Pesti Hírlap, 1932. június (54. évfolyam, 119-142. szám)

1932-06-01 / 119. szám

2 A PESTI HÍRLAP VII. SZÁMÚ „CSERELEK EL­”KERESZTRE­JTVÉNYE Utca házszám em. atb Itt levágandó. Példa kombinációkra: 1. függőleges lehet: JAGUÁR és JAGUÁR; 19. vízszintes lehet: JÜAN és JUAN; 35. függőleges lehet: NELSON és NEWTON. képviselő volt, de utoljára a pártvezetőséggel szem­beni el­lenzéki fellépése miatt nem jelölték. A pártvezet­őséggel való ellentéte legélesebben akkor domborodott ki, amikor annak idején két képviselőtársával együtt, akik a centrum jobbszárnyához tartoztak, távol maradt Marx birodalmi kancellár megválasztásától. éz ellene indított kizárási el­lam­it később megszüntették és eltekintettek attó a fel­­szólítástól is, hogy mondjon le képviselői megbízat­ásáról. Papén felüg­yelőbizottsági tagja a Germaniának, a nagy berlini katolikus lapnak és mint a lap főrészvényese, döntő befolyást gyakorolt a lap irányára. Az ő állásfogla­lására következett be legutóbb a fordulat ennek a lapnak az irányában. Az utóbbi időben Papén más irányú politi­kai tevékenységet is végzett, megalakította a nyugati kul­túra védelmére szolgáló szövetséget, amely elsősorban a bolsevizmus leküzdésére irányult és erőteljes küzdelmet folytat azért, hogy megszűnjék a német ipari kivitel Szov­­jetoroszország felé. A lausannei konferencia és a német válság. London, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Amikor hétfőn Brüning kancellár lemon­dásának híre Londonba érkezett, az alsóház épen ülé­sezett. A kormány jelen volt tagjai a parlamentben haladéktalanul rögtönzött minisztertanácsra ültek össze, hogy megvitassák a német belpolitika e döntő fontosságú eseményének várható befolyását a lausan­nei jóvátételi konferenciára. MacDonald miniszterel­nök, aki jelenleg lossiemouthi birtokán üdül , akit azonnal értesítettek a berlini hírről, állandóan tele­fonösszeköttetésben van minisztertársaival. A tanács­­kozásokban csakis Neville Chamberlain pénzügymi­niszter nem vett részt, mert megbetegedett. London, máj. 31. A Press Association illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján megcáfolja azt a híresztelést, mintha a német politikai válság a lausannei konferencia elhalasztására vezethetne. Ami a MacDonald miniszterelnöknek tulajdonított szándékot illeti, hogy a lausannei konferencia alap­jainak nagymérvű kiszélesítésére törekednek a vi­lágkereskedelem megmentése érdekében, jól értesült körök hangoztatják, hogy ilyen kiszélesítésre sincs szükség, mert az eredeti cél mindig az volt, hogy a konferencia a jóvátételek és a kereskedelmi depresz­­szió okaival is foglalkozzék. Alártam magam a Cserebera-keresztrejtvény feltételeinek. Név: ... Helység:. Piccard újabb sztratoszféra-repülése. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Brüsszel, máj. 31. Piccard professzor sztra­toszféra-repülésének második évfordulóján nyilat­kozott legközelebbi sztratoszféra-repüléséről. Elmon­dotta, hogy az első sztratoszféra-repülésen végzett megfigyelések tudományos feldolgozása már sajtó alatt van. A második felszállásra vagy még június­ban, vagy júliusban kerül sor a légköri viszonyok­hoz képest. A „F. N. R. S.“ jelzésű léggömbön száll fel Max Cosnyns társaságában. A felszállás helyét még nem állapították meg véglegesen Piccard­ pro­fesszor mindenekelőtt Zürichben a dübendorfi re­pülőteret vizsgálja meg. Piccard arra számít, hogy ez alkalommal fel­szállása nem lesz olyan hosszú időtartamú, mint két évvel ezelőtt, másrészről nem is lesz egyéb célja, mint a kozmikus sugarak tanulmányozása. Az lesz továbbá rendeltetése, hogy az első felszállás alkal­mával megkezdett bizonyos tudományos méréseket kiegészítsen. A léghajó gondoláját könnyű rövid­hullámú szikravátltó készülékkel szerelik fel, amely mintegy 40—80 méter közötti hullámhosszon mint­egy 50 watt teljesítménnyel tud majd rövid Morse­­táviratokat kibocsátani. Ezeket a jelentéseket, ha­csak lehetséges, egész órákban adják. A szikratávíró­­készülék legfőbb célja, hogy a kutatók leszállásának helyét jelezze, amennyiben a leszállásnak — mint el­észben — a hegyek között kellene megtörténnie­ PESTI HÍRLAP 1932. június 1., szerda. tmsm A román miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását. Károly király táviratilag hazahívta T­it­ules­cut, hogy megkezdje a kormány­alakításra irányuló tárgyalásokat. — Jorga lemondását Rist francia pénz­ügyi szakértő kedvezőtlen jelentése okozta. — Ennek a jelentésnek hatása alatt a lei­stabilizációs kölcsönben érdekelt külföldi államok demarsot­­ intéztek a román kormányhoz.­­ A király követeli a tisztviselők és a katona­ság illetményeinek rendezését.­ ­ A bukaresti koronatanács nem várt ered­­­­ménnyel végződött: a Jorga-kormány lemondott, js. Azt mindenki tudta Romániában, hogy Jorga­n napjai meg vannak számlálva, de senki sem hitte,­­ hogy a bukás ilyen gyorsan következzék be. Rist­o­ francia pénzügyi szakértő jelentéséről kiszivár­­­­gott részletek, amelyek közül Argetoianu román pénzügyminiszter csak az enyhébbeket közölte a sajtóval,"tényleg lesújtó hatással lehettek a román közvéleményre. Az a tény, hogy Romániában már hosszabb idő óta sem a tisztviselőket, sem a nyug­díjasokat, sem a tanítókat nem fizették rendesen, igen nehéz helyzetbe sodorta Iorga kormányát. Most, hogy a­z í­f-jelentés megdöbbentő adatai nyilvánosságra jutnak, teljes egészében alakult ki az a pénzügyi és gazdasági káosz, melynek szö­vevényében a külföldi szakértő is alig tudott el­igazodni. Jorga professzor úgy látszik, csakugyan sokkal hivatottabb missziót tölt be a katedrán, természetesen román szempontból, mint a kor­mányelnöki székben. Ezt nem egyszer nyíltan hangoztatta a parlamentben az ellenzék. Jorga tudvalevőleg a múlt esztendő elején a király egye­nes kívánságára alakított kormányt, miután az uralkodó elfordult a nemzeti parasztpárttól. Mint minden román kormányelnök. Jorga is megcsi­nálta a maga többségét, a parlament feloszlatása után és egy ideig a régi liberális párt bizalmát is élvezte, tekintve, hogy a választási kampány alatt is karöltve haladtak. A gazdasági válság, mely már a nemzeti parasztpártból alakult kormány­nak is óriási nehézségeket okozott, Jorga alatt még fokozódott, úgy hogy Románia kénytelen­kelletlen ismét külföldi pénz után nézett. Fran­ciaország segíteni akart. Egyik legkiválóbb pénz­ügyi szakértőjét küldte le, hogy rendszert teremt­sen a román pénzügyi dzsungelben, ennek a szakértőnek a jelentése azonban olyan lesújtó, hogy Románia egyelőre aligha kaphat pénzt kül­földön. Károly király, úgy látszik, ismét Titulescu varázsló,,­erejében bizakodik, mert­­ táviratilag hazahívta, hogy ő próbáljon megfelelő kormányt alakítani. Kérdéses azonban, hogy Titulescu a mostani viszonyok között kockára teszi-e nagy nimbuszát, amellyel honfitársai kétségkívül jog­gal övezik. Mi történt a koronatanácsban ? Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósító­jának távirata.) Az a bejelentett koronatanács, amelynek eredményét egész Románia izgalommal várta, pontban négy órakor kezdődött Károly ki­rály elnöklete alatt és azzal a nem egészen meglepe­­tésszerű eredménnyel végződött, hogy a Jorga-kor­­mány lemondott. A tanácskozást a király beszéd­del nyitotta meg és többek közt a következőket mondotta: — önöknek fájdalmas és égető kérdést kell megoldaniok, amely szoros kapcsolatban van a közügyek rendes menetével. Mindenekelőtt, még a legnagyobb áldozatok árán is, nyomatékosan követelem kormányomtól, hogy az állami tisztviselők és a katonaság illetmény­fizetésének kérdését rendezze. A tisztviselői fizetések és a hadsereg zsoldja oly szerződés alkatrészei, amelyet az állam az alkal­mazottaival kötött és ezt a szerződést, mint hatá­rozottan hangoztatom, mindenesetre tiszteletben kell tartani. Számos baj, amelyet most elszenvedünk at­tól ered, hogy az állam nem teljesítette ezeket a kö­telességeit. A minisztertanács, amelyen különböző indít­ványok történtek és többfajta megoldási lehetőség merült föl, három óra hosszáig tartott. A kormány különböző intézkedéseket határozott el, és olyképen döntöttek, hogy a miniszterek egyelőre hivataluk­ban maradnak. Amikor azonban a miniszterek el­távoztak, meglepetés történt. Jorga miniszterelnök magánkihallgatáson jelent meg Carol királynál és — amiről minisztertársai csak utólag szereztek tu­domást — a királynak az egész kormány lemondá­sát magába foglaló következő levelet adta át: „Tekintettel a költségvetési nehézségekre, amelyeknek teljes és gyors megoldását előre nem láthatom és tekintettel arra a tényre, hogy kor­mányunk nem támaszkodik erős pártra, kérem felségedet, fogadja el annak a kormánynak le­mondását, amelyet egy esztendőnél tovább kö­telességem volt vezetni “ A király elfogadta a lemondást és megkö­szönte Jorga tanárnak azokat az áldozatokat, ame­lyeket a kormány élén az országnak hozott. A ki­­­rályi palotából távozva­ a lemondott miniszterelnök a következőket jelentette ki a palota előtt össze­gyűlt hírlapíróknak: — Minthogy a kormány nem tudja fizetni a tisztviselők illetményeit és nyugdíjait és új kölcsö­nöket sem akar vállalni, másrészt pedig nem akarja az állam alkalmazottaktól egy 50 százalékos fizetésleszállítás áldozatát megkövetelni, lemondá­sát nyújtotta be a királynak. A király el is fo­gadta az egész kormány visszalépését. — Hozzá­tette ezután a lemondott miniszterelnök: — Titulescu-kormányt fogtok kapni! Én nem köthetek kölcsönszerződéseket, próbálják mások, ha tudják . . . Iorga ezután mindjárt otthagyta a királyi palotában a miniszterelnöki autót és gyalog ment haza. A király a Montreuxben időző Titulescut, londoni követet táviratban értesítette a Jorga kor­mány lemondásáról és fölkérte, hogy azonnal tér­jen vissza Bukarestbe, hogy megkezdhesse a kor­mányalakításra irányuló tárgyalásokat. Rist lesújtó jelentése idézte elő a válságot. Bukarest, máj. 31. A kormány lemondását elő­idéző körülmények a következőkben foglalhatók össze: A leistabilizációs kölcsönt nyújtó külföldi ál­lamok demarsot intéztek Romániához és követelték a kormány pénzügyi politikájának megváltoztatását. Ezt a tiltakozásukat Rist francia pénzügyi szakértő jelentésére alapították, amely igen kedvezőtlen meg­állapításokat tartalmaz. Ezzel egyidejűleg Auboin, a román Nemzeti Bank mellé delegált külföldi pénz­ügyi ellenőr, tüntetésszerűen lemondott s végül a Banca Nationala és a kormány között konfliktus tá­madt. E két körülménynél fontosabb a jelentés, ame­lyet Rist francia pénzügyi szakértő a francia kor­mány elé terjesztett és amelyet azután hivatalosan is közölt a román kormánnyal. Kiszivárgott hírek szerint a jelentés elmondja, hogy Románia pénzügyi szervezete alapjaiban hibás, mert szincs semmiféle gyökere és irány­­elv?­ .Az adózók és az adókivetés között nincs reális kapcsolat Az adókivetések sem nem objektívek, sem nem igazságosak. Emiatt az­után az állami költségvetés adóbevételi téte­lei is fiktívek. Egyébként az állam pénzügyi személyzete nem alkalmas hivatásának be­töltésére. A romániai pénzügyi hivatalok túlméretezettek és tisztviselői infláció van. A költségvetés valamennyi tétele ellenőrzésre szorul, mert kellő ellenőrzés nél­kül a pénzügyi műveletek nem folytak le kellő hoz­záértéssel. A mai román gazdasági válságot azonban főleg a legújabb pénzügyi és gazdasági törvények okozták. Ezek nemcsak megrontották a hitelt, hanem az állam pénzügyeit is megrázkódtatták. Az adózók ugyanis felbátorodva azon, hogy törvényes felhatal­mazást kaptak, hogy hitelezőiknek csak bizonyos feltételek mellett fizessenek, nem fizetnek az állam­nak sem. Az agrárkonverziós törvény különben gyengítette a Banca Nationala váltótárcáját is s ez­zel megnehezítette a román állam és a külállamok között fennálló tranzakciók egészséges lebonyolítá­sának lehetőségét. A le­stabilizációs kölcsönben érdekelt kül­földi államok, nevezetesen Franciaország, Anglia, Hollandia, Svájc, Svédország és hír szerint, az Egyesült Államok, a jelentés ha­tása alatt sorra demarsot intéztek a román kormányhoz. Hibáztatták és kifogásolták a kormány pénzügyi és gazdasági természetű intézkedéseit, ezek ellen tilta­koztak, még­pedig főleg az agrárkonverziós törvény ellen, amelynek megváltoztatását követelték. Mind­ezekhez hozzájárul még a különböző tisztviselői ka­tegóriák, elsősorban a tanszemélyzet elégedetlensége amiatt, hogy hosszabb időn át, egyes helyeken már hét hónap óta nem kaptak fizetést, ami nap-nap után megújuló tiltakozó tüntetésekre vezetett. A kereszténypárt elfogadta az összeférhetetlenségi javaslatot. A keresztény gazdasági párt kedden este tar­tott értekezletén az összeférhetetlenségi törvényja­vaslatot általánosságban elfogadta A részleteknél a pártnak több kívánsága van. Az állami vállalatok felülvizsgálása. Az állam vállalati érdekeltségeinek megvizsgá­lására kiküldött hatos bizottság báró Szterényi József elnökletével ülést tartott, amelyen tárgyalta az ok­tatófilmek kérdését, továbbá az országos magyar tej­­gazdasági központ ügyét, amely utóbbival kapcso­latban elhatározta, hogy a vállalatot e hét végén a helyszínen vizsgálja meg. Előzetesen foglalkozott még az IDUSz és az országos ruházati intézet ügyeivel, amelyekkel kapcsolatban további részletes adatok beszerzését határozta e.

Next