Pesti Hírlap, 1932. június (54. évfolyam, 119-142. szám)
1932-06-01 / 119. szám
2 A PESTI HÍRLAP VII. SZÁMÚ „CSERELEK EL”KERESZTREJTVÉNYE Utca házszám em. atb Itt levágandó. Példa kombinációkra: 1. függőleges lehet: JAGUÁR és JAGUÁR; 19. vízszintes lehet: JÜAN és JUAN; 35. függőleges lehet: NELSON és NEWTON. képviselő volt, de utoljára a pártvezetőséggel szembeni ellenzéki fellépése miatt nem jelölték. A pártvezetőséggel való ellentéte legélesebben akkor domborodott ki, amikor annak idején két képviselőtársával együtt, akik a centrum jobbszárnyához tartoztak, távol maradt Marx birodalmi kancellár megválasztásától. éz ellene indított kizárási ellamit később megszüntették és eltekintettek attó a felszólítástól is, hogy mondjon le képviselői megbízatásáról. Papén felügyelőbizottsági tagja a Germaniának, a nagy berlini katolikus lapnak és mint a lap főrészvényese, döntő befolyást gyakorolt a lap irányára. Az ő állásfoglalására következett be legutóbb a fordulat ennek a lapnak az irányában. Az utóbbi időben Papén más irányú politikai tevékenységet is végzett, megalakította a nyugati kultúra védelmére szolgáló szövetséget, amely elsősorban a bolsevizmus leküzdésére irányult és erőteljes küzdelmet folytat azért, hogy megszűnjék a német ipari kivitel Szovjetoroszország felé. A lausannei konferencia és a német válság. London, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Amikor hétfőn Brüning kancellár lemondásának híre Londonba érkezett, az alsóház épen ülésezett. A kormány jelen volt tagjai a parlamentben haladéktalanul rögtönzött minisztertanácsra ültek össze, hogy megvitassák a német belpolitika e döntő fontosságú eseményének várható befolyását a lausannei jóvátételi konferenciára. MacDonald miniszterelnök, aki jelenleg lossiemouthi birtokán üdül , akit azonnal értesítettek a berlini hírről, állandóan telefonösszeköttetésben van minisztertársaival. A tanácskozásokban csakis Neville Chamberlain pénzügyminiszter nem vett részt, mert megbetegedett. London, máj. 31. A Press Association illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján megcáfolja azt a híresztelést, mintha a német politikai válság a lausannei konferencia elhalasztására vezethetne. Ami a MacDonald miniszterelnöknek tulajdonított szándékot illeti, hogy a lausannei konferencia alapjainak nagymérvű kiszélesítésére törekednek a világkereskedelem megmentése érdekében, jól értesült körök hangoztatják, hogy ilyen kiszélesítésre sincs szükség, mert az eredeti cél mindig az volt, hogy a konferencia a jóvátételek és a kereskedelmi depreszszió okaival is foglalkozzék. Alártam magam a Cserebera-keresztrejtvény feltételeinek. Név: ... Helység:. Piccard újabb sztratoszféra-repülése. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Brüsszel, máj. 31. Piccard professzor sztratoszféra-repülésének második évfordulóján nyilatkozott legközelebbi sztratoszféra-repüléséről. Elmondotta, hogy az első sztratoszféra-repülésen végzett megfigyelések tudományos feldolgozása már sajtó alatt van. A második felszállásra vagy még júniusban, vagy júliusban kerül sor a légköri viszonyokhoz képest. A „F. N. R. S.“ jelzésű léggömbön száll fel Max Cosnyns társaságában. A felszállás helyét még nem állapították meg véglegesen Piccard professzor mindenekelőtt Zürichben a dübendorfi repülőteret vizsgálja meg. Piccard arra számít, hogy ez alkalommal felszállása nem lesz olyan hosszú időtartamú, mint két évvel ezelőtt, másrészről nem is lesz egyéb célja, mint a kozmikus sugarak tanulmányozása. Az lesz továbbá rendeltetése, hogy az első felszállás alkalmával megkezdett bizonyos tudományos méréseket kiegészítsen. A léghajó gondoláját könnyű rövidhullámú szikravátltó készülékkel szerelik fel, amely mintegy 40—80 méter közötti hullámhosszon mintegy 50 watt teljesítménnyel tud majd rövid Morsetáviratokat kibocsátani. Ezeket a jelentéseket, hacsak lehetséges, egész órákban adják. A szikratávírókészülék legfőbb célja, hogy a kutatók leszállásának helyét jelezze, amennyiben a leszállásnak — mint elészben — a hegyek között kellene megtörténnie PESTI HÍRLAP 1932. június 1., szerda. tmsm A román miniszterelnök benyújtotta a kormány lemondását. Károly király táviratilag hazahívta Titulescut, hogy megkezdje a kormányalakításra irányuló tárgyalásokat. — Jorga lemondását Rist francia pénzügyi szakértő kedvezőtlen jelentése okozta. — Ennek a jelentésnek hatása alatt a leistabilizációs kölcsönben érdekelt külföldi államok demarsot intéztek a román kormányhoz. A király követeli a tisztviselők és a katonaság illetményeinek rendezését. A bukaresti koronatanács nem várt eredménnyel végződött: a Jorga-kormány lemondott, js. Azt mindenki tudta Romániában, hogy Jorgan napjai meg vannak számlálva, de senki sem hitte, hogy a bukás ilyen gyorsan következzék be. Risto francia pénzügyi szakértő jelentéséről kiszivárgott részletek, amelyek közül Argetoianu román pénzügyminiszter csak az enyhébbeket közölte a sajtóval,"tényleg lesújtó hatással lehettek a román közvéleményre. Az a tény, hogy Romániában már hosszabb idő óta sem a tisztviselőket, sem a nyugdíjasokat, sem a tanítókat nem fizették rendesen, igen nehéz helyzetbe sodorta Iorga kormányát. Most, hogy az íf-jelentés megdöbbentő adatai nyilvánosságra jutnak, teljes egészében alakult ki az a pénzügyi és gazdasági káosz, melynek szövevényében a külföldi szakértő is alig tudott eligazodni. Jorga professzor úgy látszik, csakugyan sokkal hivatottabb missziót tölt be a katedrán, természetesen román szempontból, mint a kormányelnöki székben. Ezt nem egyszer nyíltan hangoztatta a parlamentben az ellenzék. Jorga tudvalevőleg a múlt esztendő elején a király egyenes kívánságára alakított kormányt, miután az uralkodó elfordult a nemzeti parasztpárttól. Mint minden román kormányelnök. Jorga is megcsinálta a maga többségét, a parlament feloszlatása után és egy ideig a régi liberális párt bizalmát is élvezte, tekintve, hogy a választási kampány alatt is karöltve haladtak. A gazdasági válság, mely már a nemzeti parasztpártból alakult kormánynak is óriási nehézségeket okozott, Jorga alatt még fokozódott, úgy hogy Románia kénytelenkelletlen ismét külföldi pénz után nézett. Franciaország segíteni akart. Egyik legkiválóbb pénzügyi szakértőjét küldte le, hogy rendszert teremtsen a román pénzügyi dzsungelben, ennek a szakértőnek a jelentése azonban olyan lesújtó, hogy Románia egyelőre aligha kaphat pénzt külföldön. Károly király, úgy látszik, ismét Titulescu varázsló,,erejében bizakodik, mert táviratilag hazahívta, hogy ő próbáljon megfelelő kormányt alakítani. Kérdéses azonban, hogy Titulescu a mostani viszonyok között kockára teszi-e nagy nimbuszát, amellyel honfitársai kétségkívül joggal övezik. Mi történt a koronatanácsban ? Bukarest, máj. 31. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az a bejelentett koronatanács, amelynek eredményét egész Románia izgalommal várta, pontban négy órakor kezdődött Károly király elnöklete alatt és azzal a nem egészen meglepetésszerű eredménnyel végződött, hogy a Jorga-kormány lemondott. A tanácskozást a király beszéddel nyitotta meg és többek közt a következőket mondotta: — önöknek fájdalmas és égető kérdést kell megoldaniok, amely szoros kapcsolatban van a közügyek rendes menetével. Mindenekelőtt, még a legnagyobb áldozatok árán is, nyomatékosan követelem kormányomtól, hogy az állami tisztviselők és a katonaság illetményfizetésének kérdését rendezze. A tisztviselői fizetések és a hadsereg zsoldja oly szerződés alkatrészei, amelyet az állam az alkalmazottaival kötött és ezt a szerződést, mint határozottan hangoztatom, mindenesetre tiszteletben kell tartani. Számos baj, amelyet most elszenvedünk attól ered, hogy az állam nem teljesítette ezeket a kötelességeit. A minisztertanács, amelyen különböző indítványok történtek és többfajta megoldási lehetőség merült föl, három óra hosszáig tartott. A kormány különböző intézkedéseket határozott el, és olyképen döntöttek, hogy a miniszterek egyelőre hivatalukban maradnak. Amikor azonban a miniszterek eltávoztak, meglepetés történt. Jorga miniszterelnök magánkihallgatáson jelent meg Carol királynál és — amiről minisztertársai csak utólag szereztek tudomást — a királynak az egész kormány lemondását magába foglaló következő levelet adta át: „Tekintettel a költségvetési nehézségekre, amelyeknek teljes és gyors megoldását előre nem láthatom és tekintettel arra a tényre, hogy kormányunk nem támaszkodik erős pártra, kérem felségedet, fogadja el annak a kormánynak lemondását, amelyet egy esztendőnél tovább kötelességem volt vezetni “ A király elfogadta a lemondást és megköszönte Jorga tanárnak azokat az áldozatokat, amelyeket a kormány élén az országnak hozott. A királyi palotából távozva a lemondott miniszterelnök a következőket jelentette ki a palota előtt összegyűlt hírlapíróknak: — Minthogy a kormány nem tudja fizetni a tisztviselők illetményeit és nyugdíjait és új kölcsönöket sem akar vállalni, másrészt pedig nem akarja az állam alkalmazottaktól egy 50 százalékos fizetésleszállítás áldozatát megkövetelni, lemondását nyújtotta be a királynak. A király el is fogadta az egész kormány visszalépését. — Hozzátette ezután a lemondott miniszterelnök: — Titulescu-kormányt fogtok kapni! Én nem köthetek kölcsönszerződéseket, próbálják mások, ha tudják . . . Iorga ezután mindjárt otthagyta a királyi palotában a miniszterelnöki autót és gyalog ment haza. A király a Montreuxben időző Titulescut, londoni követet táviratban értesítette a Jorga kormány lemondásáról és fölkérte, hogy azonnal térjen vissza Bukarestbe, hogy megkezdhesse a kormányalakításra irányuló tárgyalásokat. Rist lesújtó jelentése idézte elő a válságot. Bukarest, máj. 31. A kormány lemondását előidéző körülmények a következőkben foglalhatók össze: A leistabilizációs kölcsönt nyújtó külföldi államok demarsot intéztek Romániához és követelték a kormány pénzügyi politikájának megváltoztatását. Ezt a tiltakozásukat Rist francia pénzügyi szakértő jelentésére alapították, amely igen kedvezőtlen megállapításokat tartalmaz. Ezzel egyidejűleg Auboin, a román Nemzeti Bank mellé delegált külföldi pénzügyi ellenőr, tüntetésszerűen lemondott s végül a Banca Nationala és a kormány között konfliktus támadt. E két körülménynél fontosabb a jelentés, amelyet Rist francia pénzügyi szakértő a francia kormány elé terjesztett és amelyet azután hivatalosan is közölt a román kormánnyal. Kiszivárgott hírek szerint a jelentés elmondja, hogy Románia pénzügyi szervezete alapjaiban hibás, mert szincs semmiféle gyökere és irányelv? .Az adózók és az adókivetés között nincs reális kapcsolat Az adókivetések sem nem objektívek, sem nem igazságosak. Emiatt azután az állami költségvetés adóbevételi tételei is fiktívek. Egyébként az állam pénzügyi személyzete nem alkalmas hivatásának betöltésére. A romániai pénzügyi hivatalok túlméretezettek és tisztviselői infláció van. A költségvetés valamennyi tétele ellenőrzésre szorul, mert kellő ellenőrzés nélkül a pénzügyi műveletek nem folytak le kellő hozzáértéssel. A mai román gazdasági válságot azonban főleg a legújabb pénzügyi és gazdasági törvények okozták. Ezek nemcsak megrontották a hitelt, hanem az állam pénzügyeit is megrázkódtatták. Az adózók ugyanis felbátorodva azon, hogy törvényes felhatalmazást kaptak, hogy hitelezőiknek csak bizonyos feltételek mellett fizessenek, nem fizetnek az államnak sem. Az agrárkonverziós törvény különben gyengítette a Banca Nationala váltótárcáját is s ezzel megnehezítette a román állam és a külállamok között fennálló tranzakciók egészséges lebonyolításának lehetőségét. A lestabilizációs kölcsönben érdekelt külföldi államok, nevezetesen Franciaország, Anglia, Hollandia, Svájc, Svédország és hír szerint, az Egyesült Államok, a jelentés hatása alatt sorra demarsot intéztek a román kormányhoz. Hibáztatták és kifogásolták a kormány pénzügyi és gazdasági természetű intézkedéseit, ezek ellen tiltakoztak, mégpedig főleg az agrárkonverziós törvény ellen, amelynek megváltoztatását követelték. Mindezekhez hozzájárul még a különböző tisztviselői kategóriák, elsősorban a tanszemélyzet elégedetlensége amiatt, hogy hosszabb időn át, egyes helyeken már hét hónap óta nem kaptak fizetést, ami nap-nap után megújuló tiltakozó tüntetésekre vezetett. A kereszténypárt elfogadta az összeférhetetlenségi javaslatot. A keresztény gazdasági párt kedden este tartott értekezletén az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot általánosságban elfogadta A részleteknél a pártnak több kívánsága van. Az állami vállalatok felülvizsgálása. Az állam vállalati érdekeltségeinek megvizsgálására kiküldött hatos bizottság báró Szterényi József elnökletével ülést tartott, amelyen tárgyalta az oktatófilmek kérdését, továbbá az országos magyar tejgazdasági központ ügyét, amely utóbbival kapcsolatban elhatározta, hogy a vállalatot e hét végén a helyszínen vizsgálja meg. Előzetesen foglalkozott még az IDUSz és az országos ruházati intézet ügyeivel, amelyekkel kapcsolatban további részletes adatok beszerzését határozta e.