Pesti Hírlap, 1932. május (54. évfolyam, 96-118. szám)

1932-05-01 / 96. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra 4 pengő, ne­gyedévenként 10 pengő 80 fillér. Egyes pél­dányszám ára (pálya­udvarokon is) 16 fillér, vasárnaponként 32 fil­lér. — Külföldön az előfizetési ár kétszeres­é­­re­. Wt A, m?u s minden vasárnap uj 1000 pengős Cserebere keresztrejtvény! APEST, 1932. LIV. ÉVFOLYAM, 96. (17.753) SZÁM. ./* VASÁRNAP, MÁJUS 1. ■ i in ■■ ■■ mwmm mmmmmmmmm—m■■ ■■ ■' ■—...»■■■................. " ■■■■ ■ ' »■'!.......................... ■ ■■■ -------------------------------------­"jP ' • • ' ‘ if# » ■ Pesti Hírlap Szerkesztőség: Vilmos császár-ut 78. Telefon: Aufc. 122—95. Főkiadók: Vilmos császár-ut 78. Tel. mint a szerkesztő­ségnél, Erzsébet-körút 1 Tel. J. 352—96. A fiókok jegyzékét az apróhir­detések élén közöljük .­­*­ AZ IGAZSÁG DALA ÍRTA: HERCZEG FERENC. Soha még a világtörténetemben nem ha­misították meg olyan cinikusan az igazságot, mint Trianonban. Szinte csodálatraméltó, hogy államférfiak, ha a háború ledönti előttük az er­kölcsi korlátokat, mi mindenre nem képesek!" Hogy volt idő, mikor a szándékos megtévesztés,­ , ha nem egyes emberek, hanem egész népek ká­­i­­ára követték el, ünnepelt politikai nagysággá avatta a megtévesztőt: azon az utókor éppúgy csodálkozni fog, mint mi csodálkozunk, hogy öreg­asszonyok megégetését valamikor igazság-­­ szolgáltatásnak nevezték. A kisantant az igazság tagadásának je­gyében fogant és az igazság tagadásával tartja fenn életét. Ez a politikai rendszer mérges köd­­öridőként üli meg a Duna völgyét, elsorvaszt minden életet és nyomorúságot, zavart, gyü- 1' '.szt a népek közt. Ez így is marad amíg az igazság napját eltakarják .­ hazugságok. De aki nem hunyja le­nn a szemét, annak máris látnia kell, jysugarak nyilainak keresztül a hó­­. Fölkelőben a nap, az igazság napja, kőben a magyarság napja. Tragikus sorsa ennek a nemzetnek, hogy evője oda van forrasztva az elnyomott igaz­­á­hoz. Tragikus, de egyszersmind fenséges­­, mert az igazság az isteni szellem megnyi­­lagít­a a földön és a magyarság, midőn a magadéért harcol, az emberiség magasabb­­rénű ideáljaiért küzd.VT 4. gondolatok csatájának, amelyet nemze­tő n Ina vív, igen nevezetes epizódja az „Igaz­ság Magyarországnak“ című album elterje­dés A remek könyv, amelyet Légrády Ottó adt öt nemzet vezető értelmiségének kezébe — s mindegyiknek a maga anyanyelvén! — érd'kes, szemléltető és meggyőző módon is­­métette a magyar kérdést. A Pesti Hírlap anak idején mutatót adott a világ minden ré­­szből érkező köszönő levelekből és a telkes, megdöbbent és háborgó hangú válaszokból ta­­gsztall,ittuk, hogy sok ember, köztük nem gy világhírű név viselője, ebből a könyvből tudta meg, miféle hazugság-atomokból szövő­­.­dött a trianoni kádfelhő. Annyi bizonyos, hogy a . g­írs-b-­­ ira és súlyra nézve egyfol­­ymán­­ hódításokat köszönhet Légrády­­ könyv ,ti Hírlap főszerkesztője most újabb lendületet óhajt adni a nemzet revíziós akara­tának, ezért pályázatot­ hirdet olyan dalra, amely szárnyán hordja a revíziós szállóigét: „Ig­izsafílt Magyarországnak­“ A terv abból a lélektani igazságból indul ki, hogy minden magasztos gondolat költői köntöst keres magá­nak és az embertömegeket irányító eszme leg­­különb és legkifejezőbb szimbóluma az ének. Csak az mosolyogjon kicsinylően, aki so­hasem hallott róla, hogy vallási üldözések ide­jében milyett elszántságot merítettek a tanúság­­tevők az egy­házi énekből; aki nem tudja, hogy a francia forradalmi hadsereg hiányzó dandá­rokat pótolt a marseillaise vérforraló akkord­jaival, és hogy a magyar szabadságharcokban milyen katonai erőt képviselt a kurucok és hon­védek csataéneke. És mit jelentett a német­­ egységnek a Wacht am Rhein, mit jelent az olasz fasciónak a giovinezza. A­, új nemzeti dal tegyen a magyar igaz­­ságszomj zsoltára. Az életakarat, reménység, szóval az ifjúság lángoló éneke. Nem annyira ünnepélyes, mint a Himnusz és kevésbé áhi­­tatos, mint a magyar Hiszekegy. Inkább harci dal, mint imádság. Legyen benne annyi tüzes erő és lüktető életi, hogy végigkísérhesse rajza gyermekeinket a hegyeken és országutakon. Az uj ének tegyen a harmóniák aranylánca, amely é­pükön innen és túl, legyen olyan, hogy megre­­a sziveket a revízióhoz fűzi. Legyen édes, mint megjen a tőle Új-Jerikónak, a hazugságok met­­a pacsirtadal és érces, mint türelmetlen kard­­ropolisának ködbástyája, pengék csörgése. Legyen fülbemászó és köny- Sikert óhajtunk a pályázatnak és ugy igen megragadó. Legyen olyan, hogy bizalom- hisszük, ahol annyi a költői és zenei képesség, mai és büszkeséggel töltse el a sziveket a gye­­l mint nálunk, ott az nem is maradhat el. 4 PÁLYÁZAT A REVÍZIÓ DALÁRA!­­1 Légrády Ottó dr, a Pesti Hírlap főszerkesztője ♦ pályázatot hirdet revíziós jeligénk, az ♦ ♦ „IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!“ ♦ költeménybe foglalására és megzenésítésére. A Pesti Hírlap 1928-ban, főszerkesztője százezer pengős jubiláns adományából pályáza­tot írt ki a magyar revízió ügyén­ek előrevite­­lére. Ennek eredményeként indult útnak az a Revíziós Album, amely azóta „Igazságot Magyarországnak" címmel, öt nyelven, az öt vi­lágrész minden jelentősebb országában rendkí­vüli hatással végezte felvilágosító és meggyőző munkáját. „Igazságot Magyarországnak !“ Ezt a két szót az egész világon, franciái angol, olasz és német nyelven revíziós küzdel­münk közismert, önérzetes és bátor jeligéjévé tettük. Londontól Tokióig, Stockholmtól Mel­­bourneig, Washingtontól Párizsig, Buenos­ Ay­­restől Rómáig, Berlintől Kalkuttáig, a világ minden részében megtanítottuk a hazájuk sor­sának intézésében jelentős tényezőket arra, mit jelent e két szó: Igazságot Magyarországnak! A Pesti Hírlap főszerkesztője most, ami­kor újabb, ugyancsak­­, revízió céljait szolgáló világakció előmunkálatait irányítja, egyben fel­adatául tűzte ki, hogy ezt a nagyszerű jeligét, a magyar közönség lelkületének megerősíté­sére egy új nemzeti dal kiindulópontjává te­gye meg. Mindenekelőtt tehát költeményre hirdet a pályázatot. Olyan költeményre, amelynek mindegyik versszakában az utolsó, visszatérő sor „Igazsá­got Mag­yarországnak!“ legyen. Ez a kétszavas refram­ megmagyarázza a pályázat célját. Olyan költeményt óhajtunk, amely, megzenésítése után, (ami egy második pályázat feladata lesz) a Himnusz és a Ma­gyar Hiszekegy mellett ünnepi éneke lehet minden magyar embernek, de különösen a ma­gyar ifjúságnak. Úgy érezzük, hogy a revíziós eszme oly mértékben terjedt el világszerte, hogy szükség van oly nemzeti dalra, amely ezt követelés formájában harsogja oda mindenki­nek. A Magyar Hiszekegy ima, mely minden hivő magyar embernek Istenben, hasában, az isteni örök igazságban s a magyar feltámadás­ban való hitét fejezi ki s ennek hangoztatásá­val borul le a Mindenható előtt. A Magyaror­szágnak igazságot követelő költeménynek s ze­néjének, riadó szavával az emberek felé kell harsognia, ünnepi alkalommal minden magyar ember lelkét fel kell lázitania a szörnyű igaz­ságtalanság ellen. Szövege és zenéje egyúttal legyen alkalmas arra is, hogy hangulatával és ritmusával átmenjen az élet vérkeringésébe, tornászok, katonák, cserkészek, leventék, kirán­duló csapatok használatába. De szólnia kell majd az egész világhoz, minden jólelkű, igazságszerető emberhez. Az idegen is meg kell hogy érezze belőle a magyar nemzetnek egy vérlázító igazságtalanság jóvá­tételére irányuló követelését! Főszerkesztőnk pályázata egyelőre csak a szövegre vonatkozik. A bírálóbizottság dön­tése után fog sor kerülni a pályadíjnyertes költemény megzenésítésére, szintén nyilvános pályázat útján. A költeménypályázat feltételeit itt kö­zöljük: Pályázat a Revíziós Dal szövegére. 1. A Pesti Hírlap főszerkesztője pályáza­tot hirdet olyan költeményre, amely dalszerű­, tömör alakjával, lendületes és lelkesítő tartal­mával alkalmas arra, hogy a revízió gondola­tát terjessze és népszerűsítse. 2. Bármilyen alakban, bármilyen terjede­lemben megírt verssel lehet pályázni. Tekintve azonban a zenésítés gyakorlati szempontjait, előnyös, ha a dalszöveg nem nagyszámú, nem túl hosszú, azonos versmértékre szabott strófák­ból áll. Mindegyik versszak utolsó, visszatérő sora, refrainje: „Igazságot Magyarországnak!"­ legyen. 3. A beérkező pályaművek közül közéleti férfiakból, írókból, művészekből álló bírálóbi­zottság választja ki a pályadíj nyertesét és a jutalomra érdemeseket. 4. A pályaműveket a Pesti Hírlap szer­kesztőségébe jeligés levél kíséretében kell be­küldeni. A pályamű címe mellett a jelige is szerepeljen, viszont a jeligés levél borítékára a vers címét is írja rá a pályázó. A szerkesztő­ségnek címzett boríték felső balsarkában pedig tüntesse fel, hogy a Revíziós Dalpályázatra vo­natkozik a küldemény. A beküldés határideje 1932 junius 15. 5. A pályadij ezer pengő. 6. A bírálóbizottság ezenkivül öt dicsé­retre érdemes művet száz-száz pengő jutalom­ban részesíthet. A száz-száz pengő jutalomban részesített pályázatok jeligés leveleit csak ak­kor bontjuk fel s a szerzők neveit csak akkor tesszük közzé, ha az illetők ehhez előzetesen hozzájárulnak. 7. A verspályázat eredményét a Pesti Hír­lap 1932 augusztus 20-iki, Szent István-napi számában tesszük közzé. 8. Az első díjat nyert költemény megzené­sítéséről, újabb pályázat útján, a Pesti Hírlap gondoskodik. A bírálóbizottságnak azonban joga van ahhoz, hogy a győztesen kívül még egy vagy több verset is kijelöljön megzenésí­tésre. Ezek közül a zenei pályázat résztvevői szabadon­­választhatnak.

Next