Pesti Hírlap, 1931. augusztus (53. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-01 / 173. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ne­gyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára (pálya­udvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fil­lér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres SZOMBAT, AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 7g. Tel. mint a szerkesztő­­ségnél. Erzsébeti körút 1 Tel. 1. 352—96 A fiókok jegyzékét az apróhir­detések élén közöljük A magyar kölcsön és a világpolitika. Mi a magyar Kölcsön iita , ill egy félhi­vatalos távirati iroda nyilatkozata. Ott egy fe­lelős kormányférfi kijelentése. Amott egy szá­mottevő és rendszerint jól informált újság vé­leménye. Ezek a mér­föld jelző­­kövek, amelyek azt mutatják, hogy lassan és kerülő utakon bár, de közeledünk a cél felé. Tehát jó reménység­gel várhatjuk a most folyó tárgyalások lezárá­sát. Közben Párizsban, Londonban, Bázelben a bankárok, diplomaták és kormányférfiak bizal­mas értekezletein a jó szellem és a rossz szel­lem hadakozik erettünk. A rossz szellem néha keresztezi a jó szellem sikerét, egy-két nap­pal ismét csak elodázza annak a pénzügyi meg­állapodásnak a létrejövetelét, amelytől a magyar válság hirtelen enyhülését és a bankok rendes hétköznapjainak visszatérését reméljük. A kisántant­ lapok következetesen azt ír­ják, hogy Magyarország nem kapja meg a kölcsönt, bizonyos politikai feltételek tel­jesítése nélkül. Azt tudjuk, hogy Franciaország hasonló szolgálat fejében, csakugyan politikai feltételeket szabott Németországnak és a német válság gyökeres és végleges elintézése eddig ép­pen azért nem sikerült, mert a német birodalmi kormány nem vállalhatta ezeket az eléje szabott feltételeket. Az analógia tehát alkalmas volna arra, hogy a kisántant-lapok értesülését alátá­massza és elhihetővé tegye, hogy Francia­­ország hasonló feltételét szabja a Magyaror­szágnak adandó pénzügyi segítségnek is Az analógia azonban ebben az esetben inkább arra alkalmas, hogy a kisántant-lapoknak ötletet adjon az „információ" kitalálására. Az analó­gia ezért semmit sem bizonyít. A kis­ántant-lapok közleményei pedig legfeljebb azt teszik valószínűvé, hogy Benesék, mint min­dig, amikor válságos pillanatokban Magyaror­­szágnak ártani lehet, akcióba léptek Párizsban és a francia kormányt szeretnék rábírni arra, hogy a magyar kormány pénzügyi kívánságait csak bizonyos politikai feltételek mellett telje­sítse. A múltból azonban azt is tudjuk, hogy Benesék effajta szíves és jóindulatú beavatko­zása nem mindig szokta elérni célját Sőt az utóbbi időben egyre ritkábban és ritkábban si­kerül nekik az, hogy Franciaországot a speciá­lis magyar érdekek ellen mozgósítsák. A napok­ban az egyik magyar újságban egy Párizsból keltezett cikket olvastunk a francia politika mai irányzatáról. Nem tartjuk kizártnak hogy a Quai d‘Orsay-nak az a súlyos szava diploma­tája, akiről a cikkben szó van, ez idő szerint nem a Szajna partján működik, hanem a Duna partjához sokkal közelebb. De ez nem is baj az adott esetben. Mert így annál jobban ismerheti a Duna völgyének a viszonyait és a párizsi kor­mánynak Magyarországgal szemben való szán­dékait. Ez a súlyos szavú diplomata azt fejtette ki a magyar újságíró előtt, hogy Magyarorszá­got ma m­ás szemmel nézik Párizsban, mint még csak egy pár esztendővel ezelőtt is. Ma a fran­ciák már megbíznak Magyarországban, Ma­gyarország jövőjében és még áldozatok árán is hajlandók arra, hogy a két ország viszonyát szorosabbra fűzzék. A franciákban tehát meg­van a szándék, hogy Magyaroszágon segítsenek. És segíteni is fognak rajta. Ugyanez a diplomata azt is kijelenti, hogy Franciaország a magyar nemzettől barátsága és segítsége ellenében nem kér egyebet, mint józan, egyszerű és mérsékelt politikát, olyan politikát, amely nem zavarja meg a késhegyen táncoló európai helyzet egyen­súlyát. Ellenben semmiesetre sem követeli a magyar nemzet eszményeinek és politikai ha­gyományainak feladását. Azt mi is tudjuk, amit egyébként ugyan­ez a cikk is hangsúlyoz, hogy a hivatalos fran­cia politika egyik alapvető tétele ma még a békeszerződések változhatatlansága s hogy min­den olyan lépéstől, ami ma vagy holnap a re­vízió érdekében történnék, a francia kormány a világ békéjét félti. Az említett cikkből, amely magán viseli a jólinformáltság bélyegét és a jól megválasztott forrás eredetét, ezek után könnyen ki lehet bogozni, hogy az úgynevezett politikai feltételek tekintetében mi lehet Fran­ciaország álláspontja! Miután nem követeli a magyar nemzet eszményeinek és politikai ha­gyományainak föladását, nem követeli azt sem, hogy Magyarország lemondjon a béke­­szerződések revíziójáról. Megkívánja azonban, hogy Magyarország a revízió érdekében leg­alább a közel­jövőben ne tegyen olyan lépést, amely megzavarhatná Európa békéjét. Azt, hogy Magyarország lemondjon a re­vízióhoz való szent jogáról és a revízió szen­n­vedélyes követeléséről, sem Franciaország, sem senki más nem tudná elérni. Magyaror­szág változatlanul ragaszkodik ahhoz az állás­ponthoz, hogy a trianoni szerződés a világhá­borút követő békék között a legrosszabb, a leg­kegyetlenebb, annak a végzésében tehát a ma­gyar nemzet nem nyugodhatik meg soha, de soha! Azoknak a szomszédoknak, akik a nagy­hatalmak becsapásával és félrevezetésével ki­erőszakolták a trianoni béke drákói intézkedé­seit, nem tesszük meg azt a szívességet, hogy Trianon végzését elismerjük és mint örökér­vényű törvényt tiszteljük. Viszont azonban nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar nemzet minden súllyal bíró és felelősséget érző tényezője elégszer hangoztatta, hogy mi Ma­gyarország igazságát nem erőszakos után be-Berlin, júl. 31. A birodalmi kormány tagjai es­tefelé ismét összeültek. Az ülés valószínűleg a késő éjjeli órákig fog tartani. Kisorban végleg le akarják tárgyalni a korlátozás nélküli fizetési forgalom újra­­m­egkezdésével kapcsolatos kérdéseket. Nehézséget tessük. Nem célunk, hogy veszedelmes össze­ütközéseket idézzünk fel, hogy új háború sze­rencsétlenségét szabadítsuk rá a világra. Mi az igazunkat békés után, az Európa sorsát irá­nyító nagy nemzetek békés meggyőzésével óhajtjuk elérni. Nem a nemzetek szétszagga­­tása, hanem a nemzetek békés együttműködése által. Ha ezt tudjuk, akkor rá kell jönnünk, hogy a magyar és francia álláspont között tu­lajdonképen nincsenek kiegyenlíthetetlen el­lentétek. Annál inkább nincsenek, mert Fran­ciaországban a közélet igen jelentős tényezői máris kezdenek meggyőződni arról, hogy a vi­lág békéjét nem a magyar­ nemzet végső elke­seredésének esetleges kitörése fenyegeti. Ha­nem fenyegeti maga a békeszerződés, amely szétszaggatta azt, ami a természet törvénye szerint egybe tartozik és ezzel olyan zűrzava­ros, bizonytalan helyzetet teremtett Európa szívében, amely a Közép-Duna völgyében útját állja minden tartós rendezésnek, minden nyu­godt építőmunkának. Most, amikor kezd va­lami nemzetközi együttműködésféle kialakul­ni, abból a célból, hogy a világot gyötrő vál­ság orvosszerét megtalálják, azok a bölcsek, akik Európa sorsán törik a fejüket, előbb­­utóbb rájönnek arra, hogy a mai bizalmi vál­ságnak, amely a háborútól való félelemből fa­kad, nincsen jobb ellenszere, mint a rosszul si­került, gonosz és ostoba békeszerződések reví­ziója, s olyan új rendezés megejtése, amely nem ellenkezik a legelemibb természeti tények­kel, hanem a maga elvitathatatlan igazságos- Németországban hétfőtől kezdve megindul a rendes fizetési forgalom. Berlin, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Éjjel 11 órakor a minisztertanács elké­szült a fizetési forgalom megkezdési módozatainak megállapításával és a következő hivatalos nyilat­kozatot adták ki: „A birodalmi kormány bejelentésének meg­felelően a jövő héten megtörténik a rendes fize­tési forgalom felvétele. Hétfőn megindul a kor­látlan átutalási forgalom az átutalási szövetség­hez tartozó intézetek között, kedden a korlátlan átutalási forgalom általában, de a postacsekkek és a birodalmi bank zsiró­számlájának kivételé­vel, szerdától kezdve pedig korlátlanul lehetsé­gesek az átutalások postacsekken és a Birodalmi Bank zsíró-számláján is, valamint a készpénzki­fizetések folyószámlákra és zsíró-követelésekre. A bankoknál, takarékpénztáraknál és szövet­kezeteknél a takarékbetétek kivétele egyelőre még bizonyos korlátozásoknak marad alávetve. A részleteket tartalmazó rendeletet szombaton te­szik közzé.“ A hivatalos jelentés kiegészítéséül még arról értesülünk, hogy hétfőn és kedden, vagyis a fize­tési forgalom szerdára bejelentett korlátlan meg­indulásáig a készfizetéseket az eddigi keretekben, sőt talán valamivel magasabb mértékben megenge­dik. A takarékpénztári forgalom megindulására valószínűleg csak néhány napig kell várni. A fizetési forgalomra vonatkozó különleges kérdések rendezése után, amelyeknek részleteit­­ még a minisztériumoknak kell kidolgozni, a kor­­mány jóval éjfél u­tánig folytatta tanácskozásait az­­ általános gaztajasági noggraimról. E­lsősorban a­­karfát­ -f/r áralvomási rendelkezések enyhítéséről " és a hátbérkérdésről volt szó. Ezekről a kérdések­ről a legközelebbi napokban tovább tanácskoznak és rendezésükre a jövő hét elejéig számítani lehet. Tizenöt százalékra emelték a kamatlábat. Berlin, júl. 31. A Birodalmi Bank központi bizottsága pénteken este másfélórás ülésen tár­gyalta és tudomásul vette a Birodalmi Bank direk­tóriumának azt a határozatát, hogy a leszámítolási kamatlábat 10-ről 15%-ra, a lombard kamatlábat pedig 15-ről­ 20%-ra emeli fel. Ez a határozat a szombati napon lép életbe. Figyelembe véve azt, hogy ily magas kamat­tételek mily hátrányos kihatással vannak a német gazdasági élet amúgy is nehéz helyzetére, főkép­pen pedig a mezőgazdaságra, a Birodalmi Bank, amíg csak lehetséges volt, kitartott a most érvényes kamattételek mellett. Ha a Birodalmi Bank a teljes fizetési forgalom küszöbön álló újramegindítása alkalmából várható igényekre való tekintettel ma mégis a kamattételek felemelésére, még­pedig mind­járt ily. nagymérvű emelésére határozta el magát, ezt abban a bizalomban teszi, hogy ezzel köny­­nyebbé, válik az átmenet a normális fizetési és át­utalási forgalomra és ezáltal a bank még hama­rább jut abba a helyzetbe, hogy elviselhető kamat­tételekre térjen vissza. A Donatbank szanálására döntő lépés történt pénteken. Mint hivatalosan közükt, a Darmstädter und Nationalbank az általános fizetési forgalom megkezdésekor megnyitja pénztárait és korlátlanul teljesít minden fizetést. Egy ipari konszern arra kötelezte magát, hogy 125-ös árfolyamon átvesz 35 millió márka névértékű Danatrészvényt, úgyhogy a bank ilyen módon 43 millió márka új tőkéhez jut. Ugyanakkor a birodalmi kormány azt a kezességet, amelyet a Danatbanknál a hite­lezők követeléseiért vállalt, kiterjesztette a váltó­kötelezettségekre és a kezességből eredő kötelezett­ségekig is. Abban a konszernben, amely átveszi a bank részvényeit, részben a nehézipar, részben a villamossági ipar van képviselve. A m­ostoha viszonyok következtében az a ve­szedelem is fenyegetett, hogy a rendes fizetési for­galom visszatérésekor bajba kerülhet egy másik Befgban­k, a Dresdner Bank is, amely az illikvidi­­tás állapotába juthat. Hogy elejét vegyék ennek a veszedelemnek, a birodalmi kormány megszerzi a bank által kibocsátandó új elsőbbségi részvények jelentékeny részét és ezzel természetesen befolyást nyer a bank üzletvezetésére, mint főrészvényes. A német birodalom most döntő tényezővé vált a Du­­natbanknál és a Dresdner Banknál. A birodalmi kormány ülése.

Next