Pesti Hírlap, 1931. augusztus (53. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, negyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes példányszám ára (pályaudvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fillér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres SZOMBAT, AUGUSZTUS 1. Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aut. 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 7g. Tel. mint a szerkesztőségnél. Erzsébeti körút 1 Tel. 1. 352—96 A fiókok jegyzékét az apróhirdetések élén közöljük A magyar kölcsön és a világpolitika. Mi a magyar Kölcsön iita , ill egy félhivatalos távirati iroda nyilatkozata. Ott egy felelős kormányférfi kijelentése. Amott egy számottevő és rendszerint jól informált újság véleménye. Ezek a mérföld jelzőkövek, amelyek azt mutatják, hogy lassan és kerülő utakon bár, de közeledünk a cél felé. Tehát jó reménységgel várhatjuk a most folyó tárgyalások lezárását. Közben Párizsban, Londonban, Bázelben a bankárok, diplomaták és kormányférfiak bizalmas értekezletein a jó szellem és a rossz szellem hadakozik erettünk. A rossz szellem néha keresztezi a jó szellem sikerét, egy-két nappal ismét csak elodázza annak a pénzügyi megállapodásnak a létrejövetelét, amelytől a magyar válság hirtelen enyhülését és a bankok rendes hétköznapjainak visszatérését reméljük. A kisántant lapok következetesen azt írják, hogy Magyarország nem kapja meg a kölcsönt, bizonyos politikai feltételek teljesítése nélkül. Azt tudjuk, hogy Franciaország hasonló szolgálat fejében, csakugyan politikai feltételeket szabott Németországnak és a német válság gyökeres és végleges elintézése eddig éppen azért nem sikerült, mert a német birodalmi kormány nem vállalhatta ezeket az eléje szabott feltételeket. Az analógia tehát alkalmas volna arra, hogy a kisántant-lapok értesülését alátámassza és elhihetővé tegye, hogy Franciaország hasonló feltételét szabja a Magyarországnak adandó pénzügyi segítségnek is Az analógia azonban ebben az esetben inkább arra alkalmas, hogy a kisántant-lapoknak ötletet adjon az „információ" kitalálására. Az analógia ezért semmit sem bizonyít. A kisántant-lapok közleményei pedig legfeljebb azt teszik valószínűvé, hogy Benesék, mint mindig, amikor válságos pillanatokban Magyarországnak ártani lehet, akcióba léptek Párizsban és a francia kormányt szeretnék rábírni arra, hogy a magyar kormány pénzügyi kívánságait csak bizonyos politikai feltételek mellett teljesítse. A múltból azonban azt is tudjuk, hogy Benesék effajta szíves és jóindulatú beavatkozása nem mindig szokta elérni célját Sőt az utóbbi időben egyre ritkábban és ritkábban sikerül nekik az, hogy Franciaországot a speciális magyar érdekek ellen mozgósítsák. A napokban az egyik magyar újságban egy Párizsból keltezett cikket olvastunk a francia politika mai irányzatáról. Nem tartjuk kizártnak hogy a Quai d‘Orsay-nak az a súlyos szava diplomatája, akiről a cikkben szó van, ez idő szerint nem a Szajna partján működik, hanem a Duna partjához sokkal közelebb. De ez nem is baj az adott esetben. Mert így annál jobban ismerheti a Duna völgyének a viszonyait és a párizsi kormánynak Magyarországgal szemben való szándékait. Ez a súlyos szavú diplomata azt fejtette ki a magyar újságíró előtt, hogy Magyarországot ma más szemmel nézik Párizsban, mint még csak egy pár esztendővel ezelőtt is. Ma a franciák már megbíznak Magyarországban, Magyarország jövőjében és még áldozatok árán is hajlandók arra, hogy a két ország viszonyát szorosabbra fűzzék. A franciákban tehát megvan a szándék, hogy Magyaroszágon segítsenek. És segíteni is fognak rajta. Ugyanez a diplomata azt is kijelenti, hogy Franciaország a magyar nemzettől barátsága és segítsége ellenében nem kér egyebet, mint józan, egyszerű és mérsékelt politikát, olyan politikát, amely nem zavarja meg a késhegyen táncoló európai helyzet egyensúlyát. Ellenben semmiesetre sem követeli a magyar nemzet eszményeinek és politikai hagyományainak feladását. Azt mi is tudjuk, amit egyébként ugyanez a cikk is hangsúlyoz, hogy a hivatalos francia politika egyik alapvető tétele ma még a békeszerződések változhatatlansága s hogy minden olyan lépéstől, ami ma vagy holnap a revízió érdekében történnék, a francia kormány a világ békéjét félti. Az említett cikkből, amely magán viseli a jólinformáltság bélyegét és a jól megválasztott forrás eredetét, ezek után könnyen ki lehet bogozni, hogy az úgynevezett politikai feltételek tekintetében mi lehet Franciaország álláspontja! Miután nem követeli a magyar nemzet eszményeinek és politikai hagyományainak föladását, nem követeli azt sem, hogy Magyarország lemondjon a békeszerződések revíziójáról. Megkívánja azonban, hogy Magyarország a revízió érdekében legalább a közeljövőben ne tegyen olyan lépést, amely megzavarhatná Európa békéjét. Azt, hogy Magyarország lemondjon a revízióhoz való szent jogáról és a revízió szennvedélyes követeléséről, sem Franciaország, sem senki más nem tudná elérni. Magyarország változatlanul ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a trianoni szerződés a világháborút követő békék között a legrosszabb, a legkegyetlenebb, annak a végzésében tehát a magyar nemzet nem nyugodhatik meg soha, de soha! Azoknak a szomszédoknak, akik a nagyhatalmak becsapásával és félrevezetésével kierőszakolták a trianoni béke drákói intézkedéseit, nem tesszük meg azt a szívességet, hogy Trianon végzését elismerjük és mint örökérvényű törvényt tiszteljük. Viszont azonban nemcsak a magyar kormány, hanem a magyar nemzet minden súllyal bíró és felelősséget érző tényezője elégszer hangoztatta, hogy mi Magyarország igazságát nem erőszakos után be-Berlin, júl. 31. A birodalmi kormány tagjai estefelé ismét összeültek. Az ülés valószínűleg a késő éjjeli órákig fog tartani. Kisorban végleg le akarják tárgyalni a korlátozás nélküli fizetési forgalom újramegkezdésével kapcsolatos kérdéseket. Nehézséget tessük. Nem célunk, hogy veszedelmes összeütközéseket idézzünk fel, hogy új háború szerencsétlenségét szabadítsuk rá a világra. Mi az igazunkat békés után, az Európa sorsát irányító nagy nemzetek békés meggyőzésével óhajtjuk elérni. Nem a nemzetek szétszaggatása, hanem a nemzetek békés együttműködése által. Ha ezt tudjuk, akkor rá kell jönnünk, hogy a magyar és francia álláspont között tulajdonképen nincsenek kiegyenlíthetetlen ellentétek. Annál inkább nincsenek, mert Franciaországban a közélet igen jelentős tényezői máris kezdenek meggyőződni arról, hogy a világ békéjét nem a magyar nemzet végső elkeseredésének esetleges kitörése fenyegeti. Hanem fenyegeti maga a békeszerződés, amely szétszaggatta azt, ami a természet törvénye szerint egybe tartozik és ezzel olyan zűrzavaros, bizonytalan helyzetet teremtett Európa szívében, amely a Közép-Duna völgyében útját állja minden tartós rendezésnek, minden nyugodt építőmunkának. Most, amikor kezd valami nemzetközi együttműködésféle kialakulni, abból a célból, hogy a világot gyötrő válság orvosszerét megtalálják, azok a bölcsek, akik Európa sorsán törik a fejüket, előbbutóbb rájönnek arra, hogy a mai bizalmi válságnak, amely a háborútól való félelemből fakad, nincsen jobb ellenszere, mint a rosszul sikerült, gonosz és ostoba békeszerződések revíziója, s olyan új rendezés megejtése, amely nem ellenkezik a legelemibb természeti tényekkel, hanem a maga elvitathatatlan igazságos- Németországban hétfőtől kezdve megindul a rendes fizetési forgalom. Berlin, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Éjjel 11 órakor a minisztertanács elkészült a fizetési forgalom megkezdési módozatainak megállapításával és a következő hivatalos nyilatkozatot adták ki: „A birodalmi kormány bejelentésének megfelelően a jövő héten megtörténik a rendes fizetési forgalom felvétele. Hétfőn megindul a korlátlan átutalási forgalom az átutalási szövetséghez tartozó intézetek között, kedden a korlátlan átutalási forgalom általában, de a postacsekkek és a birodalmi bank zsirószámlájának kivételével, szerdától kezdve pedig korlátlanul lehetségesek az átutalások postacsekken és a Birodalmi Bank zsíró-számláján is, valamint a készpénzkifizetések folyószámlákra és zsíró-követelésekre. A bankoknál, takarékpénztáraknál és szövetkezeteknél a takarékbetétek kivétele egyelőre még bizonyos korlátozásoknak marad alávetve. A részleteket tartalmazó rendeletet szombaton teszik közzé.“ A hivatalos jelentés kiegészítéséül még arról értesülünk, hogy hétfőn és kedden, vagyis a fizetési forgalom szerdára bejelentett korlátlan megindulásáig a készfizetéseket az eddigi keretekben, sőt talán valamivel magasabb mértékben megengedik. A takarékpénztári forgalom megindulására valószínűleg csak néhány napig kell várni. A fizetési forgalomra vonatkozó különleges kérdések rendezése után, amelyeknek részleteit még a minisztériumoknak kell kidolgozni, a kormány jóval éjfél utánig folytatta tanácskozásait az általános gaztajasági noggraimról. Elsősorban akarfát -f/r áralvomási rendelkezések enyhítéséről " és a hátbérkérdésről volt szó. Ezekről a kérdésekről a legközelebbi napokban tovább tanácskoznak és rendezésükre a jövő hét elejéig számítani lehet. Tizenöt százalékra emelték a kamatlábat. Berlin, júl. 31. A Birodalmi Bank központi bizottsága pénteken este másfélórás ülésen tárgyalta és tudomásul vette a Birodalmi Bank direktóriumának azt a határozatát, hogy a leszámítolási kamatlábat 10-ről 15%-ra, a lombard kamatlábat pedig 15-ről 20%-ra emeli fel. Ez a határozat a szombati napon lép életbe. Figyelembe véve azt, hogy ily magas kamattételek mily hátrányos kihatással vannak a német gazdasági élet amúgy is nehéz helyzetére, főképpen pedig a mezőgazdaságra, a Birodalmi Bank, amíg csak lehetséges volt, kitartott a most érvényes kamattételek mellett. Ha a Birodalmi Bank a teljes fizetési forgalom küszöbön álló újramegindítása alkalmából várható igényekre való tekintettel ma mégis a kamattételek felemelésére, mégpedig mindjárt ily. nagymérvű emelésére határozta el magát, ezt abban a bizalomban teszi, hogy ezzel könynyebbé, válik az átmenet a normális fizetési és átutalási forgalomra és ezáltal a bank még hamarább jut abba a helyzetbe, hogy elviselhető kamattételekre térjen vissza. A Donatbank szanálására döntő lépés történt pénteken. Mint hivatalosan közükt, a Darmstädter und Nationalbank az általános fizetési forgalom megkezdésekor megnyitja pénztárait és korlátlanul teljesít minden fizetést. Egy ipari konszern arra kötelezte magát, hogy 125-ös árfolyamon átvesz 35 millió márka névértékű Danatrészvényt, úgyhogy a bank ilyen módon 43 millió márka új tőkéhez jut. Ugyanakkor a birodalmi kormány azt a kezességet, amelyet a Danatbanknál a hitelezők követeléseiért vállalt, kiterjesztette a váltókötelezettségekre és a kezességből eredő kötelezettségekig is. Abban a konszernben, amely átveszi a bank részvényeit, részben a nehézipar, részben a villamossági ipar van képviselve. A mostoha viszonyok következtében az a veszedelem is fenyegetett, hogy a rendes fizetési forgalom visszatérésekor bajba kerülhet egy másik Befgbank, a Dresdner Bank is, amely az illikviditás állapotába juthat. Hogy elejét vegyék ennek a veszedelemnek, a birodalmi kormány megszerzi a bank által kibocsátandó új elsőbbségi részvények jelentékeny részét és ezzel természetesen befolyást nyer a bank üzletvezetésére, mint főrészvényes. A német birodalom most döntő tényezővé vált a Dunatbanknál és a Dresdner Banknál. A birodalmi kormány ülése.