Oláh-Tóth Antal Budapest-Kőbányára, Tóth Gyula Budapest-Regnum Ma­­s­siamimba, Morsch­tz Oszkár Budapest-Középferencvá­­rosba. Budai János Budapest-Tabánba. Perlaky-Prasser Lajos Hugyagra. Brogli Ferenc ujmisés Nagymarosra. Ju­hász Sándor Balassagyarmatra. Kahler Nándor ujmisés Budaörsre. Hermann Ágoston ujmisés Rimáéra. Jaszovszky József ujmisés Csolnokra, Kalmár Lajos ujmisés Bajbára, Frenert Károly Nyergesujfalura, Kaj­ár Ferenc ujmisés Érsekvadkertre, Jávor Mihály ujmisés Drégel­vpalánkra. — Virág Ferenc pécsi megyéspüspök Csurda Béla szabad­szentkirályi esperesplébánost a szentlőrinci kerület espe­­resi tiszte alól saját kérelmére felmentette és helyébe Nunkovich Gábor bakonyai plébánost nevezte ki. A sik­lósi esperesi kerületben" Koch Ede c. kanonok, esperes­plébánost pécsi kanonokká nevezték ki. kerületi­ esperes dr. Petényi Pál németm­ároki "tanfelügyelő-főrébrtkos lett Csáky Benjámin kisszékely­ plébánost kővágószőlősi plé­bánossá,­­ Szolga István mánfai adminisztrátort pedig kis­­tengelici plébánossá nevezték ki. — A Szabadság-téri térzene. Vasárnap a 95. sz. ..Lehel“­­cserkészcsapat és az országos postás zenekar vonulnak ki déli 12 órai őrségváltásra az Országzászlóhoz. A térzenét Czindl Henrik karmester vezényli alábbi műsorral: 1. Verdi: Nabu­­conosodor, nyitány. 2. Lavotta: Hajnali szerenád (Ocskay bri­­gadéros). 3. Kraus: Zrínyi-induló. — Leszállították a különvonatok viteldiját. A MÁV igazgatósága a kereskedelemügyi miniszter rendelete alap­ján a megrendelt külön személyvonatok kilométerenkénti legcsekélyebb díját és az ezzel kapcsolatos díjszabási ha­tározatokat azonnali érvénnyel módosította. A módosítás során a különvonatok kilométerenkénti legcsekélyebb díja mintegy húsz százalékkal olcsóbbodott. Módosították a káposztásmegyeri lóverseny különvonatok, a sportegyesü­letek által megrendelt külön személyvonatok és a társas­­utazások különvonatainak tarifáját is. — A nap humora. A magyar óceánrepülők dia­dalmas sikerére egyszerre homályba borultak azok az elszánt kávéházi Lindberghek, akik gánccsal és gúnnyal dobálták meg az egész vállalkozást, tudnivélt késedelmezése miatt. — No, Miska bácsi, most beszéljen ! —■ ugratják az égiük vezérakadékoskodót törzskávéházi bajtársai. Csakhogy Miska bácsi nem hagyja magát: — Hagyjátok csak ! Ha én nem beszélek annyit, akkor azok a híresek, még most is ott sütnék a mak­kot Amerikában . . . Mire a kávéházban sürgős gyűjtés indult meg egy új repülőgépre, melynek alkalmatos nevezete lenne: „Igazságot Miska bácsinak!“­­X — Adj, kölcsön, kérlek, húsz pengőt. — Sajnálom, nem teh­etem. Tudod, hogy a bank­betétek kivétele korlátozva van. — Hát tudod mit ? Akkor add ide legalább a kormányrendeletileg engedélyezett öt percentjét. És a leleményes szivattyúzó elégedetten zsebre­­vágta az egy pengőt. — Kalászi Ica pulikölyök repülőgépen utazott Buda­­pestről Milánóba. Dr. Raitsits Emil tanár „Kutyatenyész­tés“ című folyóiratának júliusi számában olvassuk, hogy Mussolini társszerzője, Forzano és leánya, Anna megked­velte Feiksné Lánczy Margit művésznő magyar kutyáját. Pulit kívántak. Azonnal nem állt rendelkezésükre, így a Magyar Kutyafajták Törzskönyvének törzskönyvezési bi­zottsága révén beszerzett. Kalászi Ica puli nőstény­ nem­régiben repülőgépen Budapestről Bécsig s onnan Mün­chenig utazott, majd éjszakázás után Münchenből Milánóba a déli órákban megérkezett. A „Kutyatenyésztés'' szer­kesztősége: VII., István-út 2. és kiadóhivatala: V., Csáky-u. 10. mutatványszámot szívesen küld. Kék Duna. Sohasem láttam még kelt Dunát, legfeljebb hallottam. Strauss János édes-bájos keringője, da­lol a „Ítélő Dunáról", amely a valóságban sárga, szürke, zöld, esetleg barna, minden, csak kék nem. És mégis: ma reggel, ahog­y a Margithídon me­gyek, azt veszem észre: a Duna kék. Sohasem lát­tam még ilyennek. Az égbolt azúrja úgy tükröző­dött vissza benne, hogy a maga kék színére fes­tette­ a szürke vizet és a hosszan lovahullámzó ég­színkék folyamán úgy csillogtak a napfény pikke­lyei, mint valami primadonna bársonyuszályán a szikrázó ezüst- és aranycsillámok. Az autók, teher­kocsik és villamosok tülkölő, csilingelő, csikorgó hangzavarában bizony bajos lett volna a látvány hatása alatt rázendítenem a straussi keringőre, de ebben a pillanatban bocsánatot kértem a Val­­ter király szellemétől mindazokért a csúfondáros mosolyokért, amelyekkel évtizedek óta illették az embereit, vélvén, hogy bármilyen szép legyen is a Kék Duna-keringő muzsikája, a címe bizony fur­csa kissé és elhamarkodott. Mivelhogy kék az Ad­ria, kék a Balaton, kék a Capri-szigeti barlang,­­tehát a Dunának cégelil igazán nines köze semmi­féle azúrral a világon. Hát igenis van, — ezen a gyönyörű júliusi reggelen rájöttem, h­ogy a Die Strauss sem volt szinvak, am­ikor legszebb kerin­­gőinek egyikében a kék Duna hulldannoraját ül­tette át zenébe... És eszembe jutott, hogy tán ak­kor is, amikor ez az édes muzsika megszületett, a nyári ég nézegette szépséges és makulátlan arcát a Duna vizében, amelyből visszatükröződött ez az égi arc, hogy szépsége édes dallamot fakasszon a­ költő mámoros szívéből. Ott álltam Szent Margit hídján, néztem a kék vizet és úgy éreztem, annál a forrásnál állok, amelyből a legszebb dolgok fakad­nak e földön: a szöltői ihlet forrásánál. A zöldes, szennyes őszi, téli Duna, de a boldogult Strauss is megérdemli, hogy rehabilitálja mindkettőjüket egy-egy sugaras nyári reggel... (—t­­g.­ — Uj Torockó. Szülőföldjüktől elszakított,erdélyiek lelkében fogamzott meg Uj Torockó ötlete. Erdélyi jellegű falut akarnak létesíteni a főváros határában. Már ki is szemelték a falu földjét és minden vasárnap reggel fél­­kilenc órakor a Vámlusz­ téri kikötőből indul a kiránduló­­hajó, amely egy órai út után köt ki Hzdszhalombattán. Itt, a közelben terül el a Duna partján a leendő Új To­­rockó földje. Ennek a mozgalomnak már orgánuma is van, a „Magyar Hazánk“ című lap, amelynek szerkesztője Lánghy A. István, aki a mozgalmat is irányítja. Augusz­tus elsején az erdélyiek a „Slargitaváralja jelképes szé­kely község“ tagjaival együtt felavató ünnepet rendeznek, Új Torockó búzavirágos földjén és az ünnep keretében „Erdély legszebb leánya“ néven szépségkirálynőt válasz­tanak. A legtöbb szavazatot nyerő székely leányt mezei virágokkal díszített trónra ültetik és átadják neki az Új Torockó területére szóló ajándéktelek tulajdonjogát biz­tosító szerződést. A rendezőbizottság központi irodája Er­­zsébet-körút 38. (Tel. J. 373—59.) A szépségkirálynő vá­lasztásra pontos rímmel és az erdélyi születési adatokkal igazolva lehet jelentkezni. — A nyugdíjas és végkielégitett rendőrök és csendőrök július 19-én, vasárnap délelőtt 1410 órakor tartják ismerkedési összejövetelüket a Damjanich­ utca 25/a. és a Ráday­ utca 4. számú házakban lévő vendéglőkben. Kérik a kartársakat, hogy a lakásukhoz közelebb eső helyiségben megjelenni szíves­kedjenek. 13 van a sokat emlegetett utolsó két napja. Rárkóczi­ út 74. Fenyvestelkek a Balaton partján Balatonszabadi ,V­0. és Balaton világ­as között. 150 négyszögöles, ármentes villatelkek, fürdőjoggal, négy­szögölenként 8—16 pengőért. 10% lefizetésével a telkek birtokbavehetők és az építkezés is azonnal m­egkezdhető. A vételárhátralék 4 évi részletekben törleszthető. A vevők részére építkezési kölcsönök folyósittatnak. Felvilágosítással szolgál és díjtalan tájékoztató térképet küld a Magyar Tisztviselők Takarékpénztára R.-T. parcellázási osztálya, IX., Mester­ utca 15—17. szám. Telefon József 461—56. Vásár- és ünnepnap a helyszínen működik a parce­llázási iroda, e napokon, a reggeli vonatoknál a szabadi állomás­ról autó a helyszínre és vissza.

Next