Pesti Hírlap, 1931. augusztus (53. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-01 / 173. szám
okoz a folyószámlák és a takarékbetéti számlák széjjelválasztása. Természetesen el akarják kerülni, hogy takarékbetétek fölösleges kivétele folytán új nehézségek álljanak be. A megkülönböztetés azonban nagyon nehéz, ha el akarják kerülni, hogy a takarékbetéti számlák hátrányos helyzetbe kerüljenek. Remélhető azonban, hogy a kormány tagjai oly megoldást találnak, amely úgy a bankoknál, mint a takarékpénztáraknál biztonságot nyújt a takarékbetéti számlákon elhelyezett pénzek halmozása ellen. A tanácskozások második részében a kabinet elsőízben fog foglalkozni azokkal a gazdaságpolitikai feladatokkal, amelyek a legközelebbi időben akuttá válnak. A párizsi festmény- és régiségkereskedők terve Németország pénzügyi szanálására. Párizs, júl. 31. A Havas-iroda a következő közleményt adta ki: Párizsban jelenleg alakulóban van egy olyan konzorcium, amelynek tagjai a legtekintélyesebb festmény- és régiségkereskedők. A konzorcium hajlandónak nyilatkozik arra, hogy Németországnak egymilliárd frank összeget adjon kölcsön, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönadás időtartamára zálogként szállítsanak Franciaországba a német múzeumokból különböző mesterműveket, amelyek a kölcsönösszeg megfizetéséig Franciaországban maradnának. A festményeket Párizsban kiállítanák és a publikum belépődíj lefizetése mellett megtekinthetné azokat. Az egymilliárd frank összegű kölcsönt előnyös feltételek mellett akarják Németország rendelkezésére bocsátani. Berlin, júl. 31. Berlini politikai körökben lehetetlennek és tárgyalásra egyáltalában nem is érdemesnek jelölik meg a Havas-ügynökség részéről nyilvánosságra hozott hírt, amely szerint a francia műkereskedők javasolták, hogy a német műkincsek egy részének elzálogosítása ellenében Franciaország nagyobb kölcsönt nyújtson Németországnak. Ismét megindulnak a francia-angol hiteltárgyalások. Párizs, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Értesülésünk szerint pénteken Párizsban ismét megindultak a francia-angol hiteltárgyalások. Eredetileg az volt a terv, hogy várnak az Nemzetközi Fizetések Bankjának vasárnapi bázeli összejöveteléig, amikor a francia és az angol jegybank kormányzói amúgy is találkoznk. A németországi válsághírek azonban szükségessé tették a tárgyalások azonnali folytatását. London, júl. 31. Az Angol Bank 1766 font értékű aranyrudat, vett, 2000 sovereignt kapott külföldről, 1.100.000 sovereignt szabadított fel. 424.773 font értékű aranyrudat adott el Hollandiába és Belgiumba és 10.000 sovereignre adott kiviteli engedélyt. A bank nyílt piacon egymillió font értékű aranyrudat, vett. 84.11*4. áron, meg nem nevezett célra. Az Angol Bank képviselője Párizsba érkezett. Párizs, jul. 31. (Havas.) Sir Robert Kindersley, az Angol Bank képviselője, ma délután Párizsba érkezett. Megérkezés után azonnal a Francia Bankba sietett, és ott hosszasan tárgyalt Clement Moret igazgatóval és Charles Farnier aligazgatóval. A tárgyalások alatt folytatták azokat a megbeszéléseket, amelyeket Kindersley első látogatása alkalmával megkezdtek, másrészt pedig tanulmányozták azokat a feltételeket, amelyek mellett a három nagy jegybank — az amerikai, az angol és a francia — egységesen szabályozó befolyást tudna gyakorolni a főbb pénzpiacokon az árfolyamok ingadozása tekintetében. A tanácskozást a késő esti órákig folytatták, de nem tudtak végleges határozatot hozni. A megbeszéléseket holnap délelőtt folytatják. Lloyd George állapota javult, London, júl. 31. Lloyd George állapota — a nyugodtan töltött múlt éjszaka után — lényegesen javult. Politikai körök és érekesi foglalkoztak a liberális vezér betegségével, amely 3—4 hónapra kikapcsolja őt a politikából. Helyetteséül sir Herbert Sámuelt emlegetik, belőle azonban hiányzik Lloyd Georg rugalmassága" -ág- -diplomáciai" ügyessége. A takarékossági javaslatok a legsúlyosabb terheket hárítják majd a kormányra, mert a munkáspárt szélsőbaloldala nem tűri a szociális kiadások lefaragását és így a kormánynak saját pártütőivel szemben sürgős szüksége lehet a liberálisok támogatására. Attól tartanak, hogy Lloyd George távollétében hevesebb politikai viharok a liberális párt lemorzsolódását idézik elő, Magával, mindenkiben megnyugvást kelt és helyeslést ébreszt. A felhatalmazási törvényjavaslat mostani parlamenti vitája során a magyar képviselőházban többen felvetették azt a kérdést, vájjon nem ,jobban járt volna-e az ország, ha a kormány az olasz barátság szorosabbra fűzése helyett inkább Franciaország felé próbált volna tájékozódni és a francia kormány támogatását igyekezett volna megnyerni! Jellemző, hogy ezt a kétséget majdnem kizárólag azok a magyar politikusok hangoztatják, akik világnézetük és politikai irányzatuk miatt ellenségei a fasizmus országkormányzó módszereinek. Mi azonban, azt hisszük, Olaszországgal szemben hálátlanságot, az általános világhelyzettel szemben pedig gyerekesen naiv megnemértést jelent, ha valaki így gondolkozik. Olaszország irántunk való barátsága nem egyszer kiállta a próbát. Mi, magyarok pedig soha sem felejthetjük el, hogy Mussolini volt az az államférfi, aki a hivatalos kormányférfiak között, először foglalt állást Magyarország igaza mellett és először mondotta ki, hogy a trianoni határok revízióra szorulnak. Azóta, hogy az olasz-rangyi barátságot megpecsételték, azóta, hogy Mussolini ezeket az örökké emlékezetes szavakat kimondotta, az olasz politika vonala nem változott, egy percig sem ingadozott. Sok nehéz helyzetben élveztük az olasz diplomaták barátságos beavatkozásának kedvező hatását. A dolog természetében rejlik, hogy az ilyen diplomáciai támogatás a kulisszák mögött történik s hogy az ilyen baráti szívességeket nem szokták a nyilvánosság előtt nyugtázni. De okunk van annak a sejtésére, hogy a mostani válság során már eddig is igen nagy szolgálatokat tett Magyarország ügyének. Ennyit az Olaszországgal szemben kötelező baráti hűségről és a neki kijáró elismerésről. Most aztán megismételjük, hogy a diplomáciai ügyekben való teljes járatlanságra és naivitásra vall, ha valaki úgy állítja be a dolgot, hogy az olasz barátság kizárja a francia "barátságot és Olaszország jóindulata feltétlenül maga után vonja Franciaország ellenséges érzését. Ez akkor lenne igaz, ha Olaszországot és Franciaországot olyan mély szakadék választaná el egymástól, hogy azt már csak háborúval lehetne elintézni. Szerencsére itt nem tartunk. A két latin testvérnemzet, ellenkezőleg, igen tiszteletreméltó erőfeszítéssel igyekszik megoldani azokat a kérdéseket, amelyek közöttük vitásak lehetnek. Olaszország és Franciaország is azonvan, hogy a világ békéjét minden meglepetés ellen biztosítja. Mussolini csak a napokban fejtette ki az „Annales“ című folyóirat hasábjain, hogy Európa összeomlását és a civilizáció pusztulását nem lehet elkerülni, ha nem biztosítják az emberiség békéjét. Akikben ilyen erős a békevágy és a felelősségérzet, azokban nem lehet háborús szándék; azok pedig, akikben nincsen háborús szándék, előbb-utóbb megértik egymást. Magyarország tehát, szerencsére, nincsen abban a helyzetben, hogy választania kell Olaszország és Franciaország között. Hanem abban a kedvező helyzetben van, hogy igazának megnyerheti mind a kettőt. Ebben a tekintetben sokat várhatunk éppen Olaszországtól. Róma nagyszerű történelmi feladatot végezne, Európa békéjének és újabb egészséges rendezésének óriási szolgálatot tenne, ha egyengetni tudná annak az útját, hogy Párizs megértse Budapest igazát és Franciaország értékelni tudja azt a rokonszenvet, amely Magyarországból a francia nemzettel szemben a legkeservesebb idők legszomorúbb csalódásai után sem hiányzott. PESTI HÍRLAP 1981. augusztus 1., szombat. Dawes tábornok gazdasági fellendülést jósol. London, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A Daily Expressbmey Dawes tábornok, az Egyesült Államok londoni nagykövete, prognózist közöl az amerikai konjunktúráról. Részletesen leírja a hanyatlásnak azt a korszakát, amely 1929 júniusápbftftr WSMKrWt 4- 8190* Jelesfif Villany áram fogyasztásának csökkenése volt. Minthogy ez a fogyasztás most ismét növekedik, Dawes ebben a prosperitás új hullámának jelét látja. Egyébként azzal is érvel, hogy két esztendeig tartott a gazdasági föllendülés korszaka, amelyet, aztán ellentétes jellegű korszak követett. Minthogy már ez is két esztendeig tart, most sorra kerül a föllendülés korszakának visszatérése, Briandi orvosai eltiltották a munkától Párizs, júl. 31. (.A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Briand külügyminiszternek orvosai tanácsára, idegkimerülése következtében legalább egy hónapig a legnagyobb mértékben vissza kell vonulnia a munkától, hogy teljesen a pihenésnek szentelje magát. A miniszter, akinek a legutóbbi napokban több kisebb asztmarohama volt, péntek reggel cochereli birtokára utazott. Elutazása előtt megígérte barátainak, hogy csak egészségének helyreállítására fog törekedni. Valószínű, hogy Briand, — ezúttal számos esztendő óta először, nem fog megjelenni Genfben a népszövetségi tanács ülésezésén, hanem helyette Laval miniszterelnök fogja vezetni a francia delegációt. Természetes, hogy Briandnak tervezett berlini útja is lehetetlenné vált. Bár nem titok, hogy Briand ama vereség óta, amely a Versailles elnökválasztáson érte, politikailag mindinkább háttérbe szorult és noha az utóbbi időben meghitt baráti körben ismételten visszalépési szándékát nyilvánította, mostani visszavonulása nem ezekre a körülményekre vezethető.. vissza. Nem úgynevezett diplomáciai gyengélkedésről van szó, hanem igazán komoly kimerülésről, amely sürgős pihenést igényel. A déli jelentés szerint Briand betegsége komoly. Párizs, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Pénteken reggel még azt beszélték, hogy Briand csak apró hűlést hozott magával Londonból és néhány napra van szüksége, hogy teljesen összeszedje magát. A déli orvosi jelentés azonban jóval kedvezőtlenebb. Vaques tanár, a híres párizsi szívszakorvos, a nyilvánosság előtt ugyan, nagyon óvatosan fejezte ki magát és nem közölt világos kórmegállapítást, az orvosi rendelkezésekből azonban arra kell következtetni, hogy Briandnak nem csupán a rendes pihenőre van szüksége. Nem fekszik ágyban, de tartózkodnia kell mindep,leszi a megerőltetéstől Nagyon rosszul esik neki, hogy le kell mondania a dohányzásról, peddig naponta, hatvan cigarettát is el szokott szívni. Egy szenvedély,ének azonban Göehepé febstve zavartalanul hódolhat: egész nap horgászhat. Briand kedvezőtlen egészségi állapota már a párizsi és londoni miniszterjárás alatt feltűnt. Eleget tett ugyan az összes tisztjével járó kötelezettségeknek, de nagyon sápadt volt az arca és alakja még jobban meggörnyedt mint máskor. A londoni tárgyalásokon néha nagyfokú kimerültség miatt panaszkodott. Asztmatikus fájdalmai sokkal erősebben jelentkeztek, mint máskor és nehezére esett végigülni az üléseket. Briand jövő márciusban lesz hetven éves. A francia szociáldemokrácia a németek pártján áll. Bécs, júl. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az Internationale kongresszusán pénteken Léon Hiúm mondott nagy tetszéssel fogadott egyórás beszédet. Kijelentette, hogy a mostani internacionálé a német válság jegyében áll. Ez a válság nemcsak a német munkásság, de az egész világ munkássága szempontjából hagy veszedelem. Mint nyolc évvel ezelőtt a Buhr-megszállás idején, a francia szociáldemokrácia ma is ugyanúgy a németek pártján áll. A német válság nem önálló jelenség a világválságain, vagy a kapitalizmus történetében, hanem a racionalizálás ideológiájának összeomlását jelenti. — Németországnak — folytatta — azonnal szüksége van a külföldi segítségre, olyan mértékben, amint gazdasági élete megköveteli. Tiltakoztunk a francia kormánynál az ellen, hogy ezt a segítséget politikai feltételektől tegyék függővé. Felfogásunk szerint a békeszerződések nemcsak igazságtalanok, hanem esztelenek is, mert olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a józansággal és a természetes fejlődéssel ellentétben üllőak. A békeszerződések sohasem szabad szerződések, de nem háborúval, hanem a demokrácia eszközeivel kell rajtuk változtatni." Breitscheid német szociáldemokrata kijelentette, hogy Németországban a nem proletár rétegek is érzik a kapitalizmus kihatásait és hogy a proletarizálódástól meneküljenek, fantasztikus utakon keresik a megoldást. Most csak kettő között lehet választani, Brüning vagy Hitler és Huggenberg között. Gondolnunk kell a jövőre is, mert veszélyben látjuk a békét és a külpolitikát. Németországot be kell illeszteni a világgazdaságba és ezért emeljük fel szavunkat a külföld felé.