Pesti Hírlap, 1932. július (54. évfolyam, 144-170. szám)
1932-07-01 / 144. szám
1932. július 1. péntek. PESTI HÍRLAP A kormányzó bizalmáról biztosította a kormányt és nem fogadta el lemondását. Félhivatalosan jelentik: A Budapesti Közlöny pénteki száma az alábbi kormányzói kéziratot fogja közölni:Kedves gróf Károlyi! A magyar királyi minisztériumnak a mai napon felajánlott lemondását nem fogadom el. Amidőn a múlt nyáron válságos viszonyok között, ritka hazafias önfeláldozással megalakította kormányát, meghatározott feladatok elvégzésére vállalkozott. E feladatoknak immár eleget téve, arra az elhatározásra jutott, hogy helyét ezzel elhagyhatja. Az egymást követő, valóban nehéz elhatározást igénylő kérdések megoldásánál, amelyek a kormányzat elé tömörültek, lelkes fáradozásukat a lehetőségek keretein belül siker kísérte. (Felvételünk a Képes Pesti Hírlapban.) Elértük azt, ami a mai kivételesen nehéz viszonyok között rendkívüli erőfeszítést és körülte-kintést igényel: az államháztartás egyensúlyá- nak és fizetési eszközünk értékállandóságának biztosítását. Ámde ma, amidőn a külföldön egyik napról a másikra életbevágó érdekeink kerülhetnek döntés alá, a nemzet egységének kifejezésre juttatására fokozottabb mértékben van szükség. A minisztériumot a legteljesebb bizalmamrőt biztosítva, arra kérem tehát önt, hogy az ország érdekeinek teljes súlyát átérezve, továbbra is vállalja miniszterelnöki tisztének ellátását. Kelt Kenderesen, 1932. évi junius hó 30. napján. Horthy s. k., gróf Károlyi Gyula s. k. A lausannei konferencia csütörtöki tanácskozásai nem hozták meg a döntést. Németország elutasította azt a követelést, hogy két milliárdot fizessen az újjáépítési alapba. Lausanne, jun. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Szerdán már sokfelé, a beavatottság nagy látszatával azt hirdették, hogy megszakad a konferencia. MacDonald, a konferencia elnöke azonban kijelentette, hogy a konferencia tovább tart és így is van. Két bizottságot küldtek ki, de mindegyiknek szigorúan megszabták azt az időt, amely alatt be kell fejeznie munkáját, hogy aztán gyorsan folytathassa a konferencia a maga érdemleges tanácskozásait. Az egyik bizottságban, amely MacDonald személyes elnöklése alatt dolgozik, a hat „meghívó állam" pénzügyminiszterei foglalnak helyet és ez a bizottság már szerdán összeült Ouchyban, a Beaurivage-szállóban, magának MacDonaldnak szalonjában. Ez a bizottság a lausannei konferencia pénzügyi bizottsága. A másik bizottság, amelyet gazdasági újjáépítési bizottságnak kereszteltek el, a konferenciát öszszehívó hat főhatalomnak gazdasági vagy kereskedelmi minisztereiből áll és Hymans belga külügyminiszter elnöklésével dolgozik. Ez a bizottság, nem törődve azzal, hogy Warmbold német gazdasági miniszter nincs jelen, már a csütörtökre virradó éjszakán megkezdte tevékenységét. Germain-Martin francia pénzügyminiszter kijelentette, hogy a bizottságok igen rövidre szabott munkájának befejeztével valószínűleg már összeül a konferencia teljes ülése, hogy összeállítsa azt a végleges munkaprogramot, amelyet eredetileg már a konferencia harmadik ülésnapján akartak megállapítani. A konferencia tehát igazán tovább folyik, sőt — mint szintén Germain-Martin megjegyezte — inkább, mint valaha. A hatos bizottság megállapodása. Lausanne, jan. 30. A Havas-iroda kiküldött szerkesztője tudni véli, hogy a hatos bizottság tagjai éghangúlag a következő megállapodásokra jutottak: 1. A német birodalom jóvátételi kötelezettségét törlik, de azzal a feltétellel, hogy Amerika szintén törli követelését. 2. Németország haladéktalanul a kormány által garantált és hétmilliárd aranymárkára szóló kincstárjegyeket bocsátana rendelkezésre, amelyeket a nemzetközi Fizetések Bankjánál helyeznének el. Ezek a kincstárjegyek csak akkor hoznának kamatot, amikor a birodalom már visszanyerte fizetőképességét. Hir szerint a német delegáció ezzel az ajánlattal szemben kétmilliárd birodalmi márkát ajánlott fel, de fenntartotta jogát a szakértők véleményének megkérdezésére. Másrészről a német delegáció határozottan megtagadja azt, hogy csatlakozzék bármilyen szabályozáshoz, amely a jóvátétel törlését az Amerikának járó háborús adósságok elegendésétől tenné függővé. Mit követelnek Németországtól ! Lausanne, jan. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Az az összeg, amelyet Németországtól az úgynevezett „európai közösségi pénztárhoz“ való hozzájárulásként követelnek, mint a Pesti Hírlap tudósítója külföldi forrásból értesül, két milliárd márkát tesz ki, föltéve, hogy az Egyesült Államok hozzájárulnak a háborús adósságok törléséhez. A német delegáció azonban ezt a feltételbe foglalt fenntartást visszautasította, mert ragaszkodik a háborús adósságok feltétlen törléséhez. Ha az Egyesült Államok azonban nem törölnék az európai államokkal szemben fennálló követelésiket, akkor Németországnak hét milliárdot kellene fizetnie. A lausannei konferencia most ülésező pénzügyi bizottságában e körül az összeg körül folyik a vita. Mind Franciaország, mind Anglia különböző fenntartásokkal élt Hoover elnök leszerelési tervével szemben. Mindamellett azt hallani megbízható forrásból, hogy az utóbbi időben megnövekedett annak valószínűsége, hogy el fogják fogadni a Hoover-tervnek legalább is leglényegesebb részeit. Már jardban készül egy kompromisszumos javaslat, amely jórészt átveszi a Hloover-terv legfontosabb pontjait A csütörtöki nap eseményei. Lausanne, jun. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) A csütörtöki nap, amelynek MacDonald elnök kívánsága szerint döntést kellett volna hoznia a jóvátételfizetés elvi kérdéseiben, már majdnem elmúlt, anélkül, hogy a megoldást megtalálták volna. Német forrásból eredő felvilágosítás szerint ennek az az oka, hogy a tárgyaló felek eddig még nem tettek semmiféle javaslatot, amely a jóvátételt végkép kikapcsolná és a rendes gazdasági feltételeket helyreállítaná. Ez az értesülés nem áll ellentmondásban azokkal az angol és francia részről említett számokkal, amelyek a Németország által a közös európai újjáépítési alapba befizetendő öszszegre vonatkoznak. A valóság az, hogy a kétmilliárdot, amelyet német befizetésként emlegettek, azzal a fenntartással hozzák kapcsolatba, hogy Amerika hozzájárul az adósságok törléséhez. Ez az összeg tényleg alig nagyobb, mint a Young-terv szerinti részletek, csakhogy a hozzáfűzött feltétel folytán ez nem végleges megoldás, mert ha Amerika az adósságok törléséről való tárgyalások alkalmával nehézségeket okoz, az eddigi európai hitelező államok ismét Németországra háríthatják a követeléseket, bár mindenesetre csak a Lausanneban esetleg megállapítandó feltételekkel. Mivel Németország elutasít minden olyan javaslatot, amely Amerika követendő magatartására vonatkozó kikötéseket tartalmaz, felmerült az az angolfrancia javaslat, hogy állapítsanak meg hét milliárd márka fizetséget, ezt azután Amerika engedményeihez képest csökkentsék. Németország azonban ehhez a maximális megállapításhoz sem járulhat hozzá, nemcsak azért, mert a mai viszonyokhoz képest nagyon sokat követel, hanem azért sem, mert nem jelent végleges megoldást és Ugyanúgy fennmaradna továbbra is a bizonytalanság. A francia delegátusok arra hivatkoztak, hogy teljesen lehetetlen elválasztani egymástól a jóvátételek és adósságok problémáját, mert Franciaország lehetetlen költségvetési helyzetbe kerülne. Francia értesülések szerint a német kancellár csütörtökön Herriotval folytatott megbeszélése folyamán ismét fölvetette a német egyenjogúság kérdését a lefegyverzés ügyében, aminek ellenében a német nép hajlandó volna nagyobb befejező jóvátételi fizetést teljesíteni. Franciaország és Anglia feltétlenül visszautasítja a leszerelés és jóvátételi kérdés öszszefüggésbe hozatalát Külsőleg a csütörtöki konferencia nyugodtan telt el, bár a különféle ülések folytonos elhalasztásáról szóló hírek izgalmat keltették. Minden ülést elhalasztottak, csupán a pénzügyi bizottság tárgyalt szinte szakadatlanul, amely vacsora után este tíz órakor újból összeült, de nem valószínű, hogy még a csütörtöki napon döntő elhatározásra kerüljön sor. Herriot visszautazott Párizsba. Lausanne, jún. .30. (Havas.) Herriot miniszterelnök a lausannei tanácskozások miatt nem vehetett részt a Thomas emlékére rendezett mai genfi gyászünnepélyen. Képviseletével Paganon államtitkárt bízta meg, aki délben Genfben együtt ebédel Grandi olasz külügyminiszterrel. A francia miniszterelnök ma este Párizsba utazik és a pénteki napot a francia fővárosban tölti, de pénteken este újból visszatér Lausanneba, ahová szombaton reggel érkezik meg. Szombaton este a miniszterelnök ismét vonatra száll, hogy vasárnap jelen legyen Cocherelben, Briand elhantolásának szertartásán. A gyászünnepélynek ő lesz az egyedüli szónoka. Hétfőn reggel Herriot újból visszaérkezik Lausanneba. Az ellenzék egy része ismét bevonul a 33-as bizottságba. A 33-as bizottság megbizatása július 1-én lejár s újra kell választani. Ebből az alkalomból a miniszterelnök felhívást intézett az ellenzéki pártokhoz, hogy foglalják el a bizottságban újból azokat a helyeket, amelyeket annak idején részükre fölajánlottak. Az ellenzék egy része hajlandónak mutatkozott a miniszterelnök kérésének eleget tenni és ennek megbeszélésére Almássy László, a képviselőhöz elnöke, csütörtökre pártközi konferenciát hívott össze. Az értekezleten gróf Károlyi Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a 33-as bizottság működése az ország szempontjából rendkívül fontos, az ország és a köz szolgálatának tesznek tehát eleget az ellenzék tagjai, ha a bizottság munkájában részt vesznek. Kiemelte a miniszterelnök, hogy a legsúlyosabb kérdéseken már túl vagyunk és a bizottságot a jövőben már nem fogja annyiszor egybehívni, mint a múltban. Felkérte az összes ellenzéki pártokat, hogy vegyenek részt a bizottságban, mert eredményes munka csak úgy képzelhető el, ha mindenki tudása, kritikája legjavával járul hozzá a kérdések megoldásához. Nagy Emil a pártonkívüli képviselők nevében kijelentette, hogy elfogadják a felajánlott bizottsági tagságokat. Gaal Gaszton a független kisgazdapárt nevében bejelentette, hogy távolmaradnak a bizottság munkájától. Vázsonyi János ugyanezt jelentette ki a demokratapárt nevében. Rassay Károly külföldön tartózkodik és így nem jelenhetett meg az értekezleten. A megbeszélés eredményeképen az ellenzék részéről Kállay Tibort, Nagy Emilt, őrgróf Pallavicini Györgyöt, Rassay Károlyt és gróf Sigray Antalt jelölik a bizottságba, a pártonkívüliek részéről pedig Szilágyi Lajost. Július 15-éig meghosszabbították a magyar-osztrák szerződés érvényét. Félhivatalosan jelentik: A magyar kormány és az osztrák szövetségi kormány megállapodtak abban, hogy a két ország között 1931 június 30-án kötött kereskedelmi szerződést, tekintet nélkül az osztrák részről a folyó évi július 1-ére történt felmondásra, július5-ig érvényben hagyják. Az új kereskedelmi szerződés ügyében folynak a tárgyalások. Ez idő szerint az osztrák delegátusok az illetékes magyar delegátusokkal az ipari vámtételekről tanácskoznak. Kállay Tamás lemondott a mandátumáról. Kállay Tamás, akit az összeférhetetlenségi ítélőbíróság összeférhetetlen helyzetben levőnek mondott ki, s felszólította, hogy összeférhetetlen helyzetét szüntesse meg, levelet intézett a képviselőház elnökéhez, melyben bejelenti, hogy mandátumáról lemond. Megnyílt a kisebbségi kongresszus Bécsben. Bécs, jan. 30. (A Pesti Hírlap tudósítójának távirata.) Valamennyi állam kisebbségeinek parlamenti vezetői összegyűltek a nyolcadik európai kisebbségi kongresszusra, amely takarékossági okokból most elsőben nem Svájcban ült össze. A magyarországi németeket dr. Bleyer Jakab, az országgyűlés tagja képviseli. Wilson elnök megnyitó beszédében kifejtette, hogy a kisebbségi kérdés Európa sorsdöntő kérdése. Rámutatott arra, hogy a túlzó nacionalisták türelmetlensége a nemzeti kisebbségek kiirtását tűzte ki céljául. A közös sors azonban együvé vezérelte a kisebbségeket, hogy vállvetve védekezzenek a rájuk kényszerített harcban. Dr. Wilsan és több más szónok kifejezte azt a mélységes csalódást, amelyet a Népszövetség szerzett nekik a kisebbségi kérdésben tanúsított lagymatag magatartásával. A szónokok sorában felszólalt dr. Szüllő Géza is, a csehországi magyar kisebbségek egyik vezére, aki rámutatott arra, hogyan rosszabbodik szinte napról-napra a kisebbségek helyzete. Nagyhatású fejtegetéseiből kidomborodott az a gondolat, hogy a kormányok elnyomó politikája a régi maradt, csupán az elnyomatás módszerei és eszközei változnak időről-időre Jakabfi romániai magyar kisebbségi képviselő többek közt a következőket mondotta: — Azokat a béke- és különszerződéseket, amelyek az egyes államokat a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására kötelezik, ezek az államok rájuk kényszerített szerződéseknek tekintik, amelyek ennélfogva lealacsonyítóak, és ezért ezeknek az államoknak kormányai mindent elkövetnek, hogy e szerződéseknek a valóságban való érvényesülését megakadályozzák. Nagyrészt ez az oka annak, hogy Európa kétségbeejtően komor helyzete eddig még nem javult, nézetünk szerint nem is javulhat, amíg nem ismerik el mindenütt azt, hogy minden nemzetnek és minden nemzeti töredéknek saját céljai vannak, azaiért biztosítani kell számukra a politikai és kulturális szabadság valamennyi kellékét. — Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes „Ferenc József” keserűvíz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélműködést biztosít. Számos szakorvosi jelentés bizonyítja, hogy a Ferenc József víz szív- és idegbajosoknak, vese- és cukorbetegeknek, valamint köszvényben és csurban szenvedőknek is nagyon jót tesz és ezért méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható.